Nehézipari Műszaki Egyetem
M i s k o l c
Miskolci Egyetemi Atlétikai és Futball Club
Miskolc-Egyetemváros
A
M A R C E L   L O U B E N S
Barlangkutató Szakcsoport
É V K Ö N Y V E
1977.
Készítette: Lénárt László
  (Dok. mb. vez.)
Jóváhagyta: Majoros Zsuzsanna
  (Szakcsop. vez.)


Elektronikus változat: Kovács Attila, Timkó Attila - 2001-2002.

TARTALOMJEGYZÉK


Mellékletjegyzék

  1. Jubileumi találkozónk emléklapja (címlap)
  2. Hőmérsékleti adatsor a Létrási-Vizes-barlangból
  3. A Nyár-lyuk (Nyárújhegyi-barlang) alaprajzi vázlata
  4. A Nyár-lyuk (Nyárújhegyi-barlang) hosszmetszeti vázlata
  5. Lengyel-(Gyurkólápai-)barlang alaprajza M = 1 : 200
  6. Útmenti-barlang alaprajza M = 1 : 200
  7. Útmenti-barlang hosszmetszete M = 1 : 200
  8. Létrási-Vizes-barlang Agyagfej-terem agyagfalának földtani szelvénye
  9. Geofizikai szondázás a Zebrafolyosó (Létrási-Vizes-barlang) végén
  10. Geofizikai felvételek a Speizi-barlang fölött
  11. Jubileumi találkozónk meghívói
  12. Barlangtérképek Bulgáriából
  13. Barlangtérkép Svájcból (St. Beatushöhle)
  14. Barlangtérkép Svájcból (Faustloch)
  15. Barlangtérkép Svájcból (Bärenschacht)

Az Évkönyvben 41 db fekete-fehér és 3 színes fénykép szerepel.


Bevezető

Csoportunk 1977. évi tevékenységét szeretnénk megörökíteni oly módon, hogy egyértelműen kitetsszék belőle, mit tettünk ez évben a barlangkutatásért.

Működésünk szerteágazó, összetett, gazdag, ugyanakkor szegényes is bizonyos értelemben. Sok barlangban jártunk itthon és külföldön, sok hazai és külföldi vendégnek mutattuk meg az általunk kutatott barlangokat. Barlangot kopogóztunk, cseppkövet sikáltunk gyökérkefével, barlangbejáratot zártunk le megbízások alapján, hogy a működésünkhöz szükséges pénzügyi fedezetet előteremtsük. Térképeztünk barlangot, geofizikai méréseket végeztünk külszínen és barlangban, üledékmintákat gyűjtöttünk, csepegéshozamokat és barlangklimatológiai adatsorokat rögzítettünk, denevéreket számoltunk. Fotóztunk és vetítettünk. Előadásokat tartottunk és előadókat hívtunk meg. Csoportunk múltját bemutató kiadványt jelentettünk meg, s barlangtérképeinket közöltük egyetemi jegyzetben is. De ...

... Nem találtunk új barlangot, bár több helyen is tartósan bontottunk ...

... Nem volt erőnk csoportunk tevékenységét jobban bemutató szakmai jellegű cikkeket írni a megjelenteken kívül ...

... Előadásaink látogatottsága nem haladta meg lényegesen a miskolci átlagot, bár a magyar barlangkutatás kiemelkedő tagjai közül hívtunk meg előadókat, s az összes elérhető miskolci barlangkutatónak küldtünk meghívót ...

... Nincs lényeges előrehaladás az összes miskolci csoport összehangolt munkájának ügyében, bár mindent megtettünk, hogy a csoportok jó kapcsolatával lehetetlenné tegyük a csoportok ellentéteiből hasznot húzó, zavarosban halászók tevékenységét.

A kép tehát összetett. Van szép és van jó. Van kevésbé szép és kevésbé jó. De

VOLTUNK   
 VAGYUNK  
  LESZÜNK. 
   
Marcel Loubens
Barlangkutató Szakcsoport
Miskolc


A szöveget gépelte: Tóth Zoltánné
A rajzokat készítette: Majoros Zsuzsanna
Bujtás Zoltánné
Pelek Sándorné
A képeket nagyította: Lénárt László (fekete-fehér)
OFOTÉRT (színes)
Az Évkönyvet összerakta: Lénárt László
Gyurkó Péter
Majoros Zsuzsanna
Vigyó János
Csorba János
Kiss Attila
Tóth Zoltán


A Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport tagjai 1977-ben

Csoportvezető:Majoros Zsuzsanna1963 óta a csoport tagja
Tagok:Ajznerné, Virág Ágnes1972 óta a csoport tagja
Balás Anna +1967 óta a csoport tagja
Burdiga Ottó1972 óta a csoport tagja
Csatlós Lóránt1977 óta a csoport tagja
Csontos János1964 óta a csoport tagja
Csontosné Szombati Veronika1974 óta a csoport tagja
Csorba János1968 óta a csoport tagja
Erdei Péter1972 óta a csoport tagja
Erdeiné Hajdú Mária1974 óta a csoport tagja
Esztergályos LászlóPróbaidős
Fáy Márton1975 óta a csoport tagja
Farkas Miklós1977 óta a csoport tagja
Fehérvári BélaPróbaidős
Gonda Gyula1976 óta a csoport tagja
Gyöngyi László1967 óta a csoport tagja
Gyurkó Péter1963 óta a csoport tagja
Hamvas Béla1976 óta a csoport tagja
Hevesi Béla1976 óta a csoport tagja
Kasza István1976 óta a csoport tagja
Kiss Attila1967 óta a csoport tagja
Kiss Attiláné1966 óta a csoport tagja
Koroknay József1970 óta a csoport tagja
Lénárt László1970 óta a csoport tagja
Máriássi Ferenc1977 óta a csoport tagja
Mázik Erzsébet1977 óta a csoport tagja
Mélypataki Zoltán1968 óta a csoport tagja
Mészáros Erzsébet1976 óta a csoport tagja
Paszternák Zoltán1976 óta a csoport tagja
Répási Lajos1977 óta a csoport tagja
Sallai MátyásPróbaidős
Somodi László1976 óta a csoport tagja
Szabó József1973 óta a csoport tagja
Szabó Károly1968 óta a csoport tagja
Szalai Ferenc1973 óta a csoport tagja
Szeremley Szabolcs1966 óta a csoport tagja
Tapasztó SaroltaPróbaidős
Trajter Tamás1976 óta a csoport tagja
Tokár Ferenc1961 óta a csoport tagja
Tokár Ferencné1961 óta a csoport tagja
Tóth Zoltán1976 óta a csoport tagja
Vincze Ferenc1966 óta a csoport tagja
Virág Zoltán1972 óta a csoport tagja
Vigyó JánosPróbaidős
Pártoló tagok:Balogh Tamás1952 óta a csoport tagja
Bodri Attila1975 óta a csoport tagja
Bodri Gyula1970 óta a csoport tagja
Dienes Endre1970 óta a csoport tagja
Kuchta Gyula1952 óta a csoport tagja
Láner Olivér1952 óta a csoport tagja


