BARLANGI SÉRÜLT-SZÁLLÍTÁSI TECHNIKA

C. DODELIN

Nem része ennek a dokumentációnak, mivel feltételezi a következők ismeretét:

• A barlangban való haladás technikáját (kikötések, csomók, kötelek, mászó- és ereszkedőgépek használatát ...)
• Mentési technikák (önmentés, segélynyújtás nehéz helyzetben, a kimentés fortélyai ...)

A mentők - egy mentés alkalmával - tökéletes technikai tudással kell rendelkezzenek:

• Egyrészt ellenőrizni kell a helyszínen talált felszerelést és beszerelést, kijavítani ha veszélyesnek találták.
• Másrészről ismerni kell a mentési módszereket, hogy képesek legyenek cselekedni a sérült mellett, akit ki akarnak menteni.

1. A SZABÁLYOK

1.1. A mentőknek meg kell tudni különböztetni a kötelek között azt, ami a mászásra szolgál és felmérni azokat a helyeket ahol önbiztosítást alkalmazhatnak, hogy elkerüljenek egy újabb balesetet és megteremtsék saját biztonságukat. A kiépítések szokásos bonyolultságát tekintve csak gyakorlott barlangászok jöhetnek számításba.

1.2. Minden munkacsoportban minden tagnak jól meghatározott, behatárolt feladatának kell lennie! Legyen egy csoportvezető minden csoportban, aki koordinálja a műveletek helyes menetét.

Egy csoportban 4-8 mentőnek kell lenni, igény szerint.

1.3. A kötelek végén, az akna alján a következő jeleket kell használnunk:

1 csomó: mászó (haladást lehetővé tevő) kötél
2 csomó: húzó kötél
3 csomó: biztosító kötél



Síppal történő utasítás adáskor:

1 sípszó: állj
2 sípszó: fel
3 sípszó: le

Ne felejtsük el, hogy a sérült kiszállítása az orvos ellenőrzése és véleménye szerint kell, hogy történjen!

2. A HORDÁGY

A sérült elhelyezésekor is követni kell a mentésnél jelen lévő orvos utasításait!

• A hordágy haladása kíméletes legyen! Jó összhangban, ütés- és ütközésmentesen kell szállítani!
• A sérült semmilyen esetben sem kerülhet fejjel lefelé! Kobakot és (sí vagy motoros) szemüveget kell, hogy viseljen!
• A legtöbb köteles manőver alatt: a hordágyat két kötéllel kötjük ki: egy húzó és egy biztosító kötéllel. Egy harmadik (vissza)tartókötél a hordágy lábánál lehetővé teszi elinduláskor a manőverezés segítését.
• A barlangi hordágy több tartó hevederrel rendelkezik a kötelek felerősítéséhez, és oldalsó fogófülekkel a kézi szállítás megkönnyítéséhez.
• Egy mentő kísérje a hordágyat a függőleges részeken, hogy irányítsa, védje és biztosabb érzést nyújtson a sérültnek!
• A sérült kényelme érdekében a hordágyat - amennyire lehetséges - vízszintes helyzetben tartjuk. (követni az orvos utasításait!).



Egyensúlyi helyzet kialakítása

3. A LEERESZTÉS TECHNIKÁJA

• 2 kötél szükséges: 1. eresztőkötél, 2. biztosítókötél.
• 2 ereszkedőgép az eresztőkötélen lehetővé teszi, hogy egy személy felügyelje az eresztést.
• A biztosítókötélen egy működésre kész húzórendszert építhetünk ki előre, ha szükség lenne a hordágy felhúzására. Biztosítani kell, hogy a biztosító kötél vonalában ne legyen kőhullás.
• Az elhúzást végleges helyre a kísérő teszi. Ez utóbbi irányítja az eresztést, és választja meg, hogy melyik kötél tartja a hordágyat, hogy a szükséges elhúzásokat helyre lehessen tenni.

4. A FELHÚZÁS TECHNIKÁJA

4.1. A biztosítás

Egy külön kiépítésen, egy csiga és mászógép rendszerből áll, és egy mentő kezeli. A kötél egyenesen a hordágyhoz megy le és ellenőrizni kell, hogy ne lökjön le köveket és ne akadjon be! A biztosítás átveheti a húzókötél szerepét az aknából való kiemeléskor, vagy bármilyen más művelet megkönnyítésére.

4.2. A húzás

4.2.1. Egy húzórendszert kell kiépíteni, figyelembe véve a mentők kényelmét, akik legalább hárman lesznek. A kötelet a hordágyra egy csavaros acél karabinerrel kapcsoljuk. Minden csapatnak meg kell legyen a megfelelő számú saját karabinere, nem számíthat az előző csapat eszközeire. A csigák megkönnyítik a húzást, kiküszöbölve a súrlódást és lehetővé téve, hogy a hordágy magasan az akna pereme fölé érkezzen.

