Kutatott barlangjainkról, kutatási témáinkról - röviden

 

Balekina-barlang

(Kutatásvezetők: Vadász István, Botos Zsolt)

 

Egy alkalommal történt bontás a barlangban. A 2. szifonból köveket szedtünk ki, de a körülmények miatt kevés előrejutás történt. A végpont megközelítése körülményes, ezért felmerült az 1. szifon átbontásának terve, amelyet próbabontás követett, de az átjutás nem történt meg.

 

Bíbor-barlang

(Kutatásvezetők: Majoros Zsuzsanna, Galán Mihály)

 

A barlang kutatásában az év esemény nélkül telt el.

 

Bronzika-barlang

(Kutatásvezetők: Kovács Attila, Kiss János)

 

Valakik kőtömböket és faágakat dobáltak a barlang előterébe. Ezeket, valamint az egykori bontás során a baloldali fülkébe deponált törmeléket kihordtuk a barlangból.

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Cubákos-barlang

(Kutatásvezetők: Vadász István, Juhász Béla)

 

Néhány bejáró túrán kívül a barlang kutatásában az év esemény nélkül telt el.

 

Felső-forrási-hasadékbarlang

(Kutatásvezetők: Kovács Attila, Kiss János)

 

Januárban négy alkalommal bontottuk nyugati irányban a laza kitöltést. Balról hat méter hosszú, felszín felé haladó tágas kürtő csatlakozott be. A feltárt szakaszokról vázlat készült, a jelenlegi méretek a 20 méteres hosszt és a 4 méteres mélységet közelítik.

 

Húsvét-barlang

(Kutatásvezetők: Vadász István, Várszegi Sándor)

 

A barlang feltáró kutatásában az év jelentős esemény nélkül telt el. A barlang 2004. évben feltárt 5 méternyi járatát júniusban Kiss János egy vázlatos rajzon rögzítette. Augusztusban megbízásos munkaként térkép készült a barlangról. Ez Sűrű Péter munkája volt.

 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
                                Ikertebri-víznyelőbarlang

(Kutatásvezetők: Bátori Károly, Kovács Zsolt)

 

Márciusban mikrorobbantásos kőzetrepesztéssel próbáltuk a végpont szűkületét tágítani, de a nem megfelelő eszközeink (rövid fúrószár) miatt eredménytelenül. Azonban továbbra is tervezzük a bontásos továbbkutatást a két végponton.

 

 

Jáspis-barlang

(Kutatásvezetők: Kovács Attila, László Róbert)

 

Az egész éves "csend" után decemberben beszerelve a barlangot négy túra indult: kettő kürtőmászás, egy fotózási céllal, valamint egy további, egy vízszintregisztráló telepítésének felmérése céljából. A már régen esedékes járóútvonal-kijelölés ezeken a túrákon elmaradt, várhatóan a következő év eleji túrákon teljesül. A Fa-ág kürtőjének mászása sikeres volt: 60-70 m hosszban, omladékos útvonalon, 8 alapcsavar behelyezésével. Folytatása következik.

 

Létrási-Vizes-barlang

(Kutatásvezetők: Kovács Zsolt, Botos Zsolt)

 

Feltárások

 

A "Huzatos-lyuk" feltárása újabb 5 m hosszúságban.

A Visszhang-termi szifon sikeres átbontása.

 

Geodéziai felmérés és térképezés

 

2005-ben folytattuk a barlang részletes térképezését. A Tavi Felső-ágban és az Alsó-labirban alaprajzot készítettünk, a Hágcsós-terem - Rom-terem között oldalnézet készült. Az eddig megrajzolt helyszíni vázlatok alapján elkészült az új felvétel első irodai alaprajzi összerajzolása, ez most még csak a kontúrokat mutatja.

A barlang újratérképezésének jelenlegi állása:

1500 méter felmért hossz, kb. 1200 méter alaprajz.

A hátralevő feladatok:

- kb. 100 méternyi szakasz alaprajzának felvétele a Tó környékén

- mérések a Középső-labirban, ezen járatok térképezése (kb. 100 méter)

- a barlang oldalnézete elkészítésének folytatása, keresztszelvények felvételével.

- a Kuszoda és a Kereszt-ág felmérése és térképezése (kb. 300-400 méter)

 

Szövegdoboz:  

Sűrű Péter, TDK dolgozatának előadása közben.
Miskolci Egyetem, 2005. 11. 25.
(A fotót az egyetem honlapjáról vettük át.
A dolgozat a Függelékben olvasható.)
Vízszintmérés

 

Folyamatosan regisztráltuk a Tó vízszintjét a Bogsán Ákos által rendelkezésünkre bocsá­tott Dataqua műszerrel. (Dataqua 2002 Elektronikai Kft., 8220 Balatonalmádi, Kölcsey Ferenc u. 1.) Az eredményekről Sűrű Péter a Miskolci Egyetemen TDK dolgozatot készített.