Csoportunk helye a hazai barlangkutatásban

Csoportunk a Nehézipari Műszaki Egyetem sportkörének, a MEAFC-nak a keretében fejti ki tevékenységének jelentős részét. Anyagi támogatásunk a MEAFC-tól származik (3000,-Ft). Ezen túlmenően a egyesület lehetőséget ad külső munkák elvégzésére, melyek bevételei (1977-ben: 8.000,- + 5.000,- + 7.000,- + 20.000,- Ft) jelentik csoportunk anyagi bázisát.

A kapott, ill. megkeresett pénzösszeget a sportkör előírásainak megfelelően élelmezési hozzájárulásra (tábor), útiköltségre, fotós anyagra, kiadvány előállítására, mászókötélre, karbidra, telepre, barlangkutató eszközök vásárlására használjuk fel.

A társadalmi szervek közül 22-en a Magyar Karszt és Barlangkutató társulatnak vagyunk a tagjai (emellett több más MTESZ egyesületnek is tagja néhány kutatónk). Ily módon az MKBT teljes jogú csoportja vagyunk, de ezzel a lehetőséggel sajnos nem tudtunk eléggé élni (pl. keveset publikáltunk MKBT kiadványokban).

Csoportunk az MKBT Északmagyarországi Területi szervezetének is tagja, 4 másik - közte 2 miskolci - csoporttal egyetemben.

A Területi Szervezet összes rendezvényein csoportunk létszámához mérten jó arányban vettünk részt, mint előadók és mint hallgatók.

Az MKBT szervezeti felépítésének megfelelően csoportunk az országos választmánynak, a csoportvezetők tanácskozásának és az Ém-i Ter. Szerv. vezetőségének tagja. A legelső tisztet nem volt módunk betölteni, több választmányi ülést nem hívtak össze, az utóbbi kettő üléseit viszont rendszeresen látogattuk, s ott aktívan részt vettünk a problémák megvitatásában.

Az 1977-es év májusában - dr. Juhász András jóvoltából - történt lemondásáig Lénárt László volt az Ém-i Ter. Szerv. titkára. E funkciójánál fogva a titkári értekezletnek és a Cholnoky-pályázat bíráló bizottságának volt a tagja. A tárgyi évben az Ém-i Ter. Szerv. vezetőségének tagja a csoportképviselő Majoros Zsuzsanna mellett.

A Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat országos és nemzetközi rendezvényein - XXII. Országos vándorgyűlés, Tés; nemzetközi találkozó, Brno; III. Barlangterápiai és klímaankét, Budapest - erőnkhöz mérten vettünk részt.

Az igen jelentős találkozókról a következőket írta csoportunk két tagja:

Barlangász napok a tési fennsíkon (Gyurkó Péter)

A XXII. Országos Vándorgyűlés házigazdái a székesfehérvári kutatók voltak 1977. június 17-19. között.

Kutatócsoportunk 27 fővel vett részt a találkozón.

Csoportunk 4 személygépkocsival, az egyetem által rendelkezésünkre bocsátott mikrobusszal és vonattal utazott a Bakony fennsíkjára.

Június 17-én du. 2 óra tájban indultunk és 7 óra után érkeztünk a tési táborba, ahol sok ismerőssel, pécsi, fehérvári, budapesti, tatai barlangkutató barátokkal találkoztunk. Az esti tábortűz, a tábor környezete már igazi barlangász hangulatot árasztott és ilyen népes társaságban felejthetetlen élményt nyújtott. A hivatalos programot június 18-án a tési kultúrházban hallgattuk végig.

Az ügyességi versenyre két csapatunk nevezett be, de kutatóink nem bizonyultak elég ügyesnek a Marcel Loubens vándorkupa visszaszerzéséhez.

A barlangi bontásra kiírt versenyen minden leszállóképes barlangászunk részt vett, és 19 méteres előrejutást értünk el igen nehéz és kockázatos bontási körülmények között. Munkánkat a székesfehérvári kutatók egy barlangi hangostelefonnal jutalmazták, mint első helyezett bontó csoportot. Az estét ismét kellemes hangulatú tábortűz zárta.

Harmadnap, 19-én, az Alba Regia barlangot tekintettük meg. Különös élmény volt számunkra a bükki viszonyoktól teljesen eltérő barlangok megismerése, bejárása. Nem hirtelen mélyülő zsomboly, hanem hosszan, lépcsőzetesen lejtő. A zömmel szűk járatok részben más kutatási módszereket és eszközöket követelnek meg, mint amilyenek másütt szokásosak. Számomra főleg a barlangok bejárati szakasza ill. környezete volt teljesen új a lösszel takart, fedett karszt jellege miatt. Az Alba Regia barlang megtekintése, majd közös ebéd a csoport részére a tési étteremben, és utána a viszontlátással búcsúztunk el a házigazdáktól.

Miskolcra este 8 órakor érkeztünk meg az érdekes, élménydús és igen jól megrendezett találkozó után. A házigazdáknak a szíves vendéglátásért ezúton is köszönetet mondunk.

Brno, 1977. május 6-9. (Csatlós Lóránt)

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság felszabadulásának XXXII. évfordulója tiszteletére nemzetközi találkozót szervezett a Csehszlovák Karszt és Barlangkutató Szövetség, a Brno melletti Morva Karszton.

