A
Marcel Loubens
Barlangkutató Egyesület
Évkönyve
1989-ről


Írták:

Balla Béláné
Ferenczy Gergely
Ficsór Lajos
Galán Mihály
Hacsa Gyula
Hakl József
dr. Hír János
dr. Hunyadi Ilona
Kiss János
Kovács Attila
Kovács Zsolt
Kovácsné Révész Rita
dr. Lénárt László
Majoros Zsuzsanna
Nagy Zsuzsanna
dr. Pethő Gábor
Reusz Géza
dr. Somogyi György
Szalai Ferenc
Szögeczki László
Timkó Attila
Vadász István
Veres Imre

A fényképeket készítették:

Balla Béláné
Faller István
Ferenczy Gergely
Kovács Attila
Vincze Ferenc

Az ábrákat rajzolták:

Bujtás Lászlóné
Kovács Zsolt

Az anyagot gépre vitte:

Szabó Tamás
Nagy Zsuzsanna

Szerkesztette:

dr. Lénárt László

Kapják:

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület
KVM Bükki Nemzeti Park Igazgatósága
Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
KVM Barlangtani Intézet
Szerkesztő

Miskolc, 1990. január-február


Az Internetes változatot készítette: Kovács Attila, File Ferenc - 2002-2004.
S z e r k e s z t é s   a l a t t !

Tartalomjegyzék

4. Megbízásos tevékenységünk
5. Csoporttevékenység
6. Irodalmi tevékenységünk
7. Pénzügyi helyzetünk
8. Külső megbízásra elvégzett munkák
9. Elismerések
10. Függelék


Képjegyzék

1. Szepesi-barlang, Nagy-tufagát (Ferenczy Gergely).
2-3. Szepesi-barlang, Borsós-ág (Ferenczy Gergely).
4-7. Csónakszállítás a Baradlából (Ferenczy Gergely).
8-9. Betonozási munkálatok a Baradlában (Ferenczy Gergely).
10. Szilistye. A túra résztvevői (Ferenczy Gergely).
11. A Podbaniste-barlang bejárata (Vincze Ferenc).
12. A Podbaniste-barlangban (Kovács Attila).
13. Ereszkedés a Csengő-zsombolyba (Kovács Attila).
14-17. A recski ércbánya "álbarlang" képződményei (Balla Béláné).
18-19. Felvételek az E2 tanulmányút zárótábortüzénél (Faller István).


Ábrajegyzék

1. A Létrási-Vizes-barlang Y-ági kutatóárok metszete.
2. Átlagos szemcseátmérő-szórás-csúcsosság diagram.
3. Szórás-ferdeség diagram.
4. Ferdeség-csúcsosság diagram.
5. Csepegésmérési eredmények a Létrási-Vizes-barlangból.
6. A hőmérsékleti értékek változásai az egyes mérőhelyeken a Létrási-Vizes-barlangban.
7. A patakok vízhozamának erőssége és a Tó vízszintje a Létrási-Vizes-barlangban.
8. Denevérek helyváltoztatása a Létrás-Vizes-barlangban.
9. Az Anna-barlang forrásainak és az egyetemi karsztkútnak a vízállásadatai.
10. Hőmérséklet-változások az Anna-mésztufa- és a tapolcai Tavas-barlangban.
11. A Fecske-lyuk lezárási terve.
12. A Láner Olivér-barlang biztosítási, lezárási terve.
13. A Létrási-Vizes-barlang alaprajza.
14. A Létrási-Vizes-barlang egyszerűsített hosszmetszete az I. bejáratot a Tóval összekötő síkra vetítve.
15. A denevérek számának megoszlása a téli álom alatt.
16. A denevérkolóniák egyedszámának változása az 1987/88-as téli félévben útvonalanként.
17. A téli félév maximális egyedszámai a különböző útvonalakon.


Táblázatjegyzék

1. Az 1989. évi hőmérsékletmérési alapadatok a Létrási-Vizes-barlangból.
2. Az 1989. évi denevérszámok a Létrási-Vizes-barlangból.
3. A Létrási-Vizes-barlang szokásos útvonalán kívüli és egyéb denevérészleléseink 1989-ben.
4. Átlagos radonszintek a Keleti-Bükk barlangjaiban.
5. Az aggteleki Hangverseny-termi munkákban résztvevők munkaórái.
6. Az aggteleki csónakfestésben résztvevők munkaóráinak száma.


1. Terveink és teljesítésük

1.1. Munkatervünk 1989-re
    (dr. Lénárt László - Nagy Zsuzsanna)

Szervezeti tevékenység

Barlangjárás, barlangkiépítés, barlangfeltárás

Kutatótáborok (elsősorban bontási-feltárási munkára)

Tudományos kutatómunka

Dokumentációs tevékenység

Külföldi kapcsolatok tartása

Megbízásos munka

1.2. Összefoglaló az 1988-ben végzett munkánkról
    (dr. Lénárt László)

    Egyesületünk taglétszáma 1989. december 31-én a következő volt:

rendes tagok:48
ifjúsági tagok:5
pártoló tagok:12
tiszteletbeli tagok:9
tagjelöltek:12

    Egyesületünkből negyvenhárman tagjai a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatnak.

Szervezeti tevékenységünk

    Egyesületünk hetente tart gyűléseket a miskolci Tudomány és Technika Házában. (Előzőleg a Hazafias Népfront helyiségében, míg előtte a 43. sz. Általános Iskolában voltunk megtűrtek.) Ezen túlmenően évi rendes közgyűlést valamint egy rendkívüli közgyűlést tartottunk.
    A heti gyűléseken három szakmai továbbképző előadás (Kiss János, Kovács Zsolt, dr. Lénárt László) és négy vetítettképes előadás (Kiss János, Kovács Attila, Ferenczy Gergely, Reusz Géza) volt.
    Az UIS X. Kongresszusán tagjaink (Balla Béláné, Ficsór Lajos, dr. Kováts Nóra, dr. Lénárt László, Majoros Zsuzsanna) 7 előadás szerzői ill. társszerzői voltak. A kongresszus terepi programjának részeként 9 túrát vezettünk a Létrási-Vizes, és egy túrát a Szepessy-barlangban. A túravezetők Balla Béláné, Faller István, Kardos József, dr. Lénárt László, Nagy Flórián, Nagy Zsuzsanna, Vadász István valamint Vincze Ferenc voltak. Külszíni túrát Majoros Zsuzsanna vezetett.
    Barlangi kupákért ez évben nem indultunk.
    Ez évben Miskolcon nem indult barlangkutató tanfolyam, azon kívülieken pedig nem vettünk részt.
    Az MKBT-ben vállalásainknak megfelelően tevékenykedtünk. Dr. Lénárt László az Oktatási Bizottság vezetője valamint az elnökség tagja. A választmányban Nagy Zsuzsanna képviseli az egyesületet. Az Észak-magyarországi Területi Szervezet titkári majd elnöki posztját szintén egyesületünk elnöke tölti be, melyben Nagy Zsuzsanna és Szabó József vezetőségi tag.
    A kis barlangászok - meglehetősen nagy vita után - ősszel hivatalosan is az egyesülethez kerültek, mint próbaidősek a TIT, ill. a nyári interregnum után. A velük való foglakozás Balla Béláné, dr. Lénárt László és Timkó Attila feladata. Ősszel néhány barlangban (Diabáz, Létrási-Vizes, Baradla Retek-ág) a csoport jelentős része csatlakozott a túrákhoz.
    A barlangászház építésével kapcsolatban egész évben tevékenykedtünk. Több hivatalos bejáráson, egyeztető tárgyaláson vettünk részt. Nyári munkánkkal ennek anyagi megalapozásához is hozzáláttunk.
    A barlangkutatás propagálása érdekében a Vörösmarty Művelődési Házban 2 előadást tartottunk (Nagy Zsuzsanna).
    A kongresszus alatt Budapesten, a Szent István-barlangban, valamint a 104. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben rendezett barlangos bélyeg- és képeslap bemutatókon kiállítóként és rendezőként vettek részt tagjaink, úgymint Balla Béla, Balla Béláné, dr. Gyurkó Péter, dr. Lénárt László, Reusz Gábor.

Barlangjárás, barlangkiépítés, barlangfeltárás

    Ezévben 64 barlangban összesen 1290 barlangi leszállást teljesítettünk. Ebből a legtöbbet a Létrási-Vizes-barlangban (356), a Láner Olivér-barlangban (144), valamint a Szepessy-barlangban (78) alkalommal túráztunk.
    A barlangban töltött összes óraszámunk 2980, mely 68 fő között oszlott meg. Ehhez még mintegy 350 fő 1187, 5 órája járul, akik vendégként vettek részt a túrákon. Az aggteleki munkavégzésünk óraszámával együttesen 4228 órát teljesítettünk. A legaktívabb leszállóink a következők voltak (az aggteleki munkavégzés nélkül):

Ferenczy Gergely:31/168,5
Reusz Géza:31/157,5
Veres Imre:29/146
Hacsa Gyula:23/146
dr. Lénárt László:43/130
Nagy Flórián:19/117,5

    Oktatási célú mászógyakorlatokat külszínen ill. barlangban tartottunk melyeket elsősorban Ferenczy Gergely, File Ferenc és Vadász István tartott.
    A Láner Olivér-barlang kiépítési munkái állnak, mert a Bükki Nemzeti Park ismét nem tudott erre pénzt adni. A végponton bontás folyik, de a tábori munkavégzéseken kívül az eddigieknél kisebb lelkesedéssel.
    Kiépített barlangjaink létráinak, köteleinek felülvizsgálatát folyamatosan végeztük. A Létrási-Vizes-barlang Dög-szifonjában új közlekedő pallókat építettünk be.
    Feltárási eredményünk mindössze a Szepessy-barlangban volt, ahol Vadász István vezetésével 15 méternyi új részt talált a feltáró csoport, ill. a Láner Olivér-barlangban jutottunk előre 10 métert.

Kutatótáborok

    A nyári 2 hetes táborunkban - mely sikeresnek bizonyult - 28-an (+ vendégek) vettek részt, vezetőjük Szalai Ferenc volt, aki nem csak a barlangi munkákra, hanem az ellátásra, az esti tábortüzekre, a balekavatásra is odafigyelt. A szavazás alapján a Láner Olivér Kupát az idén Ferenczy Gergely kapta meg.
    A téli tábor kevéssé sikerült, célját nem érte el.

Tudományos kutatómunka

    A barlangos radonméréseket a Létrási-Vizes-, az Anna-, a Szent István-, a Tavas-barlangban, valamint az egyetemi kútban folytattuk, részben bővített, részben szűkített formában. Az eredményekről hazai és nemzetközi fórumokon számoltunk be.
    A hőmérsékletmérések a Létrási-Vizes-, az Anna-, a Szent István- és a Tavas-barlangokban történtek. A Létrási-Vizes-barlangból ismét elloptak négy hőmérőt, kettőt összetörtek, így a barlang lezárásáig újakat nem építünk be. Emellett többször észleltük, hogy mérőhelyeket "átrendeztek" a barlangban, illetve teljesen ismeretlen emberek is járnak oda rendszeresen denevéreket számolni, és hőmérsékletet mérni.
    A csepegéshozam mérése és a patakhozam, illetve a Tó vízszintjének figyelése a Létrási-Vizes-, és az Anna-barlangokban történik, de mérjük az egyetemi kút vízszintváltozásait is.
    Denevérszámlálásokat havonta végzünk a Létrási-Vizes-barlangban, valamint ahol járunk.
    A barlangfelmérések kisebb intenzitással folytak. A Szepessy-barlangban Ferenczy Gergely vezetésével mértünk (194 összhosszban), a Láner Olivér-barlangban pedig Kovács Zsolt végezte el a hosszmetszet felvételét. Barlangföldtani vizsgálatokat a Létrási-Vizes-barlangban Kovács Zsolt folytatott.
    A Láner Olivér- és a Király Lajos-barlangból előkerült csontok meghatározására az idén részben sor került.

Dokumentációs tevékenység

    Ez évben a kitöltött kutatási és túrajelentések száma 200 volt. Fotódokumentációs tevékenységünk nem túl jelentős, de egyes esetekben (Recsk, Baradla Retek-ág, Pál-völgyi és Szepessy-barlangban, Szlovákiában, valamint a kongresszuson) jó anyagot készített Balla Béláné, Ferenczy Gergely, Kovács Attila, dr. Lénárt László, Reusz Géza és Vincze Ferenc.
    Az 1987-88-as összevont évkönyvünket hat teljes példányban készítettük el, de jó egynéhányan kértek és kaptak szöveges és térképi részt tartalmazó anyagot is. A szerkesztésen kívüli tényleges munka túlnyomó részét Szabó Tamás, Nagy Zsuzsanna, Vincze Klára és Jáborcsik László végezte.
    A kongresszuson hét előadási és két túravezetői (rész) anyag megjelentetése történt. MHT kiadványban egy, a Karszt és Barlangban négy, a dr. Somogyi György emlékére megjelent ATOMKI emlékfüzetben két esetben, a Speleo Stamp Collector című újságban egy esetben voltunk érintettek.
    Az MKBT Műsorfüzetben négy tájékoztatónk jelent meg, a napi sajtóban Nagy Zsuzsanna öt barlangos cikket közölt. Tagjaink közül Kovács Zsolt két első helyezett TDK dolgozatot, valamint Reusz Géza egy OKTV középiskolai dolgozatot készített.

Külföldi-belföldi kapcsolatok

    A kongresszuson sok ország több kutatóját megismertük, sok új kapcsolat szövődött részben a táborban, részben a központi rendezvényeken.
    Szlovákiában a rimaszombati, régi ismerőseink vendégei voltunk. A 13 fő a Podbaniste-barlangot és a Csengő-zsombolyt látta. Egy hétvégi kiránduláson heten látták a Szilicei jegesbarlangot és a Gombaszögi-barlangot.
    Répászkyné és dr. Kováts Nóra egy Törökországig tartó barlangos kiránduláson vett részt a nyáron. Szögeczky László a Brit-szigetek öt barlangját látta. Többen a recski bánya barlangos képződményeit is megcsodálhatták.
    A rimaszombati barlangkutatók közül két alkalommal kilencen voltak a vendégeink.
    Hazai kapcsolatainkat alapvetően meghatározza az a tény, hogy döntően Létrás-tetőn tudunk - de kis létszámban vendégeket fogadni. (Ezzel szemben bőven volt problémánk a bejelentés nélkül érkező csoportokkal.) Egyesületünk csoportosan viszonylag ritkán mozdul ki, de az említetteken kívül láttuk például a Pál-völgyi-barlang legújabb részeit, valamint a Vecsem-bükki-zsombolyt.
    Az egyesület tagjainak tevékenységét jelzi az is, hogy esetenként egyéni szakvéleményeket, méréseket, barlangos technikával elvégezhető munkákkal kerestek meg bennünket.

