Bronzika-barlang - napló a feltárásról
    (Kiss János)

2002. XII. 23. 9.00-14.00

    A barlang bejáratától a végéig összegyűjtöttük a bedobált fákat, szemetet, avart és a felszínre hordtuk. Ezután a járat végéből a nagyobb köveket és a bepergett törmeléket távolítottuk el. A nagyobb köveket a közelbe helyeztem el. Ezután kezdhettünk hozzá a bontáshoz. Én kibontottam a törmeléket, vödörbe raktam, Sanyi bácsi a vödörre kötött kötéllel felhúzta és a kis kőfülkébe öntötte, ahol a bronzkori koponyatetőt találta.

    Bontásunk jobb oldalán a szálkő található, a bal oldalt az omladékos kőtörmelék alkotja. A rétegzettség a következő: barnás agyag, itt-ott denevércsontokkal, ez alatt agyagos kőtörmelék, alul nagyobb kövek. A törmelék és a szálkő közé keskeny, 60 cm magas járatot vájtam. Szemből, az alacsony járatból állandó jó huzat érezhető. Napi munkánk vége felé bekúszhattam a szabaddá váló, alig 1,5 m hosszú járatba. Jobbra lejtős, rövid, elszűkülő járat indul, tetején denevércsont-maradványokkal és rókák által behurcolt néhány csontmaradvánnyal. Balra az összecseppkövesedett omladék résein keresztül szembe áramlik a levegő. Hogy tovább lehessen jutni, a kitöltést kell lefelé kb. 60 cm mélységig kibontani.

XII. 27. 9.00-14.00

    Folytattuk a bontást, a járat mélyítését 1,5 m hosszan, 0,6 m mélyen a szálkő és a kitöltés között. Végénél, a járat tetején sok víz által bemosott denevércsontot találtam. A kibontott járat alján kisebb-nagyobb üregek voltak a kőtörmelék között, és a szálkő (Ny-i) irányába vezettek. Lehetséges, hogy arra is van valamiféle járat, vagy csak a járat kiszélesedik? Mindegy, a huzat nem onnan érezhető. Tovább bontottam. A bontás egyre nehezebbé válik, a kitöltés felső része cseppkövesedett, konglomerátum szerű, alatta lazább, agyagos, törmelékes. Sanyi bácsinak sem könnyű a vödröt felhúzni, immár kettő kanyaron is. Alig 1 m-nyi bontás után egy nagyobb kő eltávolítása után be lehetett látni egy tágasabb, teremszerű üregbe, alján kőgyertyákat lehetett látni. Mintegy kétórányi bontás után be lehet jutni a terembe, de már csak holnap. Sanyi bácsinak nem szólok semmit, hagy legyen meglepetés.