A Marcel Loubens csoportot az alábbiak képviselték a találkozón:

A táborban találkozhattunk magyar és külföldi ismerősökkel, hiszen magyar kutatókon kívül NDK, lengyel és természetesen csehszlovák barlangászok szép számmal vettek részt a mozgalmas, sokrétű programban. Csoportunk az előre kiadott forgatókönyv alapján még megérkezés előtt összeállította az egyes személyek napi programját. Igyekeztünk úgy szervezni, hogy a program minden, vagy csaknem minden megmozdulásán részt vegyen valaki közülünk.

A meglátogatott barlangok:

Az időjárás nem mindegyik napon kedvezett a túráknak. A csoport érkezésekor zuhogó eső idegesítette mind a szervezőket, mind a fáradtan érkező résztvevőket. Reggelre azonban javult az idő, így a kicsit szemerkélő eső nem zavarta a barlangi túrákra indulókat. Az első napot mindenki barlangban töltötte.

A második napon a csoportunk nagy része felszíni túrán vett részt, melynek részét képezte több kiépített barlang megtekintése, Jedovnice város és a környék felszíni képződményeinek, kulturális, történelmi létesítményeinek meglátogatása. A Macocha szakadék és a vele összefüggő barlangrendszer életre szóló élménnyel ajándékozta meg a túrán résztvevőket.

Hétfőn a társaság nagy része hazaindult.

A még maradó 3 fő részt vett az aznapi fakultatív túrákon.

A találkozón sok új ismeretséget kötöttünk, mindannyiunk részére hasznos volt. Tapasztalatszerzés, egy új terület megismerése és élményszerzés szempontjából is.


Anyagi bázisunkat megteremtő túrák

A B.A.Z. megyei Idegenforgalmi Hivatal az évben is bőségesen ellátott minket munkával. 1977. január-februárban az István-barlang kopogózásos felülvizsgálatát, valamint a Nagy Kupolacsarnok Megfagyott Vízesés nevű cseppkőképződményének letisztítását végeztük. Augusztus, szeptember során ugyanitt a Kutyalyuk nevű természetes bejárat lezárási munkálataival bíztak meg bennünket.

A VITUKI megbízásából ezévben is folytattuk a csepegésméréseket a Létrási-Vizes-barlangban.

Kopogózás, cseppkőlemosás

A rendszeres, ellenőrző kopogózási munkákat az év elején végeztük el. A megbízhatatlannak tartott kődarabok eltávolítását a legegyszerűbb barlangi módszerekkel hajtottuk végre.

A kopogózással egyidőben a Megfagyott Vízesés teljes lemosását is vállaltuk. Ennek keretében gyökérkefével, drótkefével próbáltuk a kőre rakódott guanót, port, s az ezen megtelepült moha és moszatbevonatot eltávolítani. Ez csak részben sikerült, ugyanis sok helyen már vékony cseppkőkéreg fedte a növényzetet, így igen szép (?) biológiai színezékkel lett tarkább a barlang. Másrészt a vékony cseppkőlemezek közé nem fért be a súrolóeszköz, így a cseppkőközöket nem tudtuk letisztítani. Harmadrészt az oldalfalakról és a főtéről lelógó vékony cseppkövek nem bírták volna el a viszonylag durva mechanikai tisztítást. Ennek ellenére a Megfagyott Vízesés lényegesen szebben és tisztábban ragyog munkánk végeztével, mint eredetileg. (Megjegyzendő, hogy ebben a lillafüredi tűzoltóparancsnokságnak is része volt, ugyanis a sikálás után vízágyúval végigmostuk a falat, s a fellazított borítóréteg nagy része eltávozott.)

Munkánkról szakvéleményt készítettünk, melyben a mohásodás elleni védelemre és a tennivalókra is kitértünk.

Az Országos Természetvédelmi Hivatal kérésére a cseppkőlefolyás melletti falon, melyet igen intenzíven világít meg két reflektor, a dúsan tenyésző páfrányokat meghagytuk. Eltávolítása nem növelte volna a barlang szépségét, viszont a levegőbe kerülő spórák a bezöldülést fokozzák. Az első teremben, idegenforgalmi szempontból, javasoltuk az agyaglejtőn és a falon meglévő moha-haraszt vegetáció meghagyását.

A két munka elvégzésére 8 alkalommal, összesen 23 fő vonult ki. Időben 287 óra ill. 64 kiszállás volt. Az átlagnál többet végzők neve a következő:

Lénárt László27,5/6 Mázik Erzsébet15,5/4
Tokár Ferenc24,5/6Burdiga Ottó12,5/2
Kiss Attila20,5/5Szalai Ferenc11,5/1
Mélypataki Zoltán17,5/5Trajter Tamás11,5/1
Majoros Zsuzsanna17/4Csontos János11/5
Gonda Gyula16/4Fáy Márton10,5/3

A tört számlálója jelzi a letöltött munkaórát, nevezője a munkában való részvétel számát jelöli.

A szervezés előkészítését és a szakvéleményadás munkálatait Lénárt László, Tokár Ferenc és Szombati Veronika végezték. A munkáért kapott 5.000,- + 8.000,- Ft, és az eltöltött munkaórák tanulsága szerint 45,30 Ft/óra munkadíjat jelent a csoportnak.

A Kutyalyuk lezárása

A Bükki Nemzeti Park kifogásolta, hogy a Kutyalyuk jelenlegi lezárásán át nem tudnak a denevérek közlekedni. Az Idegenforgalmi Hivatal nyílászárója saját céljuknak - a barlang illetéktelenek előli biztonságos lezárása - sem felelt meg, így egyértelműen indokolt volt a bejáratot biztonságosan, s denevérek számára járhatóan lezárni.

Az Idegenforgalmi Hivatal megbízásából elkészítettük a két, egymást részben fedő, sodronnyal borított vasrácsot. A megadott méretre leszabott vasanyagot a Kutyalyuk nevű kürtő falába mélyített üregekbe cementeztük be, majd a vaspántokat a helyszínen ráhegesztettük. Az így elkészített vasrácsot merev, kislyukú acélhálóval borítottuk, hogy a felülről behulló (bedobált) kődarabok a barlangba ne jussanak be. A denevérek a két rács között bőségesen elférnek, így mindenki kívánságának eleget tettünk a lezárással.

