A
Marcel Loubens
Barlangkutató Egyesület
Évkönyve
1987-88.


Írták:

Balla Béláné
Ferenczy Gergely
dr Gyurkó Péter
Kovács Zsolt
Kovácsné Révész Rita
Kováts Nóra
dr. Lénárt László
Nagy Flórián
Nagy Zsuzsanna
Pénzes Erzsébet
Szabó József
Szabó Tamás
Timkó Attila
Veres Imre

A fényképeket készítették:

Ferenczy Gergely
dr. Lénárt László
Nagy Zsuzsanna
Reusz Gábor
Reusz Géza

Az ábrákat rajzolták:

Bujtás Lászlóné
Kovács Zsolt

Az anyagot gépre vitte:

Szabó Tamás
Nagy Zsuzsanna

Szerkesztette:

dr. Lénárt László

Kapják:

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület
KVM Bükki Nemzeti Park Igazgatósága
Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
KVM Barlangtani Intézet
Szerkesztő

Miskolc, 1989. január-február


Az Internetes változatot készítette: Kovács Attila, Kovács Gergely Máté - 2000.

Tartalomjegyzék


Ábrajegyzék

  1. A Láner Olivér-barlang alaprajza
  2. A Létrási-Vizes-barlang Y-ága alaprajza
  3. A Létrási-Vizes-barlang Y-ága kiterített hossz-szelvénye
  4. Csepegésmérési eredmények a Létrási-Vizes-barlangban (1987-88.)
  5. Talajhőmérők nyers értékei a Létrási-Vizes-barlangban (1987-88.)
  6. A Létrási-Vizes-barlang tavának vízállása és a patakhozamok (1987-88.)
  7. A denevérek egyedszáma a Létrási-Vizes-barlang IV. bejárat - Tó - I. bejárat útvonalon (1987-88.)
  8. Hőmérsékleti értékek az Anna-mésztufabarlang Vízmű részéből (1987-88.)
  9. A karsztvízszint alakulása az egyetemi kútban (1987-88.)
  10. Létrás-tető és környéke geológiai térképe


Képjegyzék

1. Detektor és vízmérce a Létrási-Vizes-barlang tavában
2. Nagypatkósorrú denevér detektoron, léghőmérő a Szepessy-barlangban
3. Életvédelmi korlát a Tuskós-barlang előtt
4. Életvédelmi korlát a Kis-Mogyorós-barlang előtt
5-6. Barlangfeltáró bontás az Esztramoson, az 1/1988. sz. barlang közelében
7. Krím-félsziget, Csufut Kale-barlangváros, természetes üregek
8-9. Krím-félsziget, Emine Bair Hoszar (akna) bejárata és cseppkövei közül egy tányéros
10. Odessza, tengerparti abráziós barlang(roncs)
11. A Dzsurinszkaja-barlang gipszkristályai
12-13. Barlangi formák a Zoluska-barlangból
14. Óriás gipszkristály a Zoluska-barlangban
15. A Zoluska-barlang névadó szobra
16. Fotómontázs (a csernovcii barlangkutatók ajándéka)
17. Baradla-barlang, felvétel a hosszútúra útvonalán
18. Létrási-Vizes-barlang, Méhkas
19-22. Létrási-Vizes-barlang, Búvár-ág (az 1986-os fotózás eredménye)

A képeket készítették: Ferenczy G. (4), dr. Lénárt L. (1., 2., 5-10.), Nagy Zs. (3., 11-15., 19-22.), Reusz G. (17., 18.)


Táblázatjegyzék

  1. A Láner Olivér-barlang geodéziai mérési koordinátái
  2. A Létrási-Vizes-barlang Y-ágának geodéziai mérési koordinátái
  3. Rendszeres denevér-megfigyelési adatok a Létrási-Vizes-barlangból a IV. bejárat - Tó - I. bejárat útvonalon (1987-88.)
  4. Egyéb denevér-adatok (1987-88.)
  5. Tagság és tisztségviselők
  6. Barlangi leszállások, munkaórák száma a kutatási jelentések alapján
  7. Túráink barlangonként a kutatási jelentések alapján
  8. Barlangos bélyeg- és képeslapbemutatók (1987-88.)


1. Terveink és teljesítésük

1.1. Munkaterveink

1.1.1. Munkatervünk 1987-re
    (dr. Lénárt László - Kovács Zsolt)

Szervezeti tevékenység

Barlangjárás

Kutatótáborok (elsősorban bontási-feltárási munkára)

Tudományos kutatómunka

Dokumentációs tevékenység

Külföldi kapcsolatok tartása

Megbízásos munka

1.1.2. Munkatervünk 1988-ra
    (dr. Lénárt László - Nagy Zsuzsanna)

Szervezeti tevékenység

Barlangjárás

Kutatótáborok (elsősorban bontási-feltárási munkára)

Tudományos kutatómunka

Dokumentációs tevékenység

Külföldi kapcsolatok tartása

Megbízásos munka

1.2. Összefoglalások

1.2.1. Az 1987. évi tevékenységünk
    (dr. Lénárt László)

Szervezeti élet

Egyesületünk szervezeti tevékenységét erősen visszavetette az, hogy a TIT Miskolci Városi Szervezetének épületét renoválják, így gyűléseinket évközben előbb a Vörösmarty Művelődési Házban, végül pedig a Kossuth Gimnáziumban tartottuk meg.

A létrási kutatóházunkban való létünk ezévben végül nem került terítékre, így túráink biztos helyről indulhattak.

Az MKBT által (is) szervezett előadóüléseken Szabó J. (3), dr. Lénárt L. (5), Kiss J. (1) és Galán M. (1) tartottak előadást, részben közösen, más szerzőkkel.

A Barlangnapon elsősorban a Marcel Loubens Kupa versenyeit rendeztük, de túrákat is szerveztünk a fennsíki barlangokba. Az országos barlangos bélyeg- és képeslap-bemutatón berendezőként és kiállítóként is résztvettünk. (Hadobás S., dr. Lénárt L., Balogh T., Lénárt E., Reusz Géza, Reusz Gábor, Balla B.)

A Lukács Kupa rendezvényein 5 fővel voltunk jelen.

A bódvaszilasi barlangjáró II. tanfolyamot Nagy F. és File F. sikeresen végezte el.

Egyesületünk létszám jelenleg 34 tag, 1 ifjúsági tag, 18 pártoló tag, 9 tiszteleti tag, 11 tagjelölt. Mély megrendüléssel vettük tudomásul, hogy dr. Somogyi György pártoló tagunk egyik barlangtúrájának befejeztével elhunyt.

MKBT tagjaink száma 45 fő. Választott tisztségviselőink a vezető szervek munkájában általában résztvettek. Legnagyobb hiányosságként a választmányi ülések alacsony látogatottságát említhetjük. A Területi Szervezet jutalmazottai között Hadobás S. és Kovács Zs. kapott pénzjutalmat, többen pedig könyvjutalmat. Az 1986. évi jelentésünkért a Barlangnapon kaptunk külön jutalmat. A folyamatos fiatalítás érdekében vezetjük a TIT Kis Barlangászok Baráti Körének foglalkozásait (havi 1-1 előadás és túra, nyári 1-hetes túra), valamint a Kossuth Gimnázium természetjáró szakkörét (dr. Lénárt L., Timkó A. és Szalai F.).

Barlangtúrák

146 kutatási jelentésen 155 túrát dokumentáltunk, s ez 3272,5 óra barlangi tevékenységet jelentett. Ebből 1893 óra saját, a többi vendég-túra volt. Aktivitási sorrend: dr. Lénárt L. 43/153, Kovács Zs. 32/139, File F. 21/113, Timkó A. 34/110, Reusz Géza 32/109, Nagy F. 14/97.

Tagjaink oktatása folyamatos volt, valamint tartottunk egy mentési gyakorlatot is. Év végén sikerült a Láner Olivér-barlang bejárati szűkületét technikával szétverni.

A nyári táborunk kis létszámú volt. Bontás folyt a Láner-barlangban, valamint a Speizi-barlang bejáratának újraácsolási munkáit is megkezdtük. A Létrási-Vizes- és a Szepessy-barlangokban több létrát is felújítottunk.

Tudományos kutatómunka

A megkezdett radonméréseket folytattuk a Létrási-Vizes-, az Anna- és a Tavas-barlangokban (dr. Lénárt L., Timkó A. és többek részvételével).

A hőmérséklet méréseket a Létrási-Vizes-barlangban is kibővítettük. Ma 39 beépített víz-, levegő- és talajhőmérőt olvasunk le részben rendszeresen, részben esetlegesen. Tapolcán egy léghőmérőt, az Anna-barlang vízmű részében egy-egy víz- és léghőmérőt építettünk be (itt is havi leolvasásokat végzünk). A Szepessy-barlangban és az Anna-barlang idegenforgalmi részében a leolvasás esetleges volt, részben a hőmérők összetörése miatt.

A csepegésméréseket a Létrási-Vizes-barlangban 9 helyen folytattuk, havi leolvasásban.

A denevérszámlálás a Létrási-Vizes-barlangban a detektorcserék alkalmával rendszeresen történt. Egyéb helyeken esetleges és esetenként részleges volt a megfigyelésünk. (Jelentésünk mellékleteként az összes észlelésünket megadjuk, az MKBT Barlangtani Intézet közti szerződéshez.)

Barlangi geodéziai munkák a Létrási-Vizes-barlangban és a Láner Olivér-barlangban folytak Kovács Zs. vezetésével.

Egy középiskolai versenydolgozat elkészültét, valamint két készülő TDK dolgozat készítőit segítettük.

Dokumentációs tevékenység

Évkönyvet ezévben sem készítettünk, de jövőre összevont számot tervezünk, az elkészült anyagok felhasználásával.

Két szakcikkünk nyomdában van. Láner Olivér nekrológja megjelent a Karszt és Barlangban, valamint Nagy Zs. több, mint tucatnyi cikket jelentetett meg az Észak-Magyarországban. Az MTESZ B.A.Z. megyei szervezetének 1949-1985. közötti tevékenységét bemutató emlékkötetbe Borbély S. és dr. Lénárt L. írt összefoglalót. A Borsodi Rádióban egy velünk készült interjú is elhangzott.

Külföldi kapcsolatok

Csoportunk néhány tagja domicai barlangtúrán vett részt, valamint dr. Lénárt L. krími és odesszai barlangokban járt.

Az NDK-ból tucatnyi, Olaszországból három, lengyelországból 20 sosnovicei illetve krakkói, valamint egy ausztrál barlangkutatót láttunk vendégül hosszabb-rövidebb ideig.

Mintegy 15-20 külföldi barlangkutatóval tartunk rendszeres levelezési kapcsolatot.

Megbízásos munkák

A BNP megbízásából a Tuskós- és a Kis-Mogyorós-barlangokhoz életvédelmi korlátot készítettünk Ónodi L. vezetésével.

Az 1986-ban elvégzett pincetisztítási és felmérési munkát a Szegedi Közlekedési Vállalat 1987. elején fizette ki.

Egyesületi jutalmazás

A barlangi leszállások, munkák szervezéséért Ónodi L., a természetjáró szakkör vezetéséért Szalai F., titkári ténykedéséért Kovács Zs. kapott pénzjutalmat. Reusz Géza, mint a legaktívabb ifjúsági tagjelölt, könyvjutalmat kapott.

1.2.2. Az 1988. évi tevékenységünk
    (dr. Lénárt László)

Szervezeti élet

Egyesületünk szervezeti tevékenységére ezévben is rányomta bélyegét a bizonytalanság. Egyrészt az iskolaév végén el kellett jönnünk a Kossuth Gimnáziumból, s csak ősszel találtunk új helyet a 44. sz. Általános Iskolában. Másrészt a létrási házból való kényszerű távozásunk mindvégig napirenden volt, még ha év végéig nem is került erre sor.

A csoportgyűlések helyének bizonytalansága miatt egy alkalommal tartottunk egyik tagunk lakásán vetítettképes beszámolót a szovjetunióbeli illetve a marokkói barlangos utakról.

Barlangkutató szakfórumokon dr. Lénárt L. (3), Szabó J. (2) és Kovács Zs. (1) tartott előadást Debrecenben illetve Miskolcon.

A tési Barlangnapon 20 fővel vettünk részt. A Marcel Loubens Kupáért kiírt versenyen két csapatunk közül az Ónodi L.-Kovács Zs.-File F. összetételű együttesünk a III. helyet szerezte meg.

A Lukács és Kinizsi Kupákért 1-1 csapatot indítottunk, de említésre méltó eredményt nem értünk el.

Az MKBT-ben (illetve Területi Szervében, illetve egyéb fórumokon) Nagy Zsuzsanna képviseli a csoportot, lehetőségeihez képest kitűnően. Magam elnökként segítem munkáját. Pillanatnyilag a tagságot a kongresszussal kapcsolatos teendőink érdeklik a legjobban.

A barlangos utánpótlást több formában próbáljuk megoldani. Egyik a TIT által szervezett Kis Barlangászok Baráti Köre (dr. Lénárt L., Timkó A., Balla Béláné vezetésével illetve aktív részvételével). A havi túrák, előadások és nyári napközis foglalkozás ezévben nagy sikernek örvendett, s várhatóan újabb, jó alapokkal rendelkező emberek csatlakoznak hozzánk vagy egyéb barlangkutató csoportokhoz.

Szalai F. elvállalta a Kossuth Gimnázium természetjáró szakkörének vezetését. Kiállítást rendezett, túrát, előadást szervezett, de nem sikerült terveit valóra váltania.

Egy egri osztályt saját kérésükre barlangba vittünk, méghozzá a Kő-lyukakba, Balla B. és dr. Ringer Á. vezetésével. Tavasszal (vagy nyáron) több-napos túrát kértek tőlünk.

A Zempléni Múzeumban folytattam a barlangos képeslapok kigyűjtését, hogy abból a kongresszuson kiállítás legyen készíthető.

Egyesületünk létszáma jelenleg (1988. dec. 31-én) 40 fő teljes jogú tag, 5 ifjúsági, 14 pártoló, 9 tiszteletbeli és 12 tagjelölt. MKBT tagjaink száma 48.

Az MKBT Közgyűlésen Szeremley Sz. sokéves barlangkutató tevékenységéért Vass Imre Emlékérmet, dr. Lénárt L. az Oktatási és Közművelődési bizottság vezetéséért pénzjutalmat kapott. Az Észak-magyarországi Terület Szervezet vezetősége pedig Timkó A., Balla Béláné és dr. Lénárt L. utánpótlás-nevelés terén kifejtett tevékenységét ismerte el. A bélyeg- és képeslap-bemutatók rendezői, segítői, kiállítói a MABEOSZ-tól részesültek bélyegjutalomban.

Barlangtúrák

Leszállásainkat 173 kutatási jelentésben dokumentáltuk, s ez összesen 4321 óra barlangi tevékenységet jelentett. Ebből 2707,5 óra saját tagjaink tevékenysége (a tavalyihoz képest ez mintegy 30%-os aktivitási emelkedésnek felel meg).

Tagjaink, tagjelöltjeink, pártoló tagjaink közül 49-en tettek dokumentált barlangi túrát 17 bükki, 18 egyéb hazai, valamint 12 Szovjetunió-, Marokkó- illetve Legyelország-beli barlangban.

Tagjaink aktivitási sorrendjének eleje: Reusz Géza 48/247, Nagy F. 25/185, Balla Béláné 53/184, dr. Lénárt L. 51/181, Timkó A. 40/148, Kovács Zs. 18/119, ... azaz a tavalyihoz hasonló.

Tagjaink oktatása folyamatos volt, még ha azt nem is teljesen szervezetten és inkább tevékenységünkbe kényszerből beágyazott formában történt is (pl. a Láner Olivér-barlangi bontásokat csak kötéltechnikával lehet megközelíteni).

Az MKBT ÉM-i Ter. Szervezete barlangi mentőszolgálatában több tagunk is jelen van.

A nyári 2-hetes táborunk során elsősorban a Szepessy-barlang Nyugati-ágának újbóli felmérése, illetve a Láner Olivér-barlang további bontása történt (az előbbi Kovács Zs., az utóbbi Ferenczy G. és Kiss J. vezetésével). A Szepessy-barlangból 526 méter lett felmérve, de a Láner Olivér-barlangban még nincs meg a továbbjutás.

A téli 4-napos táborban elsősorban a Láner Olivér-barlang bontási munkálatai folytak, Ferenczy G. vezetésével és igen biztató eredménnyel.

Tudományos kutatómunka

A radonméréseket folytattuk. A Létrási-Vizes- és az Anna-mésztufabarlangban valamint az egyetemi karsztkútban részben átalakítottuk a méréseket. Tapolcán nem változtattunk, de az István-barlangban új mérőhelyet állítottunk be. A mérések a radonszint nem túl jelentős, de egyértelmű emelkedését látszanak bizonyítani.

