M o t t ó :

A barlangkutatás
sportalapú,
emberformáló közösségben végzett,
tudományos tevékenység.

BARLANGÁSZ HIMNUSZ

A 20 éves szervezett miskolci egyetemi barlangkutatás alkalmából rendezett

OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI

c. konferencia szervezőbizotsága:

Konferenciánkat a rendező szerveken kívül anyagilag és erkölcsileg támogatták:

A Nehézipari Műszaki Egyetem (NME)
• Ásványelőkészítési Tanszéke
• Ásvány- és Kőzettani Tanszéke
• Bányaműveléstani Tanszéke
• Fémtani Tanszéke
• Fizikai Tanszéke
• Földtan-Teleptani Tanszéke
• Geodéziai és Bányaméréstani Tanszéke
• Vegyipari és Automatizálási Főiskolai Kara (VAFK)
• Bányamérnöki Kar Tudományos Diákköri Tanácsa
• Tudományos Diákkör Karszthidrológiai Szakcsoportja (TDK KHSzCs)
• Központi Könyvtára
• Közművelődési Bizottsága
• Bélyeggyűjtő Köre
Az Országos Magyar Bányászati-Kohászati Egyesület (OMBKE) Egyetemi Osztálya
A Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) Északmagyarországi területi Szervezete
A Magyar hidrológiai Társaság (MHT) Északmagyarországi Területi Szervezete Hidrogeológiai Szakosztálya
A Miskolci Egyetemi Atlétikai és Futball Club (MEAFC)
A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület
A Miskolci Alpin Club (MAC)

Az NME barlangkutató csoportjainak vezetői

NME TDK Karszthidrológiai Szakcsoport

Patronáló tanszék és képviselője:

• Fizikai Tanszék, Nébli Vendel 1964-1967
• Bányaműveléstani Tanszék, Németh Alajos 1967-1971
• Földtan-Teleptani Tanszék, Németh Alajos 1971-1978
• Földtan-Teleptani Tanszék, Lénárt László 1978-

Csoportvezető:

• Nébli Vendel 1964-1969

Tanárvezető:

• Nébli Vendel 1969-1974
• Lénárt László 1978-

Diákvezető:

• Czipó Ferenc 1970-1972
• Balás László 1972-1974
• Szombathy Zoltán 1974-1975
• Lévay Tibor 1975-1978
• Kovács Lajos 1978-1980
• Gombor László 1980-1981
• G. Nagy Tibor 1981-

MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport

Csoportvezető:

• Gyurkó Péter 1967
• Láner Olivér 1967-1968
• Majoros Zsuzsanna 1968-1978

NME VAFK Barlangkutató Csoportja

Csoportvezető:

• Czipó Ferenc 1976-

A miskolci egyetemi barlangkutatók névsora

Listánkon minden olyan barlangkutatót igyekeztünk feltüntetni, aki:

1. a szervezett miskolci egyetemi barlangkutatás megindulása előtt bekapcsolódott a városi szervezésű barlangkutatásba, vagy
2. a Nehézipari Műszaki Egyetem Tudományos Diákköre Karszthidrológiai Szakcsoportja (TDK KHSzCs) tagja, ill. volt tagja, vagy
3. a Miskolci Egyetemi Atlétikai és Futball Club Marcel Loubens Barlangkutató Szakosztálya (később Szakcsoportja) volt tagja, vagy
4. a Nehézipari Műszaki Egyetem Vegyipari Automatizálási Főiskolai Kar Barlangkutató Csoportja tagja, ill. volt tagja, vagy
5. valamely csoporthoz rendszeresen járt barlangot kutatni, de nem volt (vagy végzettek esetében már nem volt) tagja a felsorolt csoportoknak, vagy
6. olyan egyetemi oktató, nem oktató dolgozó, hallgató, aki a megjelölt egyetemi barlangkutató csoporton kívül végzett (végez) barlangkutató tevékenységet.

(Az első négy csoportot a felsorolásban "fejezetcímekkel", az 5. csoportot *-gal, a 6. csoportot pedig **-gal jelöltük. Meghalt kutatótársainkra a + utal.)

A nevek esetében a "dr." jelet csak abban az esetben alkalmaztuk, ha a fejezetcímben jelzett időben már jogosan használhatta. Ugyanezen ok miatt a nőket általában leánykori nevükön tüntettük föl.

1963-ig

Bán István, Cső Bén Ling, Fülöp András, Füst Antal, Hamar György, Király Péter, Oswald György, Papp Gyula, Somfai Attila, Somlóvári László, Szepessi József, Tóth József, Várhegyi Pál, Várszegi Sándor, Zsellér György

TDK 1964-67.

Almási József, Balogh Tamás, Berkes István, Bucher József, Czipó Ferenc, Eördegh Szabolcs, Ferenczi László, Garab Kinga Valéria, Gyulyás Ferenc, Haniss Béla, Koncsek Béla, Kuchta Gyula **, Láner Olivér, T. Lengyel Ferenc, Lengyel Zoltán, Liptai Edit **, Majoros Zsuzsanna **, Mészáros Károly **, Nébli Vendel, Németh Alajos, Nyers József, Pák István, Pozsgai Gyula, Stauderer József, Szekszárdi József, Szép Attila, Szigligeti Antal, Szilágyi Zsombor, Tassy Mihály, Tihanyi László, Tokár Ferenc **, Tóth László, Veres Vilmos, Vidra Kálmán, Vincze Tamás, Zámpory Vilma **

TDK 1968-73.

Almási József, Balás László, Balogh Iván, Berkes István, Bíró Dénes, Bodri Gyula, Bucher József, Csodó Mária, Csorba János *, Czipó Ferenc, Dienes Endre, Eördegh Szabolcs, Firbás Miklós *, Gulyás Ferenc, Gulyás Sándor, Haniss Béla, Harsányi Árpád, Hartai Éva, Kapitány Gabriella *, Keresztes György *, Kiss Péter, Koncsek Béla, Kormos László, Kozák Miklós, Kuchta Gyula **, Legeza Miklós, Lengyel Zoltán, Lénárt László, Madarasi András, Magyari Dániel, Majoros Zsuzsanna **, Mészáros Károly ** +, Nagy Géza, Nagyistók Ferenc, Nébli Vendel, Németh Alajos, Nyers József, Ötvös Károly, Pák István, Pápa Antal, Pethő Ágnes *, Pethő Gábor, Pozsgai Gyula, Pusztafalvi Győző, Rakonczai László *, Recskó Mária, Réber Anikó *, Román Árpád, Sámsoni Zoltán, Sebestyén István, Stauderer István, Szablyár Péter, Szakácsi József, Szakonyi István, Szekrényi Gábor, Szekszárdi József, Szeremley Géza, Szeremley Szabolcs, Szép Attila, Szilágyi Zsombor, Szombathy Zoltán, Szunyogh Gábor, Tassnády Péter *, Tassy Mihály, Tihanyi László, Tímár Zoltán, Tóth László, Tóth Péter, Tulák László +, Ujj Tamás *, Újszászi József, Vidra Kálmán, Vígh Ernő **, Vincze Tamás, Virág Ágnes, Virág Zoltán, Wodala János *, Zámpory Vilma

TDK 1974-78.

Almási László, Ács Katalin *, Ádám Ilona, Babos Árpád *, Balás László, Bock János, Bodri Gyula, Bodrogi Marilla, Dankó Zsolt, Delmagijn Henmedhev, Dienes Endre, Fehér Ernő, Ficsór Lajos, Germán Erzsébet **, Gombkötő László, Grill József, Gyalog Éva *, Kardos Béla, Kárpáti István, Kelemen Zoltán, Kovács Gábor, Kovács Lajos, Lévay Tibor, Lőrincz György, Majoros Ferenc **, Mester Ágnes *, Németh Alajos, Olasz József, Pataki András, Rancz Balázs, Sebestyén István, Simon Ernő, Somodi László **, Szabó Miklós **, Szalkó József, Szaló József, Szombathy Zoltán, Tassnády Péter *, Tóth Sándor, Törös Endre, Újszászi József, Vajda Ilona, Váci Gyula, Vágvölgyi Tamás, Várszegi Zsuzsanna, Virág Ágnes, Virág Zoltán, Veres Lajos, Zámpory Vilma

TDK 1979-81.

Csernyák Attila, Detre László, Fehér Ernő, Ficsór Lajos **, Garai István, Gédra Ferenc, Gombor László, Hernádi Béla **, Kazinczy Gábor, Lénárt László, Maginecz János, Miklós Gábor, Nagy István, Öveges István, Prakfalvy Péter, Radeczky János, Simon Ernő *, Simon Gabriella, Spielmann Attila, Szabó József, Szabó Zsuzsanna, Szerencsi László, Tóth István, Vajda Ilona *, Varga Zsuzsanna, Várszegi Zsuzsanna, Virág Zoltán, Veres Lajos, Vöröskői István, Zergi István

TDK 1982-84.