XII. 28. 9.00-13.30

    Egyre jobban tágul a lyuk, egyre több látható a termecskéből. A kibontott - most már csak - darabos kőtörmeléket Sanyi bácsi vödörrel a deponálási helyre beönti. 11.00-kor bejutok a terembe és belülről tágítom a járatot, hogy Sanyi bácsi is be tudjon jönni, de egy UNK nem könnyen adja meg magát. Sanyi bácsinak feltűnik, hogy ritkán mozog a vödör. Feljövök hozzá, közlöm vele, hogy bejutottunk egy terembe, egymásnak gratulálunk, pezsgőt bontunk, de nem "előre iszunk a medve bőrére". Sanyi bácsi tudatja velem, hogy szerencsés csillagzat alatt születtem - hát én nem egészen így látom. Ezután elindulunk befelé, Sanyi bácsi elöl. A terem előtt kicsit még tágítania kell a járatot, hogy beférjen. Beérünk a terembe, amit Sanyi bácsi Remény-teremnek nevez el, közepén öt darab kőgyertya., 15 cm körüliek, egy csoportban. A terem oldalfalát kisebb-nagyobb cseppkőképződmények borítják, kisebb fülkében tetaratás képződmény. A kőgyertyáktól D-felé egy 10 cm hosszú, lyukas, koptatott csontmaradvány volt. A járat alja D-felé lejt, valószínűleg ez a folytatás, szinte mennyezetig ér az agyagos, homokos kitöltés. K-felé rövid, szűk járat látszik, bekúszok, fölötte keskeny repedés, alján tetaratás lefolyás, közepén kiszélesedik, fölötte szűkület, a sisakot le kell venni, hogy átférjek, de látom, hogy kitágul a járat, talán még egy felső kerülő járat is lehet. Átérek, balra szemben fehér cseppkőlefolyás, alatta szép kőgyertya. Tovább egy szűkület, átbújok rajta. Tovább nem tudok menni, a felfelé vezető szűk járatban egy sziklataréj járhatatlanná szűkíti. Szemből jó huzat érezhető. Fölötte kitágul az üreg, kétfelé ágazik. Visszatérve, jobbra, szűk, 2 m hosszú járatot látok. Vége kitágul, szép cseppköveket látok. A járat alját, oldalát sűrűn borsókövek borítják. Ruhámat tépik, szakítják, de ez most nem számít. Látom a tágasabb járatot, jobbra egy cseppkőoszlop. Üvöltve közlöm a látottakat Sanyi bácsival. Beérek, látom 2 m-re alattam a két méter átmérőjű terem alját. Lemászok, alul kettő darab húskonzerves doboz (az egyik ára 8.50). Örömöm hamar véget ér. A harmadik májkrémes doboz, kisebb csontmaradványok (rókakoponya) társaságában. Honnan kerültek ide? Csak felülről. Felmászom az 5 m magas kürtőbe. Kettéágazó végét cseppkőképződmények tömítik el. Egy szűk, csőszerű lyukat látok a mennyezeten, csak ezen keresztül kerülhettek be a konzervdobozok a barlangba. Mivel a szűkületeken semmi kedvem már visszajutni a Remény-terembe, ezért úgy döntök, hogy inkább kézzel járatot vájok a mintegy 1 m-nyi hosszú agyagos, homokos kitöltésbe. A kibontott anyagot balra deponáltam. A munka előrehaladtával később Sanyi bácsi felülről lábbal tolta le a törmeléket, ez sokat segített, gyorsította a bontást. Értékelve a mai eseményeket (a maradék pezsgő elfogyasztása után) megállapítottuk, hogy a kitöltés bontásával lehet csak tovább jutni a Szeretet-teremből K-felé.

XII. 29. 9.00-14.00

    A mai napon a bejárattól 19 percnyi videofilmet készítettem a megismert járatokról és képződményeiről. Ezután a tegnap megismert járat szűkületét okozó sziklataréj kalapálását kezdtem el. Ez igen kemény diónak bizonyult, semmi repedés benne, csak kisebb-nagyobb szilánkok váltak le egy-egy kalapácsütés után. A szűk helyről nem lehet egy erőteljes ütést végrehajtani. Átpréselve magamat a szűkületen, felülről könnyebben tudtam kalapálni, kellett is, hogy vissza tudjak bújni a szűkületen. Jobbra fölfelé járhatatlan repedésbe lehetett belátni, a bedobott kő pár métert esik. Balra szűk, 2 m hosszú hasadékjáratba lehet bekúszni oldalt, amelyre merőlegesen ferde, szűk, 1,5 m hosszú csőjárat indul, vége tágasabb járatba torkollik. A huzat innen jól érezhető. A ledobott kőszilánkok mintegy 2 métert esnek, valószínűleg egy kisebb terembe, a szemben levő sima falát jól lehet látni. A tájoló szerint K-re, mintegy 5 méternyi távolságra lehet a Remény-teremtől, holnap Sanyi bácsit is megpróbálom meggyőzni, hogy erre bontsunk. Ezután a Szeretet-teremben 7 db fényképet készítettem.