A Létrási-Vizes-barlangban folytattuk a levegő-, víz- és talaj-hőmérséklet méréseket. Sajnos ezévben is 5-6 hőmérő lett tönkretéve, mert valaki(k) figyelmetlen(ek) volt(ak). A felszíni és a 60 cm mélyen levő hőmérők talajtól és az időtől függően 0,5-1,5 °C különbséget mutattak.

A Szepessy-barlangban az idén nem lett leolvasva a hőmérőállás, viszont az Anna-barlangból és a tapolcai Tavas-barlangból a radonmérések idejére 1-1 mérési adatsorunk van.

A Létrási-Vizes-barlang üledékvizsgálatát Kovács Zs. tovább folytatta. Emellett a barlangból a MÁFI megbízásából kőzetkémiai és Conodonta-vizsgálatokhoz hoztunk ki anyagot.

A csepegésméréseket folytattuk. A mérőhelyek a tavalyi évben tapasztaltaknál általában aktívabbak voltak. Ezzel párhuzamosan a Tó vízszintjének ingadozása (a tavalyi csúcsot leszámítva) kicsi volt. A barlang patakjának aktivitását figyelemmel kísértük, de kiértékelésük meglehetősen nehéznek tűnik. Itt jegyezzük meg, hogy a Létrási-Vizes-barlang tavának és az egyetemi karsztkút szintjének változása között igen szoros kapcsolatot remélünk felfedezni, de a további mérések elengedhetetlenek.

A denevérszámlálást folytattuk. A Létrási-Vizes-barlangban az év során, havonta történő megfigyeléseink alkalmával összesen 1180 denevért számoltunk meg, ami mintegy 30%-os emelkedésnek felel meg (itt kell elmondani, hogy az 1975-1984. közötti denevér egyedszám csökkenés egyértelműen megfordulni látszik, de még mindig 15-20%-kal alacsonyabb, mint az 1975. előtti egyedszám.

Szórványos denevér észleléseink során több, mint 20 barlangból nyertünk adatokat, elsősorban a kis barlangászok túráin. Igen sok denevért láttunk a Nagy-Kőlyukban és a Kecske-lyukban.

A barlangi geodéziai munkáinkról már szóltam.

Dokumentációs tevékenység

A barlangi tevékenységünk kutatási jelentésben való rögzítése ezévben megint általánossá vált, összesen 173 darab jelentést töltöttünk ki.

Évkönyvünket összevontan, 1987-1988-ra vonatkoztatva készítjük el. Az év során 5 szakcikkünk jelent meg, és a napisajtó hasábjain illetve az MKBT Műsorfüzetében és a Karszt- és Barlangban több, mint 20 alkalommal adtunk hírt magunkról, vagy az általunk szervezett, vezetett, észlelt dolgokról (sajnálatos, hogy ezek közül szorosan véve egyesületünkről csak kevés szól).

Kovács Zs. Barlangtérképezés című TDK dolgozata I. helyezést ért el az NME-n, sajnos üledékföldtani dolgozata még nem készült el. Kováts N. a létrási-vizes-barlangi denevéradataiból (amelynek megszerzésében igen sokat segítettünk) a diplomaterve után a doktori értekezését is elkészítette, melyet a KLTE-n sikerrel védett meg.

Külföldi kapcsolataink

Kiemelkedően jól sikerült egyesületünk 11 tagjának a podóliai gipszkarszton tett barlanglátogatása, melyet nagyrészben Nagy Zs. szervezett. Önálló külföldi barlangtúrát Nagy F. Marokkóban, jómagam a Kaukázusban, dr. Gyurkó P. és neje Lengyelországban, Répászkyné Németh Mária a pádisi-fennsíkon tett. Külföldi barlangász vendégeink nem voltak, de levelező kapcsolatunk ma is igen élénk.

Megbízásos munkák

Ezévben csak az Esztramoson kaptunk kisebb megbízatást. Ennek keretében az 1/1988 sz. barlang környezetében elvégeztük a geológiai mérések alapjául szolgáló geodéziai munkákat, Kovács Sándorné vezetésével. A geofizikai adatok alapján bontásos barlangfeltárást végeztünk, melynek keretében 31 munkanap alatt mintegy 8-10 köbméternyi kőzetet emeltünk ki, sajnos különösebb eredmény nélkül. (A szervezést Majoros Zs. végezte, a bontásban dr. Lénárt L., Balla Béláné és Balla B. vett részt legaktívabban.)

Az Egyetemi Sportcsarnok festési munkáiban 13 fő vett részt. Kiemelkedően sokat dolgozott Veres I. és File F.

A KISZ KB és az ÁISH pályázatából technikai eszközeink gyarapítására 45.000 Ft támogatást kaptunk, s mint ilyen, ez csoportunk fennállása óta a legjelentősebb anyagi támogatás (megszerzéséért Nagy Zs. tett igen sokat).

Tudományos méréseink, megfigyeléseink közül a Barlangtani Intézetet a denevérszámlálási valamint az Anna- és Tavas-barlanban mért radon-adataink érdekelték, melyet az MKBT-n keresztül kaptak meg.

A BNP Igazgatósága ezévben nem bízott meg bennünket feladatok elvégzésével, mindössze a Társadalmi Természetvédelmi Szolgálat munkájába tudtunk bekapcsolódni.

2. A Láner Olivér-barlangban folytatott feltáró tevékenység az 1987-88-as évben
    (Ferenczy Gergely)

1987-ben csökkent a csoport munkakedve az előző évihez képest, nem volt elég aktív tag az egyesületben. Ennek ellenére folytattuk a feltáró tevékenységet. Az 1985-ös bejutás óta nem történt lényeges előrelépés (szabad járatot mindössze 6 métert találtunk, azt is egy mellékágban).

1986. elején két nagyobb bontásba kezdtünk bele, a "jobb"- és "bal"-oldali hasadékok alján.

1987-ben elsősorban a jobboldalival foglalkoztunk, mivel ez kezdetben szárazabb volt, és a munka is könnyebben ment. Körülbelül 6 méter rézsútos bontás után egy szifonhoz hasonló átbújást bontottunk ki, melyben 20-30 cm víz gyűlt össze. Ezután a járat kissé fölfelé tartott. A bontáshoz ekkor már 5-6 ember volt szükséges, és ez a szám gyorsan növekedett.

A deponáláshoz a vödörnek 15 métert kellett megtennie, közben olyan "különleges", vízszintes, szűk részekkel, ahol csak fektetve fért el, így a törmelék egy része kiborult. Facsúszdákkal próbáltunk segíteni magunkon, de végül is úgy döntöttünk (a levegőhiány miatt is), hogy a munkát a baloldali hasadékban folytatjuk.

Az idők folyamán a bontás megközelítése egyszerűbbé vált, mivel a bejárathoz közeli szűkület - amely sokakat visszatartott a barlang puszta bejárásától és persze bontásától is - a rengeteg tágító-véső-fúró akciónak köszönhetően lényegesen kényelmesebbé vált. Így 1988-ban újult erőkkel folytatódott a munka.

A baloldali hasadékban a bontáshoz 8 ember kellett, szintén a deponálás miatt. Szeptemberben találtunk egy szűk járatot jobbra is és balra is, melyekben erős huzatot tapasztaltunk. December hónapban a bontás könnyítése érdekében drótkötélpályát szereltünk fel, ezzel a szükséges létszám 9-ről 4-re csökkent.

A '88-as téli tábor folyamán találtunk a bontott hasadékkal párhuzamosan - pontosabban, a hasadék folytatásában - egy járatot, mely körülbelül 6 méter hosszúságú, nehezen megközelíthető. Fölfelé omlásos kürtőben végződik. A talajon egyértelműen látható, hogy időszakosan aktív patak medre, a falon felrakódott törmelék található mészkőkavicsokkal. Lefelé a járatot bemosta a víz agyaggal, így a bejutás még elmaradt. Mégis úgy tűnik - mivel egyre több vízmosta, tiszta követ találunk -, hogy az irdatlan méretű járatokhoz, aknákhoz még sohasem voltunk ilyen közel.

3. Speleológiai tevékenységünk

3.1. Barlangi térképezéseink (1987-88.)
    (Kovács Zsolt)

Csoportunk az elmúlt két évben a Láner Olivér-barlangban, a Létrási-Vizes-barlagban és a Szepessy-barlangban végzett geodéziai méréseket, térképezést.

1987. első felében készítettük el a Láner Olivér-barlang teljes vízszintes vetületéhez szükséges helyszínrajzokat. (A geodéziai méréseket külön fázisban - freibergi függőkompasz, fokív, acél mérőszalag és Suunto műszerek felhasználásával - 1983-86-ig végeztük el.) A helyszíni munkatérkép számított koordináták alapján készült, ahol erre lehetőség volt, ott a kifeszített poligonzsinórhoz képest ortogonális beméréssel, 1:100 méretarányban. A térképjelek, barlangkontúrok rajzolásánál a nemzetközi jelkulcs elemeit vettük alapul. A rajzolást és szerkesztést Kovács Zsolt végezte, a barlangi munkálatokban Nagy Flórián, Vadász István, Veit Péter, Tallós Tibor és File Ferenc működött közre. Az ilymódon elkészült alaprajzot M=1:200 méretarányra kicsinyítve közöljük (1. ábra). Elkezdtük a barlang hossz- és keresztszelvényeinek rajzolását, ez a munka még folyamatban van.

1987. végén, a barlang közelmúltban feltárt részeibe vezető szűkület kitágítása után, ezt a 12 méter hosszú szakaszt függőkompasszal, fokívvel, nagyobb pontossági igénnyel újramértük. Az előző mérés csak Suunto-műszerekkel volt megvalósítható, s a szűk, kanyargós járatban ez jelentős pontatlanságot okozhatott a külpontos irányzás veszélye miatt. A mélyebb szinti részeken Vadász István és Ferenczy Gergely végeztek ellenőrző és kiegészítő méréseket.

Az új adatok felhasználásával készült el a bemért pontok átszámolt, kiegyenlített koordinátáit tartalmazó táblázat, melyet alább közlünk (1. táblázat).

A barlangban a geodéziai mérések során három zárt sokszög-vonalat alakítottnnk ki, ezek kiegyenlítés előtti záróhibái horizontális és vertikális értelemben:

d1h = 0,23 m   d1v = 0,07 m
d2h = 0,25 m   d2v = 0,07 m
d3h = 0,28 m   d3v = 0,02 m

A barlang nyugati hasadékának alján az "agyagos bontás" felett elhelyezett 36 sz. rögzített bemért pontra a

képletből számított elcsavarodás értékére Q=±0,10 méter adódott, ahol L=97,97 m, n=28 sokszögpont, µ=±0,3° (kompasz mérési középhiba) volt. (A függőzött pontokat nem vettem figyelembe.)

1988. végéig a Láner Olivér-barlang lemért járatainak túlnyomó részét felmértük. 82 poligonpontot mértünk be, ezen pontok többségét rögzítettük. A járatokon végigvezetett poligonmenet hossza 318,5 méter. (Átlagos poligonhossz: 3,8 m.)

1987. második felében mértük és térképeztük fel a Létrási-Vizes-barlang Y-ágát. A térképek elkészítését a 6. sz. mérési pont alatt üledékföldtani vizsgálat céljából mélyített kutatóárok pontos helymeghatározása indokolja. A geodéziai mérést az 1-9 sz. rögzített pontokon MOM függőkompasz, fokív és acél mérőszalag használatával végeztük. A járat többi, szűk, vizenyős részeit Suunto műszerekkel, vesztett pontokkal dolgozva mértük. A kialakított poligonmenet hossza 33,8 méter. A részletes felvétel a kifeszített poligonzsinórhoz viszonyított ortogonális bemetszéssel készült.

Az alaprajzot, hosszmetszetet és keresztszelvényeket Kovács Zsolt, Reusz Géza, Reusz Gábor, Albert Tamás és Jáborcsik László mérései alapján Kovács Zsolt rajzolta. Az elkészült térképeket (2-es és 3-as ábrák) és a mérési pontok koordinátáit tartalmazó 2. sz. táblázatot évkönyvünkben közöljük.

Az 1988-as létrás-tetői, tavaszi táborunkon kezdtük meg a Szepessy-barlang újbóli felmérését, mivel a régi mérési jegyzőkönyvek elvesztek, illetve a barlang jelenleg fellelhető - a '60-as évek elején készült térképe - pontossági igényeinket ma már nem elégíti ki. Célunk még, a mérések alapján a Láner Olivér-barlang és a Szepessy-barlang járatrendszereinek egymáshoz való viszonyát tisztázni. 1988. áprilisában File Ferenc vezetésével 53 méternyi szakasz lett felmérve a Szepessy-barlang Keleti-ágában Nagy Flórián, Reusz Géza és Nagy Zsuzsanna részvételével. A munkát nyári táborunkban folytattuk, a rögzített pontok kialakítása után a Nyugati-ág 526 méteres szakaszát mértük fel, a Tábor-teremtől kiindulva a Homok-szifonig. A mérést freibergi bányász-kompasszal, fokívvel és acél mérőszalaggal végeztük. Ebben a munkában Kovács Zsolt, Reusz Géza, File Ferenc, Vadász lstván, Kardos József, Nagy Flórián, Tallós Tibor, Ferenczy Gergely, Ferenczy Kristóf, Nagy Zsuzsanna, Fodor Tamás, és Kovács Attila vettek részt. A megkezdett felmérést folytatjuk, a részletes eredményeket a befejezést követően közöljük.

1. táblázat

A Láner Olivér-barlang geodéziai mérési koordinátái

A pont száma X Y Z   A pont helye
1 00,00 00,00 00,00   bejárat
2 00,00 00,00 -2,13    
3 2,23 1,85 -3,71    
4 2,23 1,85 -4,87    
5 4,08 3,32 -6,22    
6 7,04 1,16 -7,72    
601 10,18 5,65 -10,19   "Spirál" alja
602 10,18 5,56 -13,48    
603 9,36 7.80 -14,02   törmelékes terem alja
6031 10,28 5,07 -15,55    
604 5,19 8,89 -11,52    
605 4,27 7,11 -9,74    
606 2,49 8,12 -8,63    
607 2,49 8,12 -5,70   törmelékes terem teteje
7 11,69 4,51 -10,35    
8 11,26 5,13 -10,52    
9 12,18 5,77 -11,30   ácsolat teteje
10 12,18 5,77 -15,91    
11 12,57 6,17 -15,57    
12 15,39 4,87 -17,81    
13 15,39 4,87 -18,56    
14 16,80 4,70 -19,75    
15 16,80 4,70 -20,05    
16 18,48 7,55 -21,87   szűkület kezdete
17 19,34 7,05 -22,12    
18 22,93 10,55 -24,30    
19 22,57 11,42 -24,39    
20 24,20 12,47 -24,76   szűkület vége
21 22,36 13,23 -26,20    
211 23,88 13,13 -25,65   felső részek
212 19,95 12,76 -17,70   felső részek
213 18,42 15,19 -16,06   felső részek
214 16,92 16,88 -16,54   felső részek
215 16,23 18.97 -24,15   felső részek
22 24,12 21,25 -32,66   Híd
23 19,79 19,40 -32,53   Köteles-akna teteje
24 21,90 23,40 -38,38    
241 18,70 28,71 -37,51   "100-as" kürtő alja
242 14,50 25,25 -32,89    
243 10,89 28,91 -29,49    
244 13,68 34,94 -24,50   "100-as" kürtő teteje
25 23,62 26,51 -45,24   Köteles-akna alja
26 27,52 26,65 -48,84    
27 32,97 26,18 -49,45    
271 31,93 23,43 -50,38   Egér-akna alja
272 33,24 22,01 -50,56    
273 31,98 21,98 -50,37    
274 25,48 17,81 -35,85   Egér-akna teteje
28 32,97 26.18 -53,73    
29 33,13 27,69 -54,05   Nyugati-hasadék teteje
30 35,44 30,54 -56,70    
31 35,44 30,54 -62,50   Párkány
32 37,19 32,17 -63,30    
33 37,19 32,17 -68,73    
34 38,04 33,01 -68,08    
341 35,04 29,99 -66,12    
342 33,59 31,85 -66,45   átjáró
343 32,93 34,74 -66,53    
344 33,87 36.96 -65,21    
345 32,22 37,28 -63,89   elágazás
3451 33,07 38.12 -64,14   "Lenini-út"
3452 35,92 40,28 -66,76   "Lenini-út"
3453 38,82 42,04 -72,05   Vizes átbújás
3454 38,64 43,39 -72,19   Vizes átbújás
3455 39,47 46,11 -71,10   bontási hely
345/A 29,05 38,90 -61,10   oldaljárat
/B 30,53 41,46 -58,95   oldaljárat
/C 27,90 41,05 -56,51   oldaljárat
/D 26,42 39.93 -52,55   oldaljárat
346 32,22 37,28 -62,68   Csúszda alja
347 31,12 36,67 -62,37    
348 31,12 36,67 -60,56    
349 29,55 35,72 -59,53   Csúszda
350 29,55 35,72 -57,55    
351 30,55 34.53 -57,60    
352 31,35 32,83 -56,38   álló cseppkő
353 28.41 29,55 -53,53    
354 27.95 27,74 -52,43    
355 26,55 26,74 -50,99   Keleti-hasadék teteje
356 29,98 25,66 -52,43    
35 41,16 34,91 -69,78    
36 41,97 36,04 -72,18   Agyagos bontás (akna)