Borka Attila, Csató István, Debreceni Ferenc, Dobolán Jenő *, Fehér Ernő *, Ficsór Lajos **, Gábris Tibor, Guba István, Győrffy Ágnes, Kiss Kános **, Komjáti Miklós, Kóra Károly **, Landi Miklós, Lénárt László dr., Lévay Tibor *, Miskolczi Rita, Nagy István, G. Nagy Tibor, Németh Csaba, Nonn Ferenc, Pordán Lajos, Schneidler Judit, Simon Ernő *, Somogyvári Rudolf, Soós Zsolt, Spanyol József, Szabadkay Béla **, Vajda Ilona *, Varga Károly, Varga Zsuzsanna, Veres Lajos *, Veres Zoltán, Viszkoh János

Marcel Loubens 1967-71.

Balás Anna, Balás László, Balogh Tamás, Bodri Attila, Bodri Éva, Bodri Gyula, Buris Mária, Csorba János, Csontos János, Eördegh Szabolcs *, Ertsey Ágnes, Földi Zsolt, Gyöngyi László, Gyurkó Barnabás, Gyurkó Erzsébet, Gyurkó Péter, Hájer Klára, Hevesi Attila, Ivanovics Iván, Ivanovics Kálmán, Jaczkó Barnabás, Jurek Sándor, Kavrán Ferenc, Kelen Gábor dr., Kiss Attila, Kiss Erzsébet, Komlóssy Attila, Kordos László *, Koroknay József, Kuchta Gyula, Kutas Tamás, Láner Olivér, Lénárt László, Liptai Edit, Majoros György, Majoros Zsuzsanna, Mezei Ferenc, Molnár Gyula, Nyitrai Péter, Ócsay László, Palitz Noémi, Serbán Gabriella, Soltész Ágnes, Szabó Károly, Szenthe István, Szeremley Géza, Szeremley Szabolcs, Szomorú Zsuzsanna, Tokár Ferenc, Vincze Ferenc, Zámpory Vilma

Marcel Loubens 1972-78.

Balás Anna +, Balás László, Balogh Iván, Balogh Tamás, Barcza Szabolcs dr. *, Bányász Margit, Bodri Attila, Bodri Éva, Bodri Gyula, Burdiga Ottó, Csatlós Lóránd, Csontos János, Csorba János, Czanik Erzsébet, Czetli Teréz, Dienes Endre, Emánuel T. György, Erdei Péter, Farkas Miklós, Fáy Márton, Fehérvári Béla, Franczóczki Anna, Gajdosi István, Gonda Gyula, Gyöngyi László, Gyurkó Péter, Hajdú Mária, Hájer Klára, Hamvas Béla, Hevesi Attila dr. *, Hevesi Béla, Iglóvári Tibor, Kardos Béla, Kasza István, Kelen Gábor dr., Kiss Attila, Kiss Attiláné, Kormos László, Kovács Zsolt, Kuchta Gyula, Láner Olivér, Leskó Péter, Lénárt László, Major Zsolt, Majoros Zsuzsanna, Máriássi Ferenc, Máté Mária, Mázik Erzsébet, Mélypataki Zoltán, Murányi Ferenc, Palitz Noémi, Pápa Antal, Paszternák Gábor, Pethő Gábor, Plihál Katalin *, Rakonczai László, Réber Anikó, Répási Lajos, Regéczy Ágnes, Sebestyén István, Somodi László, Szabó József, Szabó Károly, Szalai Ferenc, Szenthe István, Szeremley Szabolcs, Szilvásy Ágnes, Szombathelyi Györgyné, Szombathy Zoltán, Szombati Márta, Szombati Veronika, Tapasztó Sarolta, Tassnády Péter *, Téglás Judit *, Tokár Ferenc, Tóth Zoltán, Trajter Tamás, Újszászi József, Vigyó János, Vincze Ferenc, Virág Ágnes, Virág Zoltán, Wodala Gabriella, Wodala János, Zámpory Vilma

VAFK 1976-82.

Balogh István, Benedek József, Bíró Ferenc, Bódi János, Bodnár Zsolt, Bukta Anna, Czipó Ferenc, Dragony Barnabás, Horváth István, Hunkó József, Kristón József, Nagy Attila, Nagy Tibor, Nébli Vendel dr., Ressely Tünde, Székely István, Téglási Mária, Tóth Károly, Tőkés Attila, Viszlai Tibor

Az NME barlangkutatásának története

Az egyetemi barlangkutatókat két csoportra oszthatjuk. Túlnyomó többségük az egyetemi csoportok valamelyikében tevékenykedett, kis hányaduk pedig az egyetemen kívüli csoportoknál. (Csoportjainkban is szép számmal voltak "külső csoporttag" barlangkutatók.)

Csoportjaink vezetőiről, tagjairól már szóltunk. E fejezetben történetünket adjuk, csoportonként.

Az NME Karszthidrológiai Szakcsoport tagjai általában az öt éves egyetemi képzést befejezve más tájára kerültek az országnak. Emiatt kevés azoknak a száma, akik - akárcsak a táborok idejére, de - rendszeresen visszajönnek közénk, folytatni a megkezdett munkát, pl. befejezni a megindult új feltárást. A csoport tehát néhány évenként megújul.

Tagjaink átlagon felüli tevékenységét az I. táblázatban foglaltuk össze, évenként feltüntetve a kutatási jelentések alapján az összesen 123 legaktívabb tagunkat. A tudományos diákköri, valamint publikációs munkásságukra a későbbiekben önálló fejezetekben térünk vissza.

A MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakosztály (később Szakcsoport) inkább barlangjárást folytatott, mégis pl. a Létrási-Vizes-barlang tudományos tevékenységük alapján tartozik ma Magyarország szakmailag legjobban kutatott barlangjai közé. Tagjai között volt egy állandó "mag", e körül cserélődött a csoport másik része.

A 62 legaktívabb tagunknak a kutatásainkban való részvételét - leszállásszámban - a II., az általunk vezetett leszállásoknak a barlangonkénti bontását a III. táblázatban adjuk meg. Mérésekről, tudományos eredményekről elvétve szólunk, mert azok a kéziratok felsorolásánál és az irodalomjegyzékben jól nyomonkövethetők.

Az NME VAFK Barlangkutató Csoportja székhelytől távolabb, a tornaszentandrási Esztramos-hegyen folytat barlangkutató tevékenységet. Kutatásaikat rendkívül nehéz körülmények között, elsősorban természetvédelmi céllal, főleg a mészkőbányában végzik. Munkájukat a bányászkodás és a természetvédelem feloldhatatlannak látszó ellentéte hátráltatja.

Az átlagon felüli aktivitás kutatási jelentések alapján készült. Ez esetenként hiányos, de gyakorlatilag az egyetlen olyan hiteles adattömeg, mely a valóságot többé-kevésbé jól megközelíti.

A karsztkutatásainkról itt külön nem emlékezünk meg, mert azok a különböző dolgozatokban, publikációkban egyértelműen nyomonkövethetők.

Ezek után nézzük - csoportonként, röviden - csak a tényeket!

Az NME TDK Karszthidrológiai Szakcsoport tevékenysége 1964-1984 között

(Haniss Béla, Lévay Tibor, Csató István és G. Nagy Tibor feldolgozásai alapján szerkesztette dr. Lénárt László, lektorálta Balogh Tamás, Láner Olivér és dr. Nébli Vendel)

1964-ig

Egyetemünk barlangkutatói a szervezett egyetemi barlangkutatás megindításáig a város barlangkutató csoportjaiban (DVTK, MHT, illetve Borbély Sándor vezetésével az István-barlangban) végeztek kutatási munkákat. Említést érdemelnek térképező munkáik, pl. a Vártetői-barlangban vagy a Soproni-hegység barlangjaiban, faunagyűjtő és fotózási tevékenységük a Szeleta- és a Nagykőmázsavölgyi-zsombolyokban, illetve a Bolhási- és a Jávorkúti-víznyelőbarlangokban. A miskolci tudományos barlangkutatás első nagy eseménye a Magyar Hidrológiai Társaságnak a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával a Nehézipari Műszaki Egyetemen szervezett hidrológusképző tanfolyama volt 1953-54-ben. Az órák negyede a gyakorlati és elméleti barlangtudománnyal foglalkozott.

1964

Egy sikeres vizsga estéjén néhány egyetemi hallgató és tanáruk úgy döntött, hogy éjszakai barlangtúrát szerveznek a Kecske-lyukba. A kirándulás után a túrát vezető Nébli V. és a túrán résztvevő Garab K., Eördegh Sz., Gulyás F., Haniss B., Szekszárdi J., Szigligeti A. és Cser A., elhatározták, hogy egyetemi barlangkutató csoportot alakítanak. Tervüket az egyetem vezetői elfogadták, s erkölcsi és anyagi támogatást is ígértek.

1965

Az egyetemen megalakult a barlangkutató csoport NME TDK Karszthidrológiai Szakcsoport néven. A csoport vezetője Nébli V., a patronáló szere a Fizikai Tanszék lett. A kutatási munkákhoz anyagi, szellemi és eszköz segítséget adott az egyetem, melyet eredményesen használt fel a csoport. Az ezévben végzett munkát elsősorban a tapasztalatszerzés és a felszerelés (elsősorban kötélhágcsók) készítése jellemezte. A csoport túrákat szervezett a Bükk és az Aggteleki-karszt barlangjaiba, s megkezdte az István-barlangban a kutatómunkát. Ebben Borbély S. támogatta a csoportot, aki a munkánk hivatalos elismertetéséhez is segítséget nyújtott. Sajnos a csoport létének elismeréséig még néhány év eltelt.

