Nyári denevérszámlálások néhány bükki barlangban
    (Barati Judit)

Bevezetés
    Fauna- és ökológiai vizsgálatok céljából rendszeresen végzek téli megfigyeléseket négy Bükk-hegység-beli barlangban, a Kecske-lyukban, a Létrási-Vizes-barlangban, a Láner Olivér-barlangban és a Szent István-barlangban. Felmerült bennem, hogy jó lenne összehasonlítani, milyen mértékben használják az adott - téli szállásként ismert - barlangokat az egyes denevérfajok nyáron. Kíváncsi voltam, milyen denevércsaládok lehetnek jelen, és milyen egyedszámban. Ezért elkezdtem egy nyári megfigyelés-sorozatot, melynek során ún. denevérkapu segítségével számolhattam az éjjelre kirepülő denevéreket.

Anyag és módszer
    A denevérkapu egy 1x1 m-es alumíniumkeret, melynek két, egymással szemben lévő oldalára 20-20 infraledet szereltek fel. A ledek mindkét oldalon két sorban futnak, a két sor közötti távolság 6,5 cm, adott sorban pedig egymástól kb. 8 cm-re helyezkednek el. A szemben lévő ledek pontosan egymásra néznek, a sugarak irányítását az elektromos vezetékeknél használt törésgátlók segítségével oldják meg; így a szerkezet fotocella módjára működik. Az egyik oldalon találhatók az adók, míg a másikon a vevők. Ha két szemben lévő led között átrepül valami, az a fénysugarat megszakítja, és a műszer érzékel. A két sor egy oldalon azért szükséges, mert így a gép meg tudja különböztetni az irányokat; és ennek köszönhetően az adatok 0 és 1 iránynak megfelelően kerülnek tárolásra.
    A kerethez egy fekete doboz kapcsolódik, ami maga a számolóegység. A kis doboz minden megszakítást érzékel, és ilyenkor számol; az adatokat pedig 5 perces időközönként összesítve tárolja. Az adatok letöltése egy csatlakozón keresztül számítógépre történik.
    Mind a keret, mint a doboz egy 12 V-os autóakkumulátorról működik.
    A szerkezetet a barlang megfelelő nagyságú nyílása elé kell helyezni. Ez általában nem nehéz, mert a barlangokat ajtókkal látják el, melyeken kisméretű denevérnyílás található.
    Ezen a nyáron három barlangnál folytattam méréseket: a Létrási-Vizes-barlang I. és IV. bejáratánál, a Láner Olivér-barlangnál és a Szepesi-barlangnál. A vizsgálatok mindig egy-egy éjjel, de szabálytalan időközönként, véletlenszerűen folytak, kivéve a Szepesi-barlangot, ahol csak egy ellenőrző mérést végeztem. A szerkezet kirakása és felszedése az egyes esetekben nem ugyanabban az időpontban történt, de minden alkalommal az este fél 9-től fél 12-ig terjedő időtartamot vettem figyelembe. Egyes esetekben magam is a szerkezet mellett maradtam és figyeltem a működést.

Eredmények és értékelés
    Az adatok letöltése némi meglepetéssel járt. A műszer ugyanis nagyon érzékeny, ezért ha valamilyen törmelék (pl. egy falevél, agyagdarab, pókháló) eltakarja valamelyik ledet, akkor a kis doboz ezt úgy értékeli, hogy folyamatos megszakítás történik, és folyamatosan számol is. Ehhez hasonló elrontott méréseim nekem is szép számmal voltak. Az alábbiakban feltüntetek egy-egy mintát a saját mérési eredményeimből mind a jól sikerült, mind pedig az elrontott mérésekre vonatkozóan.

    Ugyanakkor más problémák is felmerültek. A műszer megfigyelése során rájöttem, hogy egyrészt a denevérek nem csak egyszerűen kirepülnek, hanem mielőtt ténylegesen elhagynák a barlangot négyszer-ötször oda-vissza repkednek, és így többször is áthalad ugyanaz az egyed a kapun; másrészt a gép nem csak a denevéreket számolja, hanem a barlangok bejárati szakaszában nappalra meghúzódó és szürkületkor kirepülő szúnyogokat és egyéb rovarokat is. A denevérek többszöri áthaladásának korrigálása az irányok megkülönböztetésének köszönhetően megtörténhet egy egyszerű módszerrel, amikor a "ki" irány összegéből kivonjuk a "be" irány összegét. Azonban a rovarok áthaladása egy olyan hibát jelent, amely nem korrigálható, és mivel ezek az állatok a denevéregyedszámot többszörösen meghaladó számban vannak jelen, nem tekinthetünk el tőlük.
    A rovarok kirekesztése érdekében próbálkoztunk szúnyogriasztóval és a műszer mögé elhelyezett lámpával, de ezek sajnos nem váltak be. Éppen ezért a rovarok legnagyobb számban történő közlekedésének időtartamát, a szürkületi időszakot kihagytam a mérési eredmények értékelésénél, és az adatokat csak este fél 9-től vettem figyelembe.
    Ennek eredményeképpen a következő megközelítő értékeket kaptam:

• A Létrási-Vizes-barlangban a két bejáratnál végzett mérések alapján a műszer egy kb. 60-100 fős nyári denevérkolóniát mutatott; azonban meg kell jegyeznem, hogy amíg a gép ilyen adatokat mutat, én szabad szemmel történő számolás alapján mindössze 15-20 kirepülő denevért figyeltem meg ugyanazon idő alatt ezen a helyszínen.
  
• A Láner Olivér-barlangban a műszer eredményei szerint megközelítőleg 50 fős nyári kolóniát találhatunk.
  
• A Szepesi-barlangban szintén 50-60 fős nyári kolónia helyezkedik el.

    Végül szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik lehetővé tették számomra ezeket a méréseket: GOMBKÖTŐ PÉTERnek amiért kölcsön kaphattam a műszert és hasznos tanácsaiért, valamint GYÚRÓ LEHELnek és BOTOS ZSOLTnak a helyszínekre való kiszállításért.