2. táblázat

A Létrási-Vizes-barlang Y-ágának geodéziai mérési koordinátái

A pont száma X Y Z   A pont helye
1 0,00 0,00 0,00   Vértes-ág (=15. sz. pont)
2 -2,57 -1,52 -0,02    
3 -5,12 -3,42 -0,16    
4 -8,72 -5,73 +0,20    
5 -12,30 -4,16 +0,40    
6 -14,04 -5,56 -0,31   kutatógödör feletti cseppkő
7 -13,15 -8,87 -0,42    
8 -12,54 -11,34 -0,16    
9 -14.17 -12,05 -1,17    
10 -14,54 -14,60 -2,31   homokszifon alja
11 -17,00 -14,60 -0,80   cseppkőoszlop
12 -17,00 -14,60 -1,10    
13 -17,40 -17,60 -2,70   Járattalp (homok) a végponti szifon felett 1 m-re

3.2. Csepegés-, hőmérséklet-, vízállásmérés, radondetektor-csere és denevérszámlálás a Létrási-Vizes-barlangban
    (dr. Lénárt László - Timkó Attila)

Az 1982. végén megkezdett komplex vizsgálatunkat folytattuk. Ennek keretében havonta végeztük el a rendszeres méréseinket, megfigyeléseinket a barlang teljes hosszában. A méréseket, megfigyeléseket dr. Lénárt László, Timkó Attila, Balla Béláné, Répászkyné Németh Mária összetételű csoport végezte, de sok esetben kísértek el túráink során egyéb érdeklődők is. Dr. Somogyi György halálát követően a terepi méréseknél az ATOMKI kutatói csak elvétve voltak jelen.

3.2.1. Csepegésmérés

Összesen 9 helyen mértük csepegéshozamot. A mérőhelyek a barlang teljes hosszát felölelik.

A mérési adatokból négyet ábrázoltunk a 4-es ábrán. A 6-os mérőhely az Ablaknál van, felszín alatti mélysége 14 méter. A 4-es mérőhely a Forrásnál van, felszín alatti mélysége 45 méter, itt lemezes mészkőből történik a csepegés. Mindkét pont a barlang bejárati szakaszán van. A 20-as mérőhely a Kőhidas-teremben, a 21-es a Kvarckavicsos-oldalágban található. Előbbi felszín alatti mélysége 100, az utóbbié 135 méter. Előbbi a barlang belső, utóbbi a legutolsó szakaszát képviseli.

A mérési adatok a csepegéshozamok meglehetősen azonos járását bizonyítják. A tavaszi hóolvadás mindkét esetben jól kimutatható, viszont az 1988-as elhúzódó, laposabb görbét ad, ami az enyhébb időjárásra - folyamatosabb beszivárgásra - utal.

Érdekes, hogy a felszíntől való távolsággal nem csökken olyan mértékben a hozam, mint az várható lenne. Egyrészt csúcsértékük esetenként csaknem azonos, másrészt van, amíkor a vastagabb mészkőrétegen átszivárgó hozam a magasabb.

3.2.2. Hőmérsékletmérés

A barlangban a hőmérők számát fokozatosan növeltük. Maximális számuk 40 darab volt, de ez folyamatosan csökken, ugyanis a figyelmetlen látogatóink megnézik, hogy mi volt, amihez hozzányúltak. Sajnos, pótlásuk nem megoldott.

A mért adatok közlésétől eltekintünk. Egyrészt nagyon sok, - mintegy 7-800 darab a két év alatt - másrészt az 1987-es szombathelyi tudományos konferencián bemutattuk a barlang hőmérsékleti viszonyait. A separatumot évkönyvünk tartalmazza.

Az utóbbi két év újdonsága a talajhőmérők és a vízhőmérők beépítése. Talajhőmérséklet vizsgálatunknál 2-5-10-20-30-60 cm mélységbe helyeztünk el hajlított talajhőmérőket. Az eredmények feldolgozása folyamatban van. Előzetesként az 5-ös ábrán három méréssorozat eredményeit mutatjuk be. Ezen összevetjük a legalsó és a legfelső hőmérőkön mért értékeket, s egyben feltüntetjük a helyi léghőmérsékletet is.

Megállapításaink a következők:

  1. 60 cm mélyen számottevőbben alacsonyabb a hőmérséklet, mint a barlang talajának felszínén, vagy a barlang levegőjében.
  2. 60 cm mélyen is számottevően változik a hőmérséklet. A belsőbb részeken ez a fél fokot is meghaladja éves szinten, a barlangbejárat közelében pedig a 7 C°-ot eléri.
  3. Az ingadozás mértékét a talaj összetétele is befolyásolja. A nagy ingadozást guanós, laza talajban észleltük.

A vízhőmérséklet adatsorai még nem kellően hosszúak, így azt később fogjuk feldolgozni.

3.2.3. Vízállás és vízhozammérés

A Tó vízszintjének maximális ingadozása az elmúlt két évben 250 cm volt. 1987-ben hétszer is volt számottevő minimuma, viszont árvízi magasságot csak 1988. tavaszának végén tapasztaltunk. Az átlagos szintet inkább 1988-ban észleltük, bár van egy-két érdekesnek tűnő vízszintadatunk is. Emellett a havi vizsgálat finomítására lenne szükség, hiszen például 1987. novemberében két, egymást egy héten belül követő mérés esetében a szintváltozás 1,6 méter volt, viszont mindkét alkalommal száraz volt mindkét patakmeder. Ez azt jelenti, hogy egy igen intenzív, de rövid idejű vízutánpótlást kapott a Tó, vagy pedig egy általános karsztvízszint-emelkedés történt.

A barlangi patakok hozamát 6 helyen figyeltük. Mennyiségi adatokat most nem tudtunk szerezni, de a "van-nincs" határ elég éles, és a "van"-t is több kategórába osztottuk. Vizsgálatuk feltétlenül indokolt, mert a vízjárásuk meglehetősen összetett. Megfigyeléseink eredményét a 6. ábrán közöljük.

3.2.4. Radondetektor-csere

A szilárdtest nyomdetektoros vizsgálatainkat folytattuk. 1988. végén részben változtattunk a méréseken. Ezekkel egyrészt az azonos helyen levegőben és talajon lévő detektorok adatait akarjuk összevetni, másrészt a Tóban függély menti radoneloszlást kívánunk vizsgálni.

Az 1987-es szombathelyi konferencián, valamint az 1988-as dr. Somogyi György emlékülésen beszámoltunk mérési eredményeinkről, illetve az 1987-es kongresszusra előadást jelentettünk be e témában. Így az 1987-es konferencia e témába vágó separatumát közöljük, s a további eredményeket a következő évkönyvünkben közöljük.

3.2.5. Denevérszámlálás

Denevér-megfigyeléseinket a szokásos IV.-es bejárat-Tó-I.-es bejárat útvonalon folytattuk, beleértve a denevérekben relatíve leggyakrabb Fö-ági szakaszt is, a 4. csepegésmérőhely alatt.

A denevérek számát a 3.a, 3.b táblázatokban közöljük, fajok szerinti első megközelítésben. Eszerint a barlangban zömmel myotisok találhatók, majd közel azonos számban kis és nagy patkós orrúak. Végezetül elvétve egyéb fajok is előfordulnak.

Meglepő az utóbbi évek folyamatos denevér-egyedszám emelkedése. (1975-84-ig egyértelműen határozott volt az egyedszám csökkenés, azóta viszont a tendencia megfordult, még ha nem is érte el a kiinduló szintet. A változások részletes elemzésére a kongresszusra készített dolgozatban térek vissza.) Az emelkedés az utóbbi két évben az évi összdenevérszámban (782 ill. 1180 darab), valamint az egy észleléskor történt maximális egyedszám esetében (157 ill. 191 darab) és a maximális méretű kolónia nagyságában (20 ill. 22 darab) is kimutatható.

A 7. ábrán a két év megfigyeléseit tüntetjük fel. (Ahol egy hónapban több észlelés volt, ott a maximálisat adjuk meg.)

3.a táblázat

Rendszeres denevérmegfigyelési adatok a Létrási-Vizes-barlangban a IV. bejárat-Tó-I. bejárat útvonalon 1987-ben

Dátum Myotis sp. Rhinolophus hipposideros Rhinolophus ferrumequinum Egyéb Röpködő Össz.
01.28. 12x1 5x2 2x3 3x4 5 8 17 18 19 =107 17x1 =17 9x1 =9 - 1 134
02.27. 14x1 3x2 2x3 2x1 5 2x6 10 16 18 20 =115 17x1 =17 13x1 =13 2x1 =2 - 147
03.30. 14x1 3x2 3x3 4 6 7 9 14 =69 10x1 =10 8x1 =8 1 2 90
04.27. 5x1 5x2 4 =19 3x1 =3 1 1 - 24
05.27. 2x1 =2 1 - - 4 7
06.26. - - - - - -
07.21. - - - - - -
07.29. - - - - - -
08.16. - - - - 1 1
08.21. - - - - 2 2
09.11. - - - - 4 4
10.22. 30x1 4x2 2x3 4 5 =53 3x1 =3 19x1 =19 2x1 =2 1 78
11.20. 34x1 11x2 3x3 2x4 2x5 2x11 =105 12x1 =12 16x1 =16 4x1 =4 1 138
12.21 21x1 9x2 2x3 5x4 3x5 6 13 14 =113 27x1 =27 15x1 =15 1 1 157
Össz.: 583 90 81 11 17 782


3.b táblázat

Rendszeres denevérmegfigyelési adatok a Létrási-Vizes-barlangban a IV. bejárat-Tó-I. bejárat útvonalon 1988-ban

Dátum Myotis sp. Rhinolophus hipposideros Rhinolophus ferrumequinum Egyéb Röpködő Össz.
01.22. 22x1 9x2 2x3 4x4 2x5 6x7 9 2xl3 =120 47x1 =17 18x1 =18 5x1 =5 1 191
02.24. 24x1 6x2 2x3 4x4 5 2x6 8 9 15 22 =129 34x1 =34 12x1 =12 8x1 =8 1 184
03.29. 20x1 1x2 3x3,3x4 6 2x7 8 10 11 13 =111 22x1 =22 13x1 =13 3x1 =3 2 151
04.10. 15x1 5x2 3x3 4 2x5 6 11 14 =79 4x1 =4 4x1 =4 2x1 =2 - 89
05.31. - - - 1 1 2
06.28. - - - - - -
07.21. - - - - - -
08.27. - - - - - -
09.30. 9x1 =9 1 21x1 =21 - 9 42
10.28. 35x1 7x2 3 2x4 5 6 11 =82 16x1 =16 15x1 4x2 =23 2x1 =2 6 131
12.02. 27x1 11x2 2x3 4x4 6 7 3x8,9 16 =133 14x1 =14 22x1 =22 4x1 =4 1 174
12.29 24x1 8x2 2x3 4 5 6 7 2x8 2x11 16 =122 29x1 =29 15x1 4x2 =23 1 2 =3 1 174
Össz.: 821 167 134 32 22 1180

3.3. Radondetektor csere az Anna-, az István- és a tapolcai Tavas-barlangban, valamint az egyetemi karsztkútban
    (dr. Lénárt László)

A több éve megkezdett méréseket folytattuk, ill. egyes esetekben átalakítottuk. Eredményéről részben Szombathelyen részben a dr. Somogyi emlékülésen beszámoltunk. (A szombathelyi konferencia témába illő separatumát mellékeljük a függelékben.) Az MKBT által a Barlangtani Intézetnek készült "Idegenforgalmi barlangjainkban történt radonmérések eredményei" című összefoglalóban (melyet az ATOMKI munkatársai készítettek) az Anna-, és a Tavas-barlang eredményei is bekerültek.

Az Anna-barlangban 2 darab vízben lévő detektort megszüntettünk, s azokat az idegenforgalmi részben helyeztük el a BNP engedélyével. (Jelenleg a barlang a biztonságtechnikai munkák miatt zárva van, de ennek ellenére az idegenforgalommal kapcsolatos méréseket megkezdtük.) Ugyanekkor az István-barlangban 4 detektort helyeztünk el, szintén a látogatókat érő terhelés meghatározására.

A Tavas-barlangban felújítottuk a termál-forrásban a méréseinket. Az átalakítás során vizsgálataink kibővítését tervezzük.

Az egyetemi karsztkút vizsgálatának eredményeit több hazai és nemzetközi fórumon ismertettük. Az adatok birtokában úgy döntöttünk, hogy méréstechnikai könnyítésként ill. detektorfeldolgozási takarékosságként csak a felső három detektort tartjuk meg (duplázva), mivel azokból vissza tudunk számolni a kút talpán történő folyamatokra. Változását a 9. ábrán közöljük. Igen érdekes a Létrási-Vizes-barlang tavának vízszintváltozásával való igen szoros kapcsolata!

A mérések eredményeit a kongresszuson önálló előadások keretében kívánjuk ismertetni.

A detektorcserék során a kútban lévő vízszinteket is megmérjük.

3.4. Szórványos denevérészleléseink és hőmérsékletméréseink
    (dr. Lénárt László - Timkó Attila)

A denevérészleléseket mindenütt elvégeztük, ahol jártunk. Ez ugyan elsősorban a "kis barlangászok" rendszeres túráit jelentette (a gyerekeket is bevonva a megfigyelésbe), de elvétve a kutatási jelentésen szereplő adatokat is meg tudtuk adni. (Bár ezeket közöljük, nem mindig egyértelmű az adat. Sok esetben csak a barlang egy részére vonatkozik, máskor a meghatározás bizonytalan. Tájékoztatónak szánjuk, de az észlelő nevét is megadjuk, ezzel csökkenteni lehet a pontatlanságot.)

A 4.a, 4.b táblázatokban fajok és dátum szerint adtuk meg adatainkat. Összesen 22 barlang szerepel, néhány többször is, így összevetésre alkalmas. (Megjegyezzük, hogy itt tüntetjük fel azokat a Létrási-Vizes-barlangból származó adatokat is, melyeket nem a detektorcsere útvonalán gyűjtöttünk.) A detektorcserék során a Tavas-barlangban 1 léghőmérőt, az Anna-barlangban 1-1 lég-, illetve vízhőmérőt szoktunk leolvasni. (Az idegenforgalmi részben 1 léghőmérő van.) A Szepessy-barlangban elhelyezett hőmérők leolvasása rendkívül esetleges.

A mért adatok közül az Anna-barlangiakat a 8. ábrán közöljük. Szepessy-barlang: 1987. december 28. 5. pont 5,5 °C, 1. pont 6,8 °C, 2. pont 7,9 °C.

4.a táblázat

Egyéb denevéradatok (1987.)