1966

A csoport helyzete megszilárdult az egyetemen, a támogatás rendszeressé vált. Ebben az évben született az első barlangos TDK dolgozat. Folytatódtak a bejáró túrák és megkezdődtek a komolyabb István-barlangi munkálatok. A Borbély S. nevére kiállított kutatási engedély "védelmében" csaknem minden hétvégén dolgoztak, s általában a szombat éjszakát is a barlangban töltötte a csoport. A csoport dr. Vértes L. kérésére kéthetes tábort szervezett a Szeleta-barlang ásatásában való részvételre, illetve a barlang őrzésére. Az MHT-ból kivált barlangkutatók csaknem kivétel nélkül beléptek a csoportba. Munkájukat eredeti tevékenységük folytatásaként, saját terveik alapján végezték.

1967

A csoport első hivatalos, egyetemen kívüli elismeréseként az Országos Természetvédelmi Hivatal kutatási engedélyt adott az István- és Zsivány-barlangokra és az István- (ma Király Lajos) zsombolyra. A megindult munkálatok közül kiemelkedett az István-barlangban végzett tevékenység. Itt a barlangi idegenforgalom körjárattá alakítása lehetőségeinek tanulmányozása, esetleges megoldása, a barlangban felhalmozott törmelék eltávolítása és új szakaszok feltárása volt a cél. (A munka fontosságát az Országos Idegenforgalmi Tanács az Északmagyarországi Intéző Bizottságon keresztül anyagi támogatással ismerte el.) Az István-barlangban a munka több munkahelyen, így a Vasas-aknában, a Vizes-ágban, a Fekete-teremben, a Hova-ágban és a Pokolban folyt. A szűk, vizes, esetenként levegőtlen munkahelyeken végzett tevékenység komoly technikai eszközök (szivattyú, szellőztető berendezés, villanyárammal való ellátás, stb.) bevezetését tette szükségessé. Számottevő eredményt a Vizes-ág kb. 60 méternyi új szakaszának feltárásával, a Pokol kiácsolásával és bontásával, illetve a körjárat létrehozásához szükséges külszíni és barlangi mésérek elvégzésével értek el. A csoport patronáló szerve a Bányaműveléstani tanszék lett. Az NME TDK KSzCs igen jó kapcsolatot alakított ki a DVTK Herman Ottó, illetve az eddig a TDK KSzCs-ben tevékenykedő, ez évben szerveződött MEAFC Marcel Loubens barlangkutató csoportokkal. Előbbivel rendszeres közös kutatásokat végeztek az István- és az István-lápai-barlangban, utóbbi pedig - tábori élelmezésben való segítség ellenében - a Pokol-beli munkákban vett részt. (A TDK-ból a MEAFC-ba való átlépés után.)

1968

Folytatódtak az István-barlangi munkák, s megkezdődtek egy, a TDK-DVTK által szervezett, közös, kéthetes istván-lápai-barlangi föld alatti tábor előkészítési munkálatai. E tábor fő célja az István-barlang és az István-lápai-barlang közötti összeköttetés keresése volt. (A DVTK akkori vezetője Balogh T. elkötelezett híve volt a miskolci barlangkutatók közös munkavégzésének. Sajnos e munkát egyes társadalmi szervek és egyetemen kívüli barlangkutató csoportok vezetői jelentősen hátráltatták.)

1969

Az NME TDK KSzCs és a DVTK Herman Ottó Barlangkutató Csoport közös munkahelyen, közös felszereléssel dolgozott a továbbiakban is, de a MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakosztállyal is szoros volt a kapcsolat. Az István-barlang, István-zsomboly (ma Király-zsomboly), István-lápai-barlang, Zsivány-barlang mellett a Vártetői-barlangban folytak feltáró, felmérő és állagbiztosító munkák a bejárások mellett. Folytatódtak az István-lápai tábor előkészítő munkálatai. A felszerelések leszállítása után azonban meghiúsult a tábor: a DVTK a szokástól eltérően csak barlangbejárási engedélyt kapott, s ez kutatási munkát nem tett volna lehetővé, másrészt egy külső barlangkutató csoportnak a nem kellő szakértelemmel végzett ácsolatfelújító munkája nyomán, a barlang hónapokon át hozzáférhetetlenné vált. Ezévben kezdődtek a heti, rendszeres munkamegbeszélések, valamint a csoport feltáró és tudományos tevékenységének a legkülönbözőbb fórumokon való ismertetése.

1970

Az István-lápai-barlang ácsolatának felújítása után lehetőség nyílt a felszerelés (sátor, gumimatracok, hálózsákok, stb.) kihozatalára. Sajnos elég siralmas állapotban kerültek elő. Ebben az évben a DVTK megszüntette barlangkutató csoportját. Emiatt a DVTK és a TDK "NME TDK Herman Ottó Barlangkutató Csoport" néven - a több éves közös munka logikus következményeként - egyesült. Megalakult az MKBT Miskolci Területi Osztálya, melynek vezetőségében az NME TDK KSzCs-t Szeremley Sz. képviselte.

1971

A munkát ismételten az István-barlangra és környékére (Golgota-barlang, Soltész-kerti-barlang, István-oldali-üregek) koncentráltuk. Elsősorban a Pokolban, a Golgotában bontottunk. Az István-zsombolyban az előző évi tábor bontási munkálatai és egy szerencsés törmelékmozgás nyomán felfedeztük a belső termeket. (Az első bejárás után a barlangot Király Lajos erdőmérnökről neveztük el, aki az MTESZ elnökségi üléseken következetesen támogatta a barlangkutatókat.) Felújítottuk az István-lápai-barlang ácsolatát, behágcsóztuk, telefonkábelt építettünk be, megkezdtük a térképezését és fotóztunk benne. A bükki barlangokban tett túrák után a nyári táborban megkezdtük az Egyetem-töbri bontást, ahol tíz méternél mélyebb aknát ástunk és rendkívül impozáns, szakszerű fenyőácsolatot készítettünk. A Szepessy-barlang szifontava vízszintjének mérését a VITUKI megbízásából a MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakosztállyal közösen végeztük.

1972

A csoport hagyományossá vált munkahelyein dolgozott. Legtöbbet a Király-zsomboly ún. Vietnami-szifonjában és a Soltész-aknában (Szinva-parti-mésztufabarlangban) bontott. Feltártunk a mészkő-tufa határon egy forrásszájat, de a Soltész-barlangba nem jutottunk be. Az István-lápai-barlang fő járatainak térképeit is ekkor készítettük el. A csoport első választott diákvezetője Balás L. lett.

1973

Folytattuk az Egyetem-töbri bontás munkálatait. Kicseréltük az István-lápai-barlang lejárati aknájának ácsolatát, az aknarendszer legnehezebben járható részebe vaslétrákat építettünk be, felújítottuk a telefonkábelt, s megkezdtük a mellékjáratok térképezését. Felmértük a Soltész-barlangot és a Soltész-aknát, valamint az Idegenforgalmi Hivatal megbízásából az István-barlangot. A Szinva-völgyben a nyári hatalmas esőzések karsztárvizet okoztak. Az alulról feltörő víz részben az István-barlang bejáratán ömlött kifelé. A mésztufakúp üregei sem tudták az árvizet levezetni, s alulról feltörték az országutat. (Komolyabb károk azért nem lettek, mert a Soltész-akna biztonsági szelepként működött, mintegy fél méter magas buzgárjával.)

1974

Folytattuk a hagyományossá vált területünkön a munkálatokat. A Soltész-akna az újabb karsztárvíz esetén ismételten biztonsági szelepként működött, majd a Vízművek lezárta, lehetetlenné téve benne a munkát. Egykori csoporttagunk, Szeremley Sz., megszervezte az alakuló Bükki Nemzeti Park területén az első Országos Természetvédelmi Tudományos Diákköri Tábort, melyen egyetemünk barlangkutatói közül 15 fő, és a Geofizikai Tanszék oktatói közül hárman vettek részt. Év végén a csoport komoly létszámgondokkal küszködöt, de végül az elsőévesekből egy igen aktívan dolgozó, a táborokba ma is visszajáró, komoly barlangkutatást végző csapat jött össze. Diákvezetőnek a harmadéves Szombathy Z.-t választották, aki akkor már MKBT tag volt. A Fiatal Hidrogeológusok II. Találkozóján Lénárt L. tartott sikeres előadást diplomatervéből.

1975

A nyári tábor során négynapos föld alatti táborra került sor az István-lápai-barlangban Ősszel az Tekenős-völgyben új bontásba fogott a csoport, melynek eredménye a 163 m mély dolomitbarlang, a Fekete-barlang sikeres feltárása lett. A csoport két tagja a Marcel Loubens Szakcsoport kutatóival rimaszombati barlangkutatók vezetésével szlovákiai barlangtúrán vett részt. Az NME TDK KSzCs új diákvezetője Lévay T. lett, aki kérte a csoport felvételét az MKBT-be. A XII. OTDK Műszaki Szekcióján több barlangos dolgozattal vettünk részt, s ott Lénárt L. fődíjat kapott. Pécsen az Ifjú Szakemberek Ankétján a Balás L. - Balogh I. - Pethő G. és a Pethő G. - Újszászi J. szerzők tartottak díjnyertes előadást.

