Jelentés
a lillafüredi Vesszős-völgyben útépítés közben megnyitott barlang feltárásáról

A Keletbükki Állami Erdőgazdaság Lillafüred mellett a Vesszős-völgyben a kitermelt fa leszállítására utat épít. 1962. március 2-án Ecsegi István a kőzet meglazítására szükséges robbantásokhoz robbantó lyukakat fúrt. Az egyik helyen észrevette, hogy a fúrója megszaladt. Március 9-én Koza János munkavezető és Koza István robbantómester az Ecsegi által kifúrt lyuk kirobbantása után észrevették, hogy a robbantás helyén egy kisebb lyuk támadt. A törmeléket elkaparva egy üreget találtak. Az esetet még aznap délután jelentették Lukáts Sándor művezetőnek, aki még aznap este felkért, hogy vizsgáljuk ki az újonnan feltárt barlangot.

Március 10-én Várszegi Sándor munkatársunkkal még a reggeli órákban a helyszínen megnéztük a kirobbantott üreget, és mivel abba egy ember még nem fért be, kérésünkre Koza János munkavezető kitágíttatta a bejárati nyílást. Még aznap délután Várszegi Sándor, Zsellér György, Kutas Tamás, Bán István, Tokár Ferenc, Herendi Károly, Vereczky Sándor, Liptai Edit és Kassai Katalin munkatársainkkal kiszálltunk a barlanghoz. A szokásos gázpróba elvégzése után Várszegi Sándor és Zsellér György ereszkedtek le először. A robbantások alkalmával meglazult törmelék eltávolítása után egymás után ereszkedtek le tagjaink a barlangba, és megkezdtük annak feltárását, valamint felmérését.

A barlang a Vesszős-völgy bal oldalán, a völgy talpától 10 méterrel magasabban nyílott meg, a Lillafüred-Eger műúttól 250 méterre. Triász korú felső ladini világosszürke mészkőben keletkezett, alulról feltörő víz hatására. A szűk bejárati nyíláson leereszkedve 3 méter mélyen törmelékhalmazon ér le a lábunk. Az első terem 3,5x2,5 m nagyságú. Ebből a teremből egy 1,8x1,8 m méretű kisebb terembe juthatunk, melynek K-i és Ny-i oldalán egy-egy eltömődött szűk járat nyílik. Ezekbe bontás után kb. 2-2 métert lehet becsúszni, tovább teljesen eltömődött. Ugyancsak eltömődést tapasztaltunk az első teremben is. A barlangban jelenleg légmozgás nincs. Az eltömődésekből ítélve a barlangnak feltétlenül folytatása van, és nagyon úgy néz ki, hogy a tervezett út alatt húzódik, csak kérdéses, hogy emberileg járható-e, vagy további része is eltömődött. Cseppkőképződményekben a barlang szegény. Apró kis gomba alakú képződményeket, és borsóka szerű bevonatot találtunk a falakon, mutatóban egy-két kisebb sztalaktittal.

A feltárt barlangnak tudományos és idegenforgalmi szempontból nincs sok jelentősége. Az eltömődött részeknek kibontása - a törmeléknek igen nehéz kiszállítása miatt - körülményes és lassú munka lenne. Az erdőgazdaság tervezett útja alatt egy ilyen nyitott üreg nem maradhat, ezért véleményünk szerint a bejárati nyílás szűk részét célszerű lenne kirobbantani, és az üreget törmelékkel eltömni. Ajánlatosnak tartanánk az útnak ezt a szakaszát gondosan átvizsgálni, mert hasonló üreg vagy üregek még előfordulhatnak.

Jelentésünkhöz mellékeljük a feltárt karsztüreg alaprajzát és metszetét.

Miskolc, 1962. március 10. Borbély Sándor

Kovács Attila, 2006.