Dátum Hely Észlelő
Kistermetű Nagytermetű
patkósorrú
Myotis sp. Egyéb Röpködő Össz.
01.10. Létrási-Vizes-bg. (első rész) dr. Gyurkó P.   7x1   10-12 5 6     28-30
01.24. Csapás-tetői-bg Jurek Sz.   1         1
02.07. Herman Ottó-bg. dr. Lénárt L.     5x1 4 1     10
02.08. Baradla-bg. (Hosszútúra) dr. Lénárt L.             0
02.14. Nagy-Kő-lyuk dr. Lénárt L. 2x1   21x1 2 (+50 6dm²)     25 (+56dm²)
" Hillebrand-bg. " 6x1   6x1       12
" Láner-bg.. Kovács Zs.           2 6
02.21. Láner-bg. Kovács Zs.             2
02.27. Láner-bg. Ferenczy G.             1
03.01. Lengyel-bg. dr. Lénárt L. 49x1   1 (2 2dm²)     50(+4dm²)
" Háromkúti-bg.   15x1   2x1       17
03.07. Létrási-Vizes-bg. (első rész) Ónodi L.             35 (2 csop.)
03.21. Láner-bg. Ónodi L.             1
03.22. Létrási-Vizes-bg. Galán M.             1
03.28. Lilla-bg.
(dr. Lénárt L.)
Kositzky J. nov.: 4x1 dec.: 4x1 jan.: 2x1 febr.: 2x1 12
04.04. Láner-bg. Kovács Zs.             1
05.09. Háromkúti-bg. dr. Lénárt L.             4dm²
05.09. Lengyel-bg. Timkó A. 7x1     2x1     9
" Lilla-bg. " 1           1
06.06. Tapolca, 3 bejáratú-bg. dr. Lénárt L.       7     7(elmentek)
06.08. Kecske-lyuk dr. Lénárt L.           1 1
09.02. Létrási-Vizes-bg. Ferenczy B.             16
09.03. Létrási-Vizes-bg. Ferenczy B.             6
10.07. Létrási-Vizes-bg. Kovács Zs.       2 6   2 10
10.10. Kecske-lyuk dr. Lénárt L. 2x1   3x1 1(+1 12dm²)     6(+13dm²)
10.24. Kecske-lyuk dr. Lénárt L.     4x1 1     5
11.20. Létrási-Vizes-bg. (Búvár-ág) Balla Bné 1     1     2 (+138 *)
11.21. Vesszős-gerinci-bg. dr. Lénárt L. 1   1       2
12.21. Létrási-Vizes-bg. (Twist-terem) Balla Bné   30x1   2     32(+157 *)
12.28. Szepessy-bg. (Nyugati-ág feléig) dr. Lénárt L. 4x1   5x1       9

Megjegyzés: * a szokásos detektorcsere során észlelt egyedszám, részletesen lásd a 3.a táblázatban


4.b táblázat

Egyéb denevéradatok (1988.)

Dátum Hely Észlelő
Kistermetű Nagytermetű
patkósorrú
Myotis sp. Egyéb Röpködő Össz.
01.22. Létrási-Vizes-bg. dr. Lénárt L. 20x1 1       21 (+191 *)
01.31. Nagy-Kőlyuk dr. Lénárt L. 7x1 28x1 3x1 3x2 2x3 4 5 2x6 11 25 (mind dm²)     35 (+72 *)
" Hillebrand-bg. " 13x1 5x1 6     24
02.24. Létrási-Vizes-bg. dr. Lénárt L. 2 10x1 2x1       14 (+186 *)
02.27. Lengyel-bg. dr. Lénárt L. 29x1 10x1 6x1 2 2x3 6 7 22     90
03.12. Létrási-Vizes-bg. (első rész) Balla Bné 29x1 11x1 5x1 2x2 2x3 4 6 11 16 2x1 1 95
03.18. István-bg. dr. Lénárt L.   8x1 2   2 12
" Anna-bg. "   1       1
03.19. Nagy-Kőlyuk Balla Bné 10x1 19x1 2 3 150 (mind dm²)     30 (+155dm²)
" Hillebrand-bg. " 6x1 4x1     2 12
" Vénusz-bg. "           néhány
03.20. Lilla-bg. Balla Bné 4x1         4
" Kecske-lyuk "   1       1
03.29. Létrási-Vizes-bg. dr. Lénárt L. 8x1 2x1       10 (+151 *)
04.10. Létrási-Vizes-bg. Balla Bné 3x1         3 (+89 *)
04.16. Létrási-Vizes-bg. Timkó A. 3x1 2x1 17x1 3x2 4x3 2x4 10 15     73
05.28. Hajnóczy-bg. dr. Lénárt L.           0
06.07. Kecske-lyuk dr. Lénárt L.     2x50 (mind dm²)     100 (dm²)
06.12. Kecske-lyuk Balla Bné     4x50 100 (mind dm²)     300 (dm², 1 halott)
06.13. Anna-, István-bg. dr. Lénárt L.           0
06.14. Vesszős-gerinci-bg. Timkó A.           0
06.15. Nagy-Kőlyuk Timkó A.           0
" Hillebrand-bg. " 4x1         4
06.16. Háromkúti-bg. Balla Bné     több m²     több m²
06.17. Vénusz-bg. dr. Lénárt L.           0
07.12. Hajnóczy-bg. Timkó A.           0
08.21. Láner-bg. Balla Bné           0
09.02. Létrási-Vizes-bg. Balla Bné         2 2
09.04. Létrási-Vizes-bg. Balla Bné 1         1
09.25. Béke-bg. dr. Lénárt L. 3x1 2x1 3     8
09.30. Létrási-Vizes-bg. Balla Bné     1   1 2 (+42 *)
10.02. Kecske-lyuk dr. Lénárt L. 1 2x1 5dm²   sok 3 (+5dm² + sok)
10.22. Létrási-Vizes-bg. dr. Lénárt L.     35x1 5x2 4x3 4 9   2 72
10.28. István-bg. dr. Lénárt L.          

0

" Anna-bg. "   4x1       4
" Létrási-Vizes-bg. Balla Bné     1   1 2 (+131 *)
10.30. Vénusz-bg. dr. Lénárt L. 4x1 1 1     6
  Kecske-lyuk (eleje)         3x1 1 4
11.13. Vesszős-gerinci-bg. dr. Lénárt L. 5x1 1       6
11.18. Anna-bg. dr. Lénárt L. 1 3x1       4
" István-bg. "           0
11.19. Pál-völgyi-bg. (id. forg. rész) dr. Lénárt L. 3x1         3
12.27. Nagy-Kőlyuk dr. Lénárt L. 3x1 40x1 3x1 120dm²     46 (+120dm²)
" Hillebrand-bg. " 12x1 4x1
120-130
(laza
csoport)
      137-147

4. Megbízásos tevékenységeink

4.1. Életvédelmi korlát készítése a Tuskós- és Kis-Mogyorós-barlangokhoz
    (Nagy Zsuzsanna)

A Bükki Nemzeti Park megbízásából 1987-ben korlátokat állítottunk fel a Kis-Mogyorós- és a Tuskós-barlang bejáratához. 40 cm mélységű betontuskókba állítottuk be az előzőleg vásárolt csövekből hegesztett védőkorlátot. A munkákban Ónodi László, File Ferenc, Reusz Géza, Nagy Flórián és Nagy Zsuzsanna vettek részt, 1987. augusztus 29-30-án. Rákövetkező héten a munkálatok befejezéseként barnára festettük mindkét korlátot.

4.2. Bontásos barlangkeresés az Esztramoson
    (dr. Lénárt László)

Az OKTH Észak-magyarországi Felügyelősége - Majoros Zsuzsanna rendkívül aktív közreműködésével - az Esztramos 1/1988 sz. barlangjának előkerülése után komplex barlangkutató tevékenységet végeztetett, melyet a Barlangtani Intézet finanszírozott. Ennek keretében a következő munkák készültek el:

  1. A vizsgált terület topográfiai térképe, azon feltüntetve az OKTH által kért fúrások helye. (Megbízási összeg 5 ezer forint.)
  2. A barlanggyanús helyeken geoelektromos mérés végzése. (NME, Geofizikai Tanszék, megbízási összeg 50 ezer forint.)
  3. A leginkább barlanggyanús helyen bontásos barlangkeresés (sajnos sikertelenül, mert megbízásunk időre, nem eredményre szólt.) (Megbízás összege 7 ezer forint.)

A geofizikai méréseken kívüli tevékenységet az alábbiak végezték: Kovácsné Csodó Mária (geodézia, 5 munkanap), Majoros Zsuzsanna (geodéziai, geofizikai munkák segítése, 5 nap), dr. Lénárt László, Balla Béláné, Balla Béla (bontás, 5-5 nap), Reusz Gábor (bontás, 5 nap) Kovács Attila, Nagy Zsuzsanna, Reusz Géza, Szabó Tamás, Galán Mihály (bontás 2 nap), Répászkyné Németh Mária, File Ferenc, Fodor Tamás (bontás, 1-1 nap).

4.3. Speleoalpin tevékenységünk a Miskolci Egyetemi Sportcsarnoknál
    (Veres Imre)

Egyesületünk pénztárának feltöltésére "pénzes" munkát végeztünk 1988. őszén. A Speleo GMK alvállalkozójaként megcsináltuk a Sportcsarnok homoktól való portalanítását és üvegeinek fóliázását. A kezdeti nehézségek után, kialakítva a kedvező körülményeket, a munkát fokozatosan egyre termelékenyebben folytattuk. Az intenzitásunkat növelte, hogy a dandárt 5, azaz öt ember végezte el, így magas fokon elsajátították a portalanítás fázisait. A munka következményeképpen a résztvevők növelték testük ellenállóképességét, erejét és alpintechnikai tudásukat is gyarapították. A megbízás végeztével a dolgozókat az az öröm hatotta át, hogy kétkezi munkájukkal segíteni tudtak egyesületük nehéz gazdasági helyzetén.

Beszéljenek a számok!

Veres Imre69,5 óra
File Ferenc56,5 óra
Ferenczy Gergely33,5 óra
Reusz Géza28 óra
Ferenczy Kristóf23,5 óra
Nagy Zsuzsanna16,5 óra
Nagy Flórián15,5 óra
Aranyosi Péter14,5 óra
Reusz Gábor8,5 óra
Repei Róbert8 óra
Szabó Tamás5 óra
Szalai Ferenc5 óra
Ferenczy Balázs4,5 óra
------------------------------
Összesen:288,5 óra

5. Csoporttevékenység

5.1. A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület névsora és tisztségviselői 1988. december 31-én

5. táblázat

Teljes jogú tagok (* MKBT tag):

Borka Attila ellenőrző bizottsági tag
Csorba János ellenőrző bizottság elnöke
Csörsz Attila
Deák Tibor
Fabó Klára *
Fabó Tamás fegyelmi bizottsági tag
Ferenczy Balázs fegyelmi bizottsági elnök
Ferenczy Gergely
Ficsór Lajos * mentőszolgálat vez., ellenőrző biz.tag
File Ferenc *
Galán Mihály * alelnök
Gonda Gyula
dr. Gyurkó Péter *
Jáger Miklós *
Kiss János *
Kóra Károly *
Kovács Zsolt *
Kovácsné Révész Rita * gazdasági vezető
dr. Lénárt László * elnök
Majoros Zsuzsanna *
Márton Levente *
Nagy János *
Nagy Zsuzsanna titkár
Ónodi László
Oprável Judit
Papp László *
Repei Róbert *
Szabó József *
Szabó Tamás *
Szalai Ferenc *
Szögeczki László
Tallós Tibor
Tapasztó György
Timkó Attila *
Tohai István
Vadász István
Varga Dóra
Veit Péter *
ifj. Veres Lajos * fegyelmi bizottsági tag
Vince Ferenc

Ifjúsági tagok:

Albert Tamás *
Balla Béla *
Nagy Flórián
Reusz Gábor *
Reusz Géza

Pártoló tagok:

Ajznerné Virág Ágnes *
Balla Béláné *
Bogsán Gyula *
Fend Péter *
Fodor Tamás *
Hadobás Sándor *
Kováts Nóra *
Kulcsár Tamás *
Miklós Gábor *
Mile Erzsébet *
Ónodiné Mocsári Ildikó
Szepesi József *
Szombathy Zoltán *
Tóthné Palitz Noémi *
Virág Zoltán *

Örökös tiszteletbeli elnök:

Láner Olivér

Tiszteletbeli tagok:

Balogh Tamás
Borbély Sándor
Kuchta Gyula
Szabadkay Béla *
Szeremley Szabolcs *
dr. Tapasztó György
Veit István
Veit Sándor

Tagjelöltek:

Aranyosi Péter
Bátori Károly
Berdár Zsolt
Cserháti Zoltán
Dajka Zoltán
Hacsa Gyula
ifj. Kiss András
Kovács Attila
Kovácsné Csodó Mária
Langó Mária
Répászkyné Németh Mária
Veres Imre

5.2. Barlangi munkák a kutatási jelentések alapján

5.2.1. Barlangi leszállások/munkaórák száma a kutatási jelentések alapján
    (1987: Kovács Zsolt - Révész Rita, 1988: Nagy Zsuzsanna)

6. táblázat

Név 1987. 1988.  -  Név 1987. 1988.
Albert László 4/22,5 3/15   Nagy Flórián 17/108 25/184,5
Albert Tamás 3/13,5 8/43   Nagy Zsuzsanna 14/56 17/96
Aranyosi Péter   6/15,5   Ónodi László 4/24,5 5/20
Balla Bea 19/31,5 3/11   Ónodi Lászlóné 1/12,5  
Balla Béla 20/43 21/71,5   Oprável Judit 2/9,5  
Balla Béláné 20/68,5 53/183,5   Papp László   1/6,5
Deák Tibor 3/30,5     Répászkyné Németh Mária 11/52,5 17/67,5
Ferenczy Balázs 7/24,5 4/28,5   Repei Róbert 2/12 1/6
Ferenczy Gergely 10/50,5 13/74,5   Reusz Gábor 19/48,5 19/76
Ferenczy Kristóf 3/17 9/50   Reusz Géza 32/108,5 48/246,5
File Ferenc 24/123,5 20/99   Révész Rita 16/38 2/6,5
Fodor Tamás 10/36 8/27   Szabó Gábor 18/37 8/40,5
Galán Mihály 4/18 10/65   Szabó József 2/12  
dr. Gyurkó Péter 2/5,5 1/1   Szabó Tamás 1/5 6/37,5
Hacsa Gyula   7/31,5   Szalai Ferenc 7/53 10/35,5
Jáborcsik László 9/37,5 5/15,5   Szekeres József 3/9  
Jurek Szabolcs 7/29,5 4/14,5   Szögeczki László 6/23,5  
Kiss Attila   6/30   Tallós Tibor 3/14,5 10/33,5
Kiss János   16/82,5   Tapasztó György 1/4,5  
Kóra Károly 6/29,5     Timkó Attila 34/109,5 40/147,5
Kotricz György 3/11     Üveges Miklós 8/30  
Kovács Attila   14/60,5   Vadász István 17/81 17/99,5
Kovács Viktor   5/24,5   Veit Péter 3/15,5  
Kovács Zsolt 32/138,5 18/118,5   Veres Imre   8/36
Kováts Nóra   3/11,5   Vincze Ferenc 2/8,5 8/43
Lénárt Emese 10/30 6/11   Vincze Ferencné   4/17
dr. Lénárt László 43/153 51/180,5   Vincze Klára   4/17
Mezei Ferenc 1/8     Vincze Erzsébet   4/23
 
Hatvani csoport:
 
Bátori Károly   5/31   Jáger Miklós 8/41 12/69,5
Cserháti Zoltán 2/10,5 6/50,5   Langó Mária 3/13 4/18
Hornyák László 3/15     Nagy János 10/51 5/33,5
 
Egyesületi tagok összesen:   1893 / 2707,5
Vendégek összesen:   1379,5 / 1613,5
Mindösszesen:   3272,5 / 4321

5.2.2. Túráink megoszlása barlangonként (alkalom/óra) a kutatási jelentések alapján
    (1987: Kovács Zsolt - Révész Rita, 1988: Nagy Zsuzsanna)

7. táblázat

Név (tevékenység) 1987. 1988.
Létrási-Vizes-bg.64/140068/1169
    bejárás45/884,543
    geodéziai mérés3/55,51
    detektorcsere, stb.14/28513
    mintavétel1/95
    fotózás1/96
    verseny rendezés2/157
Láner Olivér-bg.22/424,530/551
    bejárás4/474
    geodéziai mérés8/105,52
    bontás8/20923
    fotózás2/131
Szepessy-bg.10/270,523/834,5
    bejárás6/193
    karbantartás4/77,51
    geodéziai mérés9
    fotózás3
 
Egyéb bükki barlangok:
 
Speizi-bg.2/34
Herman Ottó-bg.1/7,5
Kis-Kőháti-zs.1/92/67,5
Lengyel-bg.2/173/18,5
Kis-Mogyorós-bg.2/18
Bányász-bg.2/36
Kő-lyukak3/5415/332,5
Hajnóczy-bg.2/823/42,5
Király Lajos-zs.1/24
István-lápai-bg.1/44
Cubákos-bg.2/20
Lilla-bg.3/231/5
Tapolcai kőfejtő üregei2/26
Diabáz-bg.1/42
Büdös-pest1/5
Vesszős-gerinci-bg.6/1035/26
Szirén-bg.1/9
Y-bg.4/32
Vénusz-bg.2/648/211,5
Kecske-lyuk4/1219/133
Háromkúti-bg.2/17
István-bg.2/622/22,5
Anna-bg.1/22,51/2
Emlékmű-mögötti-bg.1/15
Kopaszréti Julcsa-bg.1/1,5
Csengősi-víznyelő1/3
Laci bácsi-lyuka1/3
 
Egyéb hazai barlangok:
 
Szelim-bg1/1,5
Megalódusz-bg.1/6
Angyal-forrás bg-ja1/3
Haromkürtő-zs.1/15
Alba Regia-bg.3/18
Jubileum-zs.1/6
Ferenc-hegyi-bg.1/7,5
József-hegyi-bg.1/12
Mátyás-hegyi-bg.2/19
Harcsaszájú-bg.3/3
Hideg-lyuk1/3
Pál-völgyi-bg.3/20
Vass Imre-bg.1/27
Csapás-tetői-bg.2/17
Baradla-bg.2/1932/24
Baglyok-szakadéka2/22
Vecsembükki-zs.1/10
Meteor-bg.1/26
Almási-zs.1/10
Béke-bg.1/20
Földvári-bg.1/16
Esztramos (bontás)7/223
Rákóczi-bg.1/15
Soproni-hg. bg-jai1/6
 
Külföldi barlangok:
 
Domica-bg.1/90
Krasznaja-bg. (SZU)1/3
Emine Bair Hoszar (SZU)1/6
Partizánszkaja-bg. (SZU)1/0,5
Odesszai-katakomba (SZU)2/4
Kolco-bg. (SZU)1/0,5
Dzsurinszkaja-bg. (SZU)1/55
Krisztalicseszkaja-bg. (SZU)1/33
Zoluska-bg. (SZU)2/97
Bukovinka-bg. (SZU)1/33
Callabvera-bg. (Spanyolo.)1/7
Ojo Guarena-bg. (Spanyolo.)1/10
Cueva Negra-bg. (Spanyolo.)1/6
Cueva Grane-bg. (Spanyolo.)1/4,5
Olsztyn környéki bg-ok (Lengyelo.)3/3

5.3. Nyári táboraink

5.3.1. Nyári tábor '87.
    (Nagy Zsuzsanna)

Csaknem 40-en vettek részt '87-es nyári táborunk záró-tábortüzénél, azonban ez a létszám nem volt jellemző a tábor többi napjára, pedig a létszámot így is sok "szimpatizáns" duzzasztotta. Ebből kiderül, hogy talán kisebb volt az érdeklődés ez évben, vagy több volt az elfoglaltság mint máskor, annak ellenére, hogy akadtak olyanok is, akik hajnalban legurultak munkahelyükre Miskolcra nap-mint nap és délután jöttek vissza, ugyanis nem volt szabadságuk.