1976

A "szokásos" téli tábort a Mecseki Karsztkutató Csoporttal együtt szerveztük a Fekete-barlang továbbkutatására. Elkészült a barlang térképe és leírása, mely alapján Olasz J. tollából megszületett az első TDK-s szakpublikációnk a Karszt és Barlangban. Sajnos a tavaszi hóolvadás vizei a bejáratot beomlasztották. A nyári táborban a soproni erdészek voltak a vendégeink, s ekkor sikerült az Egyetem-töbörben két-három vékony kutatónak mintegy 30 méter mélységig lehatolnia. Ősszel a Fekete-barlang bejáratának kibontását kezdtük meg, melyet a következő év tavaszán fejeztünk be.

1977

A téli tábor alatt elsősorban az István-lápai-barlang kutatását folytattuk. A mellékjáratok térképezése mellett szifonkerülő járatokat is kerestünk, részben sikerrel. A Fekete-barlang kutatása is fokozott erővel folyt. Ezen belül külszíni geodéziai és geofizikai felméréseket is végeztünk. A létrástetői Fenyvesréti-patak medrében feltártuk a 18 m mély Szendvics-barlangot. Elkészítettük az István-lápai-barlang lezárási terveit és a Borsodi Szénbányák segítségével megkezdtük az új bejárat nyitásának munkálatait. A csoport a Mecseki Karsztkutató Csoport és az Alba Regia Barlangkutató Csoport néhány tagját látta vendégül az év során. A szervezet miskolci barlangkutatás 25 éves évfordulójára Lévay T. készített első ízben fennmaradt, összefoglaló csoportbeszámolót.

1978

A Fekete-barlang munkálatai során jelentős új járatokat tártunk fel. Emellett folyt a tudományos feldolgozás és a barlang bejárásának megkönnyítése. A Király-zsombolyban a "Kút"-ban továbbbontottunk. A táborunkat teljes egészében az István-lápai-barlang új bejárata és egy védő beton támfal elkészítésének szenteltük. (Az állagbiztosítást az Országos Természetvédelmi Hivatal megbízásából végeztük.) Munkánkat sokan megcsodálták. Ősszel rendeztük meg az egyetem különböző szervei és az MKBT segítségével a Karszt- és Barlangkutatók I. Országos TDK találkozóját, nagy sikerrel. (A találkozó két hivatalos kiadványa osztatlan sikert aratott.) A találkozóra és közvetlen utána összesen 6 db TDK dolgozat készült el a csoport munkáiból. Előadással Kárpáti I., Lénárt L., Lévay T., Olasz J., Simon E., Somodi L., Veres L. és Virág Z. szerepelt. Az MKBT Országos Vándorgyűlésén a Marcel Loubens Kupáért kiírt barlangi ügyességi versenyen a TDK-MEAFC vegyes csapat harmadik helyezést ért el, s mint ilyen, ez a legjobb helyezésünk a mai napig is. A Szepessy-István-lápai-barlang közötti egyik bontásunkat siker koronázta, s 20 m mélységig feltártuk a Sziklás-tebri-barlangot.

1979

A csoport az 1978-as jelentésével megnyerte az MKBT Cholnoky-pályázatát, s a feltárásaiért megkapta a Vass Imre Oklevelet. A nyári tábor újabb sikeres feltárást hozott: az LKM dolomitbányájától keletre feltártunk egy újabb komoly dolomitbarlangot, melynek a Balekina nevet adtuk. A fő járat elmérése és lefotózása is megtörtént.

1980

Befejeztük a Balekina-barlang térképezését és elkészítettük a geológiai feldolgozást. Ezekből fotódokumentációval illusztrált kiállítást rendeztünk a Bányamérnöki Kar Kollégiumában. A Fekete-barlangban folytattuk a térképezést és elkészültünk az Ember-teremi labir felmérő munkálataival. A Szepessy- és az István-lápai-barlangok között - az Egyetem-töbör alatt - új bontást kezdtünk. A 15 m mély bontást kútgyűrűkkel biztosítottuk - első ilyen a Bükk-hegységben - és "Háromfejű Emberdenevér" névre kereszteltük. Tevékenységünkről az egyetemen és azon kívül is több alkalommal diavetítéssel egybekötött előadáson számoltunk be. Csoportunkból öt fő néhány napot a világhírű Optimista-gipszbarlangban töltött, egy orosz kutatócsoport vendégeként, föld alatti táborban. Ezévben is megrendeztük téli és nyári táborunkat.

1981

A tagság csaknem teljes kicserélődése miatt komoly problémák támadtak a csoport fennmaradása körül. Ismét az elsősökre építve - kik között több tapasztalt Cholnoky-csoportbeli is volt - újultunk meg. Ennek ellenére az esztendő az erő- és tapasztalatgyűjtés jegyében telt el, G. Nagy T. diákvezető irányításával. A XV. OTSK Műszaki Szekcióját egyetemünk rendezte. Itt a Földtudományi Alszekción belül - rész-alszekcióként - 7 szpeleológiai előadás hangzott el. Egyetemünket Veres L. és a Miklós G. - Várszegi Zs. szerzőpár képviselte. (Rendezvényünket az MKBT a Karszt- és Barlangkutatók II. Országos Találkozójaként ismerte el és támogatta.) Spielmann A. csoporttagunk jól sikerült kiállítást állított össze, s csoportunk a találkozóra gazdag terepi programot biztosított.

1982

Folytattuk a Háromfejű Emberdenevér-barlang bontását, melyben 30 m-ig jutottunk. A Fekete-barlangban újabb részeket tártunk fel. A siófoki Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport 16 tagját kalauzoltuk a Bükk barlangjaiban. A "30 éves a szervezett miskolci barlangkutatás" c. rendezvényen aktívan vettünk részt. Felszerelésünket számottevő új kötélmennyiséggel és mérőeszközökkel egészítettük ki. Ezek "kipróbálására" több túrát szerveztünk a Vecsembükki-zsombolyba és a Meteor-barlangba. Az év során három munkatábort szerveztünk.

1983

Szokásos munkahelyeinken folytattuk a barlangi bontásainkat, járatokat biztosítottunk, térképeztünk és barlangi geológiai vizsgálatokat végeztünk. (Ez utóbbiakat egyhetes hivatalos termelési gyakorlat keretében.) Tagjainknak több előadásból álló szakmai továbbképzést tartottunk. Megrendeztük a megszokott téli és nyári táborunkat, mely utóbbira sok régebbi csoporttag is eljött. A szegedi XVI. OTDK-n Csató I. vett részt a csoport történetét és szakmai tevékenységét feldolgozó dolgozatával. Az István-lápai- és a Szepessy-barlangokban a debreceni ATOMKI-val radonmérési programot indítottunk, melynek keretében havonta cseréltük és ma is cseréljük a detektorokat.

1984

A Fekete-barlang legújabb részeinek geodéziai-geológiai feldolgozásából sikeres TDK dolgozat született G. Nagy T. tollából. A Szamentu-barlangot és környékét Nagy I. és Kovács B. pihenőcentrumnak kívánná kiépíteni egy BMTE pályázatra beadott - sikeres - dolgozatában leírtak szerint. A csoport készül az ősszel megrendezendő "Oktatási intézményekben folyó karszt- és barlangkutatás tudományos eredményei" c. konferencia megrendezésére. A konferencia kiadványához az anyaggyűjtést 1984. május 1-én lezártuk.

I. táblázat

Az NME TDK Karszthidrológiai Szakcsoport átlagosnál aktívabb kutatói

(A kutatási jelentések alapján, vendégeket is feltüntetve, összeállította: G. Nagy Tibor)

A MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakosztály (1972-től Szakcsoport) tevékenysége 1966-1978 között

(Összeállította: dr. Lénárt László, lektorálta: Majoros Zsuzsanna)

Csoportunk jogelődje az 1952. június 30-án megalakult Magyar Hidrológiai Társaság Miskolci Csoportja Zsombolykutató Munkabizottsága, illetve későbbi nevén MHT Borsodi Csoport Karsztvízkutató Szakosztálya. Az MHT-tól, az ott végzett 14 évi sikerekben igen gazdag tevékenység után 1966. június 29-én a barlangkutatók személyi okok miatt kiváltak.

1966

Az MHT-ból kivált csoport tagjai az NME Tudományos Diákköre Karszthidrológiai Szakcsoportjába léptek be, és ott az addigi kutatási területüknek és szokásaiknak megtartása mellett végezték tovább munkájukat. Feltárták a Létrási-Vizes-barlang Patyolat-ágát és a Vértes-ágat.

1967

Mivel a csoport jelentős része nem volt egyetemi hallgató vagy dolgozó, ezévben a MEAFC-hoz lépett át, s ott Barlangkutató Szakosztályként folytatta tevékenységét. A nyár folyamán a csoport felvette a Marcel Loubens nevet, s ettől kezdve az MKBT e néven ismerte el és tartotta nyilván a csoportot. A TDK-val rendkívül jó munkakapcsolat alakult ki, mely az egyetemhez való tartozásunk során végig fennmaradt. A heti gyűléseink időtartamára - napjainkig tartóan - állandó helyiségünk lett a TIT Kazinczy Klubjában. A TIT keretében megindítottuk a "Karszt és Barlang Szabadegyetemet", mely tíznél több sorozatot ért meg. Két lengyel kutatót láttunk vendégül, valamint négy fő látogatta meg a Zakopane környéki barlangokat. A csoport feltárta az Örvénykői-visszafolyó barlangját a Szeremley-testvérpár vezetésével. A Szamanentu-barlangnak elnevezett gyönyörű üregrendszer felmérése megindult. A Létrási-Vizes-barlangban átbontottuk a Maxi-szűkületet és a Dög-szifont. Több mint egy évtizedes munka után sikerült feltárni a Speizi-barlangot.