Megbízásos munkák

    A BNP ez évben sem bízott meg bennünket munkavégzéssel, amit részben nehéz gazdasági körülményeikkel magyaráztak. Tervet, árajánlatot kapott tőlünk a Láner Olivér-barlang és a Fecske-lyuk lezárására.
    Az ANP a Hangverseny-terem újrabetonozását és csónakjainak festését bízta ránk. A feladatokat Galán Mihály rendkívül aktív vezetésével, tagjaink egy részének átlagon jóval felüli munkavégzésével sikeresen megoldottuk. (A Szent István-barlang terápiás célra történő kiépítését megkaphattuk volna, de a munkát - az aggteleki tapasztalatok birtokában - az egyesület nem vállalta.).
    A Hangverseny-terem újrabetonozásában 24 fő 1091 munkaórát, a csónakfestésnél pedig 14 fő 157 munkaórát teljesített. Mindkét munkát figyelembe véve kiemelkedően sokat dolgozott Veres Imre (155,5 óra), Reusz Géza (153 óra), Ferenczy Gergely (138 óra) és Galán Mihály (107 óra).

1.3. 1990-es munkatervünk
    (dr. Lénárt László - Nagy Zsuzsanna)

Szervezeti tevékenység

Barlangjárás, barlangkiépítés, barlangfeltárás

Kutatótáborok

Tudományos kutatómunka

Dokumentációs tevékenység

Külföldi kapcsolatok tartása

Megbízásos munka

2. Az egyesület feltáró tevékenysége

2.1. Feltáró tevékenységünk a Szepessy-barlangban
    (Vadász István)

    Ez év szeptemberében hárman (Ferenczy Gergely, Reusz Géza és Vadász István) túrát szerveztünk a Szepessy-barlang egyik mellékágában. Célunk a mellékjárat pontos megismerése volt, ugyanis az előttünk ottjártaktól eltérő leírásokat, véleményeket hallott csoportunk.
    A "Borsós-ág" (utólag ezt a nevet adtuk neki), a Nagytufagát előtt indul. A bejárati szakasz nem más, mint egy meredeken felfelé tartó kürtő, melynek tetején, egy hasadékon keresztül egy 40 méteres aknába ereszkedhetünk. Az akna alján egy termet találunk, melyből két-három igen rövid járat indul. Említésre méltó, hogy a terem jellege elüt a Szepessy-barlang többi ágától, ez a rész régebbinek tűnik. A terem mellett egy másik található, melyet egymástól egy kapu alakú képződmény választ el. Ez utóbbi terem voltaképp egy igen impozáns kürtő alja, melybe időnként - a nyomokból - sejthetően - erős vízfolyás zúdulhat. Itt a kövek között lebújva körülbelül hat méteres kuszoda után, ismét egy terembe érünk, ennek mérete azonban korántsem éri el az előző nagyságát, s ebből is egy kürtő indul. A régebbi túráknak itt lehetett a végpontja, ennek nyomát a falba vésve megtaláltuk. A kürtő körülbelül öt méter után kiszélesedik, s két irányba ágazik. Egyenesen egy újabb kürtő alját érhetjük el (a járat egyik végpontja itt van), továbbjutni esetleg a kürtő kimászásával lehetne. Balra egy hasadékon keresztül egy lefelé tartó járatba érünk, melynek végpontján agyagszifont találunk.
    Nagy a valószínűsége, hogy ezen a részen mi jártunk először, ugyanis a járat erősen agyagos és más nyomokat nem találtunk benn, teljesen érintetlen volt. A járat összhosszúsága a 40 méteres akna aljától körülbelül 25-30 méterre lehet. Az újonnan feltárt rész ebből, ha a kijelölt végpontig haladt az eddigi összes túra, akkor 10-12 méter. Az ág legmélyebb pontja (vagy a 40-es aknák alja, vagy az agyagos szifon) a Nyugati-ággal lehet egy szinten, de inkább magasabban van valamivel. A járat felmérése az említett pontig megtörtént, a térképezést Nagymihály Zoltán végezte Ónodi Lászlóval. Fotódokumentációt Ferenczy Gergely készített, melyből néhányat bemutatunk (1-3 kép). A végponton lévő kürtő kimászásával érdemes lenne foglalkozni, esetleg újabb járatokat tudnánk feltárni.

2.2. Bontási munkálatok a Láner Olivér-barlangban
    (Ferenczy Gergely)

    Nyári táborunk egyik célja a Láner-barlang bontása volt. Elsődleges feladatként azt tűztük ki, hogy a tavaszi olvadáskor becsúszott törmeléktől megtisztítsuk a bontástól a depóig vezető járatrészt, mely körülbelül 1-1,5 köbméter törmeléket jelentett. Miután ezt elvégeztük, a bontás biztosítását deszkák segítségével oldottuk meg. Sajnos, amíg addig eljutottunk, a tábor kétharmada már eltelt, így a lényegi bontásra kevés idő maradt. Ennek ellenére sikerült két métert tovább haladnunk. A járat egyre kevésbé lejt, alján helyenként 10-15 cm-es cseppkőlefolyással. Az anyag vizes törmelék, kisebb-nagyobb kövekkel, agyaggal. A barlang jelenleg 81 méter mély.

3. Tudományos tevékenység

3.1. A Létrási-Vizes-barlang Y-ágának törmelékes üledékrétegsor vizsgálata szemcseméret-eloszlás statisztikai paraméterei alapján (Összefoglalás)
    (Kovács Zsolt)

    A dolgozatban a bükki, Létrási-Vizes-barlang Y-ágában mélyített kutatóárok 18 törmelékes üledékmintájának szemcseeloszlási statisztikai paramétereit vizsgáltam, az eredményeket négy felszíni pataküledék adataival kiegészítve.
    Y-ági mintáink esetében az átlagos szemcseméret 0,03 és 26,84 mm között változik, a szórás (osztályozottság) 0,02 és 27,19 mm közötti nagy átlagos szemcseátmérőhöz magas szórásértékek tartoznak. A ferdeség értékek 91 százaléka pozitív, a kurtózis (csúcsosság) az igen lapostól a rendkívül csúcsosig (0,55-7,00) változik. A felszíni pataküledékek átlagos szemcseátmérője 1,36-17,77 mm, rosszul osztályozott pozitív ferdeségű, csúcsos jellegű beosztást mutatnak.

    A szállított üledékeket típusokba sorolva:

  1. közel állandó intenzitású vízfolyásból lerakódott üledékek
  2. erősen változó intenzitású vízfolyásból lerakódott üledékek
  3. áthalmozott üledékek
  4. helyben durvuló (szifon-)üledékek.

    Megállapítható, hogy az egyes üledékcsoportok jellemző - statisztikai paraméterekből adódó - jegyekkel bírnak. Az 1. típus üledékei igen jól osztályozottak, a ferdeség kissé térhet el a szimmetrikustól. A 2. típusra a mérsékelt körüli osztályozottság, többnyire kis pozitív ferdeség, normál vagy kissé csúcsos kurtózis jellemző. Az áthalmozott üledékek (3. típus) mérsékelten gyengén, igen gyengén osztályozottak, igen nagy pozitív ferdeség és magas csúcsosság értékek adódnak. A helyben durvuló üledékek (4. típus) rendkívül gyengén osztályozottak, jellemzőjük az igen nagy pozitív ferdeség, a kurtózis az igen lapostól a kissé csúcsosig terjed.
    Az Y-ági rétegsor (1. ábra) litológiai jellemzői arra utalnak, hogy az egykori vízfolyás többször, hosszabb időre elapadt (cseppkőkéreg képződött), az újbóli patakszállítást finomszemű alapanyag eróziós felszínére települt durvatörmelékes hordalékanyag jelzi. A meglévő üledékek alapján e járatrészben hét szállítási szakasz feltételezhető. Az egyes intervallumok ideje és a lerakott törmelékanyag pontos kora nem tisztázott, feltehetően a pleisztocén végén, a holocén elején ment végbe a folyamat.
    Tájékoztató céllal öt finomszemű mintából konzisztencia jellemzőket és térfogatsúlyokat is meghatároztunk. A plasztikus index 7,9-11,4 százalék, a száraz térfogatsúly 1,8-1,9 közöttinek adódott.
    A vizsgálati eredmények értelmezését segíti az elkészített térképanyag. Méréseink alapján az Y-ág ismert hossza 33,7 méter.
    Az elvégzett vizsgálatok (és eredményük, a 2. 3. 4. ábrák) jól illeszkednek a Létrás-tető barlangjaiban folytatott komplex tudományos kutatások sorába. A létrási barlangok kitöltéseinek tanulmányozása alapján - mivel nem sorolhatók Magyar Rétegtani Bizottság által elfogadott formációkba (Aggteleki Barlangi Formáció, Budapesti Barlangi üledék Formáció) -, javasoljuk, hogy sorolják be ezen üledékeket a negyedidőszaki képződmények közé a "Hegyvidéki területek"-re, Létrási Barlangi Formáció néven.

Köszönetnyilvánítás

    Ezúton mondok köszönetet konzulenseimnek: dr. Hajdúné Molnár Katalinnak és dr. Lénárt Lászlónak tanácsaikért és az eredmények értelmezésében nyújtott segítségükért; Viszokai Lászlónénak a Hidrogeológiai Laboratórium laboránsának a szemcseeloszlások és a konzisztenciai jellemzők meghatározásában nyújtott segítségéért; valamint barlangkutató társaimnak, a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület következő tagjainak: Albert Tamásnak, Jáborcsik Lászlónak, Reusz Gábornak, Reusz Gézának, Révész Ritának, Vadász Istvánnak az Y-ág térképezésében és az üledékminta-vételnél nyújtott segítségükért.

3.2. Csepegés-, hőmérséklet-, vízállásmérés, radondetektor csere és denevérszámlálás a Létrási-Vizes-barlangban
    (dr. Lénárt László - Balla Béláné - Timkó Attila)

    A címben jelzett mérések, vizsgálatok terepi elvégzése teljes egészében a jelzett személyekhez kötődik. Az egyes leszállások esetében időnként mások is jelen voltak, de csak mint barlangi túrázók.
    A méréseket, vizsgálatokat a szokásos módon, szokásos havi egy leszállás alkalmával végeztük el. A kiértékelés viszont a denevéradatok kivételével már egyéni munka volt, melynek eredményéről az alábbiakban számolunk be:

3.2.1. Csepegésmérés

    A csepegés méréseket az eddigi kilenc helyen végeztük. A mérések során több alkalommal voltak mérési problémáink, úgymint: a gumicső ki volt véve a mérőedényből, a mérőedény leszakadt, stb. Ennek ellenére méréseink ez évben is további adatokat szolgáltattak a bükki beszivárgási vizsgálatainkhoz. Vizsgálódásunk egy részét az 5. ábrán mutatjuk be.
    A bemutatott 6. görbe két jól elkülöníthető csoportra bontható. A 6. és 20. mérőhelyen, jelentős hozamváltozások voltak észlelhetők. Az első esetben a tavaszi csapadék (mivel növényzet még nem volt) március-áprilisban jelentős hozamokat produkált. A másik hozamcsúcs nyár végén volt, ami egy nagyobb intenzitású (de "előkészített") csapadék határára vezethető vissza.
    A 20. mérőhely a barlang belső részén van, az előzőnél körülbelül 8-szor vastagabb kőzettömeg alatt. A tavaszi hozamcsúcs itt még határozottabb, mint előbb. (Bár hozzá kell tenni, hogy az előbbi görbénél némi mérési hiba is volt!) Emellett ügy néz ki, ilyen mélységben is, jelentős késleltetéssel kell számolni.
    A másik csoportba a 4., 5., 6., 21. mérőhelyek görbéi tartoznak. Összességükben alacsony hozamúak, de két esetben számottevő hozamemelkedést tapasztalhatunk. A barlangban legbelül (nagy kőzetvastagság alatt) lévő 19-es mérőhely tavaszi hozamcsúcsot produkált, a barlang elején lévő, körülbelül negyed olyan mélyen található 4-es mérőhely pedig őszit. Miután a 4-es esetében a tavaszi emelkedés észrevehető, így valószínűleg az őszi hozamcsúcs a nyári csapadékok erősen késleltetett lefutásának fogható föl. A 21-es esetében még az is elképzelhető, hogy az 1988. év végi hó jelentkezik ennyire megkésve. (1989-ben mindössze 4 havas nap volt Miskolcon, de a Bükkben is kevés volt a hó.)
    Az 1971 óta folyó méréseink (melyek 1983-tól havonta és folyamatosan történnek) összefoglaló kiértékelésére a közeljövőben kívánunk sort keríteni.

3.2.2. Hőmérsékletmérés

    Ez évben is folytattuk a levegő-, víz- és talajhőmérséklet-méréseinket, összesen 36 helyen. Sajnálatos módon ezt az évet sem úsztuk meg problémák nélkül. Négy hőmérőt elloptak, kettőt összetörtek, ezzel is csökkentve a megszerezhető adattömeget.
    A begyűjtött adatokat az 1. táblázatban közöljük. A mérések eredményeinek egy részét a 6. ábrán tüntetjük föl. Külszíni adataink a területről csak meglehetősen távolról vannak.
    A repülőtéri adatokat korrigáljuk, a magasságkülönbség miatt -3°C-kal. A barlangi mérések közül a léghőmérséklet-változásra 3, a víz, illetve a talajhőmérséklet-változásra 2-2 hőmérő adatait tüntettük föl.
    A barlang bejárati szakaszán, egy "meleg légzsákban" lévő 8-as hőmérőn tapasztaltunk legnagyobb változást. A bejárati szakasz belső végén lévő 23-as mérőhelyen is volt még számottevő ingadozás.
    Az 1. táblázatban láthatjuk, hogy a 2, 12, 15, 16, 17, 19. mérőhelyeken nagyon állandó hőmérsékletet mértünk. Érdekes az, hogy a 2-es a bejárati szakasz közepén van! (Hőmérőt is cseréltünk: úgy néz ki, nem mérési hiba!)
    A 60 centiméter mélyen lévő talajhőmérők közül a bejárathoz közelebb, guanós talajban lévő 42-es számú nagyon erős szezonális változást mutat.
    A barlang végpontját jelentő Tó és a hozzá folyó patak hőmérséklete között van némi különbség, ami alsóbb szintű vízmozgásokra is utalhat.