 

Lilla-barlang

(Kutatásvezetők: Majoros Zsuzsanna, Kovács Attila)

 

Térképezés

 

A helyszíni felvételezés 2004-ben befejeződött, 2005-ben a rajzi anyagot (alaprajz, oldalnézet, keresztszelvények 1:100, 1:200 méretarányban) végleges formába öntöttük és leadtuk a BNPI és a Barlangtani Osztály számára. Elkészült a munkát összefoglaló írásos jelentés, a teljes térképanyagot tartalmazó CD azonban még nem.

 

Kormeghatározás

 

A barlang kutatásában az év esemény nélkül telt el. A négy bejáró és az egy fotós túrán felül a cseppkőkor-vizsgálattal kapcsolatos túrák nem voltak, a kormeghatározás kapcsán további eredmények nem születtek.

 

Picoluca

(Kutatásvezetők: Kovács Attila, Suga Norbert)

 

A barlang kutatásában az év esemény nélkül telt el.

 

Speizi-barlang

(Kutatásvezetők: Bátori Károly, Vadász István)

 

A barlang kutatásában az év esemény nélkül telt el. A végponti szifon szivattyúzását továbbra is tervezzük, sajnos a behordott hordalék jelentős.

 

Szepesi-Láner-barlangrendszer

(Kutatásvezetők: Kovács Zsolt, Vadász István)

 

Geodéziai felmérés és térképezés

 

A barlang felmérési munkálatait 2003 nyarán fejeztük be. A helyszíni mérethelyes vázlatok alapján 2004 év májusára készültek el az első kész térképek, majd a végleges változat (alaprajz, oldalnézet, keresztszelvények) 1:200 méretarányú lapjai 2005-ben átadásra kerültek a Barlangtani Osztály és a BNPI részére A további feladat a részletes írásos jelentés és a teljes térképezési anyag CD változatának elkészítése.

 

Földtani, morfológiai megfigyelések

 

A térképezés során mért törési felületek mérésének feldolgozása StereoNett program segítségével folyamatban van, az egyéb megfigyelések eredményeivel együtt évkönyvünkben közölni fogjuk.

 

Vízszintmérés

 

Mint a Létrási-Vizesnél.

 

Tuskós-barlang

(Kutatásvezetők: Bátori Károly, File Ferenc)

 

A Tuskósban egy alkalommal volt bontás. A munkát a munkahelyen álló víz akadályozza.

Augusztusban a felszínen összemértük a barlang bejáratát a Létrási-Vizes-barlang bejáratával.

 

Denevérvizsgálatok

(Létrási-Vizes-barlang, Láner Olivér-barlang, Kecske-lyuk, Szt. István-barlang)

(Kutatásvezetők: Kovács Zsolt, Barati Judit)

 

Az új engedélynek megfelelően októberben elkezdtük a denevérfigyeléseket a meghatározott négy barlangban. A tevékenység az előző három év munkájának a folytatása, amelyet Barati Judit (most már mint a Debreceni Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájának első éves PhD hallgatója) irányítása alatt kibővített formában szeretnénk végezni. A korábbi gyakorlatnak megfelelően havonta egyszer vizsgáljuk a fajok jelenlétét, elhelyezkedését és az egyedszámokat. A hőmérsékletmérések folynak, de a többi tervezett mérést (páratartalom, CO2-szint, huzat) még nem sikerült elkezdeni megfelelő eszközök hiányában. Remélhetőleg a következő évi méréssorozatra ezek a problémák megoldódnak, és minden zökkenőmentesen folyhat. A méréssorozat befejezésével, áprilisban várható az előzetes kutatási jelentés elkészülése.

 

Vízszintregisztráció

 

A Létrási-Vizes- és a Szepesi-barlangban végzett vízszint-regisztráción kívül megbízásos munkaként vízszintérzékelő műszereket helyeztünk el a Fekete, az István-lápai (2. és 4. szifon), a Szt. István (Pokol, Vasas-akna), a Jáspis, a Speizi, a Soltész-akna, a Szeleta, a Szepesi-Láner (Homok-szifon), a Vizes, a Diabáz és a Hajnóczy-barlangban.

 

További kutatások, feltárások, megbízásos munkák, dokumentáció - időrendben

 

Bogsán Ákos és Sűrű Péter kezdeményezésére és vezetésével februárban kísérletek történtek a Létrási-Vizes-barlang Visszhang-termének újbóli elérésére, bejárására, a bejutás megkönnyítésére. A Visszhang-terem felső szakaszaiba ismeretlen helyen beáramló külszíni levegő kapcsán felmerült egy új bejárat gondolata is, amit azonban Ferenczy Gergely ellen-javaslatára a továbbiakban nem szorgalmaztunk. A Kutas-szűkület véséses tágítását is elvetettük, miután kiderült, hogy a szűkület alatti szifonban (bár nem túl kellemes körülmények között, de) viszonylag gyors előrehaladást lehet elérni. Az intenzív bontásos feltárás a nyári táboron indult be, sikeresen megteremtve az átjárást a Visszhang-terembe. A "kényelmes" átjárhatóságra azonban még sokáig kellett várni.

 

Március 14-én Bogsán Ákos és Sűrű Péter az Iker-tebri-barlang végponti szűkületét próbálta tágítani mikrorobbantásos technikával peroxi-acetont használva, de sikertelen volt az akciójuk, mert túl rövid volt a fúrószár, ezért kifújtak a töltetek.