1968

Két NDK-beli barlangkutatót kalauzoltunk Létráson. A Létrás-tetőre kért kutatási engedélyt megkaptuk. Az István-barlangban A TDK számára "bérmunkát" végeztünk, cserébe táborozási hozzájárulást kaptunk. Megtartottuk az első létrás-tetői barlangász ügyességi versenyt, valamint a karácsonyi szünetet kihasználva öt fő ötnapos föld alatti táborozáson vett részt a Szepessy-barlangban.

1969

A csoport tagjai elvégzik az első barlangi elsősegélynyújtó tanfolyamot, dr. Kubassy László mentő főorvos vezetésével. Létrehoztuk az Északmagyarországi Barlangi Mentőszolgálatot. Első "próbamentésre" a Létrási-Vizes-barlangban került sor. Röviddel később a Meteor-barlangban szerencsétlenül járt Lakatos László felszínre hozásában öt fővel vettünk részt. Az év folyamán nyolc lengyel és öt olasz barlangkutatót kalauzoltunk a létrási barlangokban. A Létrási Munkásházban betörő járt, jelentős mennyiségű felszerelést vitt el. (Sajnos tevékenységét többször megismételte.) Az Északmagyarországi Intézőbizottság Természetvédelmi Szekciója foglakozott a megye barlangkutatásának helyzetével, fejlesztési lehetőségeivel. Megjelent első szakcikkünk a Karszt és Barlangban Majoros Zs. tollából.

1970

A dorogi barlangnapon egy fővel vettünk részt. A Speizi-barlang környékén talajmechanikai kutatófúrásokat végeztünk a további bontások kijelölésére. Feltártuk a Kis-fennsíkon a Húsvét-zsombolyt. Megalakult az MKBT Miskolci Területi Osztálya. Titkára Majoros Zs. lett, aki egyben a csoportot is képviselte.

1971

A VITUKI kérésére a két egyetemi csoport megkezdte a Szepessy-barlang szifontava vízszintjének rendszeres észlelését. Az MKBT felhívására csepegésmérési vizsgálatokat kezdtünk a Létrási-Vizes-barlangban. A méréseket - megszakításokkal - ma is folytatjuk. Az MKBT MTO-on belüli ellentétek hátráltatták a kutatási munkát. Előzetes geofizikai vizsgálatok után feltártuk a Létrási-Vizes-barlang IV. bejáratát.

1972

Az erdészet számára tűzvédelmi megbízást vállaltunk a létrási részre. Nyári ötnapos földalatti tábort szerveztünk öt fő részvételével a Szepessy-barlangban. Egy-egy NDK, kanadai és francia barlangkutatót láttunk vendégül Létráson, s tőlünk egy fő volt egy NSzK-beli nemzetközi barlangkutató táborban. Feltártuk a Létrási-Vizes-barlangban a Papp Ferenc-ágat és a Kis-fennsíkon az Ypönkaql (Sólyomkúti 2. sz.) barlangot.

1973

Ismételt elsősegélynyújtó tanfolyamot tartottunk (főleg új tagjainknak) a barlangi mentőszolgálat keretében, dr. Kubassy. L. vezetésével. Az alsóhegyi nemzetközi barlangkutató táborban 11-en vettünk részt. Kaukázusi terepgyakorlaton öt egyetemi barlangkutató megnézett egy komolyabb forrásbarlangot kb. 200 m hosszan. A csoport tagsága számára kiírt második barlangász dalpályázat győztese a mai "Barlangász Himnusz" lett. (A dal eredeti címe "A csend világa" volt.) 14 zsaganyi (lengyel) barlangkutató volt a vendégünk Létráson, s hozzájuk 4 fő látogatott el a téli táborukba. Az év során a csoport mérési eredményeit felhasználva négy TDK dolgozat született az NME-n.

1974

A rimaszombati barlangkutatók vendéglátását első alkalommal négyen élveztük. Viszontlátogatásra három fővel jöttek. Felelőtlen turisták felgyújtották a Létrási Arborétumot. A komolyabb erdőtüzet tűzőreink akadályozták meg az erdészek vezetésével. A B.A.Z. megyei Idegenforgalmi Hivatal számára első alkalommal végeztük el az István-barlang kopogózását. A miskolci barlangnapon három fővel vettünk részt, valamint bekapcsolódtunk a következő évi, ismételten Miskolcra tervezett barlangnap szervezési munkálataiba. 11 barlangra kértünk és kaptunk kutatási engedélyt az OTVH-tól. Közös lengyel-román-magyar expedíciót szerveztünk a romániai Szlelek-barlangjába és környékére. Tőlünk nyolc fő vett részt, s a lengyeleket visszafelé Miskolcon vendégül láttuk. Az őszi esőzések árvizet okoztak az István-barlangban. Az iszaptalanítást és az ismételt kopogózást mi végeztük el. A Létrási-Vizes-barlangban végzett kutatások eredményeiből Lénárt L. diplomatervet állított össze az NME-n.

1975

A MEAFC-tól első alkalommal kaptunk évi 3000,-Ft-os pénzbeli támogatást. Az MKBT szervezésében szpeleológiai előadássorozatot indítottunk az MTESZ-ben. A VITUKI szerződést köt a MEAFC-al a Létrási-Vizes-barlangban végzendő csepegésmérésekre. A heti mérésekért évi 20.000,-Ft-ot kaptunk. Négy alkalommal, összesen húsz kutatónk volt lengyel és cseh nemzetközi barlangkutató táborokban. A VITUKI vízösszefüggés-vizsgálata keretében csoportunk a Szinva-völgyi forrásokból történő vízmintavételezést végezte. Bontás közben Szenthe I. beszorult a Borókás-tebri Róka-lyukba. A szerencsés kimenetelű mentésben 11 fő vett részt, valamint a mentőállomás dolgozói a felszínen. Az MKBT barlangnapra állandó barlangi ügyességi verseny rendezése érdekében Marcel Loubensről elnevezett Kupát ajánlott fel csoportunk. A vándorkupa elnyeréséért ma is évente 10-15 csapat verseng. A XX. Országos Barlangnap fotó- és diapályázatán csoportunk első és harmadik, illetve különdíjat nyert. Emellett ez volt az első barlangnap, melynek lebonyolításában csoportunk nagy részt vállalt. Az első Marcel Loubens Kupáért kiírt barlangi ügyességi versenyt a Létrási-Vizes-barlangban rendeztük. A Király-zsombolyban a TDK-sok egyik leszállása után kiakadt egy kötél, nem tudtak visszajönni. Tízfős mentőosztagunk rövidesen a felszínre segítette a lentrekedteket. A debreceni MHSz könnyűbúvárai merülést hajtottak végre a Létrási-Vizes-barlang tavában, melyhez csoportunk helyszíni segítséget nyújtott. Éves jelentésünkkel az MKBT-ben Cholnoky-díj második helyét nyertük el, megosztva. A "Baradla 150" nemzetközi konferencián előadással vettünk részt.

1976

Két lengyel, egy belga nemzetközi barlangkutató táborban, egy cseh nemzetközi fotótúrán és egy törökországi lengyel expedícióban összesen 11-en vettünk részt. Az utóbbi expedícióban résztvevő Erdei P. tiszteletére a lengyelek az egyik újonnan feltárt barlangot Magyar-barlangnak nevezték el. Nyolc lengyel és három NSzK-beli kutatót láttunk vendégül Létrás-tetőn. A csoportunk első alkalommal látogatott el a Tési-fennsíkra, négy fővel. Az ország egyik legjobb barlangkutató csoportjával - az Alba Regia Barlangkutató Csoporttal - fenntartott igen szívélyes kapcsolatunk ezidőben kezdődött. A rendőrséggel együtt a Bükkben két elcsavargott gyereket kerestünk, akik - levelük szerint - "inkább elvonulnak barlangokba lakni". A Herman Ottó Barlangkutató Csoport vezetőjének, Mészáros Károlynak (és fiatal társának) barlangi balesetét vizsgáló csoportba minket is bevontak. Folytattuk a csepegésméréseket a VITUKI számára. Az MKBT Északmagyarországi Területi szervezete titkárának Lénárt Lászlót választották. A XXI. Országos Vándorgyűlésen, Pécsen, 13 fővel vettünk részt. Az MKBT által szerezett fotókiállításra két szerző egy-egy színes képét fogadták el. A Marcel Loubens Kupáért három csapatot indítottunk. A B.A.Z. meggyei Idegenforgalmi Hivatal megbízásából az Anna-mésztufabarlang teljes biztonsági felülvizsgálatát végeztük el, valamint felmértük a barlangot. A "Barlangok védelme" MKBT rendezvény szervezési munkáinak nagy részét csoportunk végezte. Csoportunk kezdeményezésére az MKBT Északmagyarországi Területi Szervezete keretében a szervezett miskolci barlangkutatás 25 éves évfordulója tiszteletére rendezendő ünnepség előkészületeit megkezdtük. (A befejezése nem egészen terveink szerint alakult.) Nyáron feltártuk az Útmenti-zsombolyt, majd elkészítettük a térképét is. Ugyanezen időben tévedésből újra feltártuk a valakik által lezárt Lusta-völgyi-zsombolyt.