Ezen kívül nem volt meghatározva a cél sem, hogy mire is fordítsuk az energiánkat. Így a barlangi túrákra a bejárás volt a jellemző, kivéve a Láner Olivér-barlang szűkületének vésését, illetve a Speizi-barlang ácsolását. Számszerűen a következő leszállások történtek (alkalom/óra):

Létrási-Vizes-bg.10/35
Láner Olivér-bg.3/22,5
Speizi-bg.3/16
Vesszős-gerinci-bg.2/5
Cubákos-bg.2/7
Kis-Kőháti-zsomboly1/2,5
Szepessy-bg.1/5,5
--------
22/93,5

A Láner Olivér-barlang vésegetése legalább annyit bizonyított, hogy itt komolyabb technika (aggregátor-ütvefúró) nélkül nemigen fog az a szűkület megszűnni, ami pedig eléggé megrostálja a látogatók számát.

A Speizi újraácsolásába kísérletképpen kezdtünk bele. Körülbelül 1 köbméter föld kitermelése után körülácsoltuk a beomlott barlang bejárati részét, hogy majd a tavaszi hóolvadás és esőzés után maradjon valami belőle. (Akkorra beomlott, így nem kívánunk ezzel a lyukkal foglalkozni.)

5.3.2. Nyári tábor '88.
    (Kovács Zsolt)

1988-as nyári barlangkutató táborunkat augusztus 13-38. között rendeztük meg, immár hagyományosan Létrás-tetőn. A tábor fő célja a Szepessy-barlang Nyugati-ágának geodéziai újrafelmérése, ill. a Láner Olivér-barlang bontással történő továbbkutatása volt. A Szepessy-barlangi munkák során pontkitűzéssel és méréssel hat leszállás során összesen 276,5 munkaórát töltöttünk, s 526 métert mértünk fel. (Bővebb ismertetés erről a "Barlangi térképezéseink" címszó alatt található.) A geodéziai munkán kívül fotótúra, bejárás és a létrák meglazult, tönkrement néhány csavarjának cseréje történt Vincze Ferenc vezetésével.

A Láner 0livér-barlang továbbkutatása során Kiss János és Ferenczy Gergely vezetésével folytak bontási munkálatok. A barlang nyugati hasadékának alján, a 36. sz. mérési pont (-72,18 m) alatt kőzetlisztes-homokos pataküledék illetve mésztörmelék eltávolításával, lejtős aknaszerű járatban halad lefelé a kutatás. Erre a tevékenységre 4 leszállás során 95 órát fordítottunk. Ezenkívül bejáró és fotótúrák voltak a barlangban.

A fent említett két barlangon kívül a tábor résztvevői több alkalommal jártak a Létrási-Vizes-barlangban, ahol bejárás, fotótúra illetve egy alkalommal kürtőmászás történt, Vincze Ferenc és Ónodi László részvételével a "Tyúkbél" nevű rész közelében.

Tábori barlangkutató tevékenységünket összegezve: 3 barlangba 20 alkalommal szálltunk le, a végzett munka időben 523 óra. Barlangi leszállásokban 24 egyesületi tagunk és 10 vendég-kutató, érdeklődő vett részt. A legaktívabbak voltak: Reusz Géza, Kovács Zsolt, Vadász István, Kardos József, File Ferenc, Ferenczy Gergely, Vincze Ferenc, Szabó Gábor.

Kutatási tevékenységet segítő felszíni munkákban (főzés, bevásárlás, szállítás) a Vincze-család és Kovácsné Révész Julianna Rita neve érdemel említést.

Záró tábortüzünkhöz meghívtuk régi tagjainkat, volt miskolci barlangkutatókat. Közülük néhányan (így Burdiga Ottó, dr. Komlóssy Attila, Kutas Tamás, dr. Nébli Vendel, Tokár Ferenc) jelentek meg mindössze. A tábortűznél került átadásra a Láner Olivér vándorkupa, amely felszíni és felszín alatti kiemelkedő barlangkutató tevékenységért adható. Ez évben a kupát az egyesület tagjainak szavazatai alapján Kovács Zsolt kapta.

5.4. Külföldi útjaink

5.4.1. Krím - Odessza, Kaukázus
    (dr. Lénárt László)

A jelzett utakat a Művelődési Minisztérium illetve a Nehézipari Műszaki Egyetem révén bonyolítottam le. Az első gyakorlatilag karszt- és barlangcentrikus volt, az utóbbi olyan tanulmányút, ahol karsztot és barlangot is láttunk.

1987. szeptemberében egy hetet töltöttem a Krím-félszigeten, ahol V. N. Dubljanszkij professzor volt a kísérőm. Csaknem végig terepen voltunk. Megnéztük a Partizanszkaja, az Emine Bair Hoszar és a Krasznaja-barlangokat. Az előző, viszonylag kicsi, több bejárattal, elaggott csepkövekkel. A második egy aknából nyíló nagyon szép cseppköves barlang, érdekes, galléros képződményekkel. (E barlangnak magyar vonatkozása is van: egy termét Kecskemét-teremnek hívják.) A legutóbbi mintegy 10 kilométer hosszú rendszer és a Krím tudományosan legjobban kutatott barlangja. A barlangokban elég sokat fotóztam, a képeket közöljük.

A Bahcsiszeraji-területen megnéztük az egyik legérdekesebb "barlangvárost", a Csufut-Kale-t. Erről képet mellékelek.

Egyetemi hallgatóknak 1988. júliusában vezettem tanulmányutat. Ennek keretében egy kis gránit-barlangban, több eolikus homokkő-barlangban és egy jégnyelvben képződött jégbarlangban jártam és fotóztam. Emellett a Terek-völgyében gyönyörű mésztufa lefolyásokon jártunk.

5.4.2. A podóliai gipszkarszton
    (Szabó Tamás)

1988. július 21. - augusztus 1. között az egyesületből tizenegyen (Albert Tamás, File Ferenc, Kovács Attila, Reusz Géza, Nagy Zsuzsanna, Szabó Tamás, Vadász István, Vincze Ferenc, Vincze Ferencné, Vincze Erzsébet, Vincze Klára) a Szovjetunióban a Csernovci-i Barlangkutató Csoport meghívására barlangtúrán vettünk részt. Vonattal utaztunk Csernovciba. Itt egy kollégiumban kaptunk szállást. Másnap vendéglátóink klubestet rendeztek számunkra, ahol filmvetítés után az általuk kutatott barlangokról készült térképeket, fényképeket néztük meg.

Július 25-én, miután a hatóságok lepecsételték tartózkodási engedélyünket, autóbusszal útra keltünk a Dzsurinszkajához. A barlang bejárata egy gipszbánya udvarából nyílik. Leszállás után néhány perccel egy kis teremben ácsorogva fancsali képpel vettük tudomásul, hogy itt a 8 kilométeres barlang vége, amikor Vitalij, a túravezetőnk túrni kezdte az agyagterasz tetejét, majd egy lapos követ emelt ki. Ez volt a barlang "igazi" bejárata. Csillogó szemekkel bámultuk a falakat gazdagon borító gipsz-csodákat, amelyek - hála az álcázott bejáratnak - érintetlenül tárultak elénk. Volt itt apró tűkből álló és óriás gipszkristály, karfiol és sztalaktit módján csüngő képződmény is. Éjfél után érkeztünk következő szálláshelyünkre, egy hamisítatlan úttörőtáborba.

26-a reggelén trombitaszóra ébredtünk. Ez olyan mély nyomot hagyott a lelkünkben, hogy később mi is vásároltunk egy trombitát. (Jelenleg Létráson található és "Öcsi-sajt" névre hallgat.) Reggeli után az úttörővezetők kérésére Vitalij előadást rögtönzött a gyerekeknek a barlangokról, akik tágra nyílt szemmel figyeltek bennünket, a messziről érkezett "vengerszkij szpecialiszt"-ákat. Búcsút intettünk a tábornak és máris robogott a busz velünk a Krisztalicseszkaja felé. Útközben megnéztük a 150 kilométer hosszú Optimiszticseszkaja-barlang bejáratát, ami akkor, az éjszakai eső miatt Szinványi patakot nyelt. A Krisztalicseszkaja méreteit tekintve nagyobb és hosszabb (40 km) mint a Dzsurinszkaja, de képződményekben szegényebb. Túránk során ez volt az egyetlen részben kiépített barlang, mi is csak ezt a szakaszt láttuk. Vendéglátóink elmondták, hogy ők térképezték az egész barlangot, és pár éve a "hazai pálya" előnyét kihasználva megnyerték az itt rendezett barlangász versenyt.

27-én következett az utunk fő attrakciójaként beharangozott Zoluska. A barlang bejárata hatalmas gipszbánya felső szintjén található. Labirintusszerű járatainak hossza (a megtalálásakor 30 volt), jelenleg összesen 80 kilométer. Azért "jelenleg", mert a bánya vízszint-süllyesztése miatt újabb járatok válnak száraz lábbal járhatóvá. A barlangra az óriási méretek (metró-folyosónyi járatok, száz méternél hosszabb termek), és a labirintus-szerűen elágazó járatok jellemzők. (A barlang legnagyobb felszíni kiterjedése mindössze 1,5 km!) A barlang talán legérdekesebb képződményfajtáit a leszálló vízből lerakódott és a felszínről kürtőkön át "befolyó" agyag alkotja. Ebből az agyagból formálták a helyi barlangászok azt az életnagyságú nőalakot (Zoluskát, "aki" Csipkerózsika mesealakjának megfelelője náluk), amelyről a barlangot is elnevezték. Másnap néhányan fotótúrát tettek a Zoluskában, a "maradék" pedig a környékkel ismerkedett.

29-én egy rövid (három-órás) túrát tettünk a közeli Bukovinkában, amely lehangolóan pusztuló látványt nyújtott. Hazautazásunk előtt egy napot ismét Csernovciban töltöttünk.

Úgy gondolom, a néha mellbevágó helyi viszonyok ellenére (vagy éppen azért) felejthetetlen, és a földalatti világ egy számunkra új arculatának élményével hazatérve, "jó parti" volt.

5.4.3. Marokkói út
    (Nagy Flórián)

1988. július 21-én indult Budapestről a "HUNGARIA '88 Speleo-alpin expedíció", melynek célja néhány marokkói barlang feltárása volt. Utunk Ausztria, Svájc, Franciaország, Spanyolország érintésével vezetett Marokkóba. Spanyolországban 4 barlangot látogattunk meg, melyekben a cseppkőképződmények gazdagsága csodálatos látványként tárult elénk. Sajnos úticélunk nem volt ilyen sikeres, ugyanis az észak-afrikai országban egyetlen barlangot sem sikerült bejárnunk. Valamelyest kárpótolt azonban Marokkó szépsége, különlegessége. "Meleg" városnézéseken vettünk részt. Hazafelé jövet a Gibraltári-szoroson átkelve végig a tengerparton vezetett utunk.

Élelmezésünk központilag lett megoldva. A változatosság miatt természetesen több módon elkészített káposzta konzervet vittünk magunkkal.

Az út egyik nagyon előnyös pontja volt az is, hogy Franciaországban a Grenoble mellett lévő PETZL-gyárat is érintettük.

Hazaérve Magyarországra az utolsó éjszakát Balatonfenyvesen töltöttük, ahol sikerült teljesen elázni az esőzések miatt. Augusztus 23-án délelőtt az expedíció 28 tagja sikeresen megérkezett Budapestre.

5.5. Kis barlangászok baráti köre
    (dr. Lénárt László - Kovácsné Révész Julianna Rita)

Az 1985-ben tíz fővel útjára indított "Kis barlangászok baráti köre" napjainkban is rendkívül népszerű azon gyerekek körében, akik egyszer belekóstoltak az "igazi" barlangászatba.

Tevékenységünk két fő szakaszra osztható. Tanév közben havonta egy-egy előadást tartunk, ahol dr. Lénárt László vetítettképes előadás keretében ismerteti a következő terepi programot. (Az előadások a TIT helyiségében, illetve a Fazekas-utcai Általános Iskolában voltak megtartva.) A fő attrakció a havi egy barlangtúra, dr. Lénárt László, Timkó Attila és Balla Béláné vezetésével, illetve aktív közreműködésével. (Sok esetben egy-egy vendégbarlangász is csatlakozik hozzánk illetve tapasztaltabb "kis barlangász" is segít a túravezetésben.) Ennek keretében a bükki barlangok közül túrát teszünk a Vesszős-gerinci, az Y, a Szeleta, a Felső-forrási, a Vénusz, a Lilla, a Létrási-Vizes, a Hajnóczy, a Diabáz-barlangban, a Kő-lyukakban, a Büdös-pestben, a Kecske-lyukban, a tapolcai kőfejtő üregeiben, az István és az Anna-barlangok ki nem épített részein. A Baradlában mindig teszünk egy Hosszú-túrát, meglátogatjuk a Földvári-barlangot, és a Vass Imre-barlang is kedvenc területünk. A Domicában egy igen nagy létszámú csoporttal jártunk. (A túrák létszáma általában 10-25, Baradla illetve Domica esetén 20 és 50 fő volt.)

Nyáron 6-napos "napközis foglalkozást" tartunk, ami azt jelenti, hogy reggel elindulunk a fent említett barlangokba, s este, a nap leszállta után visszatérünk Miskolcra. Mivel a résztvevők meglehetősen gyorsan változnak ("kiöregednek", a csoporthoz kerülnek vagy megunják), így a program mégsem unalmas a résztvevőknek.

Az 1987. július 6-12.közötti foglalkozás résztvevői: Szabó Gábor, Reusz Gábor, Reusz Géza, Bogsán Ákos, Török Péter, Balla Béla, Balla Beáta, Horváth Róbert, Plathy Elemér, Meixner Tamás, Balázs Gábor voltak. A túravezetők: Kovácsné Révész Julianna Rita, Timkó Attila, Kovács Zsolt és dr. Lénárt László.

Az 1988. június 12-17. közötti foglalkozások résztvevői: Csernák Péter, Cosutta Márton, Jambó László, Burinda Róbert, Pataki Zsolt, Trakál Bence voltak. A túravezetők: dr. Lénárt László, Timkó Attila, Balla Béláné.

