Az MLBE által Létrástetőn rendezett 1995-ös (XXXIX.) Barlangnap kiadványa

Barlangnap '95 A tartalomból:

A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesületről:

Csoportunk eredetét az 1952-ben Miskolcon megalakult Zsombolyosoktól származtatja. 1979-ben alakultunk - elsőként az országban - bejegyzett barlangkutató egyesületté. Fő kutatási területünk a kezdetektől a Létrási-lápa volt, de a Bükk Kis- és Nagy-fennsíkjának más pontjain is kezdeményeztünk hol sikeres, hol sikertelen feltárásokat. Jelenleg 26 barlang kutatási engedélyével rendelkezünk, melyek főbb paramétereit az alábbi táblázatból ismerhetitek meg:

A barlang neve Katasz-
teri
egység/
szám
Hossz [m] Mélység [m]
felmért becsült összes felmért becsült összes
1. Anna-mésztufabarlang 5372/- - - 600 - - 20
2. Balekina-barlang 5372/95 512 100 600 90 0 90
3. Bükkös-víznyelő-barlang 5372/50 - - 62 - - 44
4. Cubákos-barlang 5372/37 - - 100 - - 40
5. Cseresznyés-barlang 5372/ 0 50 50 0 30 30
6. Csókás-réti-barlang 5362/56 ? 120 120 ? ? ?
7. Ikertebri-barlang 5372/46 82 0 82 34 0 34
8. Jáspis-barlang 5372/? 627 ? 627 190 0 190
9. Kis-Mogyorós-barlang 5372/45 48 0 48 38 0 38
10. Nagy-Mogyorós-barlang 5372/44 13 2 15 7 2 9
11. Kajla-barlang 5381/? 116 0 116 36 0 36
12. Kühne Andor-barlang 5372/? 0 30 30 0 25 25
13. Láner Olivér-barlang 5372/49 335 30 365 90 0 90
14. Létrási-Vizes-barlang 5372/2 2200 700
±100
2900 90 0 90
15. Lilla-barlang 5363/34 - - 150 - - 20
16. Nagymezői-hasadékbarlang 5371/10 0 50 50 32 5 37
17. Nyelesgambi-barlang 5371/? 0 30 30 0 24 24
18. Speizi-barang 5372/47 168 130 300 96 0 96
19. Szamentu-barlang 5362/1 - - 400 - - 39
20. Szent István-cseppkőbarlang 5372/1 - - 711 - - 45
21. Szepesi-barlang 5372/3 1500 300 1800 158 0 158
Szepesi-Láner-barlangrendszer ? 1835 300
±100
2100 158 0 158
22. Tuskós-barlang 5372/43 - - 30 - - 15
23. Udvarkői-barlang 5363/6 - - - - 20 20
24. Útmenti-barlang 5372/35 80 4 84 56,5 3,5 59
25. Vadmacskás-nyelő 5362/53 15 0 15 8,5 0 8,5
26. Vénusz-barlang 5363/7 - - 600 - - 15

Az elmúlt 5 évünkről:

Feltárásaink:

A Jáspis-barlang megtalálása, a Szepesi-Láner-barlangrendszer összebontása, a Láner-ágban a III-as, IV-es szifon bontása, s a kürtőmászások hoztak az utóbbi fél évtizedben újabb jelentősebb eredményeket, illetve barlangjaink (Jáspis, Balekina, Láner Olivér, Szepesi) geodéziai felmérései bővítették ismereteinket az általunk kutatott területről.

Egyik hosszú távú kutatási tervünk, hogy újból megnyitjuk és biztosítjuk az 50-60-70-es években már feltárt barlangok eltömődött bejáratait (a Balekina-, a Cseresznyés-, a Cubákos-, az Útmenti- és a Speizi-barlangoknál ez meg is történt), illetve egy másik, hogy a Létrási-lápa vizes szifonjainak szivattyúzásával igazolódhatnak a rendszer sejtett összefüggései. '93 végén a Speizi-barlang szifonbontása reményteljes munka volt, azonban bebizonyosodott, hogy olyan műszaki felszerelések szükségesek a víz eltávolításához, melyhez az elmúlt évben nem juthattunk hozzá. A Karszt és Barlang Alapítvány ezév eleji támogatása lehetővé tette két db. búvárszivattyú megvásárlását, s alacsonyabb vízállás esetén hozzálátunk a munkához, melynek eredményeként úgy gondoljuk, a Szepesi-Láner-barlangrendszer egy harmadik névvel hosszabbodna ...(?), illetve kutatási tervünk más elképzelései is megvalósulhatnak.

Folytatódó feltárásaink közé sorolható a Nyelesgambi-barlang kutatása a Lusta-völgyben. Folyamatos ácsolás mellett 25 méter mély a jelenlegi bontás, melyben a légüres járatszakaszok, valamint a talált cseppkőkérgek további reményekre adnak okot. A bontásból ősemlősök fosszilis csontjai kerültek elő. A Nagy-Mogyorós-barlangban a létrási-rendszert kutatva kíséreltük meg a bejárat újbóli megnyitását, azonban ismét omlásos szakaszok állították le a munkát, valószínűleg örökre. A Szárdóka K-i barlangban és a Rejtek-gerinci-víznyelőben is folyt feltárás, egyelőre eredmény nélkül.

Jáspis-barlang

A legnagyobb meglepetést egy eddig teljesen ismeretlen üregrendszer feltárása okozta, melyet 1993-as nyári táborunkon a már 10-15 éve piszkált Szilfás-nyelőben négy fiatal társunk tárt fel. A később Jáspis névre keresztelt barlangról év végére kiderült, hogy 190,2 méteres mélységével az ország negyedik legmélyebb barlangja, járatrendszerének hossza 800 méter, s képződményei sem utolsóak.

A barlang a Szárdóka-hegy É-i oldalán, az 5372-es kataszteri egységben található. A nyelő a porfírit (metaandezit)-mészkő határán nyílik, vizét a nemkarsztos kőzetről kapja. A töbörhöz 40 m hosszan követhető, maximum 1-2 m mély időszakos vízmosás medre vezet, melyben nyelési pontok különíthetők el. A barlang a bejárati szűk, omladékos zóna után kitágul, és nagy szelvényű, a kőzet réteglapjaival párhuzamosan lejtő aknákkal folytatódik tovább (kb. 45 illetve 15 m mély). Ezután a barlang lépcsőzetesen halad lefelé, meredeken lejtve. A főágból számos omladékos kürtő szakad föl, ill. néhány rövidebb (max. 100 m), kürtőkben végződő oldalág nyílik. A barlang járatai erősen omladékosak, bejárásuk fokozott óvatosságot igényel.

Csapadékos időszakban kb. 60 m mélységben megjelenik a járattalpon a patak, melynek hozama néhányszor 10 liter. A barlang befoglaló kőzete változatos, sötétszürke karbonát. Főleg a bejárati szakaszra jellemző az 5-20 cm vastag sötétszürke mészkő/dolomit rétegek váltakozása, mely az oldásosan alakított falakon kipreparálódott rétegfejek formájában szembeszökő formákat mutat. A dolomitos rétegek mállási terméke világosbarna-világosszürke, így színében is eltér a mészkőtől. A barlangra a bejárati szűk szakaszon és a végpont szűk, törmelékes szifon-környezetén kívül viszonylag nagy keresztmetszetek jellemzőek. Ennek fő oka a réteglapok menti kőzetelválás, főteomlás. Ezért ezeken a szakaszokon oldásos formákat gyakorlatilag nem találni, a plafon egyes helyeken sík. A barlang egyéb szakaszain a plafonon megtalálhatók a kezdeti járatalakulás nyomai. A bejárati szakasz utáni sötétszürke, helyenként márgás mészkőben agyagpala-tűzkőrétegek, kalciterek láthatók kipreparálódva. Az egyik teremben kb. 140 méter mélyen a főtén néhány négyzetcentiméteren ősmaradványok láthatók (ammonitesz, csiga és kagylótöredékek). A barlang egyedülálló cseppkőképződményekben gazdag. Az ún. Heliktites-teremben érdekes, ágas-bogas heliktitcsokrok láthatók. Az egyes darabok 5-15 cm hosszúságú, kúpos végű, kb. 3-6 mm átmérőjű pálcák, melyek egy középpontból (repedésből) szerteágazóan nőnek ki. A Miskolci Egyetemen elvégzett vizsgálatok alapján a későbbiekben egyértelművé vált, hogy aragonit képződményekről van szó. A képződményekkel borított falfelület kb. 30 négyzetméter, a barlang egy szakaszára jellemző.

Az ún. HBM-teremben az előbb említettnél finomabb aragonitcsokrok (néhány cm hosszú) találhatók. Ugyancsak ebben a teremben a járattalpon hófehér, képződő cseppkőlefolyás látható, mely egy kb. 6 m magas, 70 cm vastagságú, falhoz támaszkodó sztalagmitból indul ki, mely színében és formájában bükki viszonylatban egyedülálló. A barlang egyéb szakaszain is jellemzőek a fiatal képződő cseppkövek, és lefolyások. Nem ritkák a több méteres, fél méternél vastagabb állócseppkövek. A barlang egyes részein barlangi gyöngyök is előfordulnak.