1. táblázat
Az 1989. évi hőmérsékleti alapadatok a Létrási-Vizes-barlangból

 1.2.3.4.5.6.7.8.
01.27.4,85,92,23,43,85,26,42,8
02.25.5,16,02,94,04,65,46,33,0
03.25.5,06,03,33,84,45,36,42,9
05.275,36,14,74,85,25,76,85,4
06.27.5,56,24,95,05,45,86,96,4
07.30.5,66,25,25,35,65,97,06,6
09.02.5,76,25,25,45,75,97,07,0
09.24.5,86,2EE5,86,07,06,2
11.03.5,86,25,86,17,06,0
11.26.5,56,25,25,96,94,6
12.20.5,46,25,15,8 6,84,4

 9.12.13.14.15.16.17.18.
01.27.0,87,87,35,87,47,67,46,9
02.25.2,07,87,86,27,47,67,36,9
03.25.2,67,87,86,17,47,67,37,1
05.274,37,88,06,57,47,67,27,1
06.27.4,97,88,26,77,47,67,37,3
07.30.5,07,88,36,87,37,67,37,2
09.02.5,07,88,16,87,37,77,37,2
09.24.E7,88,06,97,37,67,37,4
11.03.7,88,06,87,47,67,37,2
11.26.7,87,66,27,47,67,37,2
12.20.7,87,26,47,47,67,37,2

 19.20.21.22.23.25.26.27.
01.27.7,47,55,56,96,34,84,45,3
02.25.7,47,55,17,06,54,94,35,2
03.25.7,57,55,16,96,45,04,65,2
05.277,47,67,77,06,55,24,65,5
06.27.7,47,78,07,06,85,44,85,6
07.30.7,57,810,57,16,85,44,85,8
09.02.7,47,611,47,47,15,55,05,8
09.24.7,57,610,97,47,25,55,05,8
11.03.7,47,59,47,56,95,55,05,8
11.26.7,47,58,17,26,85,54,95,8
12.20.7,47,46,67,16,85,24,85,6

 28.29.30.33.35.36.37.38.
01.27.5,15,45,88,04,24,94,54,6
02.25.5,15,45,87,9T4,94,54,8
03.25.5,15,45,88,05,04,74,8
05.27.5,45,76,18,25,35,05,2
06.27.5,55,86,28,45,45,25,4
07.30.5,65,96,28,65,55,35,4
09.02.5,76,06,48,35,65,35,5
09.24.5,86,06,48,25,75,45,6
11.03.5,86,06,48,25,55,45,6
11.26.5,86,06,3E5,75,35,5
12.20.5,55,86,25,45,15,4

 39.40.41.42.    
01.27.4,83,54,25,0
02.25.5,03,03,74,5
03.25.5,03,23,84,7
05.275,56,36,77,5
06.27.5,67,68,08,8
07.30.5,79,39,710,3
09.02.5,810,210,711,2
09.24.5,810,010,210,8
11.03.5,88,68,99,3
11.26.E7,67,88,0
12.20.5,25,86,3

Léghőmérők: 1-12, 14-23
Talajhőmérők: 25-29, 34-42
Vízhőmérők: 13, 24, 32, 33

E = ellopták
T = összetörték

3.2.3. Vízállásmérés

    Változatlanul a Tónak a vízszintjét, valamint a pataknak a meglétét, meg nem létét figyeltük. Az eredményeket az 1. ábrán tüntettük föl.
    Megállapíthatjuk, hogy a Tó vízszintje ez évben végig meglehetősen magas volt és csak kis ingadozást mutatott. (Ebből követhetően a Búvár-ági szifont egy alkalommal sem találtuk nyitva.) A vízszint január végén, február legelején volt a legalacsonyabb, de akkor sem érte el a szokásos minimumot. Ennek oka a téli havas csapadék kis mennyisége, illetve az eső formában hullott téli csapadék gyors bejutása a barlangba. (A Tavi-ág patakja egész évben csak a Tó feltöltésekor volt "erős", illetve a Patakos-ágban egész évben nem tapasztaltunk vízfolyást! (0=nincs hozam, 1=kis hozam, 2=közepes hozam, 3=nagy hozam, 4=igen nagy hozam) A barlang elején lévő vízfolyások hozama ingadozó volt (esetenként 0), de egyöntetűen kevés januárban, illetve novemberben és decemberben volt.
    A barlangba befolyó, illetve a barlang felett elfolyó patakok hozamára (hozamváltozáskor) a fentiek nagy vonalakban érvényesek.

3.2.4. Radondetektor csere

    A detektorcseréket a szokásos módon, havonta végeztük. A kiértékelés eredményeit a Barlangtani Kongresszuson előadtuk. Az angolul megjelent cikk kivonatát a Függelék 10.4. fejezetében közöljük.

3.2.5. Denevérszámlálás

    A megfigyeléseinket a szokásos módon, a szokásos útvonalon végeztük. Ezen túlmenően ez évben két új vizsgálattal próbálkoztunk. (A "szokásos" megfigyeléseink eredményét a 2. táblázatban tüntettük föl.)
    Első alkalommal a statisztikailag várhatóan a legmagasabb denevérszámot mutató február 3-án az eddiginél lényegesen hosszabb útvonalat jártunk be, s próbáltuk a barlang maximális denevér egyedszámát megállapítani. Vizsgálódásunknak két - nem egészen így várt - eredménye lett:

    Másik vizsgálatunk az egyes denevérek, kolóniák téli álom alatti helyváltoztatását kívánta górcső alá venni. A barlang denevérben "legdúsabb" első szakaszán minden egyes alkalommal térképre rajzoltuk az egyes egyedeket, csoportokat. Az egymást követő változásokat a 8. ábrán tüntettük föl. (A teljes megfigyelési adatsor feltüntetésére rajztechnikai problémák miatt nem került sor.)
    Az ábráról egyértelműen leolvasható, hogy a "tartós téli álom" nem egészen igaz. Egy myotis kolónia két hónap alatt 1-ről 16-ra nőtt, 1 darab 4-re, de az esetek jelentős részében a vizsgált két hónap 3 dátumán csak 1-1 adatot észleltünk.
    Ezt a vizsgálati módszert tovább kell folytatni, mert igen érdekes adatok birtokába jutottunk már eddig is, és ennek folytatása várható.

2. táblázat
Az 1989. évi denevérszámok a Létrási-Vizes-barlangban

DátumMyotis sp.Kis
patkós
Nagy
patkós
EgyébRöpködÖsszesen
01.27.26x1, 5x2, 3x3, 4, 5, 8, 5, 8, 3x11, 21 = 11635x1 = 3543x1 = 432x1; 2 = 4-198
02.25.27x1, 4x2, 5x3, 3x4, 7, 9, 10, 12, 13, 21 = 13431x1 = 3123x1, 3, 6, = 321, 2 = 32202
03.25.32x1, 6x2, 6x3, 3x4, 6, 10, 11, 12, 17 = 13026x1 = 2615x1, 2x2, 4 = 231, 2 = 32184
05.27.-1 = 1--12
06.27.------
07.30.------
09.02.----11
09.24.1 = 1---23
11.03.60x1, 6x2, 3x3, 2x4, 2x5, 10 = 10922x1 = 2222x1 = 221 = 14158
11.26.47x1, 7x2, 4x3, 3x4, 3x5, 9, 10, 14 = 13331x1 = 3111x1 = 117x1 = 73185
12.20.24x1, 6x2, 7x3, 2x4, 2x5, 6, 7, 16, 26 = 13045x1 = 4518x1 = 182x1 = 21196
Összesen75319114920161129
1988-ban82116713432221180

3.3. Radondetektorcsere, vízállás- és hőmérsékletmérés az Anna-mésztufa, a Szepessy-, a Szent István- és a tapolcai Tavas-barlangban, valamint az egyetemi karsztkútban
    (dr. Lénárt László)

    A fenti helyeken a vizsgálatok a radonmérésekhez kapcsolódó kiegészítő, az eredményeket pontosító kutatásként értelmezhetők. Ennek ellenére minden mérés hozott olyan adatot, melyet eddig még nem észleltünk.

3.3.1. Radonmérések

    Az Anna-mésztufabarlang idegenforgalmi részében történő méréseket befejeztük, de a vízmű részben folytatjuk. Itt az összes forrás vizsgálatára visszaálltunk, mert olyan értékeket kaptunk, melyek alapján a további méréseket szükségesnek találtuk.
    A Szent István-barlangban négy detektorunk volt, de számukat lecsökkentettük háromra. Ebből kettő a tervezett barlangterápiás kezelésben kíván alapadatokat biztosítani.
    A tapolcai Tavas-barlangban két helyen folytattuk a méréseket, valamint az Olasz-kútban is mértünk. Az egyetemi karsztkútban nem törtért változás a detektorok számában.
    Az egyes barlangokban tapasztalt átlagos radon sugárzásszinteket (ATOMKI Report, R1-4 1989) a 4. táblázatban mutatjuk be. A különbségek egyértelmű értékelése folyamatban van, arról az ATOMKI-s kollégákkal közösen kívánunk beszámolni.

4. táblázat
Átlagos radonszintek a Keleti-Bükk barlangjaiban
(ATOMKI Report, R1-4. 1989)

  levegőben  vízben kBq/m³
Anna-mésztufabarlang0,71,5(mésztufából)
3,0(dolomitból)
István-lápai-barlang0,70,2(csepegő víz)
tapolcai Tavas-barlang0,52,0(hideg víz)
5,2(meleg víz)
Létrási-Vizes-barlang2,22,0(patakvíz)
1,0(Tó vize)
0,3(csepegő víz)
Szepessy-barlang0,80,2(csepegő víz)
Szent István-barlang0,55-

3.3.2. Vízállásmérések

    Vízállásmérés az Anna-mésztufabarlangban és az egyetemi karsztkútban történt.
    Az első esetben a forrásokból a túlfolyón történő vízkilépés közbeni vízszinteket rögzítettük, s azt a 9. ábrán tüntettük föl. A második esetben a karsztvízszint változását vizsgáltuk detektorcserék alkalmával.
    Az egyetemi karsztkútban a januári minimum áprilistól szeptemberig tartó maximumba ment át, s onnan ismét csökkenés következett. Érdekes, hogy egy viszonylag kicsi szeptemberi csapadék észlelhető, közbeni emelkedést okozott. (Az 5. és 7. ábrán feltüntetett csapadékmagasság alapján megállapítható, hogy a nyári vízszintemelkedés a nagyobb mérvű nyári csapadékkal van kapcsolatban.)
    Az Anna-mésztufabarlang forrásainál a márciusi emelkedő ág szintén nagyon jól észlelhető. (Ennek ellenére a szintek értékelésével óvatosan kell bánni, mert ezek túlfolyókhoz kötöttek.) A szeptemberi magas vízszintek azért vannak, mert akkor nem történt víztermelés a hálózatba.

3.3.3. Hőmérsékletmérések

Összességében a következő helyen történik hőmérsékletmérés:

  levegőben  vízben 
Anna-mésztufabarlang23
Szent István-barlang1-
Szepessy-barlang2-
Tapolcai Tavas-bg.11

    A mért értékek feldolgozását a 10. ábrán mutatjuk be. Az eredmények alapján a következők rögzíthetők:
    Az Anna-mésztufabarlang léghőmérői (9., 14.) jellegükben viszonylag jó egyezést mutatnak. A 14. közelebb van a bejárathoz, így a változás jelentősebb.
    Az 5-ös és 3-as források vize dolomitból lép ki. Szeptember és december között rohamosan hűltek, ami a beszivárgó vizek hőmérsékletével van szoros összefüggésben. Az 1-es forrás vízhőmérséklete kiegyenlítettebb. Ez vagy hosszabb föld alatti tartózkodásra, vagy a Hámori-tó vizével való intenzív keveredésére utal.

    A Tavas-balang hőmérséklete 27-27,5°C között volt általában, s csak hét alkalommal süllyedt alá. A vízhő 28-30°C fok között változott, s a külszíni hatásokkal együtt alakította ki a barlang légterének hőmérsékletét. A márciusi 23°C-os alacsony hőmérséklet egyik oka az volt, hogy a vízhőfok is 27°C-ra csökkent. Úgy néz ki, hogy a vízhőfokhoz képest 2-3°C-kal alacsonyabb barlangi légtéri hőmérséklettel lehet számolni.
    A Szepessy-barlangban: 01.11-én 8,1°C (Rom-terem), illetve 8,4°C (Baldachin).
    A Szent István-barlangban: 11.24-én 9,1°C (Fekete-terem).

3.4. Szórványos denevérészleléseink
    (Balla Béláné - Kiss János - Kovács Zsolt - dr. Lénárt László - Nagy Zsuzsanna - Timkó Attila)

    A kis barlangászokkal mindig, egyéb túráink alatt időnként néhányan figyeltünk a denevérekre is. Az észlelt egyedszámokat a 3-as táblázatban állítottuk össze.
    36 alkalommal észleltünk denevéreket 23 barlangban. (Ez alkalommal azokat a kutatási jelentéseket nem vettük figyelembe, melyeken azt olvashattuk, hogy "denevért nem láttunk". Legtöbb denevért (kb. 1 m²) a Három-kúti-barlangban észleltünk. Emellett volt eset, amikor nagy létszámot tapasztaltunk (Lengyel-, 3-bejáratú, Szeleta-barlang), de sokszor mindössze néhányat. Sajnos, esetenként a fajmegjelölés is hiányzik, de mint denevérszám, így érdekes.

