Barlangkataszterek sorozat | A Bükk-hegység barlangjai |
Kuchta Gyula:
Bodzás I. zsombolyjellegű töbör
Kataszteri száma: Bü-133.
Készült: Miskolcon, a Magyar Hidrológiai Társaság Zsombolykutató Szakosztálya tagjainak részvételével. 1956. október 1. |
Környékének földrajza
Az igen meredek Bodzás-oldal felső harmadában található. Erősen sziklás az oldal, mindenütt kisebb-nagyobb sziklák, sziklacsoportok állnak ki a talajból. A hegyoldal e részének karsztosságára jellemző, hogy egymástól 80-100 m távolságra négy nyílt és eltömődött függőleges barlang található. A térkép 1.0-jának magassága A.f.: ... Poláris összrendezői x:... y:...
Megközelítése
Megközelítésnek legközelebbi útvonalát ekképpen határozhatjuk meg: a diósgyőri villamos utolsó előtti állomásán leszállva, a strandfürdő felé megyünk, majd tovább a Bacsó-kertnek, onnan fel a Bodzás-laposra, aztán pedig az igen meredek, - kb. 35-40 fokos lejtésű - Bodzás-oldalra.
Kőzettani megfigyelések
A megvizsgált szálkőzet világosszürke, tömör, tömött mészkő. Gyengén kagylós törésű, inkább nagyobb, elszórtan kisebb repedésekkel telve. Az elválás néhol vastagpados, néhol viszont nem lehet elválást látni. A kis területhez viszonyítva feltűnően sok hasadékkitöltő (0,20 cm átmérőjű), valamivel kevesebb az üregkitöltő (fészkesen települt) 0,025 átlagos átmérőjű kalcit.
Tektonikai jellemzés
Elég jól kivehető a preformatív főirány, mely 355/87 csapás-dőlésű. Alárendelt jelleggel előfordul még három másik irány is. A térképen 3-2/c pontok között meghúzott vonal csapás-dőlés értéke 70/70. Ez a lithoklázis feltehetőleg a főirányt keresztező szerepe miatt preformatív jellegű. Egyébként a barlangformáció K-i falában helyet foglaló 1-es odú iránya nagyjából a főiránnyal egyezik. A 2-es odú csapás-dőlése 20/70. A 3-as odúé pedig 330/73.
Barlangmorfológia
A hatalmas törmelék-felhalmozódás miatt éppen a zsomboly és a meredekfalú szakadt töbör formacsoportjának határán mozog. Az oldalfalakban meglévő három kis odú miatt, de legfőképpen a Bodzás II. nevű zsomboly "Rejtett-fülke" részével sejthető kapcsolat miatt erősen feltöltődött zsombolynak kell besorolni. Falai a lejtő magasabb fekvő részinél meredekek, és általában 3,5-5,0 m magasak. Az oldalodúk közül egyik sem járható méretű.
Képződménymorfológia
Cseppköves képződmény egyedül a 3-as odúban található, vékony kéreg alakjában. Egyéb képződmény (ide sorolható a kalcit is) több helyen és viszonylag nagy számban fordul elő, így a 3-as odúban, ennek környékén, általában az egész K-i falon, néhol még a Ny-i falon is.
Genetika
Minden körülmény arra enged következtetni, hogy a karsztosodás, illetve a barlangképződés olyan fázisa előtt állunk, amikor az üreg zsombolyállapotból töbörállapotba megy át. Végleges és pozitív választ erre a feltevésre csak a felhalmozódott törmelék eltávolítása után nyerhetnénk.
Általános üledékjellemzés
A fenéken lévő üledék eléggé vegyes. A D-i végen laza törmelékes, "E" szintű, a többi részen avarral, humusszal fedett, azaz "N" szintű.
Kutatási adatok
1956. szeptember 23-án dokumentatív kutatás volt Kuchta Gyula és Hornyák András részvételével, elvégezve a felmérés és az adatgyűjtés munkáját. A barlang vetületi négyszöge 10x5, azaz 50 m², ebből a barlang kb. 23 m² alapterületű.
Barlangkataszterek sorozat | A Bükk-hegység barlangjai |
Adatlap
|
Kovács Attila, 2006. |