A barlang kitöltése is említésre méltó. Nagyméretű porfirit, dolomit és mészkő tömbök és finom szemű patakhordalék alkotja a járattalpat. A hordalékban szépen koptatott porfirit és belőle származó jáspis kavicsok találhatók, néhány kg-os méretekben is. A barlang a jáspis előfordulásról kapta nevét. Az egyik oldalág felső szakaszán kb. 4 méter magasságú patakhordalékfal alkotja a járat oldalfalát, kb. 20 m hosszan. A törmelékfalon jól tanulmányozhatók a barlangszakasz feltöltődés-kimosódás viszonyai. A barlang vizét felszíni törmelékes-agyagos zónán keresztül kapja, melyet alátámaszt az a tény, hogy szervesanyag bemosódás, vízi élőlények (gőte, béka), rovarok nem találhatók benne. Néhány denevér előfordul, melyek a bejárat megnyitását követően kerültek be. Az oldalágak (6 db) csapadékos időszakban fokozott aktivitást mutatnak, intenzív csepegés és komoly vízfolyás figyelhető meg bennük.

A barlang fő járatainak pontos geodéziai felmérése megtörtént, a barlang védőidomának számíthatósága érdekében (a járatok a dolomitbánya alá nyúlnak!). A felmérés alapján az üreg összmélysége 190,21 méter, a felmért hossz 626,6 méter, további 200 méter a becsült hossz. Ez alapján az ország 4. legmélyebb és 26. leghosszabb barlangja.

Ferenczy Gergely

Szepesi-barlang

A Szepesi-barlang (Létrástetői-barlang) kibetonozott bejárata a Névtelen Kerekhegy, más néven Rézkígyó-hegy déli lábánánál, a létrási lápa É-i oldalán, kb. 550 méter tszf. magasságban nyílik, Lillafüredtől 2 km-re K-re, a jávorkúti műúttól dél felé kb. 300 m-re, a Kerekhegyet délről kerülő turistaút mentén. Lejárata betonműtárggyal biztosított, vasajtóval lezárt. A járatok a középső-triász ladini Fehérkői Mészkőben (volt "anizuszi mészkő") húzódnak.

Feltárását 1955-ben kezdték az MHT Miskolci Csoportja Zsombolykutatói és a Miskolci Bányász barlangászai. A barlang főágába többéves bontást követően 1962 nyarán jutottak le egy lépcsőzetes aknarendszeren keresztül. Ekkor vált ismertté a Keleti-ág, melynek végén közel állandó vízű szifontó zárta el a továbbhaladást illetve a Nyugati-ág, melynek akkor ismert legtávolabbi pontjait száraz és vízzel telt szifon jelezte. A feltárást követő mérések szerint a barlang hosszát 1660 méterben állapították meg. A lejárati aknasor alja -133,2 m, a Tó felszíne -150,3 m, a mélypont -165,8 m bejárat alatti mélységben lett megadva.

Az 1962-es feltárást - néhány rövidebb mellékjárattól eltekintve - 1984-ig nem követte új felfedezés. Az 1980-as évek elejének-közepének csapadékszegény évei következtében a Nyugati-ág végén a vizes szifon leürült, s a barlangban túrázók (Ferenczy G., Kiss J., Tohai I.) a szűk járatrészen átjutva a megelőző részeknél jelentősen nagyobb kiterjedésű termeket, kürtőket találtak.

A huszonkét éven keresztül a Nyugati-ág végpontját jelentő vizes szifon szűkületén átérve ÉNy-DK-i irányú, 5-10 méter keresztmetszeti méretekkel jellemezhető, enyhén lépcsőzetesen emelkedő járatfolyosóba jutottak a kutatók. Ez a rész ma már könnyebben megközelíthető a Láner-barlang felől indulva. A járattalpon az oldalfalakról levált mészkőtömbök, töredékek között főként homok méretfrakciójú patakhordalék van. Anyaga a barlangon kívüli lepusztulási területre jellemző agyagpala, diabáztufa, kvarcittöredékek. Az oldalfalak a járattalp közelében simára koptatottak, erodáltak, máshol törési felületek mentén szögletes darabokban fellazultak. A járatok mennyezeti részeire jellemző a karros formakincs (mennyezeti üstszerű, csatornaszerű bemélyedések). Helyenként cseppkövek, dús cseppkőlefolyások borítják a falakat. Az ÉNy felé húzódó folyosó végén ÉK-i irányban szifonsor indul, melyben durvahomok kitöltésű újabb eltömődés zárja el a további járatokat. DNy felől több, 1-3 méter széles, 10 m-nél magasabb hasadék és egy enyhén emelkedő oldalág csatlakozik a járatba. Az oldaljárat 50 méter után elágazik, a jobb oldali a Láner Olivér-barlang felé vezető összekötő folyosó. A falak párkányain felszínről származó, finomszemű törmelék és málladéka rakódott ki, mely szórványosan aprógerinces csontmaradványokat tartalmaz.

Jelenleg a ma már összekötött Szepesi-Láner-barlangrendszer összes felmért hossza 1835 méter, a felméretlen oldalágakkal együtt jóval meghaladhatja a 2 km-t. Az új felmérés alapján módosult a barlang bemért mélysége. Eszerint a Tó felszíne a Szepesi-barlang lejárata alatt -142,5 méter mélységben van, ehhez adódik a búvárok által régebben mért -15,5 m tómélység. Így a Szepesi-Láner-barlangrendszer bejárat alatti mélysége -158 méterben adható meg.

Kovács Zsolt

Láner Olivér-barlang

Bejárata a Bükk-fennsík keleti részén, a létrási lápa déli oldalán, kb. 545 méter tszf. magasságban nyílik a középső-triász Fehérkői Mészkő és a felső-triász Vesszősi Pala ill. "létrási diabáztufa" összletek határán, impozáns, ma már inaktív víznyelőtöbör aljában.

A barlangot az MHT Miskolci Csoportja Zsombolykutatói 1952 augusztusában 40 méter hosszban, 13 méter mélységig tárták fel. 1985 decemberében - másfél évi bontási munkát követően - a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület tagjai fedeztek fel addig ismeretlen, jelentős kiterjedésű részeket. E részek felmért hossza 335 m, a bejárat alatti legnagyobb mélysége 89 m. 1993 decemberében -20 méter bejárat alatti mélységben, a Szűkület előtt, mészkőtörmelékben indított kutatóaknával sikerült megtalálni a Szepesi-barlang felé vezető összekötő járatot. A későbbiekben ezt a szakaszt a fiatalon, s váratlanul 1993-ban elhunyt barátunk Nagy Flórián emlékére Fofó-ágnak neveztük el. A Láner Olivér-barlangból a Fofó-ágon át lehetővé válik a 3. szifon további feltárása, ami mögött további jelentős járatok feltételezhetők (lásd: 1992-es évkönyv), s valószínűnek tűnik a rendszer több más, pld. a Speizi-barlanggal való összefüggése is, melynek bizonyítása az elkövetkezendő idők munkáinak eredménye lehet.

Az 1985-ben megismert üregrendszer a triász időszak jelenleg ladini emeletébe sorolt Fehérkői Mészkő Formáció (a Balogh Kálmán (1964) szerinti felső-anizuszi világos mészkő) szürke, kristályos, helyenként vörös sávos összletében alakult ki. A hálózatosan elhelyezkedő, impozáns méretű járatok egy körülbelül ÉÉK/50-60° dőlésű törést követnek. A falak helyenként cseppkőlefolyásokal borítottak, máshol csipkésen korrodáltak. A bejárati részeken fagyhatásra bekövetkezett kőzetfellazulás illetve aprózódás jellemző. A járatok legmagasabb részein főtekarros formaelemek (félcső, gömb) vannak. Többféle cseppkőképződmény fordul elő a barlangban, legjellemzőbbek a helyenként karvastagságú függőcseppkövek, a drapériaszerű formák, cseppkőlefolyások, zuhatagok. Az állócseppkövek ritkábbak, de egyméter átmérőjű, három méter magas sztalagmit is található.

A járattalpi üledékkitöltést a bejárat közelében főként mészkőtömb és -törmelék, a mélyebben elhelyezkedő részeken durvahomoktól finom kőzetliszt mérettartományig terjedő patakhordalék alkotja, melyben a barlangkörnyéki kőzetek lepusztulási maradéka ismerhető fel. Ez az anyag alkotja a barlang legmélyebb részének eltömődését is. Az oldalfalakon agyagos kirakódások, bevonatok is előfordulnak.