1977

A B.A.Z. megyei Idegenforgalmi Hivatal számára az István-barlangban kopogóztunk, lemostuk az Óriás-vízesést és lezártuk a Kutya-lyukat. A VITUKI számára folytattuk a csepegésméréseket. A Tési Országos Vándorgyűlésen (barlangnapon) 27 fővel vettünk részt és megnyertük a barlangi bontóversenyt. A brnoi, európai szocialista államok kutatóiból álló nemzetközi barlangkutató találkozón 9 fővel vettünk részt. Emellett Svájcban hárman, Legyelországban ugyanannyian, Bulgáriában - lengyel kutatókkal - ketten jártak. Nyári nemzetközi táborunkban belga, cseh és lengyel kutatók 19 fővel jelentek meg. Táboron kívül három rimaszombati és néhány lengyel kutatót láttunk vendégül. A 25 éves szervezett miskolci barlangkutatás tiszteletére rendezett miskolci, országos szervezésű ünnepség résztvevőinek több mint egyharmadát adta csoportunk. Csoportunk jogelődje megalakulásának 25. évfordulóján, Létráson, 135 fő jelent meg. Emléklappal, valamint az erre az alkalomra elkészült, csoportunk első önálló kiadványával tettük emlékezetessé a találkozót. Csoportunk éves jelentését - első alkalommal - évkönyv formában állítottuk össze.

1978

Esetenként működési feltételeink javítására a barlangkutatástól eltérő, fizetett tevékenységet folytattunk, mint pl. ezévben a tokaji Tisza-híd alatti vízvezeték megjavítását végeztük el. A Nemzetközi Karszthidrológiai Szimpóziumon előadtuk a csepegésmérési adatainkból nyert elképzeléseinket. A NME és az MKBT által rendezett Karszt- és Barlangkutatók I. Országos TDK Találkozója megrendezésében csoportunk is részt vett. Somodi L. az Országos Természetbarát Fotópályázaton szerepelt szép sikerrel. Bódvaszilason a 404-es barlangból történt mentésen csoportunkból 8 fő vett részt. Munkájukról rendkívül elismerően nyilatkoztak a kutatót végül felszínre segítők. Az MKBT pilisszentkereszti vándorgyűlésén 12 fővel jelentünk meg. A Marcel Loubens Kupáért kiírt barlangi ügyességi versenyen a TDK-MEAFC vegyes csapat harmadik helyezést ért el, ez a mai napig a legjobb helyezésünk. Feltártuk és felmértük a Lilla-(Romvár-)barlangot. Mivel zömmel azok vettek részt a munkában, akik utóbb átmentek a Bányász Barlangkutató Csoportba, így a barlang kutatási lehetőségét is átadtuk. Feltérképeztük a Lusta-völgyi-zsombolyt. A csepegésméréseket felfüggesztettük, mert a VITUKI nem vette át az adatokat, belső átszervezéseik miatt. Lengyelországban két alkalommal egy-egy fő, a brnoi nemzetközi barlangkutató táborban két fő, romániai lengyel-magyar expedícióban három kutatónk vett részt. Az év folyamán három lengyel, két belga és egy román kutatót kalauzoltunk Létráson. A MEAFC megszüntette a Természetjáró Szakosztályát és így az alpinistákkal együtt el kellett jönnünk az egyetemről.

1978 után

Csoportunk 1979-től Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület néven folytatta tovább addig végzett tevékenységét, elsősorban Létrás-tetőn. Az egyetemi barlangkutatás 20. évfordulójának rendezvényeibe bekapcsolódva kívántuk megköszönni az egyetem 12 éven át nyújtott segítségét.

II. táblázat

A MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport átlagosnál aktívabb kutatóinak terepi tevékenysége

Kutatási jelentések alapján, csak az évi 12 leszállásnál többet feltüntetve

(Összeállította: dr. Lénárt László)

III. táblázat

A MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport barlangkutatási tevékenysége kutatási jelentések alapján

(Összeállította: dr. Lénárt László)

Kutatási jelentések száma (db)

* Az értéket kb. 5-tel szorozva kapjuk a barlangban töltött órák számát.

Az NME VAFK KFSC Barlangkutató Csoportjának tevékenysége 1976-1984 között

(Összeállította: Czipó Ferenc, lektorálta: dr. Nébli Vendel)

1976

A barlangkutató tevékenységünket felszerelés beszerzésével és a hallgatók barlangkutató kiképzésével kezdtük. A hallgatók szervezése úgy történt, hogy hétvégeken egy-egy tanuló-csoport részére szerveztünk barlangbejáró túrákat. Ezeken a túrákon kisebb munkavégzés is történt. Minden csoportból 2-3 embert érdekelt a barlangkutatás, és ezek után rendszeresen kijártak az esztramosi barlangokba. Ezév végére csoportunk létszáma 15 fő körüli volt. Ekkor ideiglenes szállásunk egy bányaépület munkásszállása volt. Ez a kényszerű együttműködés a bányával rendkívül megnehezítette tevékenységünket, annál is inkább, mert a bánya folytatta jól bevált taktikáját, azaz a feltárult üregeket a bányászok a szó szoros értelmében kirabolták, majd a lehető leggyorsabban berobbantották. Ezzel pótolhatatlan természeti értékeket tettek tönkre és tesznek a mai napig is.

1977

A munka beindulását követően ebben az évben nagyjából megkaptuk azt a támogatást, melyet az OKTH biztosított az esztramosi barlangokra. Ez azt jelentette, hogy a barlangkutatói tevékenységet folytató hallgatók munkaruha-szerű felszerelést kaptak és az étkezési költségükhöz is hozzá tudtunk járulni. Készítettünk 2x20 méteres kötélhágcsót, beszereztünk biztosítóköteleket, és az alapfokú barlangászképzés mellett fokozottabb szintű képzést is tudtunk nyújtani. Megkezdtük a Rákóczi-barlang omladékos részeinek rendbehozatalát, és barlang részletes bejárását a feltárási munka terveinek kidolgozása céljából.

1978

A Rákóczi I. barlang bejárati ajtaját átépítettük, és megkezdtük a barlang további feltárását. A munkák során több új fülkét fedeztünk fel, amelyekben a képződmények eredeti állapotban vannak. Föltérképeztük a barlangot. Hozzákezdtünk a Surrantós-barlang bejárásához. Tekintettel arra, hogy a barlangok többsége karsztvízszint alatt is folytatódik, a városi MHSZ Könnyűbúvár Szakosztályával közösen megkezdtük az erre alkalmas hallgatókból könnyűbúvárok kiképzését, és ennek eredményeként hat csoporttag eredményes könnyűbúvár vizsgát tett. A televízió is érdeklődni kezdett az esztramosi barlangok iránt, illetve munkánkkal kapcsolatban. Előkészületeket tettünk két forgatócsoporttal is riport, illetve természetjáró film készítésére. Az év vége felé a Földvári-barlangba betörtek és megrongálták a bejárati ajtót, amelyet nem kis munkával néhány napon belül helyreállítottunk.

1979

Az előző évi okok miatt tevékenységünket elsősorban új járatok feltárására koncentráltuk. Márciusban meglátogatott bennünket Halász Árpád elvtárs, a Minisztertanács Gazdasági és Beruházási főosztályvezetője. Megtekintette a Földvári-barlangot, ahová ideiglenes világítást építettünk ki. Tevékenységünkkel nagyon meg volt elégedve, s az OKTH-n keresztül egy hónapon belül 300 ezer Ft-ot utalt át a Múzeum számlájára azzal a kikötéssel, hogy ezt a pénzt Esztramosra kell fordítani. A nyár folyamán átépítettük a Földvári-barlang világítását. Júliusban két televíziós stábot is fogadtunk. A Rockenbauer-stáb a "Kék túra" sorozathoz forgatott a Földvári- és a Rákóczi-barlangban. A Vitray-stáb pedig a nagy közönségsikert és méltó felháborodást kiváltó "Kincs, ami nincs" c. riportfilmet forgatta a Földvári-barlangban, illetve környékén.

1980

Elkezdtük a Rákóczi-barlang tárójából nyíló "repedésrendszer" feltárását. A nehézségek ellenére 50 m szintkülönbséget sikerült elérni. Porméréseket végeztünk a Rákóczi-barlangban, amelynek eredményeként arra a megállapításra jutottunk, hogy a barlanghoz vezető táró ajtaját hermetikusra kell átalakítani.

1981

Elvégeztük az ajtó átalakítását, és újabb porméréseket végeztünk. A mérések bizonyították, hogy a barlang porterhelése gyakorlatilag megszűnt. Tovább folytattuk a repedésrendszer feltárását.

1982

Hozzákezdtünk a Surrantós-barlang feltérképezéséhez és itt is elkezdtük a porméréseket.