A beszerelésért csoportunk 7.000,- Ft-ot kapott. Összesen 138 órába telt a munka elvégzése, így 50,50 Ft/óra átlagkeresethez jutottunk. A munkában 15 fő vett részt 11 alkalommal, ami 45 kiszállásnak felel meg. A feladatot csoportunk következő tagjai végezték:

Lénárt László23/7 Gyurkó Péter8/4
Vincze Ferenc21,5/6Majoros Zsuzsanna7,5/2
Csorba János13,5/4Tóth Zoltán5,5/2
Mélypataki Zoltán13/5Kiss Attila5/2
Szabó József12,5/4Répási Lajos3,5/1
Somodi László9/2Kasza István3/1
Tokár Ferenc24,5/6Vendég3/1
Csontos János2/1

Csepegésmérés

Az 1971-ben elkezdett méréseket az 1977-es évben is folytattuk. 6 mérőhelyen, hetente mértük a kicsepegett víz mennyiségét. Volt rá példa, hogy egy-egy hét kimaradt, de arra is, hogy egy héten több mérés történt. Így aztán heti átlagban az 1 méréssorozat csaknem mindenkor megvolt. A VITUKI a tárgyévben is átvette az adatainkat. Eredetileg havi 3 méréssorozatban állapodtunk meg, s ezt tudtuk is biztosítani, bár mindenkor törekedtünk a heti mérésekre.

A mérések elvégzésére 50 alkalommal, 93 csoporttagunk (30 fő és 24 vendég) szállt le, azaz több esetben a barlangi bemutató túra előtt a méréseket is elvégeztük, s így azt is bemutattuk a vendégeknek. A méréssorozat elvégzésére kb. 175 órát fordítottunk, s így a kilátásba helyezett 20.000,- Ft összeg (mely egy része '78. elején fog megérkezni) és a ráfordított idő aránya 114,30 Ft/óra. Úgy tűnik, elég alacsony óraszámmal sikerült a feladatot megoldanunk. Csak az a probléma, hogy egy egész évben minden hétvégére kellett minimum két embert összeszedni, s ez sokkal nehezebb, mint egy 6 órás munkára "befűzni" 50 barlangkutatót. Másrészt ez a barlangban eltöltött tiszta idő. Ha külön csak a mérésért megy a csoport, a Miskolc-Lillafüred-Létrástető és vissza idő is beszámítandó.

A csoportunk 30 tagja által végzett méréseket a következők végezték legnagyobb részben:

Lénárt László14 Koroknay József4
Majoros Zsuzsanna8Hevesi Béla4
Gyurkó Péter8Mélypataki Zoltán4
Kiss Attila7Máriássi Ferenc3
Gonda Gyula6Trajter Tamás3
Fáy Márton311 fő2-2 alkalom
8 fő1-1 alkalom


Terepi aktivitásunk

Csoportunkhoz 1977-ben 165 kutatási jelentés érkezett be, melyen 219 munkaalkalmat dokumentáltunk. A birtokunkban lévő adatok alapján állt össze az alábbi kép.

 Túrák
száma
Résztvevők
száma

(vendégekkel)
Munkaóra
Kutatási engedélyes barlangjaink943671559
   - Létrási-Vizes-bg.762821059
   - Szepesi-bg.745323
   - Egyéb barlang1138177
Nem általunk kutatott bg.562561198
   - a Bükkben441911008
   - másutt1265190
Hazai bg. összesen1506232757
Külföldi barlang4098414
Barlang összesen1907213171
Felszínről induló bontás1038254
Bejáró és sziklázó túra1342621
Összes tevékenységünk2138014046

Munkánkat hétvégeken, hétközben (István-barlangi munkálatok) és nyári, téli táborban végeztük a Bükkben, illetve egyéb hazai barlangokban. Külföldi barlangkutatásunk bolgár, cseh, lengyel és svájci barlangkutató táborokban, vendégként történő részvételt jelentett.

Tudományos tevékenységünk

Az 1977. évi tudományos (terepi) tevékenységünk meglehetősen szerénynek mondható. Mindössze a következő méréseket, megfigyeléseket végeztük el a jelzett időben.

Csepegésmérés

A Létrási-Vizes-barlangban 6 helyen, heti mérések formájában. Az adatokat egyrészt előadásban dolgoztuk fel, másrészt a VITUKI-nak adtuk át.

Barlangklimatológiai mérések

A Létrási-Vizes-barlangban 10 léghőmérő és 2 vízhőmérő adatait hetente rögzítjük. A két távolabb (a barlang belsőbb termeiben) elhelyezett hőmérőt alkalmanként olvassuk le. Ugyanígy az egyes leszállások során regisztráljuk a Szepesi-barlang "baldachinjánál" levő hőmérő adatait.

Denevérszámlálás

A csepegésmérés útvonalán a denevérek tömörülését, illetve egyedszámait vizsgáljuk a hőmérséklet függvényében. Érdekes, hogy az egyes denevércsoportok száma időben változik, azaz nő a csoport, vagy fogy.

A törvényszerűség megállapítására több mint két éves adatsorunk van.

Barlanggeodéziai mérések, térképkészítés

Néhány kisebb barlang (Nyár-lyuk, Panoráma-barlang, Kőlyuk-galyai-barlang) felmérését végeztük el. Emellett a tavaly felmért Lengyel-barlang térképét készítettük el, valamint A "Zsombolyosoktól" a Marcel Loubens csoportig című kiadványunk térképanyagát rajzoltuk át megfelelő méretűre.

Barlangi üledékszelvényezés

A Létrási-Vizes-barlangban a Zebra folyosó végén levő agyagfelhalmozódást - melynek a földtani rétegsorát már régebben elkészítettük - elektromos penetrációs szondával vizsgáltuk meg. A jelzett geofizikai mérőeszköz egy 2 mm-es elektróda-távolságú ellenállásmérő. Ez már 2 cm-es réteget is igen jól elkülönít. Az észlelési adatsort erősítés után regisztrálóval folyamatosan rögzítjük. A hely kiválasztását a szondatest hossza (2 m) szabta meg, továbbá, hogy a szonda kimondottan csak agyagréteghez jó, - abba tud behatolni. Itt egy mikro-torlat üledéket ismertünk meg, melynek rétegei a kereszteződő barlangjáratok váltakozó üledékszállítása miatt csak kismértékben korrelálhatók egymással. További vizsgálatok elvégzését tervezzük más barlangokban is, s a szonda méretét kívánjuk csökkenteni 0,5-0,7 m-re.