A barlang jelenleg ismert élővilágát főként denevérek reprezentálják, a bejárati részeken pedig gyakoriak a hártyásszárnyú rovarok. Az üledékben gyakori fosszilis denevércsontokat Dr. Topál György (Természettudományi Múzeum, Bp.) vizsgálta, megállapítva, hogy az egykori populáció jelentősen eltért a maitól. Előkerültek recens kisemlőscsontok is.

A Láner-barlangról M = 1:200 méretarányú alaprajz, oldalnézet és térhálós rajz áll rendelkezésre. A barlang bejárása kötéltechnika segítségével lehetséges. A bejárat szintje alatt mintegy 10 méterrel a folyosó beton műtárgyba épített, denevér-röptetőnyílással ellátott vasajtóval el van zárva, ez alatt a törmelék vasbeton támfallal biztosított, mintegy 4 méter függőleges és 8 méter ferde szakaszon.

Kovács Zsolt

Balekina-barlang

A barlang bejárata a Szárdóka-hegy északi oldalában, az újmassai őskohóhoz levezető völgy töbrének déli oldalában, 540 méter Btszf. magasságban nyílik, a művelés alatt álló Nyavalyás-tetői dolomit külfejtés bányatelkének DK-i peremén. Bejárata karsztosodó karbonátos és nemkarsztosodó vulkáni, középső-triász korú kőzetek határán [Hámori Dolomit Formáció Nyavalyási Mészkő Tagozata (anizuszi), ill. Szentistvánhegyi Metavulkanit Formáció (ladini)] található.

A barlangot a Miskolci Egyetem TDK Karszthidrológiai Szakcsoportja kutatói tárták fel 1979-ben, majd a 250 méter hosszban felmért üregről vázlatos alaprajzot és oldalnézetet ill. bejárási útmutatót készítettek [Gombor L. - Csernyák A. (1982): Az NME TDK Karszthidrológiai Szakcsoport 1980. évi jelentése - In: Beszámoló az MKBT 1980. évi tevékenységéről, pp. 183-191.]. A további kutatási tevékenység abbamaradása következtében az 1980-as évek végére a barlang bejárata eltömődött. 1990 márciusában a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület tagjai újranyitották a bejáratot, majd 1992-93-ban geodéziai újramérést és részletes térképezést végeztek. A barlang felmért hossza jelenleg 512 méter, bejárat alatti mélysége 90 méter. Három nehezen járható, a felszín felé tartó, fel nem mért mellékággal együtt a járatok ismert hossza meghaladja a 600 métert.

A barlangban felvett mérési hálózat térbeli elhelyezkedését számítógép alkalmazásával, az AutoCAD grafikus tervezőprogram segítségével elemeztük, amely mérethelyesen megjeleníti a járatok vázát reprezentáló poligonhálózat (ill. valamennyi, három koordinátájával adott pont) bármely irányú térbeli nézetét. A hálózat függőleges tengely körüli forgatásakor derült fény arra, hogy a Balekina-barlang többszörösen elágazó járatrendszere egy kb. 290/60° dőlésirányú törés (vető?) felület mentén helyezkedik el. E felület felszíni nyomvonala egybeesik az Őskohó felé húzódó völgy tengelyvonalával, tehát a barlang a völgyet is preformáló törés mentén alakult ki. A barlang alaprajzát és egy oldalnézetét a helyszíni felvételek számítógépbe digitalizálásával, szintén az AutoCAD alkalmazásával jelenítettük meg, így a rajz bármikor kiegészíthető, tetszőleges méretarányban kinyomtatható.

A barlang folyosói a bejárati szakasz kivételével tágasak, gyakoriak az 5-10 méter széles, 10-15 méter magas járatok. Jellemző főteforma a mennyezeti csatorna. Jól észlelhető a befoglaló törésfelület felső, több 10 m²-es szakaszokon meglevő, síkot közelítő lapja a járatok NyÉNy-i oldalán (Xilofon-ág, Pálma-terem). Gyakoriak az omladékos szakaszok, a főtefelharapózás, főként a gyengébb állékonyságú, konglomerátumban kialakult szakaszokon (34-es-terem környéke). A járattalp lépcsőzetesen tart a mélyebb szakaszok felé, eróziós bevágódásokkal, csorgákkal tagolt, legnagyobb letörése közel 20 méter (Nagyakna). Az oldalfalak kipreparálódott rétegfejekkel, réteglemezekkel, örvényüstökkel tagoltak, szivárgó vizek által korrodáltak vagy cseppkőlefolyásokkal borítottak.

A barlangot három jól elkülöníthető kőzettípus foglalja magába. A barlangban lefelé haladva:

  1. Világosszürke, dolomitos mészkő (Nyavalyási Mészkő)
  2. Mészcementált dolomitkonglomerátum (Sebesvízi Konglomerátum)
  3. Fekete, márgalemezes mészkő

A kőzetrétegek dőlése meredek, ÉÉK-i irányú.

A járatok szilárd kitöltésében megtalálhatók a barlangot befoglaló kőzetek leomlott, legurult tömbjei, főként a dolomitkonglomerátum ill. a szürke mészkő 1-2 cm-estől több m³-es darabjaiig. Legnagyobb közülük a Nagyakna tetején keresztüldőlt, kb. 10x3x2 méteres kőhidat alkotó szürke mészkőtömb. A kívülről behordott kőzettörmelék döntő része vörös porfirit (metaandezit) és diabáztufa (metabazalt-tufa). A törmelékben vörös hidrokvarcit is előfordul, 1-10 cm-es darabokban, míg a barlangkörnyéki fekete dolomit darabjai csak elvétve találhatóak. Gyakoriak az oldalfalakra kirakódott, odacementált kavicsos-homokos üledékfoszlányok, az egykori magasabb feltöltést tanúsítva. A finomabb szemcséjű kitöltést kevés homok és jelentős mennyiségű kőzetlisztes agyag adja, helyenként az oldalfalakat is bevonva.

A cseppkőképződmények aránytalanul oszlanak el a barlangban. Az álló-, függő-, szalmacseppkövek és heliktitek főként a 34-es terem környékén találhatók, máshol a kérgek, bevonatok dominálnak. A legismertebb cseppkőcsoport a Pálma. Több m²-nyi felületet borítanak visszaoldott cseppkőlefolyások a lejárati részben és a Nagyakna tetején, darabjaik a törmelékben is gyakoriak. A barlang vízfolyást csak a csapadékosabb időszakokban vezet, de a csepegés állandóan jelentős. 1995 tavaszán Sásdi László eredményes (még nem publikált) vízfestést végzett a barlangban.

Méréseink és megfigyeléseink alapján a járatok kialakulásának fő tényezői:

1. erős tektonikus preformáció (kb. 290/60° dőlésű repedés); 2. áramló karsztvíz (főtekarros formák); 3. nemkarsztos térszínről érkező vízfolyások eróziója, üledéktranszportja (a járattalp lépcsős kimélyítése, csorgák, üstök, a lerakott üledékek ismételt kimosása, áthalmozása); 4. a meggyengített főterészek omlása (omladékos zónák); 5. beszivárgás (cseppkövesedés, visszaoldás); 6. antropogén hatások, bányászati robbantások (cseppkőtöredezés, törmelékmozgás). A jelenlegi mélyponti törmelékszifon átbontása esetén még jelentős járatrészek megismerésére van lehetőség.

Kovács Zsolt

Nyelesgambi-barlang

Ugyancsak folytatódó feltárásaink közé sorolható a Nyelesgambi-barlang további kutatása a Lusta-völgyben. A Lusta-völgyi Nyelesgambi-barlang bontását 1993-ban a tavaszi hóolvadás, esőzések után folytattuk. A kora nyári munka a bedobált kövek által erősen megrongált ácsolat javítgatásával telt. A nyári táboron hozzáláttunk a bejárati akna további mélyítését, és a tavaly feltárt oldalsó, szűk akna betömedékelését. A Nagy-aknát kb. 5 m-el mélyítettük rézsút lefelé. A haladást nehezíti, hogy a repedés kb. 70 fokban lejt és az egyik oldalon aláhajló ácsolatot kellett létesíteni biztosításként. A jelenlegi végponton több légteres járat van a törmelékben. További bontás szükséges a szabad járatok elérése érdekében.

A barlangban körülbelül 8 méteres mélységben fosszilis emlőscsontokat találtunk, mely valószínűleg ősszarvas maradvány (dr. Hír János közlése). Véleménye szerint iszapolási maradék vizsgálatára van szükség a barlang kitöltésének pontosabb meghatározása érdekében.

Ferenczy Gergely

Barlangvédelem:

A BNP támogatásával megnőtt lezárt barlangjaink száma: Jáspis-, Szepesi-Láner-barlangrendszer, Létrási-Vizes-, Lilla-barlang. A kulcsokat csakis előzetes bejelentés alapján adjuk oda vendégtúrázóknak azzal a feltétellel, hogy kutatási vagy túravezetői engedéllyel rendelkeznek-e. Ennek köszönhető valószínűleg, hogy akik ismerik ezt a követelményünket, már meg sem keresnek bennünket, hanem megkísérlik feltörni a bejáratokat. Kérjük, mellőzzétek ezt a megoldást a jövőben, inkább segítünk túravezetőt keríteni!