3. táblázat
A Létrási-Vizes-barlang szokásos útvonalán kívüli és egyéb denevérészleléseink

DátumHelyMyotis sp.Kis patkósNagy patkósEgyébRöpködőÖsszesen
01.08.Láner O.-bg.-----1
01.21.Láner O.-bg.-----2
02.03.Létrási-Vizes-bg.3x1, 214x15x12x1-26 (*175)
02.11.Lilla-bg.-10x13x1--13
Szepessy-bg.-11-13
Kecske-lyuk---10 **414
02.25.Láner O.-bg.-2x13x1-16
03.01.Anna-bg.-1---1
03.03.Lusta-völgyi-zs.----1
Emlékműi-zs.-----1
03.18.Lengyel-bg.15x1, 5x2, 2x3, 4, 4, 8, 10, 1112x13x1--84
Láner O.-bg.-----2
Három-kúti-bg.4 dm²16x1-1017(+4 dm²)
03.25.Láner-bg.-----2
04.08.Csókási-vnyb.12x12x1--5
Száraz-zs.-----1
Sajt-bg.-11--2
05.13.Halálkanyari-bg.-----1
06.26.Galuzsnya-oldali-vnyb.-----1
07.10.Három-kúti-bg.1 m²----1 m²
07.12.Tapolca 3 bejáratú6 dm²----6 dm²
07.16.Szeleta-bg.6 dm²----6 dm²
08.02.Láner O.-bg.-----2
09.09.Létrási-Vizes-bg.---134
09.30.Földvári-bg.----11
10.28.Diabáz-bg.---1-1
11.04.Vénusz-bg.----13
11.11.Fekete-bg.----33
Láner O.-bg.-----4
11.16.Anna-bg.-1---1
11.23.Baradla Vörös-tói-ág-11--2
11.24.Anna-bg.-1---1
11.25.Pál-völgyi-bg. (kiép.)3x12x11--6
11.26.Létrási-Vizes-bg.-3x1---3 (*185)
12.29.Láner O.-bg.-----2

Megjegyzés:
    * a szokásos detektorcsere során észlelt egyedszám
    ** denevérhulla
      Ahol a faj megadása nem történt meg, ott csak az "Összesen" oszlopban közöljük az észlelést.

3.5. Őslénytani adatok a Láner Olivér (Spirál)- és a Király-barlangból
    (dr. Hír János)

Láner Olivér-barlang: Külszíni bontás az ácsolat alól. 1984. augusztus, dr.Lénárt László.

A vizsgált minta faunája:

Király-barlang: Nagyterem, 1,0-1,2 méter között.

A vizsgált minta faunája:

Mindkét minta holocén korú lehet, sőt a Láner Olivér-barlang kifejezetten "szubrecens".

3.6. A barlangok élővilága (Összefoglaló)
    (Reusz Géza)

A fenti című OKTV dolgozat vázlata:

1. A magyarországi barlangbiológiai kutatások és a barlangokban található élőlények csoportosítása.

2. Növények

3. Állatok

4. A barlangi élőlények és környezetük kapcsolata

    A környezeti hatások közül legfontosabb a fény hiánya és a bekerült szerves anyag kis mennyisége.
    A fény hiánya miatt autotróf élőlények gyakorlatilag nincsenek, az állatoknak így kívülről bekerült anyagokból kell táplálkozni.

4. Megbízásos tevékenységünk

4.1. Baradla-barlang Hangverseny-termének betonozása
    (Veres Imre)

    Egyesületünk az 1989-es évben megbízást kapott az Aggteleki Nemzeti Park Baradla-barlang Hangverseny-termének. újrabetonozási munkálataira.

    A munkavégzés...

    A munka három főfázisra osztható:

    A munkavégzés egészére jellemző volt a munkaerőhiány, különösképpen a munka II. fázisánál, de ezt hosszabb idejű intenzívebb munkavégzéssel küzdöttük le. (A munkában résztvevők teljesítményét az 5. táblázatban közöljük.)

4.2. Aggteleki csónakfestés
    (Hacsa Gyula)

    Munkavégzés helye: Aggtelek.
    Munkavégzés ideje: 1989 nyara.
    Munkafolyamat: A barlangból négy darab fémcsónakot kellett kivinni a felszínre (8-9. kép), majd le kellett rozsdátlanítani és kromofágozni. Ezt követően két réteg alapozót kentünk a csónakokra, utána pedig festékszóróval két alkalommal lefújtuk. A száradást követően visszavittük a csónakokat a barlangba.

    Megjegyzés: A munkák alatt kevés ember volt kint Aggteleken. (A résztvevőket a 6. számú táblázatban tüntettük föl.)

5. táblázat
Az aggteleki Hangverseny-termi munkában résztvevők munkaórájának száma

Veres Imre139Faller István26
Reusz Géza123Veit Péter22
Ferenczy Gergely105Nagy Zsuzsanna18
Galán Mihály96Kovács Zsolt II.17
Ferenczy Kristóf83Kovács Zsolt I.13
Vincze Klára60dr. Lénárt László9
Reusz Gábor59Harrer Zoltán8
Vincze Ferenc58Kardos József6
Hacsa Gyula56Aranyosi Péter6
Nagy Flórián47Oláh Sándor6
Dajka Zoltán44Tallós Tibor6
Vincze Ferenc42Vadász István5
Kovács Attila34Kovács Viktor3

6. táblázat
Az aggteleki csónakfestésben résztvevők munkaóráinak száma

Ferenczy Gergely33,0Ónodi László9,0
Reusz Géza30,0Kovács Attila4,0
Hacsa Gyula29,0Vincze Ferenc3,5
Veres Imre16,5Dajka Zoltán2,5
Galán Mihály11,0Nagy Flórián2,0
Faller István9,5Vadász István0,5
Kovács Zsolt9,0Kovács Viktor0,5

4.3. Barlanglezárási terveink
    (Galán Mihály)

    A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága kérésére elkészítettük a Fecske-lyuk és a Láner Olivér-barlang lezárási tervét, s azokat megküldtük számukra. A barlangok lezárására azonban nem kerülhetett sor, mert azokra megbízást nem kaptunk.
    A lezárási terveket rövidítve, a következőkben közöljük:

4.3.1. A Fecske-lyuk lezárási terve

    A lezárási terv elkészült, azt az KVM Barlangtani Intézetének, illetve a Bükki Nemzeti Parknak küldtük el. Többrendbeli üzenetváltás után az ügy elaludni látszik. A 11. ábrán bemutatjuk a lezárásra vonatkozó elképzeléseinket, hátha valaki kíváncsi rá.

4.3.2. A Láner Olivér-barlang biztosítási, lezárási terve

    Ezt a lezárási tervet kissé részletesebben közöljük, mivel a munkálatokat a barlang védelme érdekében minél előbb el kell végezni. (Terjedelmi problémák miatt nem közöljük a mennyiségi mutatókat.)

    Előzmények: 1985-ben a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület a Bükk-hegységi Létrás-tetőn lévő, már ismert barlang további járatának feltárása érdekében bontási munkát végzett. Ehhez szükséges volt a bejárattól a fő járatokig történő megtisztítása a biztonságosabb járhatóság érdekében. A barlangban el nem helyezhető törmeléket a felszínre deponáltuk. A Láner-barlang további bontásakor a kitermelt kőtörmelék-talaj keverék a főjárat jobboldalán nyíló, már ismert kis teremben lett elhelyezve. Miután a terem tovább nem volt tölthető, a jelenlegi "főág" felett a terven feltüntetett dúcolattal fogtuk meg az agyagos törmeléket.

A jelenlegi állapot leírása

    A Láner Olivér-barlang bejárati szakaszánál két, egymásra közel merőleges ácsolat van, mely mögött a feltöltés az ácsolat tetejéig ér. Az ácsolat régi, a barlang kezdeti feltárásakor készült. Az ácsolat alatt keresztirányú megtámasztások vannak gömbfából, melyek kőtörmeléket fognak fel. Ezt követően 25 méter hosszan egy oldalra halmozott kődepónia van, majd ezt követi az egymást is támasztó két ácsolat. Erre merőlegesen helyezkedik el ezek alatt egy kisebb dúcolat. A barlang "főága" 45-65° közötti esésű, megtörve az ácsolatoknál. A járat egy kőtörmelékkel feltöltött hasadékban halad, ahol a mennyezeti rész és fekü egyenletes esésű kivéve, a szűkület előtti fordulót. (Lásd: 12. ábra, B-B metszet)

A tervezett barlanglezárás és járatbiztosítás indoklása

    A már említett, 1985-től napjainkig terjedő feltárási munka eredményesnek bizonyult. Így a lejutás biztosított egy kétaknás teremhez. Geológiai szempontból a barlang a létrási-fennsík fontos centrumává vált. A feltárt részek barlangkutatók által járhatók, kötélbiztosítással. A terem bejárati része veszélyes (lezuhanás miatt) így szükséges a barlang lezárása!
    A bejárati rész dúcolása épnek látszik, de a kőtörmelékkel, agyaggal érintkező rész korhadásnak indult. A bejárattól 30 méterre lévő 3 darab ácsolat nyersfából készült, mely gombásodott és a korhadás jelei mutatkoznak rajta. A dúcolás élettartama így bizonytalan idejű. Szükség van a cseréjére, mivel könnyen balesetveszélyessé válhat. A barlang feltárását folyamatosan végezzük.

Tervezési szempontok

    A Bükki Nemzeti Park megbízásából a fentiek ismeretében szükségessé vált a barlang bejárati szakaszának biztosítása hosszabb távlatra (kb. 20 év), valamint - értékeinek védelmében és balesetvédelmi szempontból- a barlang lezárása. Ehhez elkészült a kiviteli terv. A lehető legolcsóbb, de biztonságos közlekedést nyújtó tervre volt szükség. A barlang "főága" törmelékben van, mely körülbelül 60°-os lejtésű. Így a törmelékfelszín és a deponált kövek megfogása elengedhetetlen, hogy a súly támpontként működjön. Az elcsúszás miatt keresztbordák beépítése szükséges betonból és kőből, betonacél biztosítással. A 65°-nál meredekebb (dúcolt) szakaszok kiváltása az omlásveszély miatt a már új támaszték kiépítését követően történhet csak meg, a baleset elkerülése érdekében. A legegyszerűbb megoldás, a lejtőre merőleges támasz nem megfelelő, mivel a mennyezeti támasztásra nincs lehetőség, a lejtőtörmelék nem állékony, így a megtámasztás kidűlhet. Ezért van szükség a keresztirányú megfogásokra.

A terv műszaki tartalma

    A fenti szempontok miatt szükséges a meglévő kőrakatok rendezése. A bejárattól kb. 10 méterre beékelődött két kb. 3x3 m-es kőtömb megtámasztását biztosítani kell, mely ez által a fölötte lévő bányatám közvetett megfogására szolgál. Ehhez a kőtömbök mögötti 2 méteren C-1G-20/F habarcsbeton keverékkel kell kitölteni a kődepót, újrarakással.
    Az I. számú vasalt kő-beton gerenda ezzel egyidejűleg készül, felette a kőtömböknél levő kisebb kőlejtő kiváltására ezt követően kerülhet sor. Ez a II. és III. számú vasbeton gerenda által biztosított bányatámmal vagy szádpallóval történik. A kőtömbök fölötti törmelék megfogása szintén ékelt terméskő burkolatként, betonkiöntéssel készül. Így stabilizálható és terhelhető a meglévő törmelék. A IV. számú kő-beton gerendával és V. számú vasbeton támasztó gerenda által biztosított bányatámmal vagy szádpallóval a meglévő kisebb ácsolat kiváltható. Hasonló módon történik a bejáratnál is az ácsolat kiváltása, de itt mindegyik oldalról a keresztirányú beomlás miatt ideiglenes biztosítás, majd végleges szádfalazás szükséges.
    A barlang alsóbb részében a szűkület előtt a bányatám kiépítése három helyen való hevederrögzítéssel és kitámasztással történik. Az alatta lévő kisebb ácsolat kiváltása megelőzi időrendben a fenti munkát. Itt a támaszték egyik oldalon részben a megállapodott törmelék, a másik oldalon a vascölöp. A szűkület előtti fordulónál a lejárás kiépített bányatámon vagy szádpallón, létrán történik. A bányatám mögött feltöltött törmelék fölé épül a lezárást szolgáló acélajtó, befogó karmokkal rögzítve. Az illetéktelen behatolás megelőzése érdekében a törmelék tetejét beton kőlépcsővel kell biztosítani.

A terv részletes ismertetése

    A gondosan kiválasztott helyeken a lépcső alakban tervezett (de nem szabályos lépcsőkkel készített) kő-beton gerendák 30 cm-enként 2 db 20 vagy 22-es átmérőjű betonacél merevítést kapnak a húzó igénybevétel felfogása érdekében. E betonacélok végeiken minimum 5 cm-re a szálköbe vésett, cementhabarccsal kiöntött üregbe kerülnek. A látható felületek csak betonból készülhetnek (10 cm vastagon), csak a gerenda törmelékkel érintkező részén használható beépítésre a kő.
    A támasztó gerendák csak betonból készülhetnek (C-16-32/KK) a terv szerinti vasalással és kengyelezéssel. A támasztó részen (gerendavég) 1 méteren kétszeres kengyelezés (10 cm) szükséges a nyíró igénybevétel miatt.
    A helyi körülmények miatt a betonszerkezetek csak 21 nap után terhelhetők.
    A bányatámnak vagy szádfalnak zártsorúnak kell lenni. A kitámasztás heveder összefogással történik. A támasztás a hevederre és a támasztó szálköre csak merőleges lehet. Ezért a szálkő felületét szükség szerint kell kialakítani, illetve a támasztó talp lemezeit a szálkőbe be kell süllyeszteni, cementhabarccsal stabilizálni. A fadúc ácsolat kitermelése a korhadás miatt szükséges, de csak a már elkészült biztosítási műtárgyak szilárdulását ill. a bányatám kiépítését követően.
    A bejárati ajtónak olyannak kell lenni, hogy a zárszerkezetéhez ne férjenek hozzá, de a denevérek mozgását és a szellőzést biztosítsa. Így a nyitást egy nyíláson keresztül belülről kell biztosítani.

A terv megvalósítása

    A beton csak nyékládházai előírt szemcsenagyságú kavicsból készülhet. A barlang jó idő esetén teherautóval kb. 50-100 m-re megközelíthető. Ehhez szükséges az illetékes BNP hozzájárulása, mivel a bejárat környéke fokozott védelem miatt elzárt terület.

A kivitelezés sorrendisége

    Az előzőekben már ismertetett mód szerint alulról felfelé irányuló kiépítést kell követni, mivel egy-egy műtárgy elkészítésének feltétele annak alsó stabil kitámasztása. Egyidejűleg építhető a bejárati gerendasor és alsó bányatám, illetve annak lépcső része.
    A támfalak kiépítését követően a feltöltést a támfalak mögött 86 tf%-os tömörségben kell elvégezni. A támok, pallók berakása a helyszínen történik.
    A terven feltüntetett szerkezeti elemek méretarány szerint mérethelyesek. A kivitelezés során a helyi lehetőségeket maximálisan figyelembe kell venni.