Az Agyagfej-terem végében több méter magas agyagfal található. Ennek rétegsorát leírtuk és lefényképeztük, mintákat vettünk belőle különböző - mérnökgeológiai, vízraktározási, derivatográfos - vizsgálatok céljára.

Eddig több barlangi mintát elemeztünk meg a felsoroltak szerint, de értékelésére csak nagyszámú mintán elvégzett vizsgálat után kerülhet sor. A mintákból dr. Kordos Lászlónak is küldtük őslénytani vizsgálat céljára.

Geofizikai mérések külszínen

A Speizi-bg. környezetében végeztünk rádiokip méréseket. Célunk a Nagyterem felszíni vetületeinek lehatárolása, ill. a felmenő kürtőre való rábontás, ugyanis a jelenlegi odavezető szakasz életveszélyes.

A mérések egy része elkészült. Ismételten mértünk a jávorkúti út mentén a Létrási-Vizes-, a Kismogyorós- és a jelenleg még ismeretlen Tavi-bg. felett.

Bejáró túrák

Túráink jelentős része tartozik ebbe a kategóriába. Ezen belül idegeneket (hazai és külföldi barlangkutató csoportok tagjait, egyéni vendégeket) kalauzoltunk az általunk kutatott barlangokban. Sok esetben megismerő, edző, álló- és mászóképességi vizsgálat céljából mentünk le a barlangba. Sokszor végeztünk útbiztosítást, létra- és hídellenőrzést (cserét). Nem ritkán a kiszemelt bontási helyre ellenőrzés címén mentünk le, ugyanis dolgozni csak akkor tudtunk volna, ha ott már nincs víz (Létrási-Vizes-bg, Tavi-ág, Kismogyorós-bg.). A Tavi-ágban a szifont több alkalommal próbáltuk leszívni, mindeddig eredménytelenül. Külföldön, ill. az általunk nem kutatott barlangokban több bejáró túrát tettünk, melynek elsődleges célja új barlangok, barlangtípusok, emberek megismerése volt.

Dokumentációs túrák

Kevés volt, mely kifejezetten dokumentációs céllal indult. A mérések mellett zömmel a dokumentációs jellegű megfigyelés, ill. rögzítés is megvolt. A bejárások alkalmával sokszor kattogtak a fényképezőgépek is, összekötve a kellemest - új barlang vagy barlangrész megismerését - a hasznossal: néhány felvétel készítésével.

Sok felvételünk született belga, cseh, lengyel és svájci barlangokban, ill. az itt lévő táborokban. Csoportunk nyilvános szereplésein (XXII. Országos vándorgyűlés, a 25. éves találkozónk, Május 1-i felvonulás, stb.) gyakran készültek felvételek. Emellett egyes túrákon, (Béke-bg., Baradla-bg.) is született jó egynéhány fénykép vagy diafelvétel.

Tábor 1977.

Szokásos nyári táborunkat 1977. júl. 17-31. között ismét Létrástetőn tartottuk meg. A tábor programja "kísérleti" jellegű volt, ugyanis a Bükk barlangjainak megismerése és megismertetése volt a cél.

Ennek megfelelően csoportunkon (44 fő) kívül belga, szlovákiai magyar és több lengyel (Zagan, Wroclaw, és Gorzow) kutatóiból 5-3-2-3-6 fő volt jelen. Az átlagétszám 28-29 fő volt, de a tábor minimális létszáma sem csökkent 20 fő alá. A külföldiek egy része nem volt végig a táborban.

A tábor keretében a Bükk jelentős barlangjai közül a Létrási-Vizes-, Szepesi-, Hársas-, Kiskőháti-, Fekete-, Szivárvány- barlangokat tekintettük meg változó létszámmal. A kisebb barlangok közül a Cubákos-, Kismogyorós-, Vesszősgerinci-, Kőlyukak, Csókási- szerepeltek a programban. A kiépített barlangokat - István, Anna, Tapolcai termál - mind végignéztük. Pihenőként Kis- és Nagyfennsíki túrát vezettünk, melyen csaknem mindenki részt vett.

A tábor befejezéseként kétnapos kirándulást tettünk az Aggteleki Karsztra, ahol a Baradla- és a Vass Imre-barlangokat tekintettük meg.

Csoportunk döntése értelmében visszatérünk a régi hagyományainkhoz, s az 1978-as évben ismételten szigorúan munkatábort - bontás, térképezés, fotózást - fogunk szervezni saját erőnkből.

Megjegyezendő, hogy az 1976-os táborhoz hasonlóan 1977-ben sem kellett tagjainknak élelmezési hozzájárulást fizetni, mivel keresetünk egy részét a táborra költöttük.

A tábor középső szombat-vasárnapján rendeztük csoportunk megalakulásának 25. és jelenlegi neve felvételének 10. évfordulóját. Erről később részletesen írunk.

A terepi tevékenységnek nem abszolút fokmérője, de elgondolkoztató és hasznos, a leszállásokról készült statisztika. Csoportunk 45 tagja, összesen 165 kutatási jelentésen dokumentálta az 582 leszállást. A munkatípusok szerinti megoszlást már közöltük, így most csak az összesített adatok alapján készült sorrend első felét adjuk meg. A határt 12 leszállásnál húztuk meg, ez ugyanis havi egy leszállást jelent. Az átlag: 12,9 leszállás/fő.

Kasza István53 Tóth Zoltán19
Lénárt László49Gonda Gyula18
Mélypataki Zoltán36Burdiga Ottó18
Somodi László33Kiss Attila18
Majoros Zsuzsanna30Vincze Ferenc17
Tokár Ferenc29Trajter Tamás17
Mázik Erzsébet21Máriássi Ferenc15
Szabó József21Erdei Péter14
Hevesi Béla20Csorba János12
Csontos János20Koroknai József12
Gyurkó Péter19Répási Lajos12


Jubileumi találkozónk

Miután dr. Juhász András megakadályozta, hogy a "25 éves a szervezett miskolci barlangkutatás" c. rendezvény ténylegesen az összes miskolci barlangkutató nagy találkozója legyen (a csoportvezetők kirekesztése a szervezésből, stb.), csoportunk úgy döntött, hogy a hivatalos MKBT Területi Szervezete szervezte megemlékezésen való részvételünkön túl, a csoporttalálkozót önállóan csak a csoportnak rendezi meg.