A biztonságosabb bejárás érdekében létrákat helyeztünk el, cseréltünk ki a Létrási-Vizes-, a Barlangnapok előtt pedig a Láner-, Speizi-, Szepesi-barlangban, ám ez utóbbi helyen teljes cserére lenne szükség, melynek költségeit egyesületünk önmagában nem tudja állni.

A barlangvédelem témaköréhez tartozik egyik koncepciónk folytatása, azaz, hogy a Létrási-lápa egykor feltárt, kutatott, azonban időközben elhanyagolt barlangjainak bejáratait újból biztosítjuk. Ez idáig a Balekina-, a Cseresznyés-, a Speizi-, a Cubákos- és az Útmenti-barlangoknál történt ez meg. A nemzetközi Föld napi rendezvényhez kapcsolódóan április 22-én rendszeresen tisztogató túrákat szervezünk nemcsak barlangjainkban, hanem a környékbeli karsztforrásokhoz is.

A Jáspis-barlang védelmében eddig nem alkalmazott eszközökhöz kellett nyúlnunk, ugyanis sajnálatosan a Nyavalyáshegyi dolomitbánya bányatelkén belül nyílik, a Balekina-barlanggal együtt alányúlva a termelésbe bevonható területeknek. 1994 elején akciószövetségben három miskolci társszervezettel (Ökológiai Intézet, Zöld Akció Egyesület, Holocén Természetvédelmi Egyesület) a hatóságokhoz fordultunk a Garadna-völgy komplex környezet- és természetvédelmi problémáival, mely bennünket a Nyavalyáshegyi dolomitbánya üzemelése miatt tesz érdekeltté leginkább. A Balekina- és Jáspis-barlang sajnálatosan közvetlenül érintett a termelésben, elsősorban a '94 márciusától rendszeressé vált robbantások szeizmikus hatásai miatt. Az 1993 augusztusában feltárt Jáspis-barlang a porfírit és dolomit rétegek között, önmagában is omladékos jellegű volt. A feltárást követő 10 hónapban rendszeresek voltak leszállásaink a barlangba, hiszen feltérképeztük, s fotóztuk csodálatos képződményeit. 1993-ban 24 alkalommal 90 fő, 1994-ben 11 alkalommal 71 fő járt a barlangban. Ezeken a túrákon 1-2 alkalommal magunk is tapasztaltunk - 1994 tavaszától - bejárásunk következményeként (is) omlást, azonban júniusban -80 méteren végképp beomlott a barlang, a bejáróknak vissza kellett fordulniuk. Jelentős "változások" történtek a járatban, egy ideig úgy véltük, el is tömődött a továbbvezető út, éppen a legszebb részek felé. Mint később, a Bányakapitánysággal és BNP-vel közös szeizmikus mérés után kiderült, a járat ugyan szabad, de nincs ember jelenleg, aki oda le merne menni, a folyamatos veszélyhelyzet miatt.

A kialakult helyzetről reálisan csak annyit lehet megállapítani, hogy a barlang állapotán bizonyos, hogy nem javít a bánya tevékenysége, mint ahogyan a gyakori bejárás sem. A barlangot ért behatások megállapítására, s jövendőbeli látogathatóságára vonatkozóan szakvélemény elkészíttetése lenne szükséges. Remélhetően elkészített fotódokumentációink segítséget nyújthatnak majd az eredeti, illetve a feltárást követő néhány hónapban tapasztalt állapot - elsősorban a rendkívül értékes aragonit képződményekről -, s a vizsgálati időpontig bekövetkezett változásokról. Jelenleg senkit nem engedünk le a barlangba.

A barlang ügye nem elválasztható a komplex problémakörtől, azaz attól, hogy egy Nemzeti Parkban nem lehet hosszú távon kívánatos egy működő bánya jelenléte, melynek felszínen (pld: a bányából a kisvonat sínére zuhant dolomittömbök egyikén kisiklott a lillafüredi kisvasút, a tavaszi és nyári záporok során a záporpatakok több tíz köbméter dolomitot sodortak a Garadna-patakba amitől jóval gyorsabban töltődik a Hámori-tó, a szállítás és robbantás során keletkező por és zaj, folyamatos terhelést jelent a védett területen, stb.) és felszín alatt is kedvezőtlen hatásai tapasztalhatók. Ebben valamennyi természetvédelmi hatóság egyetért - állapítható meg a tőlük kapott hivatalos levelek alapján. Bejelentéseinket követően az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség, a Bükki Nemzeti Park különböző előírásokkal korlátozta, illetve szabályozta a bánya tevékenységét, s Tardy János államtitkár, a Természetvédelmi Hivatal elnöke, 1994 őszén egy NGO fórumon megerősítette, hogy "csupán" pénz (450-900 millió), s nem szándék kérdése, hogy a tulajdonos Bau Holdingot kárpótolják, s a természetvédelemé váljon a tulajdonjog ...

Tudományos tevékenység:

Tudományos munkáink elsősorban dr. Lénárt Lászlónak köszönhetően folytak majd' 20 éven át a Létrási-Vizes-barlangban (radon, csepegés, hőmérséklet mérés, valamint denevér-megfigyelés), s mára befejeződtek. Profilunk ennek hiányában sajnos szűkült. Arra való tekintettel, hogy a leglátogatottabb "barlangunk", a barlangtani vizsgálatokra vonatkozó összefoglalást az alábbiakban közöljük.

Létrási-Vizes-barlang

Feltárás- és kutatástörténet: A barlang természetes víznyelőszádája régóta nyitott, ennek ellenére az 1937-es Schönviszky-féle barlangleltárban nem szerepel, s a korabeli katonai térképek sem tüntetik fel. Az első írásos említése (név nélkül, a "Margit-forrás 8-11 km-es emeletes barlangrendszere"-ként) Jakucs L. 1951-es munkájában olvasható. Csoportunk jogelődjének, a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportja Karsztvízkutató Szakosztályának tagjai - naplóbejegyzésük alapján - 1955. március 20-án jártak először a barlangban. Munkájuk nyomán 1963-tól kezdődően a barlang egyre nagyobb részét tárták fel, de azért napjainkban is történt még új rész feltárása (pl. a Tavi-ág szifonon túli részének első szárazon történő bejárása 1982-ben.) Térképezés, geológiai felvétel, csepegés, víz- és léghőmérséklet -, vízszintmérés, denevérszámlálás és legújabban radiológiai vizsgálati eredmények születtek a Marcel Loubens Barlangkutató Csoport (ma Egyesület) tevékenysége nyomán. Így a barlangot bükki (és országos) viszonylatban a legjobban kutatott barlangok közé soroljuk.

Helyszíni viszonyok: A barlangot magába foglaló mészkőtömeg a Bükk-hegységben, a Nagyfennsíkon van. Maga a barlang Lillafüredtől Ny-ra kb. 4 km-re nyílik, a területen áthaladó Lillafüred-Jávorkút-Szilvásvárad műút D-i oldalán. (A természetes, I-II-III. sz. bejárata mintegy 60 m, az NME Marcel Loubens Barlangkutató Csoport által 1971-ben nyitott IV. sz. bejárata pedig kb. 10 m távolságban található. A barlangot a benne folyó tudományos mérések és természetvédelmi okok miatt a Bükki Nemzeti Park megbízásából lezárta a csoport.) A barlang hossza kb. 2200 m feltérképezett járatból és mintegy 6-800 m-nyi ismert, de fel nem mért szakaszból tevődik össze. Így a magyarországi barlangok hossz-szerinti rangsorában a 6., a Bükkben az első helyen áll. A természetes bejárat és a barlang ismert végpontját képező Tó között 85 m szintkülönbség van. A mesterséges bejárat 5 m-el magasabban nyílik, így a barlang összmélysége 90 m.

Morfológiai viszonyok: A barlang bejáratai és első szakasza a K-Ny-i irányú Létrási-lápában található. Talpszintje 550-610, környezete pedig 630-800 m tszf-i magasságra emelkedik. A terület oldalvölgyei D felől vezetik a nem karsztos térszín csapadékvizeit az e barlangot is magábafoglaló Szárdóka mészkőtömegének. A Szárdóka mészkő- és porfirittömegének lejtőhajlása zömében 5-10, a nem karsztos vízgyűjtőterületének viszont általában 0-5 fok közötti. A barlang emeletes víznyelő barlangrendszer. Járatai elsősorban eróziós jellegűek, melyeket az embrionális szakaszban, majd utólag alakított a korrózió és kis mértékben a gravitáció. A barlang legnagyobb termei és jelentősebb kürtői több szintet kötnek össze.