Balesetvédelmi tervhelyzet

    Az idevonatkozó építési szabványok meghatározók. A tervben nem jelölt kétaknás terem kiépítése szükséges, bennmaradó létrákkal és kötelekkel, melyek előirányzott értéke 50.000 Ft.
    A kivitelezést csak barlangi ismeretekkel rendelkezők végezhetik, építőipari kivitelezésben jártas műszaki vezető jelenlétében.
    A kődepók újrarakása, kiékelése, betonkiöntése csak az esetleges elmozdulási irányra merőlegesen történhet, csoportosan, 15-25 cm betonréteg terítése mellett. A tám- és kőbeton gerendák csak 21 napot követően terhelhetők.
    A bányatám vagy szádfal kitámasztások a kiépítést követően nem mozdíthatók el, azok elmozdulását a feszítő kötések stabilizálásával lehetetlenné kell tenni.

Karbantartás

    A beton műtárgyak felületét évente meg kell vizsgálni, repedés esetén a tervező bevonásával kell kezdeményezni a javítást. Az acélszerkezeteknek míniumos alapozása és fedőmázolása, vagy bitumen alapanyagú festése ajánlatos. A zárszerkezet zsírozása, olajozása folyamatosan szükséges.

A kiépítés költsége

5. Csoporttevékenység

5.1. Tagság és tisztségviselők 1989. december 31-én
    (dr. Lénárt László)

(a *-gal jelöltek tagjai az MKBT-nek)

Teljes jogú tagok

Örökös tiszteletbeli elnök

Tiszteletbeli tagok

Pártoló tagok

Tagjelöltek

5.2. Vezetőségi ülés, közgyűlés, egyesületi élet
    (Nagy Zsuzsanna)

    Az egyesület vezetősége 1989-ben csak egy alkalommal találkozott, ám ennek oka csupán az egyébként szoros, mindennaposnak mondható kapcsolattartás volt.
    Május 4-én a BNP-vel történt tárgyalások alapján egy kutatóház építését határoztuk el. Ennek érdekében vállalkozásra kellett felkészülnünk, így erről, s az ebben résztvevők pénzügyi elszámolásairól kellett tárgyalnunk. Miután ekkor még a Láner Olivér-barlang lezárása is reálisnak tűnt, ez is a napirendi pontok között szerepelt, ám mint az később kiderült, a BNP ennek munkálatait nem tudta finanszírozni. Vezetőségi ülésként összehívott találkozónk ezen túl tehát nem volt, ám a vezetőség egymást keresve, elérve, több, az egyesület jövőjét is befolyásoló ügyben lépett. Így például a barlangkutató bázis megépítésének érdekében három helykijelölő bejárást tartottunk; készültünk több barlanglezárásra, valamint Csernovci-i kutatótársaink fogadására, (ám ezek tőlünk kívül álló okok miatt nem valósultak meg). Folyamatos ügyintézésünk eredményeként a megyei Bíróság l00075/1989/2 számmal, az APEH 19070575-2-05 számmal nyilvántartásba vette az egyesületünket. 1989. november 16-i rendkívüli közgyűlésünkre pedig előkészítettük "A Bükki Barlangkutatásért" Alapítványhoz való csatlakozásunkat, mely decemberre meg is történt.

5.3. Beszámoló a pályázaton elnyert összeg elbírálásához
    (Nagy Zsuzsanna)

    1988. október 15-én egyesületünk vissza nem térítendő céltámogatásban részesült az AISH és a KISZ KB által alapított letéti számláról, melyről 1989 áprilisának végéig kellett számot adnunk, hogy mire is költöttük. Tevékenységünk támogatását elsősorban fiatal tagjaink speciális, alpintechnikai felszereléseinek beszerzése érdekében kértük. A juttatott 45 ezer forintból a következő felszerelésekhez tudtunk hozzájutni:

    Ezek segítségével a biztonságos barlangjárás, barlangkutatás feltételei nagymértékben nőttek. Újabb tagok jelentkeztek egyesületünkbe, januári közgyűlésünkön tíz újabb tag felvételét szavaztuk meg. (Öten 18 év alattiak, öten pedig 30 év alatti korosztályhoz tartoznak.) Úgy véljük, egyesületünk erősödéséhez a kuratórium segítsége is hozzájárult.

5.4. Barlangi munkák a kutatási jelentések alapján
    (dr. Lénárt László)

5.4.1. Az egyesület tagjainak leszállási száma, óraszáma (aggteleki munkával együtt)

Teljes jogú, ifjúsági és pártoló tagok

Legalább három leszállást végző tagjelöltek, próbaidősök

Teljes jogú, ifjúsági és pártoló tagok: 402/1811,1 (+ 1029)
Tagjelöltek, próbaidősök: 361/1169,0 (+ 219)
Vendégek: 527/1187,5
Összesen: 1290/4167,5 (+ 1248)

5.4.2. A barlangi tevékenységünk megoszlása barlangonként
    (dr. Lénárt László)

Kutatási engedélyes barlangokban
 
  túrák  leszállók  munkaórák 
Létrási-Vizes-barlang663561159,5
Láner Olivér-barlang32144755,0
Szepessy-barlang1578499,0
Speizi-barlang
    (akna bontása)
831224,5
Cubákos-barlang53299,0
Kismogyorós-barlang148,0
Útmenti-barlang157,5
Tuskós-barlang142,0

81296542754,5
 
Egyéb bükki barlangok
 
28 barlang 1-1 alkalommal28183531,5
12 barlang 2-3 alkalommal26235477,5

4054418909,0
 
Bükkön kívüli barlangokban
 
1213130392,5
 
Külföldi barlangokban
 
4488111,5

mindösszesen
6420012904167,5

    Nem készült kutatási jelentés, így az összesítés nem tartalmazza: Anna-, Szt. István, Tavas barlangi detektorcserék; angliai tanulmányút; jugoszláv- bolgár-görög-török tanulmányút; recski tanulmányutak; aggteleki barlangi munkavégzés

5.5. Nyári tábor 1989.
    (Szalai Ferenc)

    Egyesületünk a szokásos nyári kutatótáborát augusztus 7. és 19-e között szervezte meg. Két célt tűztünk a barlangászok elé, egyrészt a Szepessy-barlang térképezésének folytatását (ennek felelőse Kovács Zsolt volt), másrészt a Láner Olivér-barlang további bontását (felelőse Ferenczy Gergely volt). Kovács Zsolt családi elfoglaltsága ellenére (t.i. megszületett a Kiskova) a térképezési munkák haladtak a Szepessy-ben. A Láner-barlang munkái is jól haladtak, kiépült két kötélpálya a bontáshoz. A bontás felett az ácsolási munkákat elvégezték és a bontás a tábor alatt néhány métert haladt előre.
    A munkákon kívül több barlangot is meglátogattunk bejárás, fiatalok oktatása és fotózás céljából. (Cubákos, Vizes, Jávorkúti).
    A táborban 28 egyesületi tagunk vett részt, ahol 192 munkanapot teljesítettek. Több vendégünk is volt, családtagok és más egyesületek barlangászai. Vendégül láttunk 5 rimaszombati kutatót is (Benedek László, Killner Róbert, Pászer István, Pászer Tibor, Svoren Jaroslav), augusztus 11-15-ig.
    A tábor jó hangulatban telt el, bár többen magukba fojtották a kritikát a néha rosszul sikerült ebédről. (Egyébként örüljenek, hogy kaptak enni!)
    A tábor alatt kiemelkedő munkát végeztek: Ferenczy Gergely, Reusz Géza, Hacsa Gyula, Veres Imre, File Ferenc, dr. Gyurkó Péter, Kovács Zsolt.
    A tábort a 19-i tábortűzzel zártuk. Itt avattuk fel balekjainkat és szavaztuk meg Ferenczy Gergőnek a Láner Kupát. Még hajnali két órakor is zengett az erdő az "Éliás-Tóbiás"-tól.

5.6. Előadások az egyesületben
    (Nagy Zsuzsanna)

    A nyári tábort követően előadássorozat beindítását határoztuk el, mellyel az a célunk, hogy a magasabb "szakmai tudás" elsajátítása mellett a karsztos területek felszíni világával és az egyesület egykori életével is megismerkedhessenek tagjaink.
    Így szeptember 7-én Kiss János a Kis-fennsík barlangjairól, szeptember 28-án és október 5-én Kovács Zsolt (geológus-hallgató) a geodéziai mérésekről, a térképezés tudományáról tartott előadást a Technika Házában, szokásos találkozóinkon. Harmadik alkalommal dr. Lénárt László, egyesületünk elnöke a Létrási-Vizes-barlangban folyó denevérészlelésekről, majd negyedik alkalommal Ferenczy Gergely és Reusz Géza a Szepessy-barlangban talált újabb járatrészről mutatta be diáit.
    A következő évben is folytatni kívánjuk a sorozatot az ácsolás művészetéről, a barlangi fotózásról, a Bükk növényvilágáról, a csepegés- és radonmérésekről, valamint az egyesület hagyományairól.

