A BÓDVARÁKÓI-CSEPPKŐBARLANG

Tartalom:

  1. A barlang leírása.
  2. A barlang alaprajza, metszete, jellemző keresztmetszetei. Felmérték: Borbély Sándor és Várszegi Sándor.
  3. Fényképfelvételek a barlangból. Fényképezte: Borbély Sándor.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvarákó község É-i határában lévő Ostromos-hegyen évtizedek óta folyik bányászkodás. Eleinte vasat, később és napjainkban is a középső triász wettersteini mészkövét bányásszák. A hegy legfelső szintjén a Bányászati Földkotró Vállalat meddőletakarítási munkálatokat végez a bánya részére. Ezen a szinten a mészkő erősen repedezett, terra rossával (vörös agyaggal) szennyezett, igen sok kisebb repedésben kalcitér kitöltés található.
    1961. szeptember 29-én a Bányászati Földkotró Vállalat dolgozói a legfelső szinten robbantásokat végeztek. A lerobbantott mészkő eltakarítása közben egy üreget találtak. Juhász Tibor és Sebők László bemásztak a megnyílt barlangüregbe, és az első törmelékes szakasz után meglepődve tapasztalták, hogy egy gyönyörű cseppköves barlangot tárt fel a robbantás. Az esetet jelentették Császár János bányász technikusnak, aki október 1-jén megtekintette a barlangot, és látva annak szép képződményeit, felhívta az ÉSZAKMAGYARORSZÁG napilap szerkesztőségét, és kérte, hogy az esetet hozzák a barlangkutatók tudomására.
    A TIT és az Északmagyarországi Intéző Bizottság felkérésére Várszegi Sándor barlangkutató munkatársunkkal 1961. november 25-én felkerestük Bódvarákón Császár János munkatársat, akinek kíséretében bejártuk az új barlangot. A barlang az Ostromos-hegy csúcsa alatt mintegy 15 méterrel mélyebben képződött, nagyjából É-D-i irányú hasadék mentén. A robbantás előtt zárt volt, Juhász és Sebők munkatársak voltak az első emberek, akik a barlangot először bejárták.

    A barlang bejárati része törmelékes, terra rossától vöröses színű. Innen egy elég szűk részen, mozgó kőtömbökön kell lemászni a tulajdonképpeni barlang I. termébe. (L. a mellékelt rajzot!) Ez a rész 14 m hosszú, mintegy 6-8 m magas, alul-felül elkeskenyedő, közepe táján kb. 3 m széles terem. A Ny-i falán hófehértől rozsdabarnáig színeződött, gazdag, kelvirághoz hasonló borsókő képződményeket találunk. A K-i falon megfagyott vízeséshez hasonló, több színben csillogó cseppkőképződmény ragadja meg figyelmünket. Különösen szép a képződmény alján 1-1,5 m magas - a jósvafői Vass Imre-barlang "Narancs-zuhatag"-ához hasonló - narancs színű, a lámpafényben csillogó cseppkőbevonat. Az első termet egy hatalmas cseppkőfüggöny zárja le. Innen az első bejárók által kitágított kis nyíláson átbújva jutunk a II. terembe.
    Mielőtt az 1,7 m magas, sima mésztufa bekérgeződésen lemásznánk, megkapják tekintetünket a terem igen gazdag cseppkőképződményei. Az volt az érzésünk, hogy a természet az I. teremben bemutatta a szép képződményeit, de a "függöny" után, a II. teremben még szebbet, még valami rendkívülit tartogatott számunkra. Sokáig néztük a K-i falon a vaskos, hófehér cseppkőoszlopot, mellette a különböző színekben pompázó kisebb képződményeket, majd kissé feljebb, a fiatal bambuszerdőhöz hasonló, karvastagságú, kb. 2 m magas cseppkőoszlopok tömegét. Tovább rózsaszín sztalaktitok pompáznak a mennyezeten. Óvatosan lecsúszunk a tufabekérgeződésen, és megdöbbenve vesszük tudomásul, hogy puha talajon járunk. Hozzáérünk a Ny-i fal cseppköveihez, elhajlanak, nem törnek el. Megszorítjuk ezeket a puha "cseppköveket", vastagon spriccel ki a víz belőlük. (L. felmérés, metszet, a szaggatott vonal alatti rész.) Látszatra teljesen olyanok, mint a "rendes" cseppkövek, de talán mégsem cseppkő? Egyelőre nem tudjuk. Ezt még alapos vizsgálatnak kell eldöntenie. Érdekessége, hogy a talpszinttől kb. 1-1,2 m-ig puhák a cseppkövek, fölötte már teljesen kemény, "normális" képződményeket találunk.
    A barlangnak ennyi volt a feltárt és bejárható része, összesen 28 m. Várszegi Sándor munkatársunk tíz körömmel megbontotta a végét. A puha cseppkövek között erős huzatot észleltünk, tehát barlangnak folytatása van. Valószínű, hogy alsóbb szintnek, vagy szinteknek kell még lennie, és a II. teremben álfenéken jártunk. Sajnos az idő sürgetett. Hozzávetőlegesen felmértük a barlangot, és néhány fényképfelvételt készítettünk 2 drb sorba kapcsolt 12 V-os akkumulátorral és egy darab autóreflektorral. (A gyenge világítás meg is látszik a felvételeken.)
    A barlang bármennyire szép, és gazdag cseppkőképződményekben, idegenforgalmi szempontból nem jelentős. Inkább tudományos kutatás céljából lett volna érdemes megtartani, különösen a "puha cseppkövek" eredetének tisztázására. Népgazdasági érdekből azonban tovább nem lehetett tartani, és még aznap berobbantották.
    Hálás köszönet illeti Császár János bányász technikus munkatársat, aki felhívta figyelmünket a természeti ritkaságra és érdekességre, valamint a Bányászati Földkotró Vállalat ott levő dolgozóit, akik önzetlenül a segítségünkre voltak, különösen a fényképezéshez szükséges világítás elkészítésében. Ha minden ember úgy gondolkozna, mint Ők, talán több természeti kincsünk megmaradna.

Borbély Sándor

Az elektronikus változatot készítette: Kovács Attila, 2005. október