Földtani viszonyok: A barlang felszíni (morfológiai) vízgyűjtőterületének kb. 1/3-án a Fehérkői Mészkő Formáció kőzetei találhatók. Csaknem hasonló nagyságú területet foglal el a Kisgyőri Szericitpala Formáció zömében quarter törmelékkel fedett palaösszlete, melyben több helyen a Létrási Diabáz Tagozat zöld vulkanitjai és zöldessárga tufái (homokkövei) is megvannak. Kis területen a Bükk-fennsíki Mészkő Formáció világos mészkövei, valamint a Szt. István-hegyi Porfirit Formáció vulkanitjai is megtalálhatók.

A barlang a Fehérkői Mészkő Formáció mészkövében van, természetes bejárata a mészkő/agyagpala határon nyílik. Az agyagpalát és az agyagpala mészkő váltakozásából álló összletet I. rétegnek véve, az azt követő kb. 20 m vastag, lemezes "határmészkövet" három részre lehetett bontani színe és kifejlődése alapján. (II/1-2-3 rétegek.) Az ezt követő 30 m vastag vörös és sárga sávos, vékonyréteges mészkövet (III. réteg) könnyen el lehet különíteni a formáció fő tömegét adó, 350-400 m vastag, közepes és világos szürke, vastag réteges mészkőtől, mely színe alapján volt tovább bontható. (IV/l-2 rétegek). A barlangjáratok döntő többsége ebben a mészkőtípusban húzódik.

A barlangot magábafoglaló kőzetek kalciumkarbonát tartalma erősen változó. A II. réteg átlagértéke 76, a III.-é 87, a IV.-é pedig 91 %. A törmelék kb. 90 %-a a jelenlegi vízgyűjtő területről származó agyagpala, homokkő, diabáztufa, kvarcit, diabáz, porfirit, mintegy 10 %-a pedig a helyi mészkő és málladéka, valamint mészképződménytöredék és bevonat. A barlang belsőbb részein a miocén üledéktakaró maradványaként értékelt gömbölyű kvarckavicsok és csillámok is nagyobb mennyiségben fordulnak elő.

Tektonikai viszonyok: A területen meglévő érintkezési zónák és az elmozdulások felületi, szerkezeti gyöngülésként foghatók fel, melyek különösen hidrológiai szempontból jelentősek. Döntő mértékben a K-Ny-i, ill. ÉNy-DK-i csapásirány a jellemző, de a barlang környezetében az É-D-i, ill. ÉÉK-DDNy-i irányok válnak kifejezetté.

A barlang bejáratánál a rétegek dőlésszöge 18-22º, mely fokozatosan meredekebbé válik, s a barlangnak kb. felétől már tartósan 5-55º. (A dőlésirány tartósan É, ÉÉK-i) A járatok kb. 60 %-a ÉÉK-DDNy-i csapásirányú. A rétegek dőlésiránya és a törések csapásiránya együttesen alakították ki a barlang fő irányát a pleisztocénben és a holocénben. Az alárendeltebb mértékű NyÉNy-KDK-i csapású haránttörések a labirintusok és a nagy termek kialakulását tették lehetővé. A külszíni és a barlangi mérések a rétegek és a törések esetében is szoros kapcsolatot bizonyítanak.

Vízföldtani viszonyok: A barlang környezetét is figyelembe véve az V. szinten folyó (időszakos) barlangi patakok és a Tó a maximális karsztvízszintet jelölik. A barlang felszíni (morfológiai) vízgyűjtőterülete 1,83 km². A vízgyűjtő területen csak kis számú pala ill. törmelékforrások (szivárgók) vannak. Az innen származó vizeket a Létrási-Vizes-barlang egy nyitott és három törmelékkel zárt víznyelőn keresztül a föld alatt gyűjti össze. A Tóból távozó víz a nyomjelzések tanúsága szerint a garadna-völgyi Margit- és Eszperantó-, valamint a szinva-völgyi Anna-, Soltész-kerti- és Szinva-főforrásokban jelenik meg.

A barlangban álló, folyó vagy csepegő vizeket különíthetünk el. A legnagyobb állóvíz a Tó. Felülete kb. 10 m², víztömege maximális vízállás esetében mintegy 30 m³. Eddigi legnagyobb vízszintingadozása 2,8 m volt, de a tavaszi-téli vízszintek különbsége általában 1,0 m körüli.

Folyóvizekkel általában 3-6 hónapos időtartamban (téltől nyárig) találkozunk a barlangnak kb. a negyedében. A természetes bejárat vize (átlaghozama 5-10 l/p) elsősorban a legalsó, embrionális résrendszeren (V. szint), valamint annak megtelése után a Fő-ág/Kuszoda/Patakos-ág (IV. szint) útvonalon ömlik a Tóba. Ugyanide jut a Tavi-nyelőben eltűnő víz a Búvár-(Tavi-)ágon át (átlaghozama 300-400 l/p.) A Létrási-patak medrében az ezután eltűnő víz a Kapás-ágon és a Kereszt-ágon (együttes átlaghozamuk 10-15 l/p) át ömlik a Kuszodán keresztül a Tóba.

A barlangnak csaknem minden részén vannak csepegő vizek. Beszivárgás az év minden szakában észlelhető. A barlangból és a külszínről származó vízminták elemzési eredményei egyszerű kalciumhidrogénkarbonátos vizeket jeleznek, a karsztvizekhez képest esetenként magas szulfáttartalommal.

Egyéb kutatások: A barlangban a földtani jellegű kutatások mellett számottevő klimatológiai, biológiai, radiológiai vizsgálatok és megfigyelések folytak. A barlang belsőbb, vízfolyástól nem zavart légterű részein a hőingadozás 1-2 oC. Ahol viszont a vízfolyások hűtő-fűtő hatása érvényesül, ott az amplitudó az 5-6 °C-t is elérheti. A biológiai kutatások közül elsősorban a denevér-megfigyelések említhetők.

dr. Lénárt László

Dokumentálás:

Dokumentációs munkák barlangjainkról: A Barlangtani Intézet megbízásából több barlangot mértünk fel az utóbbi években (Láner-, Balekina-, Jáspis-), s elkészült nyolc barlang (Szepesi-, Láner-, Balekina-, Szamentu- Anna-, Szent István-, Létrási-Vizes-, Jáspis-) állapot-felvételi törzslapja. A tudományos, s egyéb tevékenységünkről alkalom nyílt az utóbbi években a Miskolci Egyetemen szervezett, karsztvízzel összefüggő témájú konferenciái kiadványaiban publikálni (A Bükk-vidék vízkészletvédelméért, A Bükk karsztja, vizei, barlangjai) Fotó- és videofelvételeink száma folyamatosan szaporodik, évente több tucat előadást tartunk saját köreinkben, vagy éppen meghívásra, ismeretterjesztési céllal.

Túráinkról és kutatásainkról rendszeresen töltünk ki a leszállások előtt túrajelentést, évente 3-400-at. Egy ideje ezt kérjük a vendégcsoportoktól is, amit ne vegyetek zaklatásnak.

Csoportélet:

Tagságunk létszáma 80-115 között mozgott az elmúlt öt évben. Ennek körülbelül egyharmada az aktív, teljes jogú tagunk, a többi ifjúsági, pártoló, vagy tiszteletbeli tag időnként segíti munkáinkat, s ezt továbbra is fontosnak érezzük.

Hazai túráink jó része természetesen a Létrási-kutatóházból indul. A létrási "forgalmat" jellemzi, hogy évente 3-400 alkalommal, 1200-1800 leszálló 1200-2200 közötti óraszámot töltött - innen indulva - barlangban. Ennek 1/3-a körülbelül a vendégtúrázók "produktuma". Péntek délutántól vasárnap délutánig általában megtalálhatók vagyunk a háznál, melynek négy helyiségét egy 1993. januári bejárást követően a Bükki Nemzeti Park átadott nekünk. Ennek köszönhetően kultúráltabb körülményeket alakíthattunk ki magunk körül, s elsősorban a vendég barlangkutatók számára a vendégszobában szállást tudtunk nyújtani. Ennek ellenében a kutatóháznak, s környékének rendben tartásáért mi vagyunk felelősek.

Létrás-tetőn, mint az ország egyik barlangos centrumában több tucat egyesület fordul meg évente, s nemcsak egy alkalommal. A csoportok szervezettségi szintje az elképzelhető lehetőségeket kimerítették, leginkább a szervezetlenség felé mutatva nagyobb arányt. Sajnos, ez utóbbiak miatt a miskolci barlangkutatókat jó néhányszor kellemetlen helyzetbe hozták bizonyos fórumokon, ezért úgy éreztük, valamit tennünk kell a helyzet javítása érdekében. Ezért 1994 márciusában Jósvafőn Barlangkutatók a barlangokért címmel találkozót szerveztünk. Úgy érezzük, valamennyi jelentősebb irányzat, illetve képviselője szót kaphatott. Körvonalazódtak egyes témakörökön belül, hogy mely ügyekben lehetne hatékony előrehaladást elérni, s remélhetően a jövőben ezek közül néhány meg is valósul.