E cél érdekében csoportunk régi és potenciális kutatói összeállították az 1952-1977. között a csoportunkban barlangászó kutatótársak név- és címjegyzékét. Az első meghívóban körvonalaztuk a találkozó célját, helyét, idejét, valamint, hogy kinek küldtünk még meghívót. A visszajelentkező lapot igen sokan visszaküldték, s így indokolt volt a további szervezés is.

A második meghívó július 23-24-re invitálta csoportunk egykori és mai tagjait a létrási táborunkba. Itt 135 fő gyűlt össze, köztük több feleség, gyerek, vőlegény stb.

Az összegyűltek kora és egészségi állapota szerint alakult a program. A gyülekezés ideje alatt focimeccsek zajlottak, este megemlékezés, névsorolvasás és ünnepi tábortűz volt. Másnap barlangi túrák, külszíni séták kerültek sorra. Közben a fénykép és térképkiállításunkat is meg lehetett tekinteni.

A találkozó elérte célját. Régi tapasztalt barlangkutatók találkoztak fiatalokkal. Elmesélték egymásnak tapasztalataikat, élményeiket. Így mindenkiben kerekebb, teljesebb kép alakult ki a csoport tevékenységéről, összetételéről, eredményeiről és kudarcairól. Egyhangú volt az állásfoglalás hogy minden évben kell egy hétvége, amikor lehetőséget teremtünk csoportunk tagjainak az összejövetelre, találkozóra. Ezt az igényt 21 levél és távirat írója is alátámasztja, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak eljönni, de lélekben velünk voltak.

A találkozó résztvevőinek emléklapot és A "Zsombolyosoktól" a Marcel Loubens csoportig c. kiadványunkat osztottuk ki, melyeket külön a találkozóra készítettünk.

Megemlítendő, hogy az MKBT Ém-i Ter. Szerv. keretében szervezett "miskolci" találkozónak 75 résztvevője volt, köztük 23-an a mi csoportunkból (a naplónkban levő névsor alapján), és kb. 20 fő meghívott, tiszteletben tartott vendég.


Előadásaink

Az 1977-es évben három részre lehet osztani az előadásokat. Elsők közé azokat sorolhatjuk, melyek keretében külső szerveknek, intézményeknek tartottunk szak- vagy beszámoló előadást (MKBT, Bükki Nemzeti Park, stb.).

Másodsorban a csoporton belüli előadások említendők, amikor a szakmai továbbképzés ill. élménybeszámoló megtartása volt a cél. Harmadrészt a TIT-tel egyetértésben megneveztünk jeles hazai barlangkutatókat, s a TIT meghívta őket előadást tartani.

Az 1977. évben elhangzott előadások:

Külső szervnek tartott előadások

Lénárt L.-Majoros Zs.Bükki barlangokból származó szórványos klimatológiai adatok (III. Speleotherápiai és Klimatológiai Ankét, Budapest, febr. 18., MKBT.)
Lénárt L.Bükki barlangkutatás, (Szilvásvárad, március 8., helyi KISZ szervezés)
Szeremley Sz.A Szamentu barlang kutatástörténete (Miskolc, március 9., MKBT Ém-i T. Sz.)
Tokár F.A Létrási-Vizes-barlang kutatástörténete (Miskolc, márc. 9,. MKBT Ém. T. Sz.)
Szabó K.A Kiskőháti-zsomboly kutatástörténete (Miskolc, márc. 9., MKBT Ém. T. Sz.)
Vincze F.A Speizi-barlang kutatástörténete (Miskolc, márc. 9., MKBT Ém-i. T. Sz.)
Lénárt L.Víznyelő-vándorlás a Bükkben (Miskolc, ápr. 25., MKBT Ém-i. T. Sz.)
Lénárt L.A barlangokról (Miskolc, május 9., AGROBER)
Lénárt L.A bükki barlangok (Miskolc, május 25., Bükki Nemzeti Park - TIT
Lénárt L.A Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport tevékenysége két barlangnap között (Tés, június 18., MKBT)
Majoros Zs.-Herédi P.Barlangi üledékvizsgálat penetrációs szondával (Miskolc, szept. 29., MFT Ém-i Ter. Szerv.)
Lénárt L.A Létrási-Vizes-barlangban végzett csepegésvizsgálatok legújabb eredményei (Miskolc, dec. 16., MTESZ Bors. Ter. Szer. Ifj. Biz. és a MFT Ém. Ter. Szerv. Ifj. Biz.)

Az előadásokat kb. 210 fő hallgatta meg.

Csoporton belüli előadások

Gyurkó P.A barlangok élővilága (Miskolc, márc. 16., TIT)
Láner O.Elsősegélynyújtás (Miskolc, ápr. 27., TIT)
Lénárt L.-Tokár F.Svájcban jártunk barlangászni (Miskolc, okt. 19., TIT)

Az előadásokat kb. 65 fő hallgatta meg.

Meghívott előadók előadásai

Hazslinszky T.A Bihar karsztjelenségei (Miskolc, szept. 23., TIT)
dr. Kordos L.Újabb barlangi ásatások (Miskolc, okt. 7., TIT)
Gazdag I.Vass Imre-bg. és a Musztáng-bg. (Miskolc, okt. 21,. TIT)
Tihanyi P.Szomszédos országok karsztjai, barlangjai (Miskolc, okt. 21., TIT)
Rónaki L.Képek, térképek, diagramok a Mecsek barlangjairól (Miskolc, okt. 11., TIT)
Kárpát J.A Bakonyi barlangkutatás (Miskolc, dec. 2., TIT)
Szolga F.Barlangi műszerek (Miskolc, dec. 2., TIT)

Az előadásokat kb. 125 fő hallgatta meg.