XII. 30. 9.00-14.00

    A Remény-terem K-i oldalában, egy kis oldaljárat alatt elkezdtük lefelé bontani az agyagos kitöltést. A kibontott "plasztik" agyagot a vödörből a terem Ny-i oldalába deponálta Sanyi bácsi. Félméternyi bontás után kisebb üregbe lehetett bekúszni, éppen hogy csak be lehetett férni. Jobbról és balról kőtörmelék-lejtő találkozott a közepén. Itt vájtuk, mélyítettük tovább járatunkat. Szemből a törmelék fölötti kis légrésen jó huzat érezhető. Munkánk elején a Szeretet- és Remény-teremben fényképeket készítettem, előtte a bejáratnál.

2003. I. 4. 8.30-13.30

    Folytattuk tovább a Góliát szifon bontását. A kibontott agyagot és követ füles szatyorba rakva, Sanyi bácsi lábára akasztva húzta tovább, és a Remény-terem Ny-i oldalára deponálta. Munkánk végén 1,5 m hosszan beláttam a folytatódó járatba, melyet legalább 1 m hosszan (a szűkületig) ki kell bontani. A mai napon 1,5 m hosszan bontottuk ki a járatot.

    Ezután a Felső-forrási-rombarlangot néztem meg. Alatta a sziklagerinc mentén kb. 20 méterre, 1,5 m hosszan be lehet dugni egy botot. Valószínűleg barlang bejárat, érdemes lenne megbontani. Ny felől a kőfolyás tömíthette el. Ezután F.forrási-hasadék feletti üreg bejáratát, majd a hasadékbarlang elejét néztem meg. Bejáratától kezdve a szálkőig érdemes lenne kibontani. A Forrás-völgyi-víznyelőtől felfelé 50-100 méterre teljesen elszivárog a patak. (A hozama kb. 50 l/perc.)

