Nyílt nap

(Tóth Ágnes)

December elején egy plakátra lettem figyelmes iskolánk hirdetőtábláján. Az állt rajta, hogy nyílt napot szervez a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület Létrás-tetőn, 1997. december 13-án.
Kiderült, hogy az egyik osztálytársnőm bátyja is barlangászik, így ő is jelentkezett, illetve még néhány fiú és lány az iskolából. Jó kis csapat gyűlt össze, tehát még nagyobb kedvvel vágtam bele ebbe a nagy kalandba.
A találkozó reggel fél 9-kor volt az 5-ös busz végállomásán. Kimentünk Lillafüredre és onnan a turista úton felgyalogoltunk a létrás-tetői barlangászházhoz, ahol már a többiek vártak minket. Az aznapi program a Létrási-Vizes-barlang volt. A barlangászok tanulóbarlangnak hívják, ugyanis ide szokták a kezdőket levinni. Elég sokan gyűltünk össze, így két csapatot indítottak. Én az első csapattal indultam a barlang felé. Tele voltam izgalommal hiszen még soha nem voltam így bezárva a föld mélyébe. Reménykedtem, hogy nem vagyok klausztrofóbiás. Mikor odaértünk a bejárathoz elláttak minket néhány jótanáccsal, majd beizzítottuk a lámpáinkat. A leereszkedés kissé nehézkesen ment, mivel a többségünket biztosították a létrán, nehogy valami baleset történjen. A barlang nagyon tetszett. Sok szépet láttunk és kiderült: nem vagyok klausztrofóbiás. Szerencsére mindannyian megúsztuk épp bőrrel. Ezután siettünk vissza a házba, hogy a másik csapat is elindulhasson.
Mindenki kellemesen elfáradt és jól esett a házban teletömni a hasunkat. Megvitattuk kinek mi tetszett és hogy milyen élményekkel tér haza. Én nagyon beleszerettem a barlangászatba és remélem módom lesz rá, hogy folytathassam.