A Szamentu-barlang kutatásának múltja (Szeremley Szabolcs)
    (Az MTSZ-ben 1977. márc. 9-én elhangzott előadás)

Balogh Tamás, Szabadkay Béla 1951-ben (Balogh T. visszaemlékezése szerint) jártak a barlangban. Esős idő volt, így csak az első kürtő aljáig jutottak, útjukat állta a víz és a törmelék.

A kürtőn egy kovácsműhelyi daruról származó fafokos hágcsóval ereszkedtek le. A közelben egy tölgyfába villám csapott, arról így le tudták hántani a kérget, s ebből kis kunyhót építettek maguknak a viharos zápor ellen.

Borbély Sándor, Várszegi Sándor (Borbély S. visszaemlékezése szerint) 1954-ben jártak a barlangban. Leírása szerint kb. 30 m hosszú volt, végén eltömődve. Az agyagban karbidlámpa nyomát találták. Feltételezi, hogy Venkovics István és Wein György lehetett lenn előttük, akik annak idején erre tevékenykedtek.

Palicz Károly (a szentléleki turistaház jelenlegi vezetője) kiskatonaként segédkezett a leereszkedésben, valamikor az 50-es években egy geológusnak. Lehet, hogy Venkovicsék voltak, ám lehet, hogy Jakucs László, aki ugyancsak hetekre hivatalosan a kisfennsíki területre jött le kutatni annak idején.

Csathó Pál és jómagam 1963 nyarán jártunk lent többször. A barátságkerti munkásházban laktunk - mint az Erdőrendezőség dolgozói -, s esténként kibontogattuk a kürtő aljától a kúszó szakaszt, amelyet ezek szerint egy áradás kővel telehordott. A Thermál-szifonig jutottunk el, amelybe akkor nem mertünk belemászni. Akkoriban a kürtőn egy Clematis vitalva indáján ereszkedtünk le. Később egy kiránduláson 1967 nyarán a lengyelekkel. Balogh Tamástól tudtam meg, hogy a vizes szakasz nem ismert. 1967. október elején Balás Anna, Szomorú Zsuzsa, Szeremley Géza és én a Thermál-szifon előtti szálkő szűkületet bontottuk át.

Október végén Liptai Edit, Szomorú Zsuzsa, Szeremley Géza és én az első szakaszt bányászkompasszal felmértük és átjutottunk a Thermál-szifonon. A Teenager-terem felső szakaszát jártuk be, ill. a Csont-ágat. A terem további részeit, a Széndioxidos-szifont és egyéb mellékjáratocskákat a felmérés során ismertük meg a további időszakban, amely munkákban a MEAFC szakosztályból többen is részt vettek.

A térképezés során jöttünk rá, hogy a Csont-ág a kuszoda felett áthalad - meg is találtuk az összekötő kürtőt.

Az Ajándék-ágat 1968. febr. 19-én találtuk, az ott jelenlévő Majoros és Szomorú Zsuzsa névnapján és Szeremley Géza születésnapján, ezért kapta nevét. A térképezés közben vettük észre, miután létét az emelet-viszonyokból következtetve már sejtettük.

Kutatás (bontás) azóta csak a Széndioxidos-szifonban folyt, nem túl nagy intenzitással. A barlangban - az 1967-68-as bányászkompaszos mérés után több mérés történt a következők szerint:

1974-ben a kuszodát - a Felfedező-ágig - a székesfehérvári EFE Földmérési és Földrendezési Főiskola hallgatói VILD-TO-s busszolával mérték fel Nagy Géza és Kárpát József vezetésével a Természetvédelmi TDK-tábor '74. keretein belül.

1975-ben a Természetvédelmi TDK tábor '75. szervezésében BRT műszerrel a Csont-ágról és a Teenager-teremről sokszögvonal készült, melyet ugyancsak a székesfehérváriak készítettek Ágfalvi Mihály vezetésével.

A BME Villamosmérnöki Karának hallgatóival pedig a Teremben elhelyezendő reflektor állások és a tervezett lépcső pontjait mértük fel.

Az Erdészeti és Faipari Egyetem hallgatói Kovács Gyula vezetésével a Csont-ág jellegzetes szelvényeiről készítettek mintegy fotogrammetriai felvételt ugyanekkor.

1975 novemberében Kárpát József vezetésével a székesfehérváriak rádióhullámos mérőkészülékükkel a Csont-ág vége és a felszín között 8 m távolságot mértek be.

1976 novemberében Gonda Gyulával mértük fel az Ajándék-ágat bányászkompasszal.


Publikációink, jelentéseink

Az 1977-es év kisebb publikációkban meglehetősen szerény volt. (Ennek részben az is az oka, hogy az MKBT 1977-ben csak angol nyelvű számot és egy évkönyvet tudott kiadni.)

Csoportunkat viszont anyagilag és időbelileg is igen megterhelte az önállóan kiadott A "Zsombolyosoktól" a Marcel Loubens csoportig c. kiadvány.

Ez a füzetecske csoportunk 25-éves történetét próbálta rögzíteni a meglehetősen hiányos írásbeli nyomok alapján. Emiatt csak arról mertünk írni, amiről biztos, írott adatunk volt. Ha bárki újabb adatokat tud nyújtani - akár miskolci szintű közös munkában - már fel tudjuk használni.

A 92-oldalas, szép kiállítású (az egyetemi nyomda érdeme) könyvecskében 23 térképvázlatot, több statisztikai összeállítást közlünk. A tartalomjegyzék a következő:

Ez évben jelent meg a Nehézipari Műszaki egyetem gondozásában Lénárt László "Hidrogeológiai kirándulások a Bükkben" c. egyetemi jegyzete. A szövegben számos utalás, leírás történik a barlangokról. A jelentősebb bükki barlangok közül a Létrási-Vizes, Istvánlápai, Szepesi (akna), Bolhás, István, Tapolcai-Termál, Szeleta barlangok térképei találhatók meg. Emellett csepegés és bg. klimatológiai diagrammok, forrásadatsorok, földtani szelvények és egyéb ábrák, mellékletek szerepelnek a Bükk karsztos területeiről.

1977-ben több jelentést adtunk le illetékes helyeken. Az Idegenforgalmi Hivatal részére az István barlangi munkákkal kapcsolatban a kopogózásról, a Megfagyott vízesés lemosásáról és a Kutyalyuk lezárásáról adtunk jelentést, ill. szakvéleményt.