5.7. Tanulmányútjaink

5.7.1. Szlovákiai barlangi túra, 1989. szeptember 21-24.
    (Kovács Attila)

    Egyesületi szervezésű kirándulás Rimaszombat környékére. Három autóval megyünk, csütörtök délután, Maxiék elől indulva.
    Sötétedés után éri el Rimaszombatot a konvoj, ahol a főút menti kocsma mellett ("előkészített" hangulatban) vár Pászer István és öccse Füles (Tibor). Felvesszük az összekészített élelmet (kenyér, hús, stb.) és indulás tovább. Még 25 km bukkanós, szerpentinező műút vár ránk, majd szántóföldi dűlőúton jutunk el az erdő széli barlangászházhoz. (10. kép) A környék éjszaka is nagyon szép, a ház melletti völgyben vastag ködtakaró ül, az ég felhőtlen, világít a hold. A ház is nagyon jó: szépen és célszerűen berendezett faház, ötletes megoldású, az egész házat fűtő kandallóval, papucsokkal(!), ágyakkal a tetőtérben. A villanyvilágítás, a hűtőszekrény, a vízvezeték kényelme mindenkinek nagyon tetszik. Nagy közös étkezés után a társaság szétszéled, van, aki lefekvéshez készül, a többség a ház körül nézelődik. Az épület egyre jobban tetszik, a nagy pincében mosdó, raktár, műhely. A széles erkély (ahol majd az öreg barlangászok napoztathatják fáradt tagjaikat) még nincs kész, és számos kisebb-nagyobb elvégezni való is van még, de a ház már így is nagyszerű.
    Már későre jár, amikor Pászer Pisti néhányunknak megmutatja a ház melletti töbör alján az egykori víznyelőt, a barlangjuk bejáratát. Meredek falú hatalmas töbör, oldalában több vízmosás tart lefelé az alján levő tekintélyes méretű sziklák közötti víznyelőhöz. Az elemlámpák gyenge fényénél is remek látvány. A nyelőszáj alatt 15 méternyi akna, a falába függőleges, félkörív alakú csatornákat vájt a víz. A bejárat nagy vasráccsal lefedve, lelakatolva, a felette levő sziklán fémtábla a barlang (Podbaniste) és a csoportjuk (Szlovák Barlangász Szövetség 28-as csoport) nevével. Mire visszatérünk a házhoz, csaknem mindenki lefeküdt, alszik, mi is helyet keresünk magunknak.
    Másnap, a felkelő naptól oszló ködből bőséges harmat hullt. A fátyolos napsütésben a szomszédos rét fűszálain csillogó milliónyi vízcsepp látványa többünket fotós sétára csábított. A mai program a Podbaniste és a környékének a felszíni bejárása lenne, de várunk (Benedek Lacira, aki végül csak délután ért ki), ezért időtöltésként világosban is megnézzük a töbröt és a környékét, végül lemegyünk a barlangba. (11-12. kép) Vizes, patakos részeken 15 cm víz, 15 cm levegő, az elázás garantált, ezért a kamion-ponyvából varrt kölcsön overálokat vesszük fel, hogy a sajátunk száraz maradjon a másnapi túrára. A barlangba sokan indulunk, bár a társaság nagy része csak a vizes szakaszig akar lejönni. A bejárati akna után néhány méterre elérjük a patakot (hőmérő, bukógát rajta), majd rövidesen az ismét eltűnő patak miatt, száraz járatban, de hason, térden, csak néha felállva haladva érjük el azt a részt, ahol már csak az aktív mederben lehet haladni. Itt a társaság fele visszafordul, és következik az első vízbe hasalás. A víz az első pillanatban szétömlik a ruhámban - mivel az enyémnek se a patentja, se a cipzárja nem zár -, de egyáltalán nem olyan hideg, mint gondoltam. (A bukógátnál levő hőmérő szerint egyébként 9 fok.) Az első 15 méternyi vizes szakasz utáni tágasabb részben bevárjuk egymást. Itt leülök, és benne ülők a saját vizemben, mert a ruhám ki már nem engedi a vizet, ami a cipzárnál befolyt. Ráadásul mindez lefolyik a csizmámba, amikor felállok. Megyünk tovább, főleg vízben, csúszva és kúszva, ahol mélyebb a víz, szabályosan úszva. A belsőbb részeken van néhány magas folyosószakasz, ahol felállva is lehet közlekedni, de ezek hossza csak pár méter. Az agyagos teremnél (ahonnan avatásként kapott agyagtól immár a fülünkig sárosan megyünk tovább) még két szépen kifejlődött patakmedret is láthattunk, az aktív fölött kb. 4 és 8 méternyi magasságban.
    Az utolsó néhány 10 métert, ahol a meder járhatatlanná laposodik, nem tettük meg. A belső részeken van néhány nagyobb cseppkőképződmény, és egy összecementálódott kavicserkély is látható kb. 3 méter magasságban. (A fényképezőgépemet ide már nem hoztam le, az utolsó száraz szakasznál hagytam.) A visszaút felfelé kissé nehezebb volt, különösen a víz nélküli kavicsos és törmelékes szűkebb részeken (ahol nem tudtunk úszni!). A vastag kamion-ponyva végül is igen jó szolgálatot tett: bár a víztől nem védett meg, a törmelékes részek éles köveitől igen. Egyáltalán nem fáztunk (bár előzőleg féltünk tőle), az állandó haladás közben nem volt rá időnk. A házhoz visszatérve kicsomagoltuk magunkat a sok vizes holmiból, és tetőtől-talpig lemosakodtunk a pincében lévő mosdóban. (Ide a barlangból szivattyú nyomja fel a vizet, kb. 60 méter magasságba.)
    A felszíni túra során végigmentünk a barlang feletti töbörsoros völgy mentén, a barlang másik végén kifolyó forráshoz.
    Itt kb. 50 métert hatoltak be, de csak búvárruhával járható szifonokat találtak. (Ezt a részt és a forrást Kadlubnak nevezik.). A festett víz egy hét múlva jött itt ki. Mivel a távolság légvonalban kb. egy kilométer, valószínűleg nagyobb víztároló részek lehetnek a még feltáratlan közbenső szakaszon.
    Szép, lankás, karsztos területen végighaladva, még megnéztük egy bontásukat (Zsibcsák-töbör), ahol cseppköves, továbbjutásra is biztató barlangra bukkantak. Útközben a réten bőven találtunk gombát és már sötétben értünk vissza a házhoz. Megtudtuk, hogy a ház melletti völgyben lévő kukoricásban a nem művelt kis rész egy korábbi kürtő (szeméttel és háborús hulladékkal feltöltve), ahol egykor rézbányászat is folyt. (Ezért "Bánya-alatti" azaz "Podbaniste" a barlang neve.)
    A késő éjszakába nyúló tábortűz után a kukoricára járó szarvasok koncertje mellett, aznap a ház feletti kaszálón aludtunk hárman.
    Reggel, a lefekvésünkhöz képest korán, fél nyolc körül ébresztettek, mivel a mai program a Pelsőci-fennsíkon lévő Csengő-lyuk bejárása. (Közben gyalogosan megérkeztek az előző estére várt fiúk közül ketten, Fofó és Kristóf, akik az eredeti vonat lekésése után egész éjszaka tartó, kalandos úton találtak el a házhoz.) A Pelsőci-fennsík messze, kb. 65 kilométerre, a magyar határhoz közel, az Aggteleki-karszttól északra van, Pelsőc (Plesivec) város felett. A Csengő-lyuk az alakjáról kapta a nevét, egy az alján erősen táguló 100 méter mély zsomboly, amit vagy egyben, vagy egy 60 és egy 40 méteres ereszkedéssel lehet bejárni. Pelsőcön találkoztunk - Csillag becenevű (Kovács Zoltán) - leendő vezetőnkkel, aki két fiával együtt kísért el a barlangig. A fennsíkra kocsival mentünk fel, majd két-három kilométeres gyaloglás után értünk a barlanghoz, egy igen szép töbrös, borókás, karros fennsíki részen. Egy elkerített kis beszakadás közepén tátong a zsomboly 6 méter átmérőjű torka, kis fák, bokrok takarásában.
    Azonnal beöltöztünk és Galán Misivel (mint "gyakorlott Jean-Bernard járó"-val) kezdve, leereszkedtünk. (13. kép)
    Ilyen méretű egybefüggő aknában még nem jártam, látni is csak fényképen láttam, de azt hiszem többet egy alkalmat sem hagyok ki hasonlók bejárására. Az ereszkedés első 15 méterén vastag mohapárnák között haladtam, amit lassan vékony zuzmó- és algabevonat váltott fel, majd feketére színeződött nedves sziklán értem el a -60 méteren lévő nagy szikla tetejét, ahonnan a következő 40 méteres ereszkedéshez lehet beszállni. Ezen a szinten, az oldalfalból egy nagy - a Kecske-lyukhoz hasonlító - száda nyílik öreg cseppkőlefolyásokkal és egy nagyobb cseppkőoszloppal. A nagy sziklatömb egyik oldalán lehetett volna (hosszabb kötél esetén) tovább ereszkedni a barlang alján lévő behullott törmelékre és szemétre, de mi a másik oldalán, az alsó nagy terem oldalában lévő törmeléklejtőre ereszkedtünk. Én mentem utoljára, és amikor leértem, az első már indulhatott visszafelé, hogy időben felérjünk. Így mindenki kb. egy órát töltött odalenn, ami végül is csak egy gyors körülnézésre volt elegendő.
    A barlang döbbenetes, fentről is, lentről is. A mélyben lévő hatalmas terembe bevilágít a kinti fény, és a bejárati aknán kívül még számos 50-60 méteres, a felszínt még el nem érő felszakadás látszik. A törmeléklejtő tetején, aminek az alsó részére ereszkedtünk, több hatalmas, több méter átmérőjű és magasságú cseppkőoszlop látható. Ezek némelyike ledőlt, és többnyire már nem "élő" öreg képződmény, de a fal közelében néhány kisebb, a magasról lecsöppenő víz miatt lapos tetejű borsóköves oldalú, szabályos henger alakú 10-20 cm átmérőjű fiatal cseppkőoszlop növekszik. A bejárati aknaszáj alatti törmelékhalom mellett impozáns, 20-30 méter magas cseppkőlefolyásos fal van. A terem alsó részén is látható néhány cseppkőképződmény, némelyik meglehetősen érdekes alakú és színű, azonban a terem másik végének kb. 4 méter vastag cseppkő-bekérgeződése lenyűgöző. Számomra leginkább a tengerbe csúszó gleccsereket idézte a lefolyás terembe szakadt végének függőleges fala, amely külön-külön is tekintélyes 30-50 centiméter vastagságú ívelt rétegekből épült fel. Az egész cseppkőlefolyás szélessége 20-30 méternyi, és fölötte meredeken emelkedő, lámpával bevilágíthatatlan hosszúságú, a végén sejthetően egy vak felszakadásba torkoló további barlangrész látható. Az idő rövidsége miatt ebbe a részbe nem jutottunk el, mivel a cseppkőkéreg függőleges falának kimászása valószínűleg hosszabb időt vett volna igénybe. A rövid lenntartózkodás idejét igyekeztünk kihasználni a legérdekesebb részek lefotózásával. A törmeléklejtő oldaláról nagyszerűen belátható volt mindkét betett kötélen a mászó, a felső mintegy 60-70 méter magasságban, de sajnos a távolság és a vakuink teljesítménye nem tette lehetővé ennek a remek látványnak a megörökítését. Idő és film híján így is csak emlékezetünk őrizhette meg az ezernyi látnivaló jelentős részét.
    Mire a barlangászházhoz visszaértünk, már sötét volt, gyors lepakolás után nekiestünk a napközben főtt gulyásnak. A társaság otthon maradt része ekkor indult meglátogatni a bacsát, és elbeszélésük alapján igen ízletes, különféle juhtej készítményeket kóstolhattak meg. Az esti tábortűz ismét igencsak hosszúra nyúlt, körülöttünk közben szarvasok bőgtek és csatáztak, némelyik egészen közel. Végül hajnali négy óra körül mentünk aludni. Géza, Imre és én ismét kint a tűz mellett, a többiek a házban.
    A vasárnap délelőtt csendes csomagolással, és az előző napi gulyás maradékának elfogyasztásával telt el. A közeli két jelentősebb barlang (a Vaddisznós és a Tizenhatos) bejárását egy másik alkalomra halasztottuk. Még megnéztük közelebbről a rézbányát és környékét, majd dél körül indult ismét a konvoj, immár hazafelé.

5.7.2. Recski tanulmányutak
    (Balla Béláné)

    Mátra-alji falu szélén van egy ércbánya magányosan. Egy bánya, ami kitárulkozott az embereknek, mit sem sejtve holmi gazdasági kérdésekről, most csipkerózsika álmát alussza. Járatait 900 és 1200 méter mélységben pókhálóként borítják a változatos formájú cseppkőképződmények.(14-17. kép)
    E bányában a barlangokban megszokott cseppkőformák nagy tömegben találhatók meg az egyes vízbetörési helyeken. A síneket, ahol a csillék járnak, és ahol mi is sétálunk, többgenerációs barlangi gyöngy borítja. A mellette lévő csorga elvezeti az itt feltörő (vagy ide csepegő) melegvizet, oldalán mohára emlékeztető alakzatban válnak ki a különböző mészkőképződmények.
    A nagyobb csöveken vastagon megtelepszik, néhol baldachinként lóg alá, levegőből kiválott mészcsipkék díszítik. A vékony vezetékeket szalmacseppkő-függöny borítja. A falból kiálló legkisebb drót is fel van ékesítve a csepegő vizekből, vagy a levegőből kivált díszekkel. Igen változatosak az állócseppkövek, a tetaráták vörös és fehér sorozata.
    Amit még nem láttam sehol másütt: kráterszerű kis képződmények közepéből hévíz bugyog, vagy több méter távolságra lövell ki. Helyenként sejteti ércpalástját, ha megjön a királyfi, újra ilyen leszek.
    Először március 13-án jártam itt, 1200 méter mélységben. Számomra a bánya külön kiemelkedő érdekessége, hogy az itt található igen változatos cseppkőképződményeket - mint káros termékeket - időnként kitakarítják, és a felszínre szállítják meddő anyagként. (Ebben a munkában nagy örömmel vettünk részt.)
    Második alkalommal június 29-én, a 900 méteren lévő járatban tettünk gyűjtő és fotós túrát. Számomra viszont az október 26-i, harmadik alkalom volt a legkellemesebb meglepetés: az 1200 méter mélyen lévő járatban lehettem ismét. Közel egy év telt el, hogy itt jártam. A sínek között megtelepedett drazsé nagyságú oolitok azóta 2-3 centis gömböcskévé híztak.
    A barlangos szempontból is rendhagyó, szép élményekkel, fotóval és cseppkőképződménnyel gazdag túrákon Balla Béla, Balla Béláné, Balogh Tamás, Fodor Károly, dr. Gyurkó Péter, Kovács Zsolt, dr. Lénárt László és Timkó Attila vettek részt.

5.7.3. Kirándulás Nagy-Britanniában
    (Szögeczki László)

    1989 júniusában, júliusában volt szerencsém Nagy-Britannia területén ismerkednem az angol, skót, walesi tartományokkal, valamint Észak-Írország keleti részével. Az utazás nem "barlangos" jelleggel indult, de természetesen az utamba került "lyukakat" lehetőségem szerint próbáltam minél közelebbről megismerni. Június 17-én, szombaton, az egész napot arra szántuk, hogy az angol lépcsővidék déli részein barangoljunk, előbb a London Wictoria-Dover vasúti vonalon utazva ismerkedtünk a tájjal, majd Dover-ből egy kis buszozás után máris gyalogszerrel folytattuk a szoros hatalmas fehérlő sziklái mellett. Az Északi-tenger munkája természetesen több száz kilométerről is sugallja a természetben lakozó hatalmas erőket. A céltalan barangolás közben az egyik sziklafal mellett egy táblát pillantottunk meg, amely felhívta a figyelmet a természet alkotta folyosóra, nekem sem kellett több az útitársam kezébe nyomtam a kabátom s eltűntem benne, annak örülve a legjobban, hogy fizetnem sem kell érte, hisz Angliában úgyszólván nincs is olyan, amiért ne kellene fizetni. Azonban jó barlangásznál soha sincs lámpa, így akkor el kellett halasztanom az utat. Útitársam megrökönyödésére azonban egy jó ötperces gyaloglás után egy SHOP-ra találtunk, ahol pontosan 3,5 fontot költöttem egy kézi elemlámpára elemekkel együtt, s azonnal visszafordultam, a tenger hullámai által kialakult bemélyedésbe. A folyosó hossza kb. 100-150 méter lehetett. A barlang nevét nem sikerült megtudnom, mert a táblán nem volt feltüntetve s később a vidékre ráismerve, a térképet böngészve, nem kevesebb mint 15-20 kis folyosó állt egymás mellett szinte egy kupacban. Érdekes, hogy mi csak erre az egyre akadtunk rá.
    Egy másik alkalommal Skóciában és kis szigetein barangoltunk július vége felé. Staffa-szigetén egy táblára az út mentén ki vannak írva a helyi érdekességek, azt tudtuk meg róla, hogy a szigeten található valami igen híres barlang. A barlangot csak távolról lehet megnézni, nem kis pénzbírságba - 200-l000 fontig - kerül ha valaki a közelébe settenkedik és elkapják. A barlangot a tenger hullámai vájták ki az oszlopos bazaltból. Dagálykor most is benyomul a víz s tovább mélyíti a Finegal-ra keresztelt barlangot.
    Ugyancsak ezidőtájt jártunk a Grampion-hegységben, ahol meglátogattunk egy "lakkcipős barlangot" nem kevesebb, mint 5 fontért. Az eljegesedés során s annak visszahúzódása révén alakult ki, ahogy az idegenvezető magyarázta, ma pedig a természetes csapadék formálja.
    A Grampionban pihengettünk, amikor kis sétáink alkalmával hasonló barlangokra leltünk. 50-70 m mélyek lehettek, az egyikbe megpróbáltam lemászni, de kb. 20 méter után feladtam tisztaságom megőrzése érdekében.

5.8. Kis barlangászok baráti köre
    (Timkó Attila - Balla Béláné - dr. Lénárt László)

    Ötödik éve működik a kis barlangászok baráti köre. A 10-15 éves korosztályból szervezett társaság havonta egyszer túrázott ebben az évben, a nyári "tábor" pedig 8 napos elfoglaltságot jelentett. A 6-8 állandó résztvevő mellett gyakran jelentős számú alkalmi kísérő (barátok, szülők, stb.) vett részt a túrákon. A létszám néhány főtől 55-ig terjedt, ami az eddigi rekord.
    A barlangtúrák szervezését a TIT Miskolc Városi Szervezete csak az első félévben vállalta. A nyári "tábor" a túravezetők egyéni akciója volt, ősztől pedig az MLBE vállalt védnökséget a kör fölött (az utánpótlás egyik formájának reményében). Ennek megjelenési formája a meghívók költségének vállalása volt, ill. 3 közös túra.
    A leszállások alkalmával mindig végeztünk denevérszámlálást, és 2 alkalommal resztvettünk a Létrási-Vizes-barlangban folyó mérésekben.
    A kör 1990-ben is szeretné továbbfolytatni a következő célok és szempontok szerint a működését:

    Azok közül, akik a körrel jártak először barlangban, többek tagjelöltek, tagok lettek, bár korántsem annyian, mint lehetnének. Szeretnénk, ha minél többen válnának aktív egyesületi taggá.
    A meglátogatott barlangok a következők voltak: Baradla, Lilla, Háromkúti, Lengyel, Létrási-Vizes, Gombaszögi, Szilicei-jeges, Csókási, Udvarkői, Kőlyukak, Kecske-lyuk, Vesszős-gerinci, Y, Vesszős-alji, Sajt, tapolcai kőbánya, Cubákos, Vénusz, Szeleta, Büdös-pest, Szent István, Rákóczi, Földvári, Diabáz.
    A 21 túrán 383 fő vett részt.

