KOVÁCS-KŐI-BARLANG
(Ürgefogó-lyuk)
5363/9
Megközelítés, helyszín
A barlang Parasznya község területén, a Miskolc város határát jelző 13. sz. határjeltől északra, 150 méterre nyílik, a Kisfennsík déli peremén, a Kiskaszás nevű területrész keleti oldalában É-D irányban húzódó töbörsor déli völgyfőjében, a Demény-völgytől elválasztó gerinc alatt. A barlang gyalogosan a Garadna-völgy déli oldalában induló Demény-völgy felől közelíthető meg, vagy gépkocsival az Újmassa - Bánkút műúton a csókásréti kanyarig, majd a gyermektáborig autózva, onnan a piros jelzésen keleti irányban gyalogosan. A barlang bejárata a gerinc alatt az első kis bemélyedésben található, faácsolattal biztosított függőleges lejárat 420 m Btszf. magasságban.
Kutatástörténet
A barlang későbbi bejáratát rejtő kis bemélyedésre Várszegi Sándor figyelt fel 1966 tavaszán, majd két társával 4 méter mélységig bontotta ki. A barlangkezdeményt Ürgefogó-lyuk néven ismertették. A Borsodi Szénbányák Ig. S.E. Barlangkutató Szakcsoportja tagjai 1979. február 4-én kitisztították a korábban feltárt hasadékot, majd további túrák során bontással függőleges aknát tártak fel, amelynek mélységét 20 méterre becsülték. A továbbiakban 1980-ban az aknatalpról ferdén lefelé induló járatot bővítették, melyből egy alsó aknába jutottak, majd 1981-ben az aknatalpi agyagos eltömődés akadályozta meg a további feltárást. A barlang ismert mélységét ekkor 50 méternek jelezték.
A további kutatások felhagyása után a bepergő és befolyó agyagos törmelék, növényzet a bejárati aknaszájat eltömte, a barlang a 90-es évek végére járhatatlanná vált. A Bükki Nemzeti Park megbízása alapján Bátori Károly 2002-ben kibontotta a bejáratot, majd a járat biztosítására fából készített keretácsolatot készített.
|
A barlangjáratok kiterjedése, jellemző méretei, a barlang térképei
A barlang kiterjedéséről Várszegi Sándor (1981) a Bányász csoport jelentésében számol be és oldalnézeti térképet is közöl. Eszerint a barlang első aknájának talpa kb. -20 méterig tart, az alsó aknával a barlang mélysége kb. 50 méter. Bejárásaink tapasztalatai alapján (2002 és 2003 során) a megadott mélységeket kissé túlzónak tartjuk. A bejárati akna mélysége 10-15 méter közötti lehet. Mivel a barlangról nem áll rendelkezésre részletes felmérési anyag és a teljes barlangot bemutató mérethelyes térkép, javasolható a járatrendszer újrafelmérése és részletes térképezése.
A barlang földtani és morfogenetikai jellemzői
A barlang befoglaló kőzete szürkés Kisfennsíki Mészkő. A kőzetfelület a bejárati szakaszon a fagy hatására aprózódott, breccsás jellegű.
Genetika jellemzőit tekintve a barlang posztgenetikus, preformáló tényezője a területre jellemző tektonika. A barlang járatai döntően hasadékok mentén alakultak ki. A barlang mai képe, morfológiai bélyegei alapján a barlang kialakulásában a kezdeti gyenge korróziós üregtágulás után a befolyó víz eróziója játszott szerepet. A barlang vízgyűjtőjén triász időszaki agyagpala és a miocén takarómaradványból származó kvarc, kvarcit, homok fordul elő, amely koptató anyagot biztosít az erózióhoz. A barlang aknái, járatai gyengén fejlettek, hasadékszerűek, keskenyek, az aknák közötti átbújások laposak. A járatokat utólagosan szivárgó vizek alakították, de cseppkövesedést nem okoztak. A járatok képét utólag a bepergő törmelék, befolyó agyag módosította.
A barlang térformája kéttagú akna, az aknák között kis kitermesedéssel. A lejtésviszonyok lépcsősek, függőlegesek. Jellemző szelvénytípus a szabálytalan, oldott profil, a hasadékszerű megjelenés.