A túrák hatásosságát talán az mutatja legjobban, hogy a legelső "kis barlangászok" (Nagy Flórián, a Reuszok, Balla Béla, Szabó Gábor) ma már nem is annyira kicsik, hanem esetenként a csoport erősségei, mint például Reusz Géza. Ezt a fajta tevékenységet mindenképpen folytatni kell, hiszen a gyerekek is "követelik".

5.6. Barlangnapi részvételeink

5.6.1. XXXII. Országos Vándorgyűlés (Barlangnap) Létrás-tetőn
    (dr. Lénárt László)

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat a szokásos évi vándorgyűlését (Barlangnapját) 1987. június 26. és 28. között Miskolcon, (Létrás-tetőn) tartotta a szervezett miskolci barlangkutatás 35. évfordulója tiszteletére, a BNP Igazgatóságával közös szervezésben, az Észak-magyarországi Területi Szervezet rendezésében.

A programban a tapolcai Tavas-barlang bővítési munkái során feltárult üregek bemutatása, az I. Országos Barlangos Bélyeg- és Képeslap-bemutató megtekintése, előadások, tombola, barlangi versenyek, diavetítés, valamint a Létrási-Vizes, Szepessy, Láner, Cubákos, Bolhási, Diabáz, Lilla-barlangokba, és a Kis-Kőháti-zsombolyba szervezett túrák szerepeltek. A regisztrált résztvevők létszáma 241 fő volt, köztük erdélyi és NDK-s barlangkutatók is. (Becslésünk szerint, mintegy 60-80 jelenlévő barlangkutató "nem kívánt részt venni" a beiratkozás és a részvételi díj fizetésének adminisztrációjában!)

A Marcel Loubens Kupa barlangversenyére 21 három-fős csapat nevezett. A legjobbak:

  1. Kinizsi II. (Adamkó - Borka - Kornis) = 991 pont
  2. Kinizsi III. (Kiss - Szepesi - Teleki) = 889 pont
  3. Diogenész I. (Kiss - Vida - Vida) = 866 pont

Az első izgalmak elcsitultával egyértelmű volt a vélemény, hogy a Létrási-Vizes-barlang legszűkebb részeiben (is) "megsétáltatott" 1,40 méter hosszú fenyőstomp ötlete jó volt, és az elméleti-ügyességi-technikai-gyorsasági verseny kitűnő játéklehetőséget adott a résztvevőknek.

Az igen elhúzódó verseny vége felé kezdődtek meg az alábbi előadások, melyeket 30-80 fő hallgatott meg:

A Cholnoky-pályázat bírálóbizottsága jelentése szerint az alábbi sorrend alakult ki az 1986. évi pályázatok kiértékelése után: (a csoportjelentések száma 17, ebből elfogadva 8. Az egyéni pályamunkák száma 6.)

Csoportpályázatok:

A 3-3 ezer forintos különdíjakat és okleveleket a jelentések egyes részeiért az Alba Regia Barlangkutató Csoport, a Bekey Barlangkutató Csoport és a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület kapták.

Egyéni pályázatok:

  1. Juhász Márton: Pisznice c. dolgozata
  2. dr. Veress Márton - dr. Péntek Kálmán: Kísérlet néhány bakonyi karsztos terület matematikai modellekkel történő leírására
  3. dr. Veress Márton: Kísérlet fedett-karsztok karsztos objektumaiban a feltárás prognosztizálására működési és üledék-kitöltési adatok felhasználásával

A tombolahúzásra a társulat, Vidics Zoltánné és dr. Lénárt László ajánlott fel díjakat, melyek csaknem kivétel nélkül gazdára találtak. (A legnagyobb sikere a recski bányából származó barlangi gyöngyöknek volt.)

As esti diavetítésen Roland Winkelhöfer (NDK) és Tihanyi Péter tartott igen színvonalas bemutatót, mintegy 120 fő résztvevőnek és az éppen ott táborozó úttörőknek.

A 70 forintos részvételi díj ellenében a Bükk legfontosabb karsztos területén (4 kataszteri egységben) lévő barlangok bejáratának helyeit tartalmazó térképet (melyet az OKTH Barlangtani Intézete e célra készített), a bélyeg- és képeslap-bemutató díszborítékját, emlékbélyegzős levelezőlapját, az eddigi barlangnapokat is feltüntető emléklapokat, valamint a recski bányából származó oolitokat adtunk a résztvevőknek.

Az egyesület elsősorban a Marcel Loubens Kupa küzdelmeinek rendezését vállalta Ónodi László és Kovács Zsolt vezetésével. Ezen túlmenően túrákat vezettünk a Létrási-Vizes és a Szepessy barlangba. Túravezetésben elsősorban Galán Mihály, File Ferenc, Vadász István és Nagy Zsuzsanna jeleskedett.

5.6.2. XXXIII. Országos Vándorgyűlés (Barlangnap) Tésen
    (Nagy Zsuzsanna)

Bár az 1988-as Barlangnapot június 24. és 26. között a Várpalota melletti Tésen rendezték meg, egyesületünk mégis rég nem látott létszámmal képviseltette magát. Ki autóval, ki vonattal, de 20-an érkeztünk meg pénteken délután a helyszínre. Akik vállalták az utazást: Balla Béla, Balla Béláné, dr. Gyurkó Péter, Péterné és Andrea, Révész Rita, Kovács Zsolt, Nagy Flórián, Nagy Zsuzsanna, Tallós Tibor, Galán Mihály, Reusz Géza, File Ferenc, Vadász István, Kovács Attila, dr. Lénárt László, Ónodi László és Lászlóné, Vincze Erzsébet és barátnője.

Már a megérkezést követően volt jelentkezőnk barlangtúrára, s a két nap alatt elmondhatjuk, hogy bejártuk az összes fennsíki "lyukat", így az Alba-Regiát, a Bongó-, Csengő-, a Háromkürtő- illetve a Jubileum-zsombolyt. A Barlangnap fő programjában, a versenyen, két csapatunk is indult:

  1. Ónodi László, Kovács Zsolt, File Ferenc
  2. Tallós Tibor, Nagy Flórián, Nagy Zsuzsanna

A sok drukkolás eredménye is volt talán, hogy az I. csapatunk III. helyezést ért el a versenyen.

A Bakony-hegység megismerése szintén vonzott néhányunkat, így az utolsó napon, az állítólag két óra alatt elérhető, 7,5 kilométer távolságban lévő Római-fürdőhöz indultunk el néhányan. Igaz, nekünk jó 6 órásnak és 15-18 kilométeresre sikeredett a séta egy "levágás következtében", de mi élveztük. Olyannyira, hogy '89 Húsvétját ott, illetve a közelben, Tatán kívánjuk majd tölteni!

6. Irodalmi tevékenységünk
    (Nagy Zsuzsanna - dr. Lénárt László)

Borbély S. - dr. Lénárt L.
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat (MKBT) Észak-magyarországi Területi Csoportjának története 1952-85.

Borbély S. - dr. Lénárt L.
A MTESZ B.A.Z. Megyei Szervezete tevékenysége 1949-85. Miskolc, 1987., 291-306.

Hadobás S.
Szovjet barlangkutatók Etiópiában = Karszt és Barlang, 1986. I., 41-42.

Hadobás S.
Jónás József 19. század eleji leírása a Baradla-barlangról = Karszt és Barlang 1987., 23-26.

Hazslinszky T. - Lénárt L.
Barlangi idegenvezetői tanfolyam jegyzet. MKBT 1987., 1988a, 1988b, (Bővített, javított kiadások)

Kováts Nóra
Néhány szó a BCI-(Nemzetközi Denevérvédelem-)ről = Műsorfüzet, 1987. január-február, 18.

Lénárt L.
1986. november 21. - december 15. között ... = Műsorfüzet, 1987. január-február, 14.

[Lénárt L.]
Észak-magyarországi Területi Szervezet = Műsorfüzet, 1987. január-február, 27., 29.

[Lénárt L.]
Oktatási és Közművelődési Bizottság = Műsorfüzet, 1987. január-február, 37.

Lénárt L.
A Létrási-Vizes-barlang Tavi-ágának ... = Műsorfüzet, 1987. március-április, 11.

Lénárt L.
dr. Somogyi György 1937-1987 = Műsorfüzet, 1987.május-június, 5.

[Lénárt L.]
A 32. Országos Vándorgyűlés ... = Műsorfüzet, 1987. május-június, 10-13.

Lénárt L.
Elmélkedés az V.Nemzetközi Miskolci Ásványbörzén = Műsorfüzet, 1987. május-június, 18.

Lénárt L.
Az MKBT 32. Országos Vándorgyűlése = Karszt és Barlang, 1987., 63.

Lénárt L.
Barlangos bélyeg- és képeslapbemutató = Karszt és Barlang, 1987., 63-64.

Lénárt L.
Barlangi idegenvezetői tanfolyam = Karszt és Barlang, 1987., 64.

Lénárt L. és az ATOMKI
dr. Somogyi György 1937-1987 = Karszt és Barlang,1987., 81-82.

Lénárt L.
A 18. Országos ... = Műsorfüzet, 1987. július-augusztus, 5.

[Lénárt L.]
A Cholnoky-pályázat bírálóbizottságának jelentése = Műsorfüzet, 1987. július-augusztus, 7-9.

Lénárt L.
32. Országos Vándorgyűlés = Műsorfüzet, 1987. szeptember-október, 7-10.

Lénárt L.
Barlangos bélyeg- és képeslapbemutató = Müsorfüzet, 1988. január-február, 5.

Lénárt L.
Barlangi idegenvezetői tanfolyam = Műsorfüzet, 1988. január-február, 12-13.

Lénárt L.
Az MKBT Oktatási ... = Műsorfüzet, 1988. január-február, 13-21.

[Lénárt L.]
Észak-magyarországi Területi Szervezet = Műsorfüzet, 1988. január-február, 25-26.

[Lénárt L.]
Oktatási és Közművelődési Bizottság = Műsorfüzet, 1988. január-február, 30-31.

Lénárt L.
Beszámoló ... = Műsorfüzet, 1988. július-szeptember, 8.

[Lénárt L.]
A Cholnoky-pályázat bírálóbizottságának jelentése = Műsorfüzet, 1988. július-szeptember, 9-11.

Lénárt L.
Bélyeg- és képeslapbemutató az István-barlangban = Műsorfüzet, 1988. október, 10.

Lénárt L.
Kutatásvezetői vizsgáztatás = Műsorfüzet, 1988. október, 11.

Lénárt L.
A Létrási-Vizes-barlang klimatológiai vázlata = Oktatási intézmények karszt- és barlangkutató tevékenységének II. országos tudományos konferenciája, Szombathely, 1987., 55-64.

Lénárt L.
Hidrogeológiai kirándulások a Bükkben. Egyetemi jegyzet, 2. kiadás, 1988.

Nagy Zs.
A létrási barlangokban = Észak-Magyarország, 1987. január 13.

Nagy Zs.
A miskolci barlangászok sikere = Észak-Magyarország, 1987. április 1.

Nagy Zs.
Vándorgyűlés Létrás-tetőn = Észak-Magyarország, 1987. május 22.

Nagy Zs.
Kiállítás képeslapokból = Észak-Magyarország, 1987. június 24.

Nagy Zs.
Barlangászok a Bükkben = Észak-Magyarország, 1987. július 2.

Nagy Zs.
Barlangi témák - bélyegen = Észak-Magyarország, 1987. augusztus 29.

Nagy Zs.
Barlangi idegenvezetői tanfolyam = Észak-Magyarország. 1987. december 7.

Nagy Zs.
Barlangokról Rudabányán = Észak-Magyarország, 1987. november 23.

Nagy Zs.
Expedíció indul = Észak-Magyarország, 1988. január 12.

Nagy Zs.
Tábor a föld alatt = Észak-Magyarország, 1988. január 15.

Nagy Zs.
Eredmények a Baradla '88 expedíción = Észak-Magyarország, 1988. január 20.

Nagy Zs.
Újra a felszínen = Észak-Magyarország, 1988. január 25.

Nagy Zs.
Barlangnap a Tési fennsíkon = Észak-Magyarország, 1988. június 28.

Somogyi Gy. - Lénárt L. - Hakl J. - Németh Gy.
Radonkoncentráció szezonális változása az egyes bükki barlangokban = Oktatási intézmények karszt- és barlangkutató tevékenységének II. országos tudományos konferenciája, Szombathely, 1987., 65-72.

Somogyi Gy. - Lénárt L.
Time-integrated radon measurements in spring and well waters by track technique = Nuclear Tracks, 12. 1986. [1987] 1-6, 731-734.

7. Pénzügyi helyzetünk

7.1. Az 1987. évi pénzügyi helyzetünk
    (dr. Gyurkó Péter)

Bevételek:
    áthozatal 1986-ról7.679,60
tagdíj3.670,--
megbízás, támogatás34.962,--
egyéb1.580,--
összesen:47.891,60
 
Kiadás:
élelmiszer4.879,30
szerszám, felszerelés12.567,--
ruházat11.042,50
fotó, könyv1.740,--
építőanyag570,20
utazás881,--
posta1.434,--
jutalom2.000,--
egyéb2.808,10
összesen:37.922,10
 
Egyenleg:9.969,50

7.2. Az 1988. évi gazdasági jelentés
    (Kovácsné Révész Julianna Rita)

A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület pénztári ügyei az alábbiak szerint alakultak:

Bevétel:
    1987. évi áthozat9.969,50
tagdíj befizetések3.605,--
megbízás132.000,--
céltámogatás  (pályázat)45.000,--
OTP kamat370,--
egyéb300,--
összesen:91.244,50
 
Kiadás:
élelmiszer6.344,30
fotocikkek, munkadíj3.029,80
postaköltségek459,50
ruhanemű40.929,--
bg.kut. felsz.27.389,30
szerszámok6.732,20
kutatóház felsz.2.934,--
utazás2.505,--
jutalom2.760,--
OTP költség399,--
egyéb2.741,60
összesen:96.223,70
 
Az 1988. évi egyenleg:95.020,80

7.3. Az 1989. évi gazdálkodási terv
    (Kovácsné Révész Julianna Rita)

Bevétel:
    1988. évi áthozat95.020,80
tagdíj befizetések3.500,--
megbízás120.000,--
egyéb500,--
összesen:219.020,80
 
Kiadás:
élelmiszer6.500,--
fotocikkek3.100,--
postaköltségek1.000,--
ruhanemű20.000,--
bg.kut. felsz.15.000,--
szerszámok6.500,--
jutalom2.500,--
bázis építés158.920,80
egyéb3.000,--
összesen:219.020,80

8. Egyebek

8.1. Társadalmi Természetvédelmi Szolgálat
    (Nagy Zsuzsanna)

Egyesületünkben régóta beszéd tárgya, hogy a barlang-kutatáshoz milyen szorosan kapcsolódik a természet felszíni óvása, védése. (A barlangászat egyik feltétele egyébként is a felszín megismerése.) Sok olyan helyre eljutunk, ahová a természetvédelmi őrök, felügyelők és a "koca turisták" nemigen, így több olyan dolgot is észreveszünk, ami természetrombolásával kivívja ellenszenvünket.

Éppen ezért, 1988. április 26-án levélben kerestük meg Sóskúti Györgyöt, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága munkatársát, hogy ismertesse az irányítása alá tartozó Társadalmi Természetvédelmi Szolgálat tevékenységét, s az ehhez való csatlakozásunk módját. Május 4-i válaszában, már a TTSZ működési szabályzatát, az ehhez szükséges szakmai útmutatókat is eljuttatta hozzánk, s még ebben a hónapban előadás és jelképes vizsgáztatás keretében, 12 tagunk belépett a szolgálatba.

Ezt követően megkaptuk azt a kék igazolványt, mellyel jogosulttá válunk, a természetet károsítók ellen fellépni (például a gépkocsik elterelése a védett területekről, stb.). E mellett felszíni és a barlangokhoz tartó túráink során folyamatosan gyűjtjük az eldobált hulladékokat. Ellenőrzéseinkről, észrevételeinkről készített jelentéseinket a Herman Ottó Emlékparkba, Borsodi József természetvédelmi felügyelőhöz juttatjuk el.

8.2. Barlangos bélyeg- és képeslapbemutatók
    (dr. Lénárt László)

Az 1987-88-as években összesen öt alkalommal szerveztünk olyan bélyeg- és képeslapbemutatót, mely csak (vagy főleg) barlangos anyagot mutatott be. A rendezők között mindenkor ott volt az NME Bélyeggyűjtők Köre, valamint az MKBT Észak-magyarországi Területi Szervezete. Rajtuk kívül a Bükki Nemzeti Park, a MABEOSZ Észak-magyarországi Területi Iroda, a Zempléni Múzeum, a Sajószentpéteri Úttörőház és természetesen a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület volt rendező. (Személy szerint a bemutatók munkáit dr. Lénárt László, Hadobás Sándor, Balogh Tamás, Lezsák Sándor, Balla Béláné, Balla Béla, Lénárt Emese, Reusz Gábor, Reusz Géza, Kovács Attila, dr. Benke László, Miskey Kálmán végezték.)

