Kuchta Gyula:
Bodzás I. zsombolyjellegű töbör

Kataszteri száma: Bü-133.

Környékének földrajza

Az igen meredek Bodzás-oldal felső harmadában található. Erősen sziklás az oldal, mindenütt kisebb-nagyobb sziklák, sziklacsoportok állnak ki a talajból. A hegyoldal e részének karsztosságára jellemző, hogy egymástól 80-100 m távolságra négy nyílt és eltömődött függőleges barlang található. A térkép 1.0-jának magassága A.f.: ... Poláris összrendezői x:... y:...

Megközelítése

Megközelítésnek legközelebbi útvonalát ekképpen határozhatjuk meg: a diósgyőri villamos utolsó előtti állomásán leszállva, a strandfürdő felé megyünk, majd tovább a Bacsó-kertnek, onnan fel a Bodzás-laposra, aztán pedig az igen meredek, - kb. 35-40 fokos lejtésű - Bodzás-oldalra.

Kőzettani megfigyelések

A megvizsgált szálkőzet világosszürke, tömör, tömött mészkő. Gyengén kagylós törésű, inkább nagyobb, elszórtan kisebb repedésekkel telve. Az elválás néhol vastagpados, néhol viszont nem lehet elválást látni. A kis területhez viszonyítva feltűnően sok hasadékkitöltő (0,20 cm átmérőjű), valamivel kevesebb az üregkitöltő (fészkesen települt) 0,025 átlagos átmérőjű kalcit.

Tektonikai jellemzés

Elég jól kivehető a preformatív főirány, mely 355/87 csapás-dőlésű. Alárendelt jelleggel előfordul még három másik irány is. A térképen 3-2/c pontok között meghúzott vonal csapás-dőlés értéke 70/70. Ez a lithoklázis feltehetőleg a főirányt keresztező szerepe miatt preformatív jellegű. Egyébként a barlangformáció K-i falában helyet foglaló 1-es odú iránya nagyjából a főiránnyal egyezik. A 2-es odú csapás-dőlése 20/70. A 3-as odúé pedig 330/73.

Barlangmorfológia

A hatalmas törmelék-felhalmozódás miatt éppen a zsomboly és a meredekfalú szakadt töbör formacsoportjának határán mozog. Az oldalfalakban meglévő három kis odú miatt, de legfőképpen a Bodzás II. nevű zsomboly "Rejtett-fülke" részével sejthető kapcsolat miatt erősen feltöltődött zsombolynak kell besorolni. Falai a lejtő magasabb fekvő részinél meredekek, és általában 3,5-5,0 m magasak. Az oldalodúk közül egyik sem járható méretű.

Képződménymorfológia

Cseppköves képződmény egyedül a 3-as odúban található, vékony kéreg alakjában. Egyéb képződmény (ide sorolható a kalcit is) több helyen és viszonylag nagy számban fordul elő, így a 3-as odúban, ennek környékén, általában az egész K-i falon, néhol még a Ny-i falon is.

Genetika

Minden körülmény arra enged következtetni, hogy a karsztosodás, illetve a barlangképződés olyan fázisa előtt állunk, amikor az üreg zsombolyállapotból töbörállapotba megy át. Végleges és pozitív választ erre a feltevésre csak a felhalmozódott törmelék eltávolítása után nyerhetnénk.

Általános üledékjellemzés

A fenéken lévő üledék eléggé vegyes. A D-i végen laza törmelékes, "E" szintű, a többi részen avarral, humusszal fedett, azaz "N" szintű.

Kutatási adatok

1956. szeptember 23-án dokumentatív kutatás volt Kuchta Gyula és Hornyák András részvételével, elvégezve a felmérés és az adatgyűjtés munkáját. A barlang vetületi négyszöge 10x5, azaz 50 m², ebből a barlang kb. 23 m² alapterületű.

Adatlap

Bodzás I. zsombolyjellegű töbör Bü-161. Bükk-hegység Bányabükk Diósgyőr 1958. július 1. 1958. július 12. Nagyon régen ismert a diósgyőriek között, feltárás itt még nem volt. MHT speleológiai adatgyűjtés 1956. szeptember 23-án (Hornyák András, Kuchta Gyula), vetületi négyszöge 50 m2, melyből a barlang alapterülete kb. 23 m2. A Diósgyőr közelében lévő Bodzás-oldal felső részén, nem messze a sziklagerinctől található. Világosszürke középső triász ladini mészkő a szálkőzete. Benne helyenkint hasadékkitöltő, több helyen meg üregkitöltő (fészkes) kalcit települ. A feneket ismeretlen mélységig humuszos agyag és agyag közé ágyazódott törmelékszikla alkotja. A preformatív jellegű főirány 355/87 csapás-dőlés értékű. Típuscsoportja: a zsomboly és a töbör között álló = zsombolyjellegű töbör. Képződménye az említett kalciton kívül csak az egyik kis odúban előforduló vékony kéreg. Hidrológiai és hidrográfiai adatai ismeretlenek. Biológiai adatgyűjtés nem volt. Irodalma feldolgozatlan.