I. 5. 8.30-15.00

    Folytattuk tovább a járat alján levő (főleg) agyag bontását 1 m hosszan, a végét jelentő szűkület átbontásáig. 12.20-kor sikerült átpréselődnöm a szűkületen, itt voltak az első bedobált kövek, ezután tovább kúszva a közel vízszintes, agyagos aljú járaton, 2 m után újabb szűkület, amelyen átkúszva szélesebbé vált a járat. Balra kisebb kürtő, melybe a köveket dobáltam. Tovább kúszva a tetaratás aljú járaton barlangi gyöngyöket és görgetett sztalaktitokat, eleinte sokat, majd egyre kevesebbet láttam. A tetaraták medencéi egyre mélyülnek, nagyobbodnak, némelyikben víz található. Lefelé kezd lejteni a járat, egy tetaratás szűkület következik, majd 2 m után újabb tetaratás és cseppkőoszlopos szűkület, melyen nem lehet átjutni. Jobbról szalmacseppkövek is feltűnnek. A szűkületen benézve a járat kitágul, szép, jól fejlett sztalaktitok lógnak a mennyezetről, és a járat visszhangzik. Visszamenve a szifon végéig, Sanyi bácsinak elmesélem a látottakat, majd kalapáccsal, kőműves kalapáccsal visszatérve a szűkülethez, 12.50-kor elkezdtem kalapálni, tágítani. A szűk, kényelmetlen helyen elég kemény diónak bizonyult. Mintegy háromnegyed órányi kalapálás után, sisakot levéve sikerült átpréselnem magam a szűkületen. Az átkúszás után egy sztalaktitos kapun átbújva, jobbra lefelé egy tetaratás alacsony járat indult. Szemben kétfelé vált a járat, mely pár méter után egyesült. A baloldali felső közepén egy kőgyertya látható. Jobbra lefelé, kisebb lemászás után, kőgyertyás alacsony folyosó után, kitáguló, szép, cseppköves járat következik. Jobbra, felfelé vezető tágas folyosó indul, elején szép cseppkőlefolyással. Továbbmenve ketté válik a járat, jobbra rövid, cseppköves járat indul. Balra lefelé mászunk, jobbra egy nagyobbacska cseppkőoszlopot látunk. Leérve az egykori "patakos" főágba, alul az agyagos-köves talajon medvecsontokat látunk beágyazódva. Jobbra az agyagos aljú járaton mehetünk felfelé, szemben kétfelé ágazó magas kürtőben, amely jó huzattal a felszín felé indul. A baloldali szép cseppkőlefolyásos, a jobboldali travizva járható, kő és agyag található az oldalán. Továbbhaladva a főágban, jobbra felfelé vezető ág található, alja agyagos kitöltésű (mint egy lávafolyam, olyan az agyag), melynek felső részén pezsgősüveg alumínium fóliája, több részben, egy csoportban található. (?!?) Jobbra és balra a főág falain kisebb-nagyobb csoportokban szép cseppkőképződmények láthatók, a járattalpon medvecsontok, szemfog. Mennyezetén 3 kis patkósorrú denevér telel. Hogyan kerültek ide? Ezután száraz tetarátákon, dundi kőgyertyákon érünk le a tágas, szeptáriás terem aljára. Itt többfelé menyét ürülék található, az ürülék között nylon és alufólia darabjai. Az ürüléken kis bogarak találnak élelmet. Hogy kerültek ide menyétek? A terem oldalából felfelé, balra, tágas kürtő indul, mely jobbra elkanyarodik. A terem végéből homokos kitöltésű járat indul lefelé, végét omlás alkotja. Ez a barlang legmélyebb pontja, kb. -25 m. Tőle jobbra homokos kitöltésű járat indul. A végpont a Felső-forrás árvízi járata lehet, a víz érdekes, homokformákat alakított ki. A barlang feltárt és becsült hossza kb. 200 m. Fosszilis barlang szép cseppkőképződményekkel. A végpontos bontással továbbjutás lehetséges a forrás irányába, deponálási hely bőven van, huzat is érezhető, légrések vannak. 15.00-kor érkeztem a bejárathoz, ahol Sanyi bácsi már nagyon várt. (16.00-kor már mentést akart kérni!) Gratuláltunk egymásnak a barlang feltárása alkalmából.

I. 7. 12.10-15.50

    A forrásvölgyi rétig autóval (nagy hóesésben), innen gyalog indultunk Ferenczy Gergellyel és Várszegi Sándorral. Sanyi bácsi a bejáratnál várt minket, amíg a barlangban voltunk. Lent a barlang alsó termében baloldalt 4 magasan nyíló kürtőt nem sikerült kimásznunk. Ezután fotóztam, Gergő a főág végén levő kürtőt próbálta kimászni, nem sok sikerrel. Tervek: védelem alá helyezés, lezárás, 3-fős túracsoportok, az én vezetésemmel, csontok megvizsgálása, útvonal kijelölés. Kutatásvezető: Kovács Attila, helyettes: én és Sanyi bácsi. A barlang járatvonal-rajzát elkészítettem.

I. 1.. 9.00-15.00

    A Remény-teremből videóztam a főágba csatlakozásig. A homokszifon végén K-felé bontottam, úgy tűnik valami kisebb üregbe be lehet jutni a mennyezeti levált réteglap mentén felfelé. Az omladék felé is jó huzat érezhető. A végponttól a teremig felmértem a járatot. Lemértem az időt a bejáratig? 30 percig tartott az út a holmikkal. A vésett szűkületen befelé egy denevér repült. Egy közönséges denevért láttam a kőoszlop előtt.