5.9. A 10. Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszuson való részvételünk

    A jelzett kongresszust 1989. augusztus 14-20. között tartotta a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem épületében. A főrendezvényt elő és utókirándulások vették körül.
    Egyesületünk tagjai mind a központi rendezvényen, mind az utókirándulásokon (elsősorban a bükkin) szervezőként, túra- és barlangvezetőként vettek részt.

5.9.1. A központi rendezvényen való részvételünk
    (dr. Lénárt László - Balla Béláné)

    A bélyeg- és képeslap kiállítás a mi feladatunk volt, amiről később részletesen beszámolunk.
    A kiállításhoz kapcsolódóan a kongresszus teljes időtartama alatt árultuk az MKBT és egyéb szervek barlangos bélyegeit, bélyegzéseit, képeslapjait. A résztvevők körében nagy sikert aratott a munkánk, és a társulat számára is némi hasznot hajtottunk.
    A szekciók közül a következők munkájában vettünk részt előadással:

    (A résztvevők a 6. fejezetben pontosan visszakereshetők.)

    A kongresszusi pályázatok közül dia kategóriában indultunk és egy megosztott 3. helyezést értünk el.
    Az utókirándulások közül háromnak a munkájában vettünk részt aktívan:

5.9.2. Kongresszusi vendégek a Bükkben
    (Nagy Zsuzsanna)

    Az UIS 10. Kongresszusának terepi helyszínei között nem utolsó sorban megtalálható volt a Bükk is. Sajnos, azonban a megérdemeltnél kevesebben látták a hegység barlangjait a kongresszusi résztvevők közül, melynek több oka is volt, így például Aggtelek "elszívó hatása", a kissé elhanyagolt propaganda a bükki-tábor népszerűsítésére, stb.
    Egyesületünk az év eleji jelzések alapján közel 100 várható vendégről szerzett tudomást, ám ennek, mint kiderült, csak mintegy ötöde érkezett meg. Bár vártuk, s örültünk, hogy végre alkalom nyílik egy kicsit nyitni nyugati kapcsolatainkban, már akkor tudtuk, hogy kívánalmainkhoz képest nemigen tudunk a bükki speleocamping szervezésében résztvenni. Mint utóbb bebizonyosodott, sejtésünk reális volt, ugyanis az egyesület túravezetésre is alkalmas tagsága az aggteleki munkák miatt már nemigen tudott időt s energiát fordítani erre a rendezvényre. Így tehát az előzetes érdeklődésre is, csupán túravezetők biztosítását ajánlottuk föl a Sebesvízen kialakított speleocamping szervezőinek, a Debreceni MHSZ Könnyűbúvár Klub tagjainak. Együttműködésünkben - úgy vélem - rugalmasan alkalmazkodtunk egymás terveihez, kapcsolatunk zökkenőmentes volt.
    Eredetileg 6 barlangban vállaltunk túravezetést, ám ténylegesen csak 2-ben volt alkalmunk kalauzolni a svéd, angol, ausztráliai és NSZK-beli kutatókat, méghozzá a Létrási-Vizes-barlangban (5 leszállás) és a Szepessy-barlangban (1 leszállás). Így a tábor minden tagjára jutott egy túra, melynek vezetésében Vadász István, Nagy Zsuzsanna, Faller István, Nagy Flórián, Kardos József, Vincze Ferenc, dr. Lénárt László, Balla Béláné, Szalai Ferenc és Kovács Viktor vettek részt. A 6-12 fős leszállások jó hangulatban teltek el, annak ellenére, hogy igen nagy gondot jelentett a nyelvtudás hiánya. Így hát nagyrészt kihasználatlan maradt az alapvetően meglévő szimpátia. Mindezek ellenére igyekeztünk minden csoporttal megértetni, hogy itt, Létrás-tetőn milyen lehetőségekkel rendelkezik egyesületünk, milyen gazdag a kutatási területünk, s hogy bármikor szívesen látjuk őket a jövőben. Mindezt a túrákat követő "piknikeken" igyekeztünk előadni, ekkor már használhattuk kezünket, lábunkat is a magyarázkodáshoz. A "fizikálisan kiegészített tökéletes nyelvtudásunk" akkor aratta a legnagyobb sikert, amikor is hatalmas dinnyéket kezdtünk felszállítani a patak felől a Vincze-család jóvoltából. A legszimpatikusabbnak, ha lehet így fogalmazni, az angol csapat tűnt számunkra, rendkívüli edzettségük és emberi nyitottságuk miatt. Tartós kapcsolatra azonban inkább az NSZK-beli, 5 fős, a bambergi egyetemistákból álló társasággal számíthatunk. Ők reagáltak leginkább ajánlatainkra, s máig is levelezésben állunk velük.
    Miután naponta még a környék 5 barlangjába indultak túrára a kongresszusi résztvevők, a feszített program miatt, néha csak a vacsoráknál találkoztunk egymással. Esténként mi is átjártunk a táborból létrásról, s így a záró tábortűznél is ott voltunk. Igazi nemzetközi bulit csaptunk búcsúzóul, melyet képeink is igazolnak. (18-19. kép)

6. Irodalmi tevékenységünk
    (dr. Lénárt László - Nagy Zsuzsanna)

7. Pénzügyi helyzetünk
    (Kovácsné Révész Rita)

7.1. Gazdasági jelentés az 1989. évről

BEVÉTELEK:
 
1988. évi áthozat:101,329,60 Ft
Tagdíj:7.470,00 Ft
Vállalkozás:402.806,00 Ft
OTP kamat:8.150,00 Ft
Egyéb:3.000,00 Ft
----------------
Összesen:522.755,60 Ft
 
KIADÁSOK:
 
Egyesületi célra:115.590,40 Ft
Vállalk. anyagi k.:57.952,80 Ft
Vállalk. útikts.:19.075,00 Ft
Vállalk. ÁFA:80.561,20 Ft
Alapítvány:200.000,00 Ft
----------------
Összesen:473.179,40 Ft
 
EGYENLEG:49.576,20 Ft
 
OTP-ben:12.281,70 Ft
Házi pénztárban:37.294,50 Ft

7.2. Az 1989-ben végzett vállalkozásaink mérlege

Vállalkozás helye: Aggteleki Nemzeti Park
Ideje: 1989.

Számlák alapján érkezett bevételek:120.000,00 Ft
282.806,00 Ft
----------------
Összesen:452.806,00 Ft

    (A Rimamenti Tsz. - mint a mi megbízottunk - az ANP-től közvetlen átutalással kapta meg a beépített székek árát.)

KIADÁSOK:
 
Anyag, fuvar, posta kts. össz.:57.952,80 Ft
Utazás, napidíj:19.075,00 Ft
ÁFA:80.561,20 Ft
----------------
Összesen:157.589,00 Ft
 
Egyenleg:245.217,00 Ft

7.3. Az egyesületi célra felhasznált kiadások 1989-ben

Posta:1.606,50 Ft
Fotó:3.322,70 Ft
Útiköltség, napidíj:2.901,00 Ft
Kiadványok:11.313,70 Ft
Irodaszer:190,00 Ft
Ruhanemű:23.307,70 Ft
Hátizsák, hálózsák, sátor:14.321,00 Ft
Barlangász eszközök:18.719,90 Ft
Kutatóházi felszerelések:4.832,30 Ft
Élelmiszer:23.699,60 Ft
Fényképezőgép:7.331,00 Ft
Jutalom:2.100,00 Ft
OTP kezelési kts:945,00 Ft
----------------
Összesen:115.590,40 Ft

7.4. Az 1990. évi gazdasági tervünk

BEVÉTELEK:
 
Áthozat:49.576,20 Ft
Tagdíj:7.000,00 Ft
Vállalkozás:600.000,00 Ft
Kamat:10.000,00 Ft
----------------
Összesen:666.576,20 Ft
 
KIADÁSOK:
 
Egyesületi cél:151.576,20 Ft
Váll. anyagi k.:70.000,00 Ft
Váll. uti kts.:25.000,00 Ft
Váll. ÁFA:120.000,00 Ft
Alapítvány:300.000.00 Ft
----------------
Összesen:666.576.,20 Ft
 
EGYENLEG:0,00 Ft

8. Külső megbízásra elvégzett munkák
    (dr. Lénárt László)

    E fejezetben leírt tevékenységek csak áttételesen kapcsolódnak az egyesület munkavégzéseihez. Mivel viszont tagjainkat érinti (azok végezték el egyénileg más szerv megbízásából), ill. tagjainkat érdekelhetik az eredmények, ezért azokat itt is megadjuk.

8.1. Külső szerveknél egyénileg végzett karsztos vagy barlangos tevékenységünk

    Válogatás a Zempléni Múzeum (Szerencs) barlangos lapjai közül (MKBT kiállításra, Balogh T. - dr. Lénárt L.)

    Kutatási zárójelentés a Bükk-hegység kitermelhető vízkészletéről (NME munka, témavezető dr. Juhász J., a munkavégzők között dr. Lénárt L.)

    Szakvélemény a Szt. István-barlang Fekete-termének radonszint változásáról 1988. október - 1989. november között. (ATOMKI munka, témavezető dr. Hunyadi I., a munkavégzők között dr. Lénárt L.)

    Tájékoztató szöveg a barlangos Bélyegsorozat kibocsátásakor az elsőnapi borítékba. (Magyar Posta munka, szövegíró dr. Lénárt L.)

8.2. Barlangos bélyeg- és képeslap bemutatók

    Bár egyesületünk önállóan nem rendezett ilyen kiállítást, azonban tagjai döntő mértékben járultak hozzá azok sikeréhez, így e helyütt is történő megemlékezés feltétlenül indokolt.

    1989. augusztus 14-20. A Nemzetközi Barlangtani Kongresszushoz kapcsolódó rendezvény. 6 országból 14 kiállító (köztük én) 46 m²-nyi anyagot mutatott be. Három kiadvány, emlékbélyegző és négy címletből álló bélyegsor kibocsájtása történt meg. A szervező és kivitelező munkát dr. Lénárt L., Balla Bné és Reusz Gábor végezték tagjaink közül. A kiállítás látogatóinak száma mintegy 4000 fő volt.

    1989. szeptember 23. A Szt. István-barlangban 5 kiállító (közte dr. Gyurkó P, és én) 16 m²-nyi anyagot mutatott be a mintegy 530 fizető látogatónak. Két kiadványt és emlékbélyegzőt készítettünk. A szervező és kivitelező munkában dr. Lénárt L., Balla Bné, Balla B., Bogsán A., Kosutta M., Trakál B. és Szűcs J. (az utóbbiak mind "kis barlangászok") vettek részt.

    1989. október 13-25. A 104. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben dr. Gyurkó P. és Lénárt L. 16 m²-nyi anyagot mutatott be az iskola KB. 250 látogatójának. Az első két bemutatóra kiadott képeslapok, bélyegzések és bélyegismertetések a függelékben (10.8.) találhatók meg. A kongresszusi kiadványok megjelentetése Hadobás Sándor nagymértékű segítségével történt.

9. Elismerések
    (dr. Lénárt László)

    Az elmúlt évünk dokumentálásával a Cholnoky-pályázatban sajnos helyezetlenek lettünk (várakozásainkkal ellentétben), de a tudományos tevékenységünkért 3000 Ft-os különdíjat kaptunk.
    A 10. Nemzetközi Barlangtani Kongresszus szervezőitől budapesti és terepi tevékenységükért Balla Bné és dr. Lénárt L. pénzjutalmat és emlékplakettet, az Egyesület pedig a terepi tevékenységben való aktív részvételéért mászóeszközöket kapott.
    A kongresszuson a dia kategóriában a "Bükki barlangok" c. anyagukért a Balla Béláné - dr. Lénárt L. szerzőpáros III. helyezést ért el, melyért fém kongresszusi plakettet kaptak. Az egyesület - Nagy Zs. értékes szervező munkája alapján - 45.000 Ft-os miskolci pályázatot nyert el, melyet felszerelés vásárlására fordítottunk.
    Az MKBT Ém-i Ter. Szerv. vezetősége könyvjutalmat adott Balla B., Balla Bné, Bogsán Á., dr. Lénárt L., Nagy Zs. és Reusz Gábor részére. A MABEOSZ a miskolci bélyeg- és képeslapbemutató résztvevőinek bélyeg ajándékot adott.
    Egyesületünk vezetősége az 1989-es tevékenysége alapján Galán M. és Nagy Zs. számára pénz, Reusz Géza, Szalai F. és Veres I. számára pedig könyvjutalmat adott.

10. Függelék

10.1. A denevérek számának változása a Létrási-Vizes-barlangban 1975-1989 között (a kongresszuson angolul megjelent anyag eredetije)
    (Balla Béláné - dr. Lénárt László)

1. Bevezetés

    Geológus mérnök hallgatóként kezdtem járni (kutatni) a Létrási-Vizes-barlangot. Feltűnt, hogy az azonos útvonalon, időben változó számú denevérrel, változó nagyságú denevérkolóniákkal találkoztam. Nem értettem hozzájuk, de úgy éreztem, hogy a rendszeresen járt mérési útvonalamon fel kell jegyeznem számukat, megoszlásukat. Úgy véltem, hogy több éves denevérszám-idősor biológusoknak, természetvédőknek érdekes lehet, nekem meg nem kerül nagyon sok többletmunkába az adatok megszerzése.
    Ma már néhány hazai denevérfajt felismerek (segítőim megtanítottak rá), s tudom, hogy a barlangban hol, milyen helyen keressem őket. Emellett igen lelkes, önzetlen társaim is vannak, kiket legalább úgy érdekelnek a denevérek, mint engem. (Ez a munka is - mint az e barlang denevéreivel foglalkozó eddigi összes - inkább a barlangban, az adatmegszerzés módjában, sem mint megírásában közös.) Adatsorunk meglehetősen hosszú, s úgy vélem, a denevérek védelmével foglalkozó szakemberek is tudják azt hasznosítani a denevérek érdekében.