Nagyformák közül az aknák és alárendelten kürtők jellemzőek a barlangra. Simára koptatott járattalpú szakaszok és tört-omlott felületek foltokban előfordulnak.
Morfológiai kisformák közül az eróziós és korróziós formakincset is megtaláljuk a barlangban. Gömbüst alárendelten fordul elő. A mennyezeti csatorna helyenként észlelhető. Erózió nyomai a lesimított oldalfalakon, kevés kipreparált kőzetbordán, kis csorgákon észlelhetők.
A befoglaló kőzethez kapcsolható formakincs között a törésekkel átjárt, néhol vetőfelületként értelmezhető és breccsás felületek (nem a kőzetszövet breccsássága) észlelhetők. Törések mentén kipreparálódott felületek, sziklabordák is jellemzőek a barlangjáratokra.
Az üledékkitöltés morfológiai elemei között inaktív patakmeder nyomai, kavicsteraszok, agyagfelrakódások, vermikuláció említhetők.
Szilárd kitöltés
A barlang ásványkitöltésekben szegény, elvétve kevés cseppkőlefolyás, néhány borsókő fordul elő.
Helyben keletkezett törmelék (helyi mészkő darabjai, agyag) lokálisan, kis mennyiségben jellemzőek. A barlangi törmelékes üledék döntő része a barlangkörnyéki lepusztulási területről származó mészkőtörmelék, alig koptatott mészkőkavics, palatörmelék, helyenként homok és agyaglerakódás.
A bejárati szakaszban a járattalpon talaj, bepergett ág és levéldarabok, avar fordulnak elő.
Fosszilizálódott állati maradványok nincsenek a barlangban. A barlang élővilága gyér. A bejárati szakasz rovarvilága, bepergő barlangi vendégek említhetők meg. Denevérek kis számban látogatják a barlangot.
Fosszilis és recens-történelmi emberi maradvány, tárgy nem került elő. A barlang hulladékmentes.
Hidrológia, klimatológia
Csepegő vizek állandóan észlelhetők, a külszíni csapadék függvényében. Az alsó akna alján időnként gyér vízfolyás jelenik meg.
Klímamérések a barlangban nem történtek. A hőmérséklet a külszíni átlaghőmérsékletnek megfelelően alakul. A barlang falai nedvesek. Enyhe légáramlás érzékelhető a barlangban, széndioxid feldúsulása nem jellemző.
Mesterséges létesítmények
A barlangban beépített mesterséges létesítmény nincs. A bejárat faácsolattal történő kibiztosítása 2002-ben készült, Bátori Károly (MLBE) kivitelezésében.
A barlang és környezete természeti állapota, veszélyeztetettsége
A barlang a csókási ifjúsági tábor közelében, a kisfennsíki piros jelzésű turistaúttól pár méternyire található, erdei környezetben. Veszélyeztetettségét jelenleg az esetlegesen bedobált hulladék okozhatja. A jelenlegi felújított ácsolat megrongálódása, korhadása esetén a bejárati aknába a talaj befolyik, azt eltömítheti. A barlangban nincs olyan képződmény (cseppkövesedés, ásványkiválások, üledékrétegsor, ...), amely a bejárások következtében sérülne.
A barlang bejárása
A barlang alapfelszereléssel, kötéltechnikai eszközök segítségével járható. Átlagos bejárási időtartam 1-2 óra. A barlangban egyszerre max. 3 ember tud mozogni. A leereszkedéshez szükséges kötelet a bejárat mellett fához köthetjük ki (a lelógó kötél az ácsolaton felfekszik). Az akna kissé lejtősen indul, majd függőlegesbe fordul. Nem túl tágas, de kényelmesen lehet ereszkedni benne. Az aknatalp felé a járat kissé tágul, lejtősre fordul. A továbbvezető részbe szűk átbújáson keresztül vezet az út. Az alsó akna igen szűk, csak vékony kutatók számára járható. Az akna alsó részén egy agyagos oldalkürtő csatlakozik a járatba. A barlang alja szűk repedés, agyagos eltömődéssel.
Javasolható tudományos kutatási témák a barlangban
Irodalom