I. 12. 9.30-15.00

    Lent a barlang alsó terméből balra nyíló kürtőt kimásztam, kötelet építettem be. Felérve a 4 m magasan levő párkányra, balra alacsony járat indul, először balra kanyarodik, majd 3 m után jobbra. Alja agyagos, és mint egy lávafolyam, a faltól elálló. A párkány É-i aljában folytatódhat tovább, de kőtörmelék eltömi. Ezután 2 m magas travi következik, majd felfelé tartó alacsony járaton lehet tovább menni. Kisebb tetaraták képződtek agyagos alján, majd jobbra kanyarodik és rengeteg barlangi gyöngy található. Ezután leszűkül a járat és be lehet látni egy tágasabb terembe. Az elején két kisebb kőgyertya látható. Jó huzat érezhető a terem felől, az 1 m hosszú szűkületet járatmélyítéssel ki lehet iktatni. Ezután Lévai Richárddal videófilmet készítettünk, Ricsi pedig digitális fényképeket készített (60 db-ot). Közben kimásztam két kürtőt, ahová Gergő is felmászott. Nagyon sok szép cseppkőképződmény látható (különlegesek is: retek alakú, ferde lúdtoll). A kibontott szűkület előtt a tetaratákból a barlangi gyöngyöket elsepertem (belseje agyag vagy kő, vastag mészbevonattal).

I. 18. 9.00-15.30

    A nap elején a Rombarlang feletti és a bejárata előtti fellevegőzéseket néztem meg. (A Remény-teremben egy csiga mászott!) A kimászott kürtőből induló járat 1 m hosszú szűkületének kitágításához kezdtem hozzá. Először a barlangi gyöngyöket sepertem össze (egy Tesco-s szatyor félig megtelt vele), majd a tetaratás aljú járatot kezdtem bontani. A tetaraták alatt főleg agyagos kitöltés volt, kb. 20 cm vastagságban, alatta darabos kövek. Lehet, hogy ezek már a szálkő részei? A kibontott agyagot gombócokba gyúrtam, és magam felé gurítva a járat kanyarjába deponáltam. Csak annyira bontottam a járatot, hogy éppen beférjek. A végén elég vastag (kb. 5 cm) volt a tetarata vastagsága, ezt szétkalapálni nehéz volt, de alóla az agyagot kibontottam. Szemből állandó jó huzat volt érezhető, és egyre többet láttam a teremszerű ferde járat cseppköveiből is.14.30-kor a jobb oldalamon bekúsztam, majd a vége előtt félfordulat a megtörő járatban, és feltérdelés cm-ről cm-re. Egy lejtős terem közepének alján bújtam ki a lyukból. Körülöttem tetaraták, barlangi gyöngyökkel. Felfelé 10 m hosszan el lehet látni a cseppkőlefolyásos 1 m magas hasadékban. Előttem szép kőgyertya, fölötte egy becseppkövesedett nagy gambi. Jobbra sűrű cseppkőképződmények zárják el az utat, de közöttük tovább lehet látni, mintegy 10 m-ig. Balra cseppkövek között tágasabb járat látszik, mintegy 10 m-re. Megpróbálok elkúszni oda óvatosan, az utat kijelölve, vigyázva, hogy a képződményekben kárt ne tegyek. A vége előtt látom: zsákutca. Visszafordulok ugyanazon az úton, amelyen jöttem. A lejtő alja üledékkel a mennyezetig feltöltve. ÉNy felé a meredeken lejtős hasadékban lefelé kúszok, kőgyertyákat kerülgetve. Egy picit tágul szerencsére, aljában keskeny tetaratás meder barlangi gyöngyökkel. Fejjel lefelé kúszok a laza kitöltésen, balra az alacsony járatból tágas terembe látok be. Közepén egy magas cseppkőoszlop. Bekiabálok, visszhangzik, de itt már nincs időm átbontani ezt az 1 m-es szakaszt, meg szerszámok sincsenek kéznél.

