Barlangkataszterek sorozat A Bükk-hegység barlangjai

Kuchta Gyula:
Bodzás I. zsombolyjellegű töbör

Kataszteri száma: Bü-133.

Készült: Miskolcon, a Magyar Hidrológiai Társaság Zsombolykutató Szakosztálya tagjainak részvételével. 1956. október 1.

Környékének földrajza

Az igen meredek Bodzás-oldal felső harmadában található. Erősen sziklás az oldal, mindenütt kisebb-nagyobb sziklák, sziklacsoportok állnak ki a talajból. A hegyoldal e részének karsztosságára jellemző, hogy egymástól 80-100 m távolságra négy nyílt és eltömődött függőleges barlang található. A térkép 1.0-jának magassága A.f.: ... Poláris összrendezői x:... y:...

Megközelítése

Megközelítésnek legközelebbi útvonalát ekképpen határozhatjuk meg: a diósgyőri villamos utolsó előtti állomásán leszállva, a strandfürdő felé megyünk, majd tovább a Bacsó-kertnek, onnan fel a Bodzás-laposra, aztán pedig az igen meredek, - kb. 35-40 fokos lejtésű - Bodzás-oldalra.

Kőzettani megfigyelések

A megvizsgált szálkőzet világosszürke, tömör, tömött mészkő. Gyengén kagylós törésű, inkább nagyobb, elszórtan kisebb repedésekkel telve. Az elválás néhol vastagpados, néhol viszont nem lehet elválást látni. A kis területhez viszonyítva feltűnően sok hasadékkitöltő (0,20 cm átmérőjű), valamivel kevesebb az üregkitöltő (fészkesen települt) 0,025 átlagos átmérőjű kalcit.

Tektonikai jellemzés

Elég jól kivehető a preformatív főirány, mely 355/87 csapás-dőlésű. Alárendelt jelleggel előfordul még három másik irány is. A térképen 3-2/c pontok között meghúzott vonal csapás-dőlés értéke 70/70. Ez a lithoklázis feltehetőleg a főirányt keresztező szerepe miatt preformatív jellegű. Egyébként a barlangformáció K-i falában helyet foglaló 1-es odú iránya nagyjából a főiránnyal egyezik. A 2-es odú csapás-dőlése 20/70. A 3-as odúé pedig 330/73.

Barlangmorfológia

A hatalmas törmelék-felhalmozódás miatt éppen a zsomboly és a meredekfalú szakadt töbör formacsoportjának határán mozog. Az oldalfalakban meglévő három kis odú miatt, de legfőképpen a Bodzás II. nevű zsomboly "Rejtett-fülke" részével sejthető kapcsolat miatt erősen feltöltődött zsombolynak kell besorolni. Falai a lejtő magasabb fekvő részinél meredekek, és általában 3,5-5,0 m magasak. Az oldalodúk közül egyik sem járható méretű.

Képződménymorfológia

Cseppköves képződmény egyedül a 3-as odúban található, vékony kéreg alakjában. Egyéb képződmény (ide sorolható a kalcit is) több helyen és viszonylag nagy számban fordul elő, így a 3-as odúban, ennek környékén, általában az egész K-i falon, néhol még a Ny-i falon is.

Genetika

Minden körülmény arra enged következtetni, hogy a karsztosodás, illetve a barlangképződés olyan fázisa előtt állunk, amikor az üreg zsombolyállapotból töbörállapotba megy át. Végleges és pozitív választ erre a feltevésre csak a felhalmozódott törmelék eltávolítása után nyerhetnénk.

Általános üledékjellemzés

A fenéken lévő üledék eléggé vegyes. A D-i végen laza törmelékes, "E" szintű, a többi részen avarral, humusszal fedett, azaz "N" szintű.

Kutatási adatok

1956. szeptember 23-án dokumentatív kutatás volt Kuchta Gyula és Hornyák András részvételével, elvégezve a felmérés és az adatgyűjtés munkáját. A barlang vetületi négyszöge 10x5, azaz 50 m², ebből a barlang kb. 23 m² alapterületű.

Barlangkataszterek sorozat A Bükk-hegység barlangjai

Adatlap

Bodzás I. zsombolyjellegű töbör

Bü-161.

Bükk-hegység
Bányabükk
Diósgyőr
1958. július 1.1958. július 12.

  1. Nagyon régen ismert a diósgyőriek között, feltárás itt még nem volt. MHT speleológiai adatgyűjtés 1956. szeptember 23-án (Hornyák András, Kuchta Gyula), vetületi négyszöge 50 m2, melyből a barlang alapterülete kb. 23 m2. A Diósgyőr közelében lévő Bodzás-oldal felső részén, nem messze a sziklagerinctől található.
  2. Világosszürke középső triász ladini mészkő a szálkőzete. Benne helyenkint hasadékkitöltő, több helyen meg üregkitöltő (fészkes) kalcit települ. A feneket ismeretlen mélységig humuszos agyag és agyag közé ágyazódott törmelékszikla alkotja. A preformatív jellegű főirány 355/87 csapás-dőlés értékű.
  3. Típuscsoportja: a zsomboly és a töbör között álló = zsombolyjellegű töbör. Képződménye az említett kalciton kívül csak az egyik kis odúban előforduló vékony kéreg.
  4. Hidrológiai és hidrográfiai adatai ismeretlenek.
  5. Biológiai adatgyűjtés nem volt.
  6. Irodalma feldolgozatlan.

Kovács Attila, 2006.