A mellékelt 8. táblázat adatai alapján látható, hogy a bemutatókat mintegy 4500 látogató tekintette meg, két postai emlékbélyegzőt adattunk ki és 12 féle önálló kiadványt készíttettünk. (Ez utóbbiakból egy-egy példányt a "Függelék" részben mellékelünk.)

8. táblázat

Barlangos bélyeg- és képeslapbemutatók 1987-88.

A bemutató időtartama Emlékbélyegzés A bemutató helye Kiadványok Kiállítók A látogatók száma
1. 1987. VI. 20. - VI. 12. 1987. VI. 20. Miskolc, BNP kiállítóterme Meghívó, 2 boríték, emléklap, 3 levelezőlap Adamkó P., Fleck N., Hadobás S., Hazslinszky T., dr. Kessler H., Kucsik Z., Lendvay Á., dr. Lénárt L., Székely K., Zempléni Múzeum 1170 fő
2. 1987. VIII. 1. - VIII. 31. - Miskolc, MABOSZ ÉM. Ter. Iroda - dr. Lénárt L. kb. 300 fő
3. 1987. X. 31. - XI. 29. - Rudabánya, Érc- és Ásványbányászati Múzeum Meghívó-emléklap, levelezőlap, boríték

Adamkó P., Fleck N., Hadobás S., Hazslinszky T., dr. Kessler H., Kucsik Z., Lendvay Á., dr. Lénárt L., Székely K.

1300 fő
4. 1988. IV. 8. - IV. 22. - Sajószentpéter, Úttörőház - dr. Benke L., dr. Kovács A., dr. Lénárt L., Miskey K. kb. 600 fő
5. 1988. VIII. 20. 1988. VIII. 20. Miskolc, István-barlang Meghívó-emléklap dr. Gyurkó P., Lezsák S., dr. Lénárt L., dr. Nébli V., dr. Vincze E. 1082 fő

Grafika: Szombathelyi Györgyné - dr. Lénárt László (1, 3), dr. Lénárt László - Kárpát József - Répászkyné Németh Mária (5).

A kiadványok előállítói: Hadobás Sándor (1, 3), Répászkyné Németh Mária (5).

A bemutatók terjedelme: 40 oldal (1, 3, 4), 20 oldal (2), 8 oldal (5)

8.3. Elismeréseink

8.3.1. Elismeréseink az MKBT-n belül
    (dr. Lénárt László)

Egyesületünk, illetve egyes tagjaink az MKBT illetve annak Észak-magyarországi Területi Szervében jobb elismerésben részesültek. Az MKBT a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesületet a sokéves, jól dokumentált, sokirányú tudományos barlangkutató tevékenységért, kiemelten a Létrási-Vizes-barlang klimatológiai, hidrogeológiai, geológiai, biológiai kutatásáért, azok dokumentálásáért 1987. március 27-i közgyűlésén a "Kadic Ottokár Emléklap"-pal tüntette ki.

Az 1986-os Évkönyvünk az 1987. évi Cholnoky-pályázaton a 3000 Ft-os különdíjat és oklevelet nyert a tudományos, publikációs és oktatási tevékenységéért. Az elismerést az 1987. évi Létrás-tetői Barlangnapon vettük át. Ugyanekkor egyéni pályázóként Szabó T.-Fonyi T.-Nyéki A. szerző-kollektíva könyvjutalmat kapott.

Az 1988. március 26-i közgyűlés Szeremley Szabolcs tagtársunkat - a társulat által elismert (a Függelékben közölt) érdemeiért - "Vass Imre-emlékérem"-mel tüntette ki. Ez (a "Kadic Ottokár-emléklap"-pal együtt) csoportunk legmagasabb szintű elismerése. Sajnos az érmet Szeremley Szabolcs nem tudta átvenni betegsége miatt, azt Gádoros Miklós főtitkár, dr. Nébli Vendel és Szalai Ferenc jelenlétében egri lakásán adta át.

Ugyanezen közgyűlésen dr. Lénárt Lászlót az Oktatási és Közművelődési Bizottság munkájának magasszintű vezetésért, a speleológiai oktatási rendszerben való igen aktív közreműködéséért 3000 forint jutalomban részesítette.

Az MKBT Észak-magyarországi Terüeti Szervezete vezetősége 1987-ben Hadobás Sándort a kiadványok előállításáért 1000 forint, a Barlangnap rendezésében mutatott munkájáért Kovács Zsoltot és Tóthné Palitz Noémit 400-400 forint jutalomban részesítette. A bélyeg és képeslap kiállítás munkáiban való részvételért Balla Béla, Balogh Tamás, Lénárt Emese, Reusz Gábor és Reusz Géza könyvjutalmat kapott.

1988-ban Balla Bélánét, dr. Lénárt Lászlót, Timkó Attilát a barlangkutató utánpótlás területén végzett munkájukért, illetve a bélyeg- és képeslapbemutatók lebonyolításáért 500-500 Ft pénzjutalomban, az utóbbi tevékenységben való részvételért Balla Bélát, Lénárt Emesét és Reusz Gábort könyvjutalomban részesítette. A jutalmakat az érdekelteknek az év végi, záró klubnapon adták át.

Itt említhető meg, hogy a bélyeg és képeslapbemutatók szervezéséért illetve az ott bemutatott anyagért (a többi kiállításhoz hasonlóan) a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége bélyegjutalmakat adott.

8.3.2. Pályázatot nyertünk el!
    (Nagy Zsuzsanna)

A KISZ KB valamint az ÁISH által alapított megyei ifjúsági közösségi letéti számla kezelője, a B.A.Z. Megyei Közművelődési és Módszertani Központ pályázatot hirdetett autonóm ifjúsági közösségek számára, tevékenységük támogatására. 1988. szeptember 17-i pályázatunkkal kísérletet tettünk - csökkenő évi költségvetésünkre, mecénás-nélküliségünkre, keresőképtelen tagság magas létszámára, stb. hivatkozva - megnyerni támogatásukat. A kuratórium által odaítélendő összeget, kifejezetten egyéni barlangtechnikai felszerelések megvásárlására kértük, ugyanis az egyesületünkbe újonnan érkezett fiatalok a biztonságos barlangjáráshoz feltétlenül szükséges felszereléseket nem tudják ma már beszerezni.

40-50 ezer forintot igényeltünk vissza nem térítendő támogatás formájában, és a szakértői csoport ebből 45 ezer forintot ítélt egyesületünknek.

A megállapodási szerződésben kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a pályázatban megfogalmazott célra használjuk fel az összeget, s hogy 1989. április 30-ig a B.A.Z. Megyei Közművelődési és Módszertani Központ részére az egyesületi ügyeinkbe való betekintésre alkalmat adunk.

8.3.3. Egyesületi jutalmazások
    (dr. Lénárt László)

Az 1986-ban alapított Láner Olivér vándorkupát 1987-ben nem adtuk ki, mert túl nagy mértékben megoszlott a tagság véleménye a szóbajöhető személyeket illetően.

Az 1988-as augusztus 20-i tábortűz mellett viszont 1987. augusztus - 1988. augusztus közötti sokirányú barlangkutatói tevékenységéért a kupát egy évre Kovács Zsoltnak szavaztuk meg.

Az 1987. évi tevékenységéért Ónodi Lászlót és Szalai Ferencet, valamint Kovács Zsoltot több éven át végzett titkári tevékenységéért 500-500 forint pénzjutalomban részesítette a vezetőség. Ugyanekkor a pénzügyek vezetésétől megvált dr. Gyurkó Péter munkásságát külön jutalommal ismertük el. A közgyűlés Nagy Flórián részére a marokkói barlangos útjára 1000 forint támogatást szavazott meg.

Az 1988. év végén 500-500 forint pénzjutalomban részesítettük Vincze Ferencet a nyári tábor ellátási, Nagy Zsuzsát az egész évi rendkívül aktív szervezői tevékenységéért, valamint Reusz Gézát az ezévben mutatott legaktívabb barlangkutató munkájáért. Nagy Flóriánt és Reusz Gábort egyesületi munkában való aktív részvételért jutalmaztuk 300-300 forinttal.

8.4. Emlékbeszéd dr. Somogyi György (1937-1987) temetésén
    (dr. Lénárt László)

Kedves Gyurka, kedves kutatótársunk!

Mintegy 5 esztendővel ezelőtt Jósvafőn hallottam meg előadásodat a barlangokban történő radonmérésekről. Telefonon megkerestelek, hogy szeretnék veled együtt dolgozni. Te azonnal elfogadtad ajánlkozásomat, s jelezted, hogy együttműködésünk a magyarországi, barlangokban történő szilárdtest nyomdetektoros méréssorozatnak fontos része lehet.

1983. februárjában, csikorgó hidegben helyeztük el az első detektorokat a Létrási-Vizes-barlangban. Az induló mennyiséget rövidesen 4 újabb bükki barlangban, később pedig egy fúrt kútban összesen mintegy 50 detektor követte. Természetesen, a szerte az országban megindított barlangi méréseidet folytattad, sőt ki is bővítetted, de az ATOMKI és a Nehézipari Műszaki Egyetem tudományos kapcsolatának e részét mindig kiemelten kezelted.

Sokszor találkoztunk s csaknem mindig terepen, a barlangokban. Kicseréltük a detektorokat, közben elemeztük az eredményeket, kijelöltük az újabb teendőket, előadásokat és publikációkat készítettünk elő. Ez utóbbi munka oroszlánrészét Te vállaltad, hiszen közös eredményeinket Te öntötted végleges formába előadási anyagokban, melyek jelentős részét publikációként láthattuk viszont hazai és külföldi konferencia anyagokban, szaklapokban.

Barlangok iránt érzett mérhetetlen szereteted szorosan összekapcsolt a barlangkutatással, a barlangkutatókkal. Sok munkatársad volt közöttük s Te is jól érezted ott magad. Külföldi vendégeid szívesen hoztad magaddal, így munkád híre a barlangokon át is eljutott messze a nagyvilágba.

Barlangkutatókkal a kapcsolatot nagyon komolyan vetted. Barátságunk ideje alatt léptél be a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület pártoló tagjaként a Magyar Karszt és Barlangkutató Társulatba, mely számított tudásodra, segítőkészségedre.

Kedves Gyurka! A barlangkutatók rendkívül nagyra értékelték munkádat s szívesen vettek részt a közös kutatásban. Ígérjük, hogy a megkezdett s hosszú-hosszú, évekre tervezett méréssorozatot folytatni fogjuk. Azt is tudjuk, hogy az eredményekben Te is ott leszel, hiszen a méréseket Te indítottad be és tartottad kézben számtalan fontosabbnál fontosabb megbízatásod mellett. Tanultunk Tőled kitartást, elhivatottságot, szívósságot, tudásszomjat, barlangszeretetet és ígérjük, hogy munkánk során nem feledkezünk meg Rólad.

Az örök karbidlámpa fénye világítson utadon, s kísérjen a Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat Elnökségének, tagjainak, a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület kutatóinak és a miskolci "detektor kezelő barlangászok" mély részvéte, megdöbbent fájdalma.


9. Függelék

9.1. Kováts Nóra: Denevérek ökológiai igényei téli álom alatt a Létrási-Vizes-barlangban c. szakdolgozat összefoglalása

Három éven keresztül: 1984-85., 1985-86. és 1986-87. telén egyhónapos időközönként megfigyeléseket végeztünk a Bükk-hegység egyik barlangjában, a Létrási-Vizes-barlangban.

Célunk elsősorban az volt, hogy megkíséreljük meghatározni, melyek a denevérek ökológiai igényei a téli álom alatt. Úgy gondoltuk, ezeknek az igényeknek az ismeretében tudjuk később megmondani, milyen jellegű barlangokat keresnek fel ebben az időszakban.

Ezzel elsősorban fennmaradásukat akarjuk elősegíteni: ahhoz, hogy egy fajt megfelelően védeni tudjunk, az élőhelyet is védeni kell. Magyarország összes barlangja védett ugyan, de elképzelhető egy esetleges fontossági sorrend felállítása, éppen a hatékonyabb védelem szempontjából.

Kutatásunk során 3 fajt észleltünk rendszeresen: Rhinolophus ferrum-equinum, Rhinolophus hipposideros és Myotis Blythi ssp. oxygnathus. Több alkalommal figyeltünk meg: Barbastella barbastellus; egy-egy alkalommal fordult elő: Myotis dasycneme és Myotis emarginatus.

Megfelelő adatokat csak a 3 rendszeresen előforduló fajról kaptunk, így csak ezek esetében tudtunk következtetéseket levonni.

Megfigyeléseink szerint éles szegregáció figyelhető meg a 3 faj esetében. Ez elsősorban a két különböző család esetében nyilvánvaló, ugyanakkor a patkósorrúak két fajánál nem mindig annyira kifejezett.

Különbségeket észleltünk:

  1. A téli álom kezdetének, illetve végének időpontjában. Legkorábban a nagy patkósorrú denevér kezdi meg a téli álmot, legkésőbb a hegyesorrú. Ez is alszik legtovább: a patkósorrúak esetében nem volt egyértelmű, melyik ébredt fel hamarabb.
  2. A (feltételezett) hőmérséklet-preferencia értékében: a hegyesorrú denevérek a leginkább hidegtűrők (4-5°C-os értékkel), leginkább melegkedvelők a nagy patkósorrúak.
  3. A patkósorrú denevérek inkább a barlang belső, míg a hegyesorrúak a barlang külső, ezek közül is a páradús szakaszait részesítették előnyben. Ily módon a szegregáció térben is megnyilvánult.
  4. A patkósorrú denevérek mindig egyedül fordulnak elő, ezzel szemben a hegyesorrúak egyedül és csoportosan is. A csoportok létszáma egészen magas is lehet (az itt megfigyelt legnagyobb csoport 20 példányból állt).

Olyan jellemzőket is találtunk, amelyek minden faj esetében megegyeznek: kedvelik a száraz falakat, a huzatmentes helyeket. És ami a legfontosabb, mindhárom faj (mint általában a denevérek) rendkívül érzékeny az emberek zaklatására. Legeredményesebben az egyes barlangok lezárásával védhetjük meg az egyedeket.

9.2. Kovács Zsolt: Barlangtérképezés c. TDK dolgozat összefoglalója (I. helyezett)

Az 1987-88-as tanév második félévében a fenti címmel adtam be Tudományos Diákköri pályázatot a Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karára. A dolgozat tartalmaz a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesületben az utóbbi hat év folyamán készült barlangtérképek közül 12-t, valamint e rajzok elkészítéséhez szükséges lényeges ismereteket, mintegy 27 oldalon.

A dolgozat felépítése a következő volt: az "Összefoglalás"-ban a térképek elkészítésének szükségességét indokoltam: a rendelkezésre álló régi, jórészt a 60-as években késsült bükki térképek információtartalma, pontossága csekély, másrészt az újonnan feltárt barlangjárataink dokumentálása ezt megkívánja. A munka első fejezetében a térképezett barlangok neve, kataszteri száma, elhelyezkedése, befoglaló kőzetének kora és minősége szerepel.

A térképmellékletek a következők:

A második fejezetben a mágneses tájékozású sokszögvonal vezetésével történő barlangi geodéziai mérést tárgyalom (mérés előkészítés felszínen, mérési pontok rögzítése, jelölése, hosszmérés, hajlásszög mérés, irányszög mérés). Részletesen ismertetem az alkalmazott mérőeszközöket, többek között a Suunto-kompaszt és lejtszögmérőt is.

A harmadik fejezet: "A poligonmenet ellenőrzése és kiegyenlítése, az alkalmazott helyi koordinátarendszer" címet viseli. Példaként a Láner Olivér-barlang fontosabb koordinátáit közlöm.

A negyedik fejezet a részletes felvételt ismerteti, ortogonális bemérés alapján. Itt térek ki a Brit Barlangkutató Szövetség (BCRA) szubjektív pontossági besorolására.

A dolgozat végén 9 lényeges, felhasznált irodalmi forrást említek.

Dolgozatom konzulense dr. Lénárt László volt.

9.3. Pénzes Erzsébet: Létrás-tető és közvetlen környéke c. középiskolai versenydolgozat összefoglalója

A kiválasztott terület a Bükk-fennsíknak egy része. Északról a Szárdóka-hegy, keletről a Szent-István-lápa, délről a Kis-Kőris-hegy vonulata, nyugatról Sebesvíz határolja. Ebbe beletartozik a Létrás-lápa (vagy ahogy emlegetik, a Létrási-fennsík), Létrás-tető, a Borókás-töbrök, és a Fekete-sár.