Az OTvH-nak a Szepesi- és a Kismogyorós-barlangok lezárási tervét adtuk át. (A lezárást a sportkör pénzügyi kötöttségei miatt nem tudtuk elvégezni.)

A MEAFC-nak az éves előzetes jelentésünket december elsején adtuk le.

Az MKBT-nak a következő évi munkatervünket, ill. a főtitkári beszámolóhoz szükséges 4 évi tevékenységünkről szóló jelentést küldtünk meg december közepén.

A III. Szpeleoterápiai és Klíma Ankéton elmondott előadásunkat az MKBT-nak (publikációs reménnyel) megküldtük. A havi műsorfüzet "Hírkártya" nevű rovatával egyszer éltünk, de ez a szám feltétlenül több lesz 1978-ban.


Csoportunk hazai és külföldi kapcsolatai

Csoportunk kapcsolatai ez évben is normálisan fejlődtek. Egyes személyeket és csoportokat egyaránt vendégül láttunk, csoportosan és egyénileg jártunk hazai és külföldi csoportoknál, barlangkutatóknál.

A TDK csoport számos alkalommal használta a Létrási kutatóházat, kiinduló bázisnak túráihoz, bontásaihoz. A kezelésükben tartott barlangok közül a Feketében, Istvánlápaiban és a Királyban is jártunk az engedélyükkel. Ők ugyanilyen látogatásokat tettek a Létrási-Vizesben és a Szepesiben.

A BEAC barlangkutatói január, április, augusztus, szeptember hónapokban voltak vendégeink. 5-9 fő érkezett kirándulásonként. A Szepesibe, a Létrási-Vizesbe, a Szivárványba, a Feketébe történtek a leszállások, részben a mi vezetésünkkel. Beülőhevedernek való gurtni beszerzésével segítettek csoportunknak a szerelésünk kiegészítésében. Mi szeptemberben öt fővel látogattuk meg őket. A Ferenchegyi és a Mátyáshegyi barlangokban voltunk.

A Delfin Könnyűbúvár Szakosztály képviseletében Plózer István és Páli Ferenc végzett merülést a Létrási-Vizes-bg. tavában.

A VM. Foton barlangkutatói októberben voltak a vendégeink 15 fővel. Az Istvánlápai barlangot nézték meg.

Október végén a Béke-barlangban tett fotó és bejáró túrát "VM Foton és mi", összesen 11 fővel.

Az Alba Regia Barlangkutató csoportot 10 fővel decemberben láttuk vendégül. A Szepesi és a Létrási-Vizes-barlangot tekintették meg. Gyümölcsöző szakmai megbeszélést folytattunk egymással.

A XXII. Országos Vándorgyűlésen 27 fővel vettünk részt az Alba Regia csoport vendégeként. Itt a magyarországi barlangkutatók igen jelentős hányadával találkoztunk.

Az Alba Regiát, a 3-kürtő zsombolyt és az általunk 19 méterig kibontott névtelen barlangot járták be tagjaink.

Egyénileg sok tatai, tatabányai, pécsi, gyöngyösi, budapesti, debreceni, székesfehérvári, miskolci, valamint egy orosz kutatót is vendégül láttunk, ill. kalauzoltunk.

A katowicei barlangkutatókat januárban kalauzoltuk a Bükkben. Ugyanehhez a csoporthoz 3 kutatótársunk (Trajter Tamás, Somodi László, Hevesi Béla) látogatott el februárban, ott három barlangot néztek meg. A bejárt barlangok Bistra, Studinsko, Olsztyuska.

A zagani barlangkutatókat 2 fő képviselte a nyári táborunkban.

A wroclawi barlangkutatók nevében 3 fő volt jelen a nyári táborunkban. Az augusztusi tanulótáborukba Majoros Zsuzsanna ment el. Az éves rendes táborukba szóló meghívást, mivel nekünk nem volt módunk a részvételre, a pécsieknek engedtük át, akik közül 1 fő vett részt a találkozón. Egy wroclavi kutatót novemberben Budapest szépségeivel ismertettünk meg.

A gorzovi barlangkutatókat 6 fő képviselte a nyári táborunkban.

A czestochowai csoport túrázó tagjai közül szeptemberben láttunk vendégül néhányat a Létrási-Vizes- és Szepesi-barlangokban. Az Istvánlápai-barlangba a bejáraton folyó munka miatt nem tudtunk lemenni.

Bulgár kutatócsoport vendége volt Kasza István és Somodi László, a katovicei csoport néhány tagjával együtt. A megismert barlangok: Temnata, Bankovica, Rasojeta, Sviczovita, Liszicsa, Bezimenna, Bisanna, 4 db névtelen akna, Prahodna, Zadinyeska, Kuzavka, Malkata Jama, Rajczowa, Ptica, Goljana, Borova.

A Brno-i barlangkutató csoport májusi nemzetközi találkozóján 9 fővel vettünk részt. 12 barlangban volt kutatónk. (Lásd előbb!)

A rimaszombati testvércsoportunk képviseletében 3 fő vett részt a nyári táborunkban. Sajnos, ez évben nem tudtunk náluk túrázni.

Egy brüsszeli barlangkutató csoport 5 képviselőjét láttuk vendégül a nyári táborban, akik tavalyi látogatásunkat viszonozták.

Az interlakeni (Svájc) barlangkutató csoport vendégeként Csontos János, Lénárt László és Tokár Ferenc svájci (lengyel, cseh, magyar, amerikai kutatók részvételével) nemzetközi barlangkutató táborban vett részt. 6 svájci és 1 francia barlangot láttak júliusban. Felkeresett barlangok: Névtelen bg. a Grünnenbergpass környékén, Sieben Hengste, Faustloch, St. Beatushöhle, Bärenschacht, Grotte de Reclere, Gouffre de Poudrey.

A külföldiekkel levélváltás útján tartjuk a kapcsolatot. Az információcsere általában publikációk, hasznos barlangi tudnivalók cseréjében is kifejezésre jut. Több esetben mászóeszközök és kötelek beszerzésében is segítettek.

Miskolc, 1978. január 20.

Lénárt LászlóMajoros Zsuzsanna