I. 19. 8.30-15.00

    A kimászott kürtőtől az újonnan bejárt járatok járatvonal rajzát elkészítem, visszafelé pedig fotózok, a nem sikerült képek helyett is. Elkezdem tágítani a laza agyagos kitöltés arrébb túrásával a járatot, igyekszem, nem pihenek, gyorsan haladok. 9.15-kor a táskámat, szerszámokat, sisakot magam előtt tolva átjutok a szűkületen, szerencsére mögötte egyre magasodik a járat. Jobban körülnézve a teremben (6 m magas), balra mellettem cseppkőlefolyás cseppkőképződményekkel, alattam tetaratás, cseppkőmedencés, kőgyertyás képződmény, mely alól a víz elmosta a kitöltést, és a levegőben lóg. Gondolkodom, hogy alatta bújjak át, vagy felette oldalt menjek tovább a törmeléklejtőn. Felette oldalt megyek tovább, jobbra felettem az északról befolyt törmeléklejtő, rengeteg cseppkőképződménnyel, köztük tömzsi cseppkőoszlopokkal. Odaérek a terem közepén álló 3 m magas cseppkőoszlophoz, felette a mennyezeten 2-3 m-re 4 db kispatkós denevér látható elszórtan. Leérve a szeptáriás aljú terem aljára, a pici tetaratás patakmeder cégén É-felé keskeny repedésen folyt el a víz. A terem ÉNy-i oldalában a darabos kőzet repedéseinél hófehér, milliméteres nagyságú, aragonit-szerű képződmények kis csoportja látható. Fölfelé menve a levált kőzettömb homokszifont eredményezett. Itt a homokon is sok menyét-ürülék található. Vége légrés nélkül ér véget, lefelé lehet bontani, de a homok kicsit agyagos. Itt csak nagyobb bontás árán lehet tovább jutni DNy-i irányban. A terem K-i végébe óvatosan, a cseppkőképződmények között kúszva lehet eljutni, közben egy cseppkőoszlop látható, ami kettévált, közötte kb. 10 cm. Ez a törmelék lesüllyedésével magyarázható. A terem végében a fehér képződmények agyagosak, sárosak voltak, mintha a menyétek erre jártak volna. É-ról kőtörmelékes lejtő D-felé zárja el a továbbjutást. Itt bontani nem lehet tovább, nincs hová deponálni a törmeléket. A terem mérete 15x25 m lehet. A kőtörmelék köveinek tetején borsókövek láthatók, jelenleg is jó huzat érezhető szemből. Valakik bejöttek a Remény-teremig, és a depózott agyagra HELÓ feliratot karcoltak. A hátizsákomhoz nem nyúltak, a bejárat előtti sziklára "N" monogram lett felírva a hóba, valamint mellette pálinkásüveg kupak, alatta 3 db barna füstszűrős csikk.

I. 25. 9.00-15.00

    Elkezdtem a nagy kürtő kimászását. A cseppkőlefolyás kőgyertyáinak segítségével feljutottam a tetejére, innen kisebb kürtő oldalába, egy repedésbe kötöttem a kötelet. Mellette felmászva, szűk lyukon fejjel lefelé a nagy kürtőbe jutottam, körülnéztem, majd visszacsúsztam, feljebb másztam a kisebb kürtőben, és lábbal előre becsúsztam a szűk lyukon. A berakott kötél jó lépéseket adott. Feljebb nem tudtam mászni, mert a kürtő kitágul, felfelé aláhajlik, sehol egy jó fogás. A sima, oldott falú kürtőben felfelé még 5 m-ig lehet fellátni, a közepén egy beékelődött kő, a vége elkanyarodik, kitágul, iránya É-felé tart, enyhén ferde ovális szelvényű. Ezután a homokszifon ÉK-i végében kezdtünk el bontani, felváltva Csabival. Munkánkat nagyon megnehezítette a mennyezetről levált réteglap, ami nagyon leszűkítette a járatot. Tőle lentebb bontottunk, és kisebb aláhajlás után fél méter hosszú üregbe lehetett belátni, légmozgása minimális. Ezután felfelé É-i irányba, a törmelék és a szálkő mentén kezdtünk el bontani. Innen jó légmozgás érezhető. Először homokot, majd homok és görgetett kavics kitöltést bontottunk. Felette már csak mosott, oldott kőzetdarabok láthatók légréssel, de az összeszakadt kövek alatt, mellett már nem lehet tovább bontani. Bármikor megindulhat, ránk omolhat. Legközelebb a mennyezetről levált réteglapot kell szétkalapálni, hogy alulról meg lehessen kerülni ezt az omladékot. Itt sem lesz könnyű a továbbjutás.