2. A vizsgálat helye

    A Létrási-Vizes-barlang Észak-Magyarországon a Bükk-hegységben található. Többszintes, jellegzetes víznyelő barlang, egy főbejárata (I. bejárat) és egy kürtő tetején 1971-ben nyitott mesterséges bejárata (IV. bejárat) van. A bejáratok - a denevérek számára járhatóan - többször le voltak zárva. Fő ágába több oldaljárat csatlakozik (13. ábra). Függőlegesen öt szintre lehet osztani (14. ábra). Felülről a negyedikben időszakosan aktív patak található. A fölötte lévő részekben viszont csak csepegő vizek vannak, alatta pedig inkább vízvezető résrendszerekről beszélhetünk, nem pedig összefüggő barlangjáratokról.

    A denevérekre vonatkozó adatokat a következő útvonalakon gyűjtöttük (13. és 14. ábrák):

3. A vizsgálat módja

    Hangsúlyoznunk kell, hogy 1984 őszéig a megfigyelések teljesen "melléktermékként" mentek a csepegő vizek hozamának, a barlang hőmérsékletének, később a Tó vízállásának, a patak-hozamok mérésének, ill. a radondetektorok cseréje mellett. Azóta viszont már rendszeresen teszünk denevérmegfigyelési túrákat is, azaz e vizsgálatsorozat is szervesen beépült a barlang sokirányú tudományos kutatásába. (A Létrási-Vizes-barlang ma Magyarország tudományosan egyik legjobban kutatott barlangja. Mintegy 50 szakcikk, kb. 10 egyetemi pályadolgozat, 2-2 egyetemi ill. főiskolai diplomadolgozat, 2 egyetemi doktori értekezés született geológiai, tektonikai, hidrogeológiai, klimatológiai, radiológiai és biológiai témakörökben a barlang adataiból. Emellett a barlangból nyert adatok mintegy kéttucatnyi tudományos és ismeretterjesztő könyvben, kiadványban szerepelnek részben eredeti formában.)
    A mérési útvonalakon feljegyeztük a denevérek számát. Elkülönítettük az egyedül, ill. a kolóniákban függőket. Az utóbbiakban kolóniánként határoztuk meg az egyedszámokat. (Miután a vizsgálatoknak 96-98 százalékában valamelyikünk jelen volt, az adataink egyértelműen összevethetők. Igaz, hogy egyre jobban "ráhangolódtunk", hogy hol is lehetnek denevérek, így az utóbbi évek denevérszám-emelkedésében lehet néhány százalék emiatt is.) Sok esetben észleltünk röpködő denevéreket. Számukat ezzel a megjegyzéssel tüntettük fel. Végül több alkalommal találtunk elhullott jószágokat, melyeket szintén külön csoportba soroltunk.
    1984 végén akadt egy olyan kolléga, aki a denevérek ökológiai viszonyaival kívánt foglalkozni. Ehhez meghatározta a barlangban talált fajokat (1-5). Így ma már az 1985-1989-es megfigyelések alapján ismert, hogy a barlangban 65-80 Myotis oxygnathus blythi és M. myotis (keveredve, de egymáshoz való arányukat nem ismerve) található. A Rhinolophus ferrumequinum és Rh. hipposideros fajok együttes aránya 19-33 %. Az egyéb fajok (M. nattereri, M. dasycneme, M. emarginatus, Barbastella barbatellus, Pipistrellus pipistrellus) aránya 1-3 %-os. A röpködő, fel nem ismert denevérek aránya 2% körüli, az elhullottak százalékban nem fejezhetők ki.

4. Megállapításaink

    Megfigyeléseinkből néhány egyértelmű következtetés levonható, elsősorban a legnagyobb tömegben jelenlévő Myotis-ok és Rhinolophus-ok adatai alapján. (A kevésbé egyértelmű következtetéshez feltétlenül biológus szakember szükséges.)

  1. A Myotis sp. inkább a barlang első (A és C), a Rhinolophus sp. pedig inkább a barlang belsőbb (B) szakaszán jellemző. (Hőmérsékleti szempontból az A és C szakasz bejárati zónának felel meg. A barlangi szakasz a B útvonalon a Háromszög-terem utáni rész a Tó-ig.)
  2. A Rhinolophus sp. csaknem mindig egyesével fordul elő, míg a Myotis sp. egyesével vagy kolóniákban. A legnagyobb megfigyelt kolónia 38 egyedből állt, a 10-20 darabos kolóniákból időnként több is akadt.
  3. A barlang A szakaszán (azaz zömében Myotis-ok esetében) a téli álom október elejétől április végéig tart. (15. ábra). A legtöbb egyed január végén - február közepén van a barlangban. Azaz a "behúzódás" 4-4,5 hónapig tart, míg a "kivonulás" kb. 3 hónapig. (Ez a görbe aszimmetriájából olvasható ki.) A barlang B szakaszán (azaz a Rhinolophus-ok esetében) a maximum január végén van. A C szakaszon (ahol csaknem teljes egészében Myotis-ok vannak) a maximum február végére tolódott, így a "behúzódási" szakasz 5 hónapos, míg a "kivonulás" alig több mint 2 hónapig tart. (15. ábra).
  4. A denevérek a téli álom alatt is mozognak, a kolóniák száma is jelentősen változik. Erre példaként az 1987/88-as időszakot mutatjuk be. (16. ábra).
  5. A barlang különböző szakaszain a téli félév maximális egyedszámának változása meglehetősen rendszertelen és a külső meteorológiai tényezőkkel nem találtunk kapcsolatot. Az A útvonalon 1975-1985 között határozott a csökkenés, utána viszont az emelkedés. (17. ábra). A B és C útvonalon rövidebb az adatsorunk s a változás iránya még kevésbé egyértelmű . Az A és C görbék inkább együtt, míg a B görbével inkább ellenütemben változnak. (Ez fajspecifikus is lehet!)

5. Irodalom

  1. Kováts N.: Denevérmegfigyelések - A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület évkönyve 1984. 29-31.
  2. Kováts N.: A denevérek száma a Létrási-Vizes-barlangban - A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület Évkönyve 1985. 37-39.
  3. Kováts N.: A denevérek száma a Létrási-Vizes-barlangban - A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület Évkönyve 1986. 17-18.
  4. Kováts N.: Denevérek ökológiai igényei téli álom alatt a Létrási-Vizes-barlangban - Diplomadolgozat, KLTE, Debrecen 1987.
  5. Kováts N.: Denevérek ökológiai igényei téli álom alatt - Doktori disszertáció, KLTE, Debrecen 1988.
  6. Lénárt L.: Szpeleológiai eredmények a Bükk-hegységből - Borsodi Földrajzi évkönyv, (6), 1979. 73-9b.
  7. Lénárt L.: Speleologische Verhaltnisse zum Bükk-Gebirge I-II. (Ungarn) - Der Höhlenforscher, 12.1980.1. 5-10: 2. 22-26. Dresden
  8. Lénárt L.: A Létrási-Vizes-barlang komplex barlangtani vizsgálata - Doktori értekezés, NME, Miskolc, 1983.
  9. Lénárt L. - Timkó A.: Csepegés, hőmérséklet, vízállás mérés, radondetektorcsere és denevérszámlás a Létrási-Vizes-barlangban - A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület Évkönyve. 1987-1988. 33-42.

10.2. A barlangi motívumú bélyegek, postai képeslevelezőlapok típusai (összefoglaló)
    (dr. Lénárt László)

    A barlangos motívum közé mindazt besoroltam, amelyek a barlang szóval, a barlangokkal, a barlangkutatókkal egyértelmű kapcsolatban vannak.
    A barlangi motívumú bélyegek közé 771 db-ot soroltam, s ez a kiadott bélyegek kb. 0,2 %-a. A postai képeslevelezőlapok számát nem tudom, de több százezer képeslap átnézése alapján arányukat 0,4-0,8 % közé teszem.
    A barlangi motívumokat a következőképpen határoltam le:

  1. A barlang díszei (cseppkövek, jégképződmények, formák)
  2. Barlangokban történő események (csónakázás, vonatozás barlangban stb.)
  3. Barlangi sziklarajz, sziklafestmény
  4. Barlangokhoz kapcsolódó állatok (denevér, barlangi medve, gőte, hal, madár)
  5. Híres barlangkutatók, barlangfelfedezők (Herman Ottó, Emil Rakovita, A. Humboldt, Sturt, Mitchell, H. Tazieff)
  6. Rombarlangok, természetes kőhidak (tengeri és szarazföldi)
  7. Barlangbejáratok (fő motívumként vagy háttérként)
  8. Barlangbejáratban lévő emberi létesítmény (vár, templom)
  9. Barlangi motívumú festészet (születés és halál a barlangban, szentek barlangban, stb.)
  10. Denevérek címerben vagy egyéb módon díszítőelemként
  11. Barlangkutatásban (is) használható felszerelések (sisak, karbidlámpa, karabiner, stb.)
  12. Külszíni mésztufakiválások
  13. Barlangok térképeit, metszeteit ábrázoló kiadványok

    A dolgozatomban a gyűjtemény fejlesztési lehetőségeivel is foglalkozom, valamint nemzetközi gyűjtőszervezet létesítésére tettem javaslatot.
    A teljes anyag angolul megjelent a kongresszusi hivatalos kiadványban. (Lásd: irodalmi tevékenységünk.)

10.3. Radon profil egy 270 m mély karsztkútban (összefoglalás)
    (Hakl József - dr. Lénárt László - dr. Somogyi György)

    A Nehézipari Műszaki Egyetem használaton kívüli 1971-ben készített 270 m mély fúrt karsztkútjának radon profilját LR-115 típusú detektorokkal vizsgáltuk. Az eredmények folytonos, felfelé irányuló, 0,7 m/s átlagsebesség körüli radon transzportot jeleznek. A jelenség a víz konvekciós keveredésével magyarázható, melyet a hőmérsékleti gradiens okoz.
    A teljes anyag angolul a kongresszusi kiadványban, az ATOMKI Report-ban, magyarul az MHT vándorgyűlésének anyagában megjelent. (Lásd: irodalmi tevékenységünk.)

10.4. Barlangi radonmérések a Keleti-Bükk barlangjaiban (összefoglalás)
    (dr. Lénárt László - dr. Somogyi György - Hakl József ­ dr. Hunyadi Ilona)

    Barlangi radonmérések a Létrási-Vizes, az Anna, a Szepessy, az István-lápai és a tapolcai Tavas-barlangban 37 különböző helyen folytak és folynak 1983 óta. A mérőhelyek álló, folyó és csepegő vizekben, levegőben és talajban vannak. (voltak) elhelyezve.
    A levegőben mérhető radonkoncentráció változásában a szezonális ingadozás nagyon jól kimutatható, de a barlangba folyó vízzel való kapcsolata is nagyon egyértelmű. A Létrási-Vizes-barlangban az átlagos radonszint a barlangba befelé haladva emelkedik.
    Az Anna-mésztufabarlang dolomitból kilépő forrásainak radon aktivitás-koncentrációja lényegesen magasabb, mint a mésztufából kilépő forrás esetében.
    A tapolcai Tavas-barlang meleg vizének radonaktivitás-koncentrációja kiemelkedően magas a többihez képest. (Lásd: 3.3.)
    A teljes anyag angolul a kongresszusi kiadványban, ill. az ATOMKI Reportban megjelent. (Lásd: irodalmi tevékenységünk.)

10.5. Barlangkimutatás VLF módszerrel (összefoglalás)
    (Ficsór Lajos - Majoros Zsuzsanna - dr. Pető Gábor)

    Az Esztramos-hegyen működő mészkőbánya területén, a védett Földvári-barlangtól 80 m-re, azonos tengerszint feletti magasságon egy új barlang tárult fel 1988 tavaszán. A kb. 20 m hosszú, cseppkőkiválás miatt járhatatlanná szűkülő, hasadék mentén kialakult barlang vége a Földvári-barlang felé sejttetett továbbjutást. A heliktitben gazdag baloldali ág, a hófehér aragonitokkal borított alsó barlangszakasz alapján érdemesnek ítéltük az esetleges folytatás megkeresését.
    A bánya vállalta, hogy fúrásokkal megkutatja a területet, de kérte, jelöljük ki, hol fúrjon. Ennek érdekében az OKTH Ém-i Felügyelősége felkérte az NME Geofizika Tanszéket, jelölje ki az esetleges barlangok helyét. Gyors és olcsó, célnak megfelelő módszerként VLF (nagyon alacsony frekvenciájú) mérésekre került sor.
    A mérés alapján 10 db fúrás került lemélyítésre, de nagyméretű, az előző barlanggal összefüggő barlang nem került elő. A tervezett lyuk-TV felvételre anyagiak híján nem került sor. A barlanghoz legközelebb eső, 2 m-nél nagyobb üreget harántolt fúrólyuknál bontásos feltárásra került sor a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület részéről, de a fúrással észlelt üreg nem csatlakozott nagyobb barlanghoz.
    A teljes anyag angolul megjelent a kongresszusi hivatalos kiadványban (Lásd: irodalmi tevékenységünk.)

10.6. A kongresszusi D1, E2 kirándulások minket érintő részei
    (dr. Lénárt László)

    A D1 kirándulásvezetőjében a Létrási-Vizes-barlang első részének földtani térképe található. Mivel a tanulmányút elsősorban karszthidrogeológiai jellegű volt, ezért a barlang tudományos kutatásának eredményei közül a csepegésmérési, valamint a Tó vízszintjének és a csapadéknak a kapcsolatát bemutató grafikonokat közölte a szerkesztő, Maucha László.
    A csepegésmérések közül az 1971-78 közötti havi értékek, a havi átlagos beszivárgás, valamint a beszivárgás tartósságát bemutató ábrák közlésére került sor.
    Az E2 (bükki) tanulmányút ismertetőjében a Létrási-Vizes­barlang kutatástörténetéről, a legfontosabb geológiai, hidrogeológiai, klimatológiai, biológiai, radiológiai, eredményekről olvashatunk. A barlang bejárási útmutatóját a barlang földtani térképe teszi egyértelművé, valamint a barlang kutatásával foglalkozó legfontosabb irodalmakat, is közli.
    Mindkét anyag nagy elismeréssel szól a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület sokoldalú barlangkutató tevékenységéről.