1983

A Rákóczi-barlang táróiban folytatott feltárás egy helyen eredményre vezetett és egy 50 méter hosszú járatot sikerült feltárni. A további feltárás folyik. Befejeztük a Surrantós-barlang térképezését.

Karszt- és barlangkutatási témájú kéziratos dolgozatok

(dr. Lénárt László)

E fejezetben olyan tudományos tevékenységekről szólunk, melyeknek a "végterméke" egy (vagy néhány) példányban elkészített tudományos értékű dolgozat, a melyeket aztán jobb (ritkább) esetben publikációkká módosítottak szerzői. Sajnos, az e nélkül "raktárba tett" anyagok ritkán kerülnek elő mint alapadat, azaz más számára nemlétezővé válnak.

A teljes elfelejtést szeretnénk megelőzni azzal, hogy ezen dolgozatok legfontosabb adatait összegyűjtöttük és közrebocsátjuk. A TDK dolgozatok, diplomatervek, doktori értekezések esetében rövid ismertetőt is írunk - ellensúlyozandó az 1-3-as példányszámot.

Az ipari kutatási jelentések 6-10 példányban készültek, általában több szervhez kerültek, így felhasználási esélyük lényegesen jobb.

A jelzett dolgozatok az egyetem tanszékein csaknem kivétel nélkül fellelhetők.

A különféle szervekhez beadott egyéb, a témánkba illő pályázatokról mi is csak a legrövidebb információkat tudjuk adni.

Tudományos diákköri dolgozatok

Összeállításunkat tanévenként, azon belül a dolgozatírók szerint alfabetikus sorrendben adjuk meg.

Több esetben egy-egy adat (pl. pontos dátum, konzulens neve, annotáció, stb.) hiányzik. Ennek oka lehet az, hogy a dolgozat elveszett, de voltak pl. konzulens nélküli dolgozatok is.

A *-al megjelölt dolgozatok OTDK-n is részt vettek, kiemelkedő helyezésüket a csoportok történeténél közöltük. (Ugyanitt hivatkozunk a különböző társadalmi szervek előadóülésein elhangzott előadásokra is, melyeknek TDK volt az alapja.)

A TDK dolgozatból született publikációra külön nem térünk ki, az az irodalomjegyzékünkben jól azonosítható.

T. Lengyel Ferenc - Veres Vilmos
Tranzisztoros hordozható salinométer
(Konz.: Nébli Vendel egy. adj.)
1965/66. I. félév

A szerzők a karszt- és barlangkutatásban is jól hasznosítható ellenállásmérő kapcsolási rajzát, és használati utasítását készítették el.

Eördegh Szabolcs
Karszthidrológiai viszonyok fizikai vizsgálata
(Konz.: dr. Fáy Gyula tsz.vez. egy. doc.)
1966/67. II. félév

A dolgozat a fizikai eredményeknek a barlangi viszonyok között történő méréstechnikai hasznosításával foglalkozott.

Liptai Edit - Majoros Zsuzsanna
A barlangok morfológiájára ható tényezők vizsgálata
(Konz.: Kossuth Gáborné egy. adj.)
1967/68. I. félév

A szerzők a barlangot létrehozó geológiai folyamatok rekonstruálására nagyszámú kőzetmintán végeztek mechanikai és kémiai vizsgálatokat. Eközben meggyőződtek arról, hogy a barlang formájának alakulása komplex folyamat, melynek intenzitása maximális a hatótényezők (a kőzet aktív felülete, szoros összefüggésben a repedezettséggel; oldható és oldhatatlan elegyrészek aránya; a barlangban folyó víz vegyi agresszivitása és a benne sodort törmelék koptató ereje) optimális egybeesésekor.

Szeremley Géza - Szeremley Szabolcs
A karsztos denudáció és az akkumuláció viszonya a lillafüredi forrásmészkő képződése szempontjából
1968/69. I. félév

A szerzők a lillafüredi mésztufakúp keletkezésének példáján keresztül a karsztos lepusztulás és a kiválás fizikai-kámiai feltételeit elemezték. Ezen belül részletesen kitértek a mésztufabarlangok keletkezésére.

Horányi István
Elektromos vízszintmérő szonda változó vízszint mérésére
1970/71. I. félév

A műszaki gyakorlatban számtalanszor felmerül részletproblémaként az időben változó vízszintek mérésének problémája. A nagy periódusidejű vízszintváltozások mérésére és regisztrálására számos, megfelelő pontosságú műszer használatos, a kis periódusidejű változásokat viszont nem tudjuk kellő pontossággal regisztrálni. A dolgozat ezen utóbbi területen használható mérőműszert mutat be.

Lénárt László
Csepegésvizsgálat *
1972/73. II. félév

A dolgozat szerzője az egyetem Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoportja által a Létrási-Vizes-barlangban mért csepegéshozamokat elemzi. A hozamokat összeveti a kőzettani-földtani viszonyokkal, a csapadékkal, a mérőhelyeknek a felszíntől való távolságával, valamint a mérési módokkal. Megállapítja a mérőhelyeknek a hóolvadásra való reagálását, a téli és nyári időszak különböző hozamváltozásait. Végezetül a mérések továbbfejlesztésére is javaslatot tesz.

Lénárt László
Barlangi üledék vizsgálata
1972/73. II. félév

A szerző a Létrási-Vizes-barlang két üledék-profiljának rétegeit vizsgálta meg. Szemcseeloszlás, víztartalom, savban oldhatóság (karbonát) anyagvizsgálata, szemcsealak - mint a koptatottságot, annak mérhetőségét lehetővé tevő érték - valamint a szervesanyag-tartalom voltak méréseinek tárgyai. A dolgozatíró a fenti adatsorokból egyrészt az egyes rétegek jellemzőit állapította meg, lehetővé téve a vizsgált profilok rétegeinek azonosítását, másrészt ezekből az adatokból a föld alatti víz munkájára vont le következtetéseket.

Lénárt László
Bükki barlangokból származó üledékminták összehasonlító elemzése *
1973/74. I. félév

A szerző 11 bükki barlang 29 mintáját vizsgálta meg. A makroszkópos mintaleírás után laboratóriumi környezetben a minták szemeloszlását, víztartalmát, karbonáttartalmát, szervesanyagtartalmát, agyagásványtartalmát, kőzettani összetételét, valamint a szemcsék koptatottságát állapította meg. A továbbvezető út kijelölésénél a szerző leírja, hogy módszere a koroláshoz, a vízgyűjtő terület lehatárolásához, karszthidrológiai összefüggések feltárásához adhat segítséget.

Lénárt László
Csepegésvizsgálat, hőmérséklet- és légnyomásmérés a Létrási-Vizes-barlangban
1973/74. I. félév

A Marcel Loubens barlangkutató csoport által mért barlangi csepegés, hőmérséklet, légnyomás, légnedvességi észlelési sorozat leírása, grafikus ábrázolása. A mérések kritikai vizsgálata, értékelése, a mérési sorozatokból levonható természettudományi, méréstechnikai tanulságok, valamint az észlelési sorozat bővítésére és pontosítására tett javaslatok összesítése.

Újszászi József - Pethő Gábor
Barlangkutatás rádiókip módszerrel
(Konz.: dr. Takács Ernő egy. tanár)
1973/74. II. félév

A mérés a felszíni rádiófrekvenciás geofizikai kutatómódszerek egyike, mely távoli, nagy és állandó teljesítményű műsorszóró adó, esetleg adók terét használja fel földtani kutatásra. A rádiófrekvenciás tér földtani szerkezettő függő komponenseinek barlangokkal való kapcsolatát vizsgálja a dolgozat. A dolgozatot a szerzők nagy sikerrel adták elő a Magyar Geofizikai Egyesület által szervezett "Ifjú szakemberek ankétján", 1975-ben, Pécsett.

Kormos László
Üregkutatás geoelektromos módszerrel
(Konz.: dr. Ferenczy László egy. adj.)
1974/75. I. félév

A barlangoknak (üregeknek) a felszínről történő kimutatása igen régóta keresett területe a barlangkutatásnak. A szerző a módszer elvi alapjait ismertetve ad hasznos összeállítást a felszínközeli üregek közvetett úton, felszínről való kimutatási módjára.

Balás László - Balogh Iván - Pethő Gábor
Szeizmikus refrakciós mérések a Bükk-fennsíkon
(Konz.: Ormos Tamás egy. ts.)
1974/75. II. félév

A dolgozat a szerzők által a Bükk-fennsíki töbrök egyike agyagkitöltés-vastagságának meghatározása céljából végzett sekélyrefrakciós mérések leírását, az adatok feldolgozását, az eredmények földtani értelmezését, valamint tapasztalataik alapján a soronkövetkező mérésekkel kapcsolatos javaslataikat tartalmazza. A dolgozatot a szerzők nagy sikerrel adták elő a Magyar Geofizikai Egyesület által szervezett "Ifjú szakemberek ankétján", 1975-ben, Pécsett.

Lévay Tibor
Barlangtérképészet *
(Konz.: Horváth Ferenc egy. ts.)
1975/76. I. félév

A dolgozat a barlangtérképezés egy új módszerének elméleti és gyakorlati kivitelezésével foglalkozik. A barlangot egy sokszögvonalra fűzi fel, és a sokszögvonal jellegzetes pontjaiban azonos irányú függőleges metszeteket vesz fel. A metszetek ismeretében a barlang köbtartalma egyszerűen számítható. A metszetek alapján tetszőleges síkban a barlang térképei megrajzolhatók.