Hazai túráink nemcsak az általunk kutatott barlangokra terjedtek ki. Aggtelek környéke, az Upponyi-hegység, a budai barlangok szerepeltek utóbbi éveink célkitűzéseiben.

Külföldi karsztterületekre is rendszeresen ellátogattunk.: Görögország (Eposz II, Provatina), Erdély (Szelek, Izbîndus, Ponoras, Stanul Foncii, Csodavár, Fehér-barlang, Hamlet, Sáros-zs., Kristályka, M/10, Eszkimó-jégb. (Focul Viu), Fekete-barlang, Várpatakvölgyi-barlang, Borcig, Galbena, Szamos bazár, stb.), Olaszország (Michele Gortani, Sappada-jégb.), Lengyelország (Csarna, Kaszparova Nyizsna), Szlovákia (Pitykó, Ördög, Barázdálás-zs., Kadlub-feletti-barlang, Fertés-zs., Óriás-zs., Barát-zs.), Szlovénia (Mackovica, Vilenica, Divaska, Lipiska, Jama v Partu pri Ogradi, Skamprlova, Grotta Gigante, Dimnice, Predjama, Otoska, Pivka, Carna, Tkalca, Zelske, Planinska, Skednena, Krizna, Postojna, Skociani), USA (Mammoth cave, Carlsbad cave, Sonora, Park Ranch), Franciaország (Gournier, Grotte Prerouge, Eaux Mortes, Tanne des Enfers , Cochon, Trou du Garde,) Ausztria (Tonion, Taubenloch, Totes-Gebirge, Eisensteinhöhle, Raxeishöhle, Nizhöhle, Kraushöhle, Ötscherhöhle, Luhrgrotte, Drachenhöhle, Schwaizmoshogel-Eishöhle, Schafsteinhöhle), Montenegro (Ledena-, Savina-, Visitor-pecina), Ukrajna (Krasznaja, Bukovinka, Zoluska, Bezdonnaja, Jolocska, Vjalova, Azimutnaja, Emine Bair Hoszar). Szívesen adunk felvilágosítást, amennyiben ezekre a helyekre indultok.

Minden héten csütörtökön 18 órától találkozunk a Tudomány és Technika Házában (Miskolc, Görgey A. út 5.) Csoportgyűléseinken vendég előadók, s tagjaink tartanak dia- és videovetítéssel kísért előadásokat, illetve itt beszéljük meg hétvégi programjainkat. Előadásokat tartunk szakmai fórumokon s ismeretterjesztési céllal iskolákban, gyerekek körében.

Elképzelhetetlennek tartjuk ma már a barlangkutatást természet- és környezetvédelmi szemlélet hiányában. Kapcsolatainkat ennek megfelelően bővítettük, tagjai vagyunk a Magyar Természetvédők Szövetségének, a regionális Életfa Környezetvédők Szövetségének, szereplünk az országos Zöld Hálózat című információs kiadványban. Természetismereti táboraink tapasztalatait is összegzi a Kisiskolásokkal a Bükk-hegységben című kiadvány, mely 1000 példányban jelent meg, s melyben a földtani értékeknek is megérdemelt szerep jut a botanikai mellett, jó néhány Létrás-tetői felvétellel. A Földtani Örökségünk diákpályázaton rendszeresen segítünk tehetséges fiatalokat, s örömteli, hogy munkáikkal rendszeresen sikereket érnek el.

Leginkább táboraink jelzik egyesületünk családias légkörét, hiszen nyári táborainkon a bükki karszt feltárásainak hőskorában kutató elődeink már unokáikkal jönnek közénk, s szlovákiai, kolozsvári barátainkat is vendégül látjuk alkalomadtán. Záró tábortüzeink fő eseménye ilyenkor a Láner Olivér Kupa átadása, valamint a balekavatás. Téli táborainkon szerényebb a létszám, de jó néhány eredmény ekkor született. Idén harmadik ízben szervezünk egyesületi keretek között nyáron természetismereti gyerektábort, a visszatérő vendégek jelzik, nem sikertelenül.

Az országos versenyeken, kupákon egyéni (Veres Imre, Horváth Zsuzsa), s csoportos (Veres Imre, Bátori Károly, Burdiga Zsolt) helyezéseink rendszeresen az első 3-5 között voltak. Szinte minden évben szervezünk Barlangjáró I. tanfolyamot, ritkábban II-t.

Tagságunk körében az elmúlt években nem történt baleset. Ennek ellenére a Barlangi Mentők Észak-magyarországi Egyesületében továbbra is tagjaink a legaktívabbak, tagságának hetven százaléka (27 tag) marceles.

Több módon próbáljuk népszerűsíteni egyesületünket. Így például találkozhattok egyesületi emblémáinkkal ellátott pólókkal, húsvéti és karácsonyi képeslapjainkkal, szórólapjainkkal, amelyek Oláh Sándor kézügyességét dicsérik.

Eredményeinket többek között pályázatok formájában igyekszünk kamatoztatni. A Cholnoky-pályázaton 93-ban III., 94-ben II. helyezést értünk el, s 1994-ben a Jáspis-barlang feltárásáért átvehettük a Vass Imre Emléklapot.

F. Nagy Zsuzsanna


Csoportbeszámolók 1994-ről

Acheron Barlangkutató Csoport

A Balatonedericsi-fennsíkon, 1990-ben feltárt Csodabogyós-barlang hosszát kb. 200 m-rel sikerült növelniük, így a barlang jelenlegi hossza kb. 2800 méterre tehető. A Mátyás-hegyi-barlang több ágában is folytak bontási munkálatok, de számottevő továbbjutást ezévben nem sikerült elérni. További munkák folytak az Amfiteátrum-barlang-ban és Zirc térségében lévő víznyelőkben. A tudományos vizsgálatok a Cserszegtomaji-kútbarlang rovarfaunájára, továbbá a Mátyás-hegyi-barlang tavának vízszintmérésére terjedt ki. Kiegészítették a Csodabogyós-barlang múlt évben kiadott túrakalauzát és néhány - eddig dokumentálatlan - budakalászi barlang leírását tették közzé.

Alba Regia Barlangkutató Csoport

A csoport hagyományos kutatási területén - a Tési-fennsíkon kívül - rendszeres munka folyt a Gánti-barlangban és környékén a Vértes hegységben, továbbá ígéretes kiszállások történtek a Bakony távolabbi vidékeire is. A téli hónapokban folytatták az Alba Regia-barlang átvizsgálását és újabb járatok kibontásával próbálkoztak, de "alapvető" áttörés sehol sem született. Kitisztították - részben - a Labirint-barlang fosszilis járatait, a Csengő- és a Bongó-zsombolyokban továbbjutást kíséreltek meg. Az I.-65. sz. időszakos víznyelőben egy újabb kutatóaknát nyitottak, valamint a csoport elvégezte a Bükkös-árki-bg. újranyitását és kiépítését. Az igen széles tudományos tevékenységeik közül meg kell említeni az Alba Regia-barlang sokirányú kutatását (geológiai, klimatológiai, biológiai). Kidolgoztak egy komplex barlangi mérőhálózatot, s több új technikai eszközt, módszert vezettek be a barlangi kutatásba. Önálló összefoglalást adtak ki a Gánti-barlangban végzett kutatómunkáról és az azt kísérő tevékenységekről. Megkezdték a "mellékesen" előkerült régészeti leletek meghatározását szakember bevonásával. Kataszterkiegészítést végeztek a Bakony több pontján, a Vértes- és a Zempléni-hegység egyes területein.

Bakony Barlangkutató Csoport

Feltáró munkát végeztek a Bújólik-ban, és a B-2, B-3, M-2/a nevezetű víznyelőkben valamint az Attya-pusztai forráskürtőkben. A Tapolcafői-forrásbarlang szűk részeinek tágításával is foglalkoztak de számottevő továbbjutás nem történt. A további munkálatok elősegítése céljából folytatták a törmelék kihordást a Törpéri-barlang-ból.

Bekey Barlangkutató Csoport

Feltáró tevékenységük során jelentős sikert értek el a Pál-völgyi-barlangban. A K2 nevezetű végomladék kibontása után mintegy 3200 m új járatot találtak, így a barlang az ország második leghosszabb barlangjává lépett elő. Az állagvédelmi munkák az új szakasz „főútvonalának” kijelölésére, valamint - a végleges belétrázásáig - a képződményes és a tisztára mosott felületeket érintő traverzek helyén csomózott kötelek elhelyezésére terjedt ki. Tudományos munkáik során denevér megfigyeléseket, hőmérséklet- és radonméréseket végeztek. Elkészítették az újonnan feltárt "Jubileum-ág" vázlatos térképét, valamint fotódokumentálását.

Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédő Egyesület

A csoport tevékenysége a Sátorkő-pusztai-barlangra korlátozódott. Folytatták az elmúlt években felhalmozódott törmelék felszínre juttatását, a radondetektoros-, a hőmérséklet-, és csepegésméréseket valamint denevérszámlálást, ezenkívül karbantartási és biztonságtechnikai munkálatokat is végeztek.