 

Április végén Kovács Zsolt átadta a megbízásos munkaként készített Szepesi-Láner-barlangrendszer térkép előzetes anyagait a Barlangtani Osztálynak. A munka zárójelentése és a térképezéssel kapcsolatos morfológiai, kőzetszerkezeti és más földtani megfigyelések tapasztalatainak összefoglalója ekkor még nem készült el.

 

Augusztus elején Kovács Zsolt vezetésével összemértük a Létrási-Vizes- és a Tuskós-barlang bejáratát.

 

A 2005. évi Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatási Pályázaton két tagunk pályamunkáját díjazta 40-40.000 Ft-tal a bíráló bizottság. Barati Judit A Létrási-vizesbarlang telelő denevérkolóniájának változásai 1985-től napjainkig című OTDK dolgozatát nyújtotta be a pályázatra, File Ferenc pedig A Bükk barlangjainak térinformatikai rendszere című szakdolgozatával indult. A pályaművek értékelése az MKBT Tájékoztató július-augusztusi számában jelent meg.

 

Szeptember végén, október elején Juhász Béla és Sűrű Péter megbízásos munkaként 14 barlangot készített elő vízmérésre. A megbízó Lénárt László, a (nyomás, vezetőképesség, hőmérséklet mérésére alkalmas) műszerek szállítója a Dataqua (Bogsán Ákos) volt. (Dataqua 2002 Elektronikai Kft., 8220 Balatonalmádi, Kölcsey Ferenc u. 1.)

 

Október 19-23. között részt vettünk az MKBT által szervezett olaszországi autóbuszos kiránduláson. Az úticél a Bologna melletti gipszkarszt meglátogatása volt. A programban két overálos barlangtúra (Calindri és Spipola), felszíni túra (Parco Regionale dei Gessi Bolognesi - sok esővel), valamint szakmai múzeumlátogatások, és a Bolognai Egyetemen működő szpeleológiai társulat felkeresése is szerepelt. Megismertük Paolo Forti professzort, jártunk a bolognai csoport klubjában, amelyik az egyik régi városkapu ódon tornyában van berendezve, valamint versenyt énekeltünk az olaszokkal Hevesi Attila vezetésével, miközben a búcsúestén gazdagon és szívélyesen megvendégeltek bennünket. A további miskolci résztvevők: dr. Riskó Ágnes, Timkó Attila és Kovács Attila voltak.

 

Október végén ismét aláírtunk egy számunkra előnytelen szerződést ... Ez most a zempléni barlangok kataszterezéséről szólt. Persze mi rontottuk el. Így van ez, ha gyakran váltják egymást az emberek az egyesület vezetőségének az élén - senkinek nincs kellő tapasztalata a civil érdekvédelemről. A menetrend a szokásos volt: kaptunk egy "tervezetet" a BNP Igazgatóságáról, amelynek a lényegi (szakmai) részét átnéztük és rendben találtuk, mire a BNPI előállt az aláírt szerződéssel. Ilyenkor már nagyon nehéz eldönteni, hogy aláírjuk-e (azaz magunkkal toljunk ki), vagy ne írjuk alá (azaz magunkkal toljunk ki).

 

A Csirke bontásánál novemberben, kb. 8 méter mélységben talált megfeketedett csontok (amelyek valamilyen kis termetű állaté lehettek) korának meghatározására tett kísérletünk eredménytelen maradt.

 

November 28-30-án Barati Judit részt vett egy Szeleta-barlangi bemutató előkészítésén. Ringer Árpád, a barlang tavalyi ásatási gödrének falában szeretett volna rétegeket és leleteket bemutatni amerikai vendégének, és megkérte Király Attilát, hogy hantolja ki az ásatási területet, és a gödör falában, illetve az ásatás-közeli barlangfalon pálcikákkal jelölgesse be az ott található csontleleteket. Ebbe a munkába segített be Barati Judit.

 

Decemberben ismét beindultak a Jáspis-túrák. Bátori Károly és Hegedűs Norbert egy előkészítő-beszerelő túra után a Fa-ág kürtőjét mászták ki, 60-70 méter hosszban. Beszereltek 8 alapcsavart, és elhelyeztek két ideiglenes köztest. A kürtő omladékos résszel végződik, továbbjutásra nincs lehetőség. Egy héttel később Lipták Roland, Apró Zoltán és Pásztori Zsolt túrájukon csak megfigyelési tevékenységet végeztek, feltárás ekkor nem volt. Sajnos egyik túra sem építette ki a már régen esedékes járóútvonalat a barlangban, azonban számos fotót készítettek.

 

Barati Judit biológus-ökológus hallgatóként a Debreceni Egyetemen "Denevér­kolóniák vizsgálata a téli álom alatt a Bükk-hegység négy barlangjában. A zavarás hatásai" címmel készítette el diplomamunkáját három év (2002-2005) megfigyelései alapján. A dolgozat bevezetőjét és összefoglalását az évkönyvben közöljük, a teljes munka az egyesület honlapján olvasható.