Kialakulása a földtörténeti ókorba tehető, s miután a Triász-tenger üledéke vastagon rakódott rá, azt átjárta egy felszíni vulkánosság. Ez utóbbi eredményezte a kőzetrétegek átrendeződését és a diabáz, porfirit összetételek létrejöttét. Itt találkozik az anizuszi (fehérkői) mészkősáv és ladini agyagpala. Morfológiai fejlődésben jelentős szerepet játszottak adottságai. A klíma és a vízzáró rétegekbe zárt karbonátos képződmények karsztos formákat hoztak létre. Szerepet játszottak ebben a nem karsztos térszínekről származó vízfolyások is. Létrás-lápája elég ellaposodott, tektonikus-karsztos, hosszan elnyúló mélyedés, tulajdonképpen vakvölgy.

A fennsíkon töbrök sora képződött. Az öregebb töbrök már összenőttek, míg a fiatalok (egy-két millió évesek) sorba rendezve helyezkednek el. A töbrök egy része nagy esőzések és hóolvadás után ma is aktív víznyelő.

A karsztos barlangjáratok töbörsort kialakító törésvonal mentén alakultak ki. Ezek kialakításában részt vett a hegyoldalakról lefolyó víz és a hordalékok koptató tevékenysége. A barlangok nagy része víznyelő barlang. A Bükk emelkedése miatt a barlangi patakok medre száraz folyosóvá vált, a patak alsóbb szintre került és így a barlangok gyakran emeletessé váltak.

A barlangkutatásban kiemelkedő munkát végez a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület, dr. Lénárt László vezetésével.

Létrás és közvetlen környéke az országostól eltérő éghajlati képet mutat. Jellemző rá az alacsony évi középhőmérséklet: 6,7 °C. A január -4 °C, a július 17,5 °C átlaghőmérsékletű. Magas a havas téli napok száma.

A térség nem gazdag felszíni forrásokban, mélységi karsztvizekben annál inkább. A Bükk viszonylatában legjobban kutatott a Létrási-Vizes-barlang, mely hosszát tekintve a 6. Magyarországon. Hossza csaknem 3 kilométer, mélysége 85 méter. A jól karsztosodó anizuszi-mészkősávban alakult ki 575 tfm magasságban. Emeletes víznyelő rendszer, melynek kialakulásában nagy szerepet játszott az erózió. Felszíni vízgyűjtő területe 1,8 km². A felszíni vizek egy nyitott és három törmelékkel zárt víznyelőn jutnak le. Táplálják még a barlangot csepegő vizek, melynek legnagyobb hozama pados-mészkőből ered. A barlang bejáratától nem messze elfolyó Disznós-patak a Nagy-Mogyorós-barlangban nyelődik el teljesen. Az út másik oldalán helyezkedik el a Kis-Mogyorós-barlang időszakosan aktív víznyelője. Ezekhez közel helyezkednek el az Ikertebri, a Fenyves-réti, a Patakmedri, a Szepessy, és a Speizi-barlangok.

Létrás környékét járva 100-nál is több kisebb-nagyobb töbörrel találkozhatunk. Legszebbek, legnagyobbak a Borókás-töbrök.

A növénytársulások jórészt nem az éghajlati hatásokat, hanem az alapkőzet, talaj, mikroklíma adottságait tükrözik. A bükkösök mellett sajátos borókaerdő társulásokat találunk.

A változatos környezet tette lehetővé, hogy még ezen a kis területen is többszáz állatfaj éljen. Állatokat találunk a patak vizében, a barlangokban, az erdőkben és a réteken.

A mészkő rossz talajképző a karsztosodása miatt, ezért a térszínt egyrészt vékony, sötétbarna rendzina talaj fedi. Másik talajfajta a főleg agyagpalán képződő erősen savanyú erdőtalaj. A talaj vastagsága 35-10 cm között változik, erősen kilúgozott.

9.4. dr. Lénárt László: Az egerszalóki De-42 termálkút mésztufakúpjának védőidom meghatározása c. ipari megbízás összefoglalója

  1. Az egerszalóki De-42 meddő szénhidrogénkutató fúrást 1961-ben mélyítették és képezték ki vízkúttá.
  2. A víz hőfoka 65 °C, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, mely eocén lithotamniumos vízadóból jön.
  3. A kút hozama a 2400 l/p-re becsült hozamról 500 l/p-re, telepnyomása a kezdeti 3 at-ról 0,8 at-ra csökkent. A kút leállása 6-10 éven belül várható. Ha viszont az egri rész-vízgyűjtőről a vízkivétel csökken, és a kutat 150-200 l/p-re fojtják le, a kifolyó üzemmód 20-30 éven keresztül fenntartható.
  4. A fúrás befejése óta mintegy 8-10 millió köbméter víz lépett ki, s a domboldalon egy kb. 2500 m² felületű, közelítően ezer köbméter térfogatú, rendkívül szép, tetarátás díszítésű, Magyarországon egyedülálló mésztufakúpot hozott létre.
  5. A mésztufa felszíni üregeiben az elfolyó és egy kis mesterséges medencében részben összegyűjtött vízben rendszeresen fürdenek a mésztufakúp látogatói.
  6. A Magyarországon egyedülálló szépségű hófehér mésztufakúp védelmét mindössze egy tábla próbálja biztosítani, azaz további, és főleg aktív védelemre van szükség.
  7. A mésztufakúp erösen megrongálódott állapotú, mert a fürdőzők a mésztufába "saját", külön kis medencéket vágnak, illetve "reumasó"-ként kitermelik és elviszik otthoni, ingyenes kezelés céljára.
  8. A mésztufakúpra folyó víz nem egyenletes terítésű, így a növekedés is egyenetlen.
  9. A megrongálódott mésztufakúp állagát egy 150-200 l/p-es hozamú 0,1-0,2 mm-es állandó vízfilm már biztosítja, mivel a folyamatos kiválás mértéke 80-120 g/köbméter.
  10. A mésztufakúpra jutó vizet nagyon egyszerű és kis földmunkával a teljes felület folyamatos beborítása érdekében a kút környékén teríteni kell!
  11. A domboldalról lerohanó vizeket kis övárokkal kell a mésztufakúptól távol tartani!
  12. A környező területet a rengeteg szeméttől meg kell tisztítani, a tufabányászatot haladéktalanul és teljes mértékben meg kell szüntetni.
  13. A kifolyó víz fürdő számára történő hasznosítására már régen gondoltak a helyiek, de a pénzhiány miatt erre nem volt lehetőség, bár több tanulmány és kiviteli terv is született a hasznosítás érdekében.
  14. 1986-ban gazdasági társulás alakult, mely az időközben tönkrement kutat 1987-ben, az ÉVIZIG engedélye alapján melléfúrásos technológiával De-42/a néven felújította, a De-42-től keletre 15 méterre.
  15. Az új kút vízhozama hasonló a De-42 eredeti vízhozamához, vize kénesebb, csapadéka sárgább és az eddigi, szóbeli közlések szerint nem az eocén mészkövet csapolja meg.
  16. A kutatási zárójelentés készítésekor a két kút teljes víztömege ráfolyik a mésztufakúpra.
  17. A fúrás vizének kommunális célra történő befogása esetén is 150-200 l/p vízhozam bocsátandó egyenletes terítésben a mésztufakúpra.
  18. Ha a kutat vízkőkiválás ellen kezelik, az így kezelt technológiai víz nem juthat a mésztafakúpra.
  19. Az egri rész-vízgyűjtőn üzemeltetett fúrások és források vízkivételének növelésekor szem előtt kell tartani, hogy a mésztufakúp létét biztosító kút vizét teljes egészében elvihetik. (A hozam-, nyomás- és vízszintcsökkenés az eddiginél radikálisabban történhet, s a leállás a becsült 6-10 év előtt bekövetkezhet.
  20. Fürdőlétesítmény megépítése esetén a vizet a mésztufakúpon keresztül, azon szétterítve célszerű a medencébe vezetni, mert így a káros vízkőkiválás a kívánt helyen (a mésztufakúpon) fog történni.
  21. A mésztufakúp adta szép természeti értékre és termálfürdőre alapozva komoly fizető idegenforgalom alakítható ki.
  22. Fürdőlétesítmény üzemeltetése esetén, búvárszivattyús termelés mellett is biztosítani kell a mésztufadomb 9. pontban meghatározott vízborítottságát.

9.5. dr. Lénárt László: A Létrási-Vizes-barlang földtani szelvényezése és anyagvizsgálati mintavételezése című ipari megbízás összefoglalója

A Magyar Allami Földtani Intézet megkezdte a Bükk-hegység földtani reambulálási munkálatait. Ennek keretében az úgynevezett "anizuszi mészkősávot" átszelő Létrási-Vizes-barlangot vizsgáltam meg.

Az 1984-es egyetemi doktori értekezésem alapján jelentést állítottam össze a barlang földtani-tektonikai viszonyairól, ezen belül vizsgáltam a barlangot befoglaló kőzet anyagi minőségét, a mészkő típusait, a rétegdőlési és tektonikai viszonyokat, a kőzetek mikrotexturáját, a fő kőzetalkotókat, a nyomelemtartalmat, az egyirányú nyomószilárdságot, a térfogatsúlyt, a hézagtérfogatot és a felületi áttörtséget.

A munka másik részében a barlang hosszmetszete mentén (a Tóig terjedő útvonalon) 59 kézipéldányos és 14 darab, több kilogrammos Conodonta-meghatározásra alkalmas mintát vetten, s juttattam el a megbízómnak.

A munkát az NME Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszékének keretében végeztem el.

9.6. Szabó József: Létrás-tető és környékének geológiai térképe

A térkép a Lillafüredtől Bánkútig húzódó ladini szürkemészkő környezetéről készült sorozat egyik része. A térképezés 1978-83-ig folyt részletekben. A térképezés célja volt, hogy a közkézen forgó Balogh Kálmán-féle M=1:100.000 léptékű térképnél egyes részletekben barlangász szempontból használhatóbb térképet kapjunk.

Segítségével határoztam meg a felszín alatt húzódó, illetve a valószínűsíthető barlangjáratok irányát.

Jelmagyarázat a geológiai térképhez: (felülről lefelé haladó sorrendben)

  1. Ladini agyagpa1a
  2. Ladini diabáz és tufái
  3. Ladini tűzköves mészkő
  4. Felső anizuszi szürke mészkő
  5. Középső anizuszi porfirit és tufái
  6. Középső anizuszi porfirittörmelékkel fedett üledékes kőzetek
  7. Alsó anizuszi dolomitfoltos mészkő
  8. Alsó anizuszi dolomit
  9. Alsó triász pados mészkő
  10. Alsó triász lemezes mészkő
  11. Alsó triász kloritos, lemezes mészkő
  12. Felső permi sötétszürke mészkő

9.7. Kováts Nóra: Denevérek ökológiai igényei téli álom alatt című egyetemi doktori értekezés összefoglalója

Egy több éve tartó kutatás utolsó 3, illetve 4 évének eredményeit foglalja össze ez a dolgozat. Célom elsősorban az volt, hogy megkíséreljem meghatározni, mely környezeti hatótényezők játszanak szerepet téli álom során a denevérek helyválasztásában, illetve ezeknek a tényezőknek mely értékei lehetnek kritikusak.

Ez a munka elsősorban természetvédelmi jellegű: Ahhoz, hogy egy fajt védeni lehessen, szükség van az élőhely, tehát jelen esetben a feltételeknek eleget tévő barlangok védelmére. Hazánk valamennyi barlangja védett ugyan, de valóban hatékony védelem megvalósításához egyfajta fontossági sorrend felállítására van szükség.

Mintabarlangként a bükki Létrási-Vizes-barlangot választottam: a kutatás szempontjából (beépített műszerek, megközelíthetőség, észlelt denevérek viszonylag nagy száma) ez volt a legmegfelelőbb. Itt havonta, rendszeresen végeztem megfigyeléseket. Több más bükki barlangban az ott telelő denevérek egyedszámait mértem fel.

Leggyakrabban és a legnagyobb egyédszámmal a következő fajok fordultak elő: Rhinolophus ferrumequinum, R. hipposideros, Myotis blythi oxygnathus és M. myotis. Szórványosan figyeltem meg Myotis nattereri-t, M. dasycneme-t, M. Barbastella barbastellus-t. Egy alkalommal észleltem egy Myotis emarginatus-t.

Megfelelő adatokat csak a rendszeresen előforduló fajok esetében kaptam, így csak itt tudtam következtetéseket levonni.

A környezeti hatótényezők közül a hőmérsékletet, a páratartalmat, a CO2-szintet, valamint olyan - nem mérhető - faktorokat vizsgáltam, mint például a pihenőhely kitettsége, az állat ott elfoglalt pozíciója.

A különböző fajok egyedeinek kollektívumai között éles szegregácó figyelhető meg. Ez megnyilvánult:

  1. A téli álom kezdetének, illetve végének az időpontjában.
  2. A jellemző hőmérséklet értékében.
  3. A térbeli eloszlásban (kilönböző típusú pihenőhelyek, illetve a barlang különböző részei).
  4. A szociális struktúrában.

Voltak olyan jellemzők, illetve ezeknek olyan értékei is, amelyek minden esetben általánosnak tekinthetők (például magas, közel 100 %-os páratartalom, alacsony CO2 koncentráció).

Végül, mint nem mérhető tényezőt, vizsgáltam az emberi tevékenység mértékét, illetve a denevérekre gyakorolt hatását. Véleményem szerint, mivel ennek "kivédésére" evolúciósan még semmiféle mechanizmus nem alakult ki, ez hat a legkritikusabban a telelő állatokra.

Ezért fontosnak tartanám egyrészt a leginkább védelemre szoruló barlangok körének megállapítását, másrészt egy valóban hatékony védelem kidolgozását.

9.8. dr. Lénárt László: A Létrási-Vizes-barlang klimatológiai vázlata (Oktatási Intézmények Karszt- és Barlangkutató Tevékenységének II. Országos tudományos konferenciája, 1987.)

... (nyomtatásban mellékelve)

9.9. dr. Somogyi György (+) - dr. Lénárt László - Hakl József - Németh Gyula: A radonkoncentráció szezonális változása egyes bükki barlangokban (Oktatási Intézmények Karszt- és Barlangkutató Tevékenységének II. Országos tudományos konferenciája, 1987.)

... (nyomtatásban mellékelve)

9.10. G. Somogyi and L. Lénárt: Time-integrated radon measurements in spring and well waters by track technique (Nuclear Tracks, Vol. 12, Nos 1-6, pp. 731-734, 1986. * Int. J. Radiat. Appl. Instrum., Part D * Printed in Great Britain.)

... (nyomtatásban mellékelve)

9.11. Főtitkári előterjesztés Szeremley Szabolcs Vass Imre Emlékéremmel való kitüntetésére

Szeremley Szabolcs 1964-től aktív barlangkutató. 1967-72. között párhuzamosan a Marcel Loubens és a TDK csoportok egyik legaktívabb tagja, de elhatalmasodó könyörtelen betegségéig ezután is aktív barlangkutató, majd később kutatásszervező.

Nevéhez fűződik a Szamentu-barlang és az Egyetem-tebri-barlang feltárása, valamint a Király Lajos-zsomboly legjelentősebb részeinek felfedezése.

A Szamentu-barlang és az István-lápai-barlang jelenleg is forgalomban levő térképeit ő készítette, a felmérések túlnyomó többségét is ő végezte. Aktívan részt vett több barlang (Speizi, Létrási-Vizes, Szepessy, Király, stb.) felmérésében. Az István-lápai-barlang jelenlegi bejáratának kitűzése az ő felmérése alapján történt.

A Szamentu-barlang első fotódokumentációjának elészítését ő végezte.

Egyetemista korában a Bükkben két nagylétszámú OKTH-tábort szervezett, vezetett, melynek fő profilja a tudományos barlangkutatás volt.

Az MKBT miskolci területi osztályának és a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesületnek alapító szervezője, hosszú ideig vezetőségi tagja. Az MKBT-nek 1974 óta rendes tagja. A kutatásvezetői képesítést felmentettként kapta tevékenysége elismeréséül. Az OKTH dolgozójaként a barlangok sorsát szívén viselve igen sokat tett a barlangkutatás elismertetéséért, megbecsüléséért.

Publikációs tevékenységre már kevés ideje maradt, de igen sok kutatót és cikkírót segített információival, méréseivel, megfigyeléseivel, részben jól sikerült előadásokon, részben közvetlen kapcsolatai során.