Debreceni Búvár Klub

1994-ben a csoport fő munkaterülete a Diabáz-barlang volt, ahol barlang végpontját jelentő két szifon (a sóderes és az agyagos) bontását végezték. A sóderes szifonban mintegy 80 m új járatot sikerült feltárni, míg az agyagos szifonban jelentős eredmény nélkül zárult a munka. Mivel a Diabáz-barlang járhatóvá/biztonságossá tétele a legtöbb időt lekötötte, így a Borovnyák és a Lyukas-gerinc közötti víznyelősor kutatása "csak" az I. víznyelő állagmegóvására és a Csipkéskúti-víznyelő törmelékfogójának javítására korlátozódott.

Gerecse Barlangkutató Csoport

Hosszú előkészítés után megkezdték a Szelim-barlang végponti omladékának a felszínről történő feltárását, amit a nyár végére összenyitottak a barlanggal. Elkészítették a Keselő-hegyi 17. számú barlangnak a dokumentációját. A pisznicei területen a Pisznicei-zsombolyban, és a Pisznice-barlangban folytak kisebb feltárások. A nagy-gerecsei kutatási területen a laktanya melletti nagytöbörben valamint a Legyes-barlangban dolgoztak a kutatók. Barlangvédelmi munkáik során számos barlangi lezárást ill. zár felújítást, természetvédelmi munkát végeztek. A Gerecse hegység barlangjainak jelentős részét érintő denevérmegfigyeléseket, valamint a hőmérséklet-, és radonméréseket ezévben is folytatták. A Barlangtani Intézettel közösen módosították a Gerecse kataszteri térképét és barlangleltárát.

Heliktit Barlangkutató Csoport

A csoport főbb tevékenysége a 1994-es évben az alábbiak voltak: Tovább bontották a "Régész" járatot és a Szentgáli Kő-lik "Pele" járatát. Folytatták a Solymári Ördög-lyuk térképezését és havonta hétvégi ügyeletet biztosítottak. Dokumentációs munkát készítettek az Alszegi-rét déli oldalán lévő Bece-kőről.

Karszt Barlangkutató Szakosztály

Csoportjuk figyelme az idén inkább a túrázás felé fordult, ezzel magyarázható, hogy jelentősebb eredményt nem tudtak felmutatni a kutatás terén, csak néhány napos, főleg állagmegóvási munkálatokat tartottak a Lepke- illetve Kristály-barlangban.

MAFC Barlangkutató Csoport

A barlangkutató csoport egyik hagyományos kutatási területe Alsó-hegy. Idei munkálatuk nagy része az Őz-zsomboly-ban hosszú évek alatt felgyülemlett depók kicsörlőzésére irányult. További kutatásaik folytak a Meander-nyelőben, ahol egy szűkület akadályozza a továbbjutást, valamint a Bába-völgyi III. számú karsztobjektumban amelynek bejáratát tették biztonságossá. Tudományos vizsgálataik során az Észak-Bakony víznyelő-karsztforrás kérdéseivel foglalkoztak. Említésre méltóak a termolumineszcenciával kapcsolatban végzett kutatásaik, amelynek - Magyarországon eddig nem próbált - vizsgálati módszerével a cseppkövek kormeghatározását lehet elvégezni. Több külföldi túra, expedíció, valamint a Lakatos Kupa megszervezése is gazdagította a csoport tevékenységét.

MÁFI Barlangkutató Csoport

A múlt évben a csoport a legtöbb munkát a Legény- és a Leány-barlangban végezte. Ennek eredményeként a Legény-barlang Giliszta-járatában 40 m, a felső részen pedig 270 m új járatot tárt fel. Sajnos a bejáratot ismeretlen tettesek kirobbantották így a további munka egyelőre szünetel. A Jósvafő melletti Mogyorós-töbri-víznyelőben folytatott munka eddig nem hozott sikert. Megkezdték a Ferenc-hegyi-barlang tektonikai felmérését, amelynek befejeztével további járatok feltárására nyílhat lehetőség.

Mecseki Karsztkutató Csoport

Tevékenységük főleg természetjáró barlangtúrákra korlátozódott. A mecseki barlangok bemutatására túrákat szerveztek barlangos, turista és egyéb érdeklődők részére. Tagságuk több külföldi túrán vett részt a szomszédos országokban.

Myotis Barlangkutató Szakosztály

Tovább folytatták a bontást a Hármaskúti-víznyelőben, így a barlang jelenlegi mélysége 80 m. Néhány alkalommal végeztek kutatást a Kopasz-réti Julcsa-barlangban és a nyári táboruk alkalmával felmérték a barlangot. A László-bányamester-barlangjánál szintén folytatódtak a munkálatok a kitöltés felszínre juttatásával és a barlang felmérésével. Az általuk nemrégen megtalált Kerekhegy-oldali-barlang bontása során egy szűk hasadékba jutottak be, a barlang felmérését ezévben végzik el.

Naszály Barlangkutató Csoport

A frissen alakult váci csoport túra- és kutatói tevékenységgel próbálkozott, majd ez utóbbi mellett kitartva, kisebb létszámmal, de annál nagyobb elszántsággal munkálkodik. Megoldották két barlang lezárását és folyamatos ellenőrzését, valamint az ország karsztterületeivel ismerkedtek.

Poseidon Barlangkutató Csoport

A Poseidon vízalatti barlangkutató csoport a Molnár János-barlang gyökér ágában vízbeszálló bázist készített, valamint az illetéktelenül ott merülő búvárok által benthagyott hulladékot, szemetet eltávolították a barlang különböző pontjairól. Előkészítő merüléseket végeztek az István-terem és a Gyökér-ág között felmérés céljából, és a barlangról videódokumentációt készítettek.

Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület

Egyesületük fő tevékenysége az 1994. évben is a József-hegyi-barlang kutatása és védelme volt. Sajnos feltáró kutatás terén nem értek el eredményt, de a barlang védelmét tovább biztosították. A Zsindely utcai-barlangnál a múlt év júliusában az évek óta teljesen összerogyott bejáratot kiácsolták, a végpontot jelentő cementációt viszont a legnagyobb erőfeszítésük ellenére sem sikerült áttörni. Egyesületük tagjai tovább folytatták a "Rózsadomb" térségében zajló különféle építkezéseken a barlangfeltáró megfigyeléseket. Sikerült is néhány barlang jelenlétére rábukkanniuk, de ezekben a kutatás külső okok miatt meghiúsult.

Pagony Barlangkutató Csoport

A csoport a Mátyás-hegy K-i kőfejtőjének barlangjait kéthetenkénti kiszállás és tíz napos tábor keretében bontotta. A 6-os és 7-es barlangban (Kormos-barlang) a Sün termi járatot, kisebb hasadékokat, termet találtak. A 15. sz.-barlangban 5-6 méteres süllyesztést sikerült elérni, 1x2 méteres szelvényben. A 20 sz. barlang és a 8-as között egy eddig nem dokumentált üreget - a Malac-bg-ot - találták. Folytatják a kőfejtő felmérését lézeres mérőműszer segítségével.

Pannónia

A csoport a Bükk-hegységben található Kálmán-réti-zsomboly kutatását folytatta tovább.

Plecotus Barlangkutató Csoport

A Tavasbarlangban 400 méter új járatot találtak, valamint még két újabb üreget, melyek közül a Plecotus I. igen ígéretes. Három rövidebb tábort szerveztek az Edericsi-fennsíkra, előadásokat tartottak, tanfolyamokon képezték magukat tovább.

Szikkti Barlangkutató csoport

Csoportjuk tevékenysége a Szemlőhegyi-barlangra, a Tábor-hegyi-barlangra, a Rácskai-barlangra és a Remete-Kálvária dombi kőfejtő területére terjedt ki. Több felszíni gyakorló és oktató túrát szerveztek a környező barlangász és hegymászó gyakorlóhelyeken.

Tatabányai Barlangkutató Egyesület

Kutatómunkájuk során egy közel 40 m mély barlangot sikerült föltárniuk, amit Paksi-mogyoró-barlang-nak kereszteltek el. További munkák folytak a Betyárkörte- és a Döbbenet-barlangokban. Összefogó dokumentációt készítettek a Keselő-hegy triász 2 bányájáról valamint kataszter kiegészítést végeztek Mogyorósbányán ill. az Öregkovács-hegyen. Feltérképezték a Keselő-hegyi 11. sz. és a Paksi-mogyoró-barlangot.

Troglonauta Barlangkutató Csoport

Csoportjuk egész évben a Buda-barlang feltáró kutatását folytatta, s elkészítették a barlang új térképét. A barlang mélysége 30 m-ről 64 m-re, hossza 48 m-ről 97 m-re nőtt. A múlt év elején, januárban, a Solymári Ördöglyuk bejáró kutatását folytatták és sikerült az összes mennyezeti kürtőt kimászniuk, valamint hétvégeken túravezetést ill. ügyeletet tartottak a barlangnál.