4.2.2. Többféle húzórendszer ismert. Mindegyiket több mentő működteti, akik saját mászógépeikkel húzzák a kötelet. Egy vagy több mentő lehet ellensúly (ellensúlyos technika). Meg lehet osztani a húzást több-kevesebb rendszer alkalmazásával, de maradjunk az ésszerűség határain belül. Több szerelék alkalmazása oda vezethet, hogy úgy megnő a súrlódás, hogy rontja a hatásfokot. A húzórendszert az akna szélétől a lehető legmesszebb kell elhelyezni, és a visszaereszthető terelőcsigát az akna peremétől a legmagasabbra kell tenni!



• A csigás elhúzások beépítésénél a szükséges minimumra kell törekedni. Az elhúzások kikötési pontjainak is biztos pontoknak kell lenni, mert minél kisebb az elhúzás kötéllel bezárt szöge, annál nagyobbak az ébredő erők.
• A fix csigákat karabinerrel kötjük ki és nem oldhatók terhelés alatt.
• Az elengedhető csigák, amik csomóval vannak kikötve, nehézség nélkül levehetők terhelés alatt is.



• A mozgó vagy visszaereszthető csigák egy ereszkedőgéppel vannak visszatartva. Ilyenek beépítése nagyon bonyolult rendszert adhat, maradjunk a hatásosságon határain belül!



• Az élő csiga: egy barlangász - csigával és 2 karabinerrel a deltáján vagy a kantár végén - csigaként használható ott, ahol a kötél nem törik meg túlságosan. Ez a barlangász a helyéről segíthet a húzásban is, és kiszállhat a rendszerből, amikor már nincs rá többet szükség. Utasításokat szintén tud továbbítani.

Egy csapat több helyszínt vagy aknát is kiépíthet, ha szükséges.

4.3. A sérült kisérése

A kísérő kantárjával a hordágyhoz kötve kíséri a sérültet a mászókötélen.

• Kiszereli az oldható csigákat és meghatározza a húzás ritmusát, irányítva a hordágyat ha szükséges.
• Hogy megállítsa a húzást, a húzókötélre terhel a saját súlyával. A húzók megérzik ezt a plusz súlyt és megállnak a húzásban néhány percre. Amikor a kísérő befejezte a munkáját, leszáll a húzókötélről. Ezt érzékelve a húzók ismét dolgozni kezdenek. Ez a jelzőrendszer gyakorlott csapatokat igényel és egyértelmű cselekedeteket.

4.4. Nagy aknák

• A nagy aknákban az ellensúlyos rendszert jól alkalmazhatjuk.



Ez a rendszer gyors és egyenletes felemelkedést tesz lehetővé a sérült számára, tehát több kényelmet ad. A hordágy az aknában egy ellensúlyként használt mentő súlyától emelkedik fel, ezért minimális erőkifejtést igényel.

Kiépítése:

• Egy dupla (vagy még jobb a tripla) kikötési pont, nagyon magasra helyezve az akna pereme fölé, benne egy csiga. Ebben a csigában halad át a húzókötél.
• Egy másik kikötéshez megy a hordágy biztosítókötele (csiga/mászógépen keresztül).
• Az ellensúlyként szolgáló barlangász biztosító kötele egy harmadik (külön) kikötési pontból indul ki (ereszkedőgépből vezetve).

Három kötelet kell beszerelni, melyeknek a hosszát az akna mélysége, plusz a hordágy kiemeléséhez és biztonságos helyre való elviteléhez szükséges kötélmennyiség határozza meg.
A húzókötél a hordágyra van erősítve, átmegy a csigán és visszamegy az aknába 10-15 métert. Tegyünk csomót a kötél végére!
A két biztosítókötélnek jól megkülönböztethetőnek kell lenni! Az egyik a hordágyhoz, másik az ellensúlyt alkotó mentőhöz megy.

Működtetése:

1. Az akna alján a mentők visszafogják a hordágyat!
2. Az ellensúlyként szolgáló mentő elhelyezkedik a húzókötél aknába lógó szálán, az ereszkedőgépén. Eloldja a kantárját és leereszkedik addig a magasságig ahová a hordágy kell, hogy érkezzen (egy kissé az akna pereme fölé). Lebiztosítja az ereszkedőgépet.
3. Ekkor hordágyat - amit idáig visszafogtak lent - elengedik, és megkezdheti az emelkedést. Ha az ellensúly nehezebb mint a sérült, az emelkedés sebességét lassíthatják és ellenőrizhetik az ellensúly fenti biztosításánál (az ereszkedőgéppel visszatartva). Ha könnyebb, a sérült biztosítókötelén lehet enyhén húzni, ami könnyíti a manővert) Az akna első felében az ellensúly irányítja kissé a hordágyat, a húzókötél segítségével.
4. Amikor a hordágy az akna pereme fölé ér, az ellensúly leér a földre, engedni kell a húzókötélre. Az ellensúly tehát leveszi a lebiztosítást az ereszkedőgépéről és igény szerint utána enged a kötélnek.
5. Az akna tetején 4 mentő veszi át a hordágy felügyeletét.