    Miközben mi lent voltunk a barlangban, a felszínen Sanyi bácsi a Felsőforrási-rombarlang tetőközeli sziklás mélyedéséből D-felé kezdett el bontani, amit már régen meg szeretett volna próbálni. A közelében levő két fellevegőzést, amit ajánlottam neki, nem bontotta meg. Rövid piszkálás után a fa tövében levő fellevegőzésbe bedobott kő 2-3 m-t esik valamilyen üregbe!! A vödröt a közelébe raktam. Az enyhe időjárás miatt a kifagyott fellevegőzések nyomtalanul elolvadtak.

II. 1. 9.00-16.00

    A Rombarlang végénél Sanyi bácsi abbahagyta a bontást, szerszámait is elvitte. Miért? Jobban megnéztem a fellevegőzéseket. Ha jobb idő lesz, mindenképpen megbontom.

    A homokos szifontól felmértem a kanyon DNy-i részéig a járatot, valamint a kürtőtől a nagyterem bejáratáig. A kürtő párkányából induló rövid járat kitöltésén egy hosszában kettéhasadt fosszilis csontot, és két különböző méretű állkapocs-darabot találtam. Lehet, hogy barlangi medvéé. A terem előtt a mennyezeten érdekesen két sztalaktit Y-alakban összenőtt, bár ez nem egyedi, csak itt a nagysága szembetűnő, kb. 12 cm. Tőle D-re 5 m-re, a két oldalkürtő között, 3 db 4 cm-es heliktitet láttam.

II. 2. 8.30-17.00

    A bebújás felett kezdtem el a nagyterem felmérését, zokniban, felsőruhát levéve. Az egy méter magas járat mennyezete a nagy kő után dúsan borsóköves, végét dús cseppkőképződmények töltik ki. Jó légmozgás érezhető. A felöltözés után a DK-re levő rész járatát mértem fel. Keskeny repedésben végződik, alatta, apró csontmaradványok mellett sok a lúdtoll-cseppkő darab. A bebújástól ÉNy-ra a cseppkőképződmények között a terem magasabb részébe lehet ellátni, de a képződmények védelme érdekében nem járható. Tovább menve a meredeken lejtő szűk járaton, majd a szűkület után, a nagyterembe érve a kelet felé eső részt mértem fel, majd a cseppkőoszloptól a DNy-i szifon végéig. A szifon kitöltése agyagos homok, végén légrés nincs. A cseppkőoszlop környékéről DNy-felé költöztek a denevérek, ott szárazabb a mennyeset, az oszlop környéki sztalaktitok csepegőssé váltak a felszíni olvadás következtében. A nagyterem Ny-i végénél levő apró fehér képződményekből mintát hoztam. 10%-os sósavval vizsgálva kalcit vagy aragonit, mikroszkópos vizsgálat szükséges a pontosításhoz. A bejárat után, ahol a hátizsákomat szoktam hagyni, a mennyezeten kis közönséges denevért láttam. A felszínen kb. -15°C a hőmérséklet, a barlang előterében is lefagyott a talaj.

    ...


Bronzika-barlang


A Bronzika-barlangról készült első képek:

Kiss János felvételei - 2003. január
Lévai Richárd felvételei - 2003. január 12.
További képek - Pásztori Zsolt Márton felvételei - 2003. március