TTE Meteor Vass Imre Csoport

A csoport elsősorban az Aggteleki Nemzeti Park területén, Szögliget térségében tevékenykedett. A kutatott karsztobjektumok a következők voltak: Egérlyuk, Diósoldali-zsomboly, Csendesvölgyi-barlang, Szakadtlyuk, Fedor-forrás-barlangja.

Veszprémi Egyetem Barlangkutató Csoport

Az általuk vizsgált terület a veszprémi Csatár-hegytől a szentgáli Balog-szegig terjedő dolomit vonulat. Feltáró, tudományos és dokumentációs munkákat a területen lévő két - a Csatár-hegyi- és Miklóspál-hegyi 1. sz.-bg.-ban - végeztek. A csoport további tevékenysége volt még a Sümegi várkút feltárása 8,3 m mélyen.

Vulkánszpeleológiai kollektíva

Az 1994. év programjának két fő vonala volt. Egyrészt folytatták a korábbi években megkezdett barlangkataszterezést, melynek keretén belül a Tokaji- és a Szalánci-hegységben 39, a Velencei-hegységben 16 újabb barlangot dolgoztak fel, másrészt megrendezték a Lychnis Barlangász Találkozót. Vulkánszpeleológiai szaktanfolyamot tartottak és résztvettek számos külföldi szimpóziumon.


Közérdekű barlangos címek, telefonszámok:

(Figyelem! A "20) MLBE" kivételével 1995-ös adatok!)

* KTM Barlangtani Intézet: 1121 Bp. Költő u. 21. Tel.: 1/252-0???

* Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság: 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. Tel.: 48/350-006

* Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: 3304 Eger, Sánc u. 6. Tel.: 30/311-581, 312-791

* Budapesti Természetvédelmi Ig.: 1025 Bp. Szépvölgyi u. 162. Tel: 1/1888-044, 1889-545

* MKBT: Bp. Fő u. 68. 2/201. Tel.: 1/201-9493, 1/201-2011

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatban nyilvántartott csoportok:

1)  Acheron Barlangkutató Szakosztály
Kárpát József, 1025 Budapest, Pusztaszeri út 5/a

2)  Alba Regia Barlangkutató Csoport
Szolga Ferenc, 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 2.

3)  Amphora Könnyűbúvár Sport Club
Adamec Magda, 1143 Budapest, Ilka u. 46.

4)  Anteus Barlangkutató Csoport
Bognár Csaba, 1027 Budapest, Lipthay u. 3.

5)  Anubisz Barlangkutató Csoport
Kocsis András, 1095 Budapest, Mester u. 41/A. III. 9.

6)  Aragonit Barlangkutató Csoport
Kucsera János, 1036 Budapest, Lajos u. 111. V. 29. Tel: 1/1884-250

7)  Bakony Barlangkutató Egyesület
Gyurman Csaba, 8400 Ajka, Kandó K. lt. 4.

8)  BEAC Barlangkutató Csoport
Németh Tamás, 1213 Budapest, Lankás u. 5. Tel: 1/276-2657, 210-9001/1120

9)  Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport
Kiss Attila, 2092 Budakeszi, Csák J. u. 42.

10) Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédő Egyesület
Fogel Péter, 1046 Budapest, Böröndös u. 26. IV.

11) Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport
Dr. Veress Márton, 9700 Szombathely, Károly G. tér 4. (Berzsenyi D. T.F.)

12) Debreceni Búvárklub
Czakó László, 4032 Debrecen, Bárczi G. u. 6. Tel/fax.: 52/414-068

13) FTSK Barlangkutató Szakosztály
Vajda Gábor, 2038 Solymár, Marczibányi u. 17.

14) Gerecse Barlangkutató Egyesület
Juhász Márton, 2800 Tatabánya, Csokonai u. 13.

15) Heliktit Barlangkutató Csoport
Hartig Miklós, 8200 Veszprém, Stromfeld A. u. 9.

16) Karszt Barlangkutató Szakosztály
Krajcsovich Gábor, 1204 Budapest, Knézich u. 30.

17) Labirint Barlangkutató Csoport
Takács Ferdinánd, 8372 Cserszegtomaj, II. körzet 201.

18) Laokoon Barlangkutató Csoport
Vincze Péter, 1026 Budapest, Riadó u. 4.

19) MAFC Barlangkutató Csoport
Perényi Katalin, 1091 Budapest, Üllői út 181. III. 12.

20) Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület - E-mail
F. Nagy Zsuzsanna, Lev.c.: 3532 Miskolc, Gagarin u. 4. 2/2. Tel.: 46/352-010 - Érvénytelen, megszűnt!
Veres Imre, 3532 Miskolc, Örs u. 2/a. III/14. Tel.: 46/337-444 - Érvénytelen, megszűnt!
Levelezési cím: MLBE, 3517 Miskolc-Lillafüred, Erzsébet sétány 39. (Kovács Attila lakáscíme)
Elnök: Juhász Béla, tel.: 20/910-4016

21) MÁFI Barlangkutató Csoport
Sásdi László, 1023 Budapest, Bécsi út 6. II. 8.

22) Mátrai Erőmű Barlangkutató Csoportja
Novák Róbert, 3200 Gyöngyös, Városkert u. 20.

23) Mecseki Karsztkutató Csoport
Rónaki László, 7633 Pécs, Hajnóczy u. 5.

24) Megalodus Barlangkutató Csoport
Almádi Zoltán, 2890 Tata, Agostyáni u. 8.

25) Myothis Barlangkutató Csoport Tel.: 1/182-3775, 162-3755
Lengyel János, 1173 Budapest, Ferihegyi út 84. IX. 55. Tel: 1/164-9317

26) Naszály Barlangkutató Csoport
Antal József, 2133 Sződliget, Dunai fasor 26.

27) Pagony Barlangkutató Csoport
Fritz Zsolt, 1132 Budapest,Visegrádi u. 9.

28) Pannónia Barlangkutató Alapítvány
Kardos László, 1172 Budapest, Jászladány u. 55.

29) Papp Ferenc Barlangkutató Csoport
Gádoros Miklós, 1027 Budapest, Kapy u. 57.

30) Pizolit Barlangkutató Egyesület
Szepesi József, 1182 Budapest, Sallai u. 59. Tel:

31) Plecotus Barlangkutató Csoport
Szilaj Rezső 8300 Tapolca, Halápi u. 7.

32) Poligon Barlangkutató Geológiai, Hidrológiai Egyesület
Szabó Gyula, 1188 Budapest, Címer u. 99/b.

33) Poseidon Könnyűbúvár Sport Club
Maróthy László, 1780 Budapest, Pf. 29.

34) Pro Natura Barlangkutató Egyesület
Zalán Béla, 7678 Abaliget, Kossuth L. u. 25.

35) Rózsadombi Kinizsi Hegymászó és Barlangkutató Sportegyesület, Fax.: 1/212-5641
Adamkó Péter, 1024 Budapest, Keleti K. u. 9. Tel.: 1/136-3982, 30/448-303

36) TTE Meteor Student Barlangkutató Csoport
Krekács Károly, 1135 Budapest, Tahi u. 98. II. 8.

37) SZIKKTI Barlangkutató Csoport
Barczikay Dénes, 1025 Budapest, Csejtey u. 12/A. I. 15.

38) Tatabányai Barlangkutató Csoport
Polacsek Zsolt, 2800 Tatabánya, Köztársaság u. 34.

39) Troglonauta Barlangkutató Csoport
Ézsiás György, 1043 Budapest, Berda J. u. 40. X. 57.

40) TTE Baradla Barlangkutató Csoport
Dr.Végh Zsolt, 8200 Veszprém, Kőhíd u. 6.

41) TTE Központi Barlangkutató Csoport
Kőrősi Gyula, 1095 Budapest, Soroksári út 38-40ű

42) TTE Vass Imre Barlangkutató Csoport
Kádár Attila, 1027 Budapest, Erőd u. 9.

43) Veszprémi Egyetem Barlangkutató Csoport
Schaffer István, 8200 Veszprém, Jutasi út 63/A.

44) Vakond Barlangkutató Csoport
Bródy Andor, 1137 Budapest, Radnóti M. u. 38.


Köszönjük az alábbi szervezeteknek a Barlangnapok megszervezéséhez nyújtott segítségüket:

Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
Karszt és Barlang Alapítvány
"A bükki barlangkutatásért" Alapítvány
Barlangi Mentők Észak-magyarországi Egyesülete
Barlangkutatók Észak-magyarországi Mentőszolgálatának Alapítványa
Megyei Polgárvédelmi Parancsnokság

Szeretettel várunk máskor is Létrás-tetőn!

A kiadványt szerkesztette:
F. Nagy Zsuzsanna, Vadász István
1995. június

(Az oldalakat helyreigazította és javította: Kovács Attila)