Ez a módszer maximális biztonságot nyújt mindenkinek.

Az a megoldás, ahol az ellensúly a saját mászógépeivel mászik a húzókötélen azokban az esetekben szükséges, amikor kevés a mentő. Lényegében a húzó barlangásznak kétszer kell megmásznia az akna magasságát. Emiatt ez utóbbi változat nem ajánlott nagy aknákba. Pl.: egy 100 méteres akna esetén a fent leírt módszerrel a hordágy néhány perc alatt felhúzható, míg az utóbbi módszer sokkal időigényesebb: egy barlangásznak 200 m felmászás jumárral kb. 30-60 perc.

Egy csörlő ugyancsak megkönnyítheti a helyzetet, azonban használata elővigyázatosságot kíván:

• Az elhelyezése és használata gyakorlatot igényel.
• A szállításnál figyelembe kell venni az acélkábel súlyát és terjedelmét!
• Beszerelésnél egy barlangász leereszkedik, hogy elhelyezze a kábelt és beépítse szükség szerint a fém terelőcsigákat.
• Vigyázzunk, hogy a kábel feszített állapotban se keresztezzen egy kötelet sem!
• Kábeles vagy köteles csörlő használata nem mentesít a hordágy-kísérő személy és a biztosítókötél alkalmazása alól.

5. KÖTÉLHIDAK

5.1. Nagy törmelékes teremben, tavon vagy vízfolyáson való áthaladáskor, ferde aknákban ... stb., egy kifeszített kötél vezetheti a hordágyat.

5.2. Három kötelet használunk:

5.2.1. Az egyik a tartókötél, ami ki van feszítve, hogy vezesse a hordágyat. A hordágy ezen 3 csigán csúszik, amik össze vannak kötve, hogy elkerüljük a rángatást. Ez a kötél mászógép nélkül van megfeszítve, és elég szabad kötélhosszat kell hagyni a végén, hogy szükség esetén le lehessen engedni a hidat.
Mivel elég jelentős erők ébrednek a rendszerben, három nitten kell kikötni a kötelet. Ha természetes kikötési pontokat használunk, meg kell győződni azok kiválóságáról.

5.2.2. Kell egy tartó/biztosító kötél is, kevésbé megfeszítve, mint a tartókötél. A hordágyat karabinerekkel csatoljuk hozzá, amik a tartókötélen lévő csigákat is tartják.



5.2.3. A harmadik lesz a húzókötél, ami ugyanazt a szerepet játssza mint az aknákban való fel- vagy lemenetelkor. Kiépítünk rá egy húzórendszert vagy két ereszkedőgépet igény szerint, és visszaereszthető csigát, ha szükséges.

5.2.4. A biztosítókötél a hordágyra van kötve és egy csiga/mászógép működteti. Egy (negyedik!) visszahúzókötél szabályozza a hordágy sebességét (főleg a vízszintes kötélhíd elején!), és lehetővé teszi a hordágy visszatérését is szükség esetén.

Ferde kötélhíd:

6. KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ JÁRATOK

A különböző nehézségeken való áthaladáson kívül a hordágy szállítása a föld alatt lehet még meanderben, szűkületben ...

6.1. Szűkületek és kuszodák

Bizonyosodjunk meg róla, hogy a járat eléggé ki lett-e tágítva. Ekkor húzhatjuk a hordágyat kötél segítségével, és irányíthatjuk két mentővel: az egyik előtte, a másik mögötte. Ugyanez a technika függőleges hasadék esetén is.

6.2. Meanderek



• Keressünk magasabban egy szélesebb járatot!
• A hordágy lejjebb eresztésére használjuk ki a hasadék csavarodásait.
• Továbbíthatjuk a hordágyat a mentők térdén, vagy a lábaik között, a kantárjaikról lelógatva. A mentők használhatják a mellbekötőiket is, hogy megosszák a terhelést.
• Néhány kanyarban függőlegesen juthat át a hordágy.
• Ne vigyük be a hordágyat egy meanderbe, ha nem vagyunk biztosak annak áthaladásában!



6.3. Nagy kaotikus járatok

Egy felderítő előre mehet kitűzni az útvonalat és jelezni a nehézségeket, hogy elkerüljük a hibákat és megállásokat.

...