Szombathy Zoltán - Román Árpád
Vízkémiai vizsgálatok a Garadna-völgyben
(Konz.: Kossuth Gáborné egy. adj.)
1976/77. I. félév

A dolgozat a Garadna-patak vizének kémiai vizsgálatával foglalkozik. A kutatás célja a (pH, lúgosság, Ca++, Mg++, HCO3-, vízkeménység, SiO2, Cl-, SO4--, K+, Na+, Sr+ tartalomra történő elemzések esetében) vízminőségváltozás nyomonkövetése a forrástól a Hámori-tóig. A szerzők a patak vizéből és a hozzáfolyó patakok, illetve források, kutak vizéből összesen 14 helyen vettek és elemeztek vízmintákat.

Miklós Gábor - Várszegi Zsuzsanna
A bükki Vesszősgerinci-barlang földtani, tektonikai, hidrológiai és klimatológiai viszonyai *
(Konz.: Lénárt László egy. ts.)
1978/79. I. félév

A dolgozat első részében a barlang földtani, kőzettani, tektonikai viszonyait mutatja be, majd vázolják az ezen viszonyok alapján meghatározott genetikai fejlődésvonalat, ill. a kialakult morfológiai formakincset. A barlang változatos kitöltésanyaga külön részben kerül tárgyalásra. A barlang hidrológiai és klimatológiai viszonyainak tisztázása után a dolgozat rövid őslénytani és biológiai fejezettel zárul.

Olasz József
Karszthidrológiai vizsgálatok a Bükk-hegység ÉK-i részén, a felső-anizuszi mészkősávban
1978/79. I. félév

A szerző egy viszonylag jó ismert terület adatainak szintetizálására vállalkozott dolgozatában. Az irodalmi adatokat a saját megfigyeléseivel egészítette ki, s a geológiai, hidrogeológiai, morfológiai adatokat együttesen értékeli.

Simon Ernő
A tekenősi Fekete-barlang geológiai felépítése és genetikája
(Konz.: Lénárt László egy. ts.)
1978/79. I. félév

A dolgozat egy eddig szakmai szempontból ismeretlen karsztterületről ad geológiai, tektonikai, hidrogeológiai információkat 165 m felszín alatti mélységig a komplex szpeleológia tárgykörében. Az elvégzett vizsgálatok alapján a szerző genetikai összefüggésekre is felhívja a figyelmet.

Veres Lajos
A Király Lajos-barlang vizsgálata
(Konz.: Lénárt László egy. ts., Kossuth Gáborné egy. adj.)
1978/79. I. félév

A dolgozat a címben jelzett karsztobjektum igen részletes földtani vizsgálatával foglalkozik. Feldolgozza az eddigi leírásokat, majd a szerző az elvégzett kőzettani, geológiai, őslénytani, tektonikai vizsgálatok alapján genetikai következtetéseket von le. Mivel a barlang gyakorlatilag száraz, így hidrogeológiai ismertetése érintőleges.

Virág Zoltán
Az István-lápai-barlang
(Konz.: Lénárt László egy. ts.)
1978/79. I. félév

A dolgozat a Bükk-hegység olyan részéről ad geológiai, hidrogeológiai leírást, ahonnan eddig ilyen adatok nem álltak rendelkezésünkre. A földrajzi hely és a feltárástörténet rövid leírása után a geológiai viszonyok térképhez kötött értékelése adja a dolgozat gerincét. A karsztobjektum sajátosságai miatt a hidrogeológiai fejezet is bő és adatszerű.

Bock János
Orosz-magyar, magyar-orosz szpeleológiai kifejezések gyűjteménye
(Konz.: Lénárt László egy. ts.)
1979/80. I. félév

Az élet minden területén tapasztalható a nemzetközi kapcsolatok erősödése, s ez megfigyelhető a barlangkutatás területén is. A hazai általános és szakszótárakban a barlangokkal kapcsolatos kifejezések nem mindig találhatók meg. Ez az összeállítás tartalmazza a leggyakrabban előforduló, nem az általános szókincshez tartozó szavakat is. A kiindulásnak felhasznált anyag a Slovensky Kras-ban 1975-ben megjelent "Ruszko-szlovackij szpeleologicseszkij szlovar" alapján készült.

Veres Lajos
A bükki barlangokról és sziklaalakzatokról származó információk adatlapos beszerzése, lyukkártyás tárolása és számítógépes feldolgozása *
(Konz.: Lénárt László egy. ts., Tóth Béla egy. ts., Kiss Dénes tsz. mérn.)
1979/80. I. félév

A dolgozat a Bükki Nemzeti Park területén lévő barlangok és sziklaalakzatok adatainak ODRA-1304-es számítógépen, FORTRAN-1900-as nyelven történő adatbank jellegű elhelyezésével és visszakeresésével foglalkozik. Az itt közölt adatrögzítés és kiválasztás előnye a hagyományos kézi vizuális és perem-lyukkártyás, valamint gépi adattárolással szemben, hogy nem kívánja a kódok elhelyezésének szabályosságát, azaz a kódokat bármilyen sorrendben és mennyiségben (a meghatározott számig) vezethetjük fel az adatkártyákra.

Miklós Gábor
Egymással kapcsolatban álló karsztforrás és víznyelő hordalékának összehasonlító elemzése
(Konz.: dr. Wallacher László egy. adj., Lénárt László egy. ts.)
1980/81. I. félév

A dolgozatban a Szivárvány-víznyelőbarlangból és a Sebes-forrásbarlangból származó mintákat vizsgált a szerző. A mintavételi helyek leírása után a vizsgálat pontosságának matematikai valószínűségszámítási modelljét állította fel. A mintaanyag frakciókra történő szétválasztását a részek vizsgálata követte. A szemcsék anizometriáját, koptatottságát, valamint a kvarcszemcsék morfológiai jellemzőit állapította meg. A szerző a dolgozat végén a szemcseelemzések hasznosságát állapította meg a gyakorlati barlangkutatásban.

Simon Gabriella
Német-magyar barlangászati szótár
(Konz.: Lénárt László egy. ts.)
1980/81. I. félév

A nemzetközi szpeleológiai irodalom nyomonkövetésének elengedhetetlen feltétele a nyelvismeret mellett az idegen és a magyar szaknyelv összevetése is. A dolgozat a német szpeleológiai szakirodalom felhasználásához nyújt nagy segítséget.

Szabó Miklós
A trópusi karszt formakincse kubai példákkal
(Konz.: Lénárt László egy. ts.)
1980/81. I. félév

A szerző a trópusi karszt mienktől lényegesen eltérő formakincsét ismerteti személyes tapasztalatok alapján. A szövegben leírt megállapításait fényképekkel és metszetrajzokkal illusztrálja, mely utóbbiakat a már meglévő irodalomból vette át.

Miklós Gábor
Francia-magyar szpeleológiai kisszótár
(Konz.: Csabainé Németh Ágnes nyelvtanár, Lénárt László egy. ts.)
1981/82. I. félév

A dolgozat közel 600 szavával, kifejezésével a francia nyelvű barlangtani szakirodalom tanulmányozásához nyújt segítséget. Emellett részben felöleli a rokontudományok (ásványtan, kőzettan, földtan, hidrogeológia, stb.) néhány jellegzetes kifejezését is.

Miklós Gábor - Szalóky Judit
Angol-magyar szpeleológiai kisszótár
(Konz.: Lénárt László egy. ts., Réti Almée nyelvtanár)
1981/82. I. félév

A dolgozat segítséget nyújt az angol nyelvű barlangtani szakirodalom tanulmányozásához, a fordításhoz. Összefoglalja a leggyakoribb szavakat, kifejezéseket (szám szerint mintegy 700-at) nemcsak a barlangtan tudományában, hanem a hozzákapcsolódó geológiai, szerkezetföldtani, hidrogeológiai, ásvány-kőzettani, meteorológiai, stb. területeken is.

Csató István
A Nehézipari Műszaki Egyetem karszt- és barlangkutatásának története, feltáró és tudományos munkájának ismertetése *
(Konz.: Lénárt László egy. ts.)
1982/83. I. félév

A dolgozat első része az egyetem keretében folyt barlangkutatás történetét, s ehhez kapcsolódva az feltáró munkákat írja le. Közben kitekintést tesz az egyetemen kívüli, városi, területi, országos szintű barlangkutatásra is. A második rész az egyetemi barlangkutató fő profiljával, a tudományos kutatómunkával foglalkozik. Ezután összegezi az elért eredményeket, javaslatot tesz a jövőbeni kutatásra, s végül az egyetemi barlangkutatásra vonatkozó bibliográfiával zárul a dolgozat.

Csató István - Viszkoh János
A lillafüredi Anna (Petőfi Sándor) édesvízi mészkőbarlang földtani, kőzettani feldolgozása
(Konz.: Lénárt László egy. ts.)
1982/83. II. félév

A szerzők a felszín és a környezet leírása után a lillafüredi édesvízi mészkődomb strukturális jegyeit mutatják be, majd a mésztufabarlang kőzeteinek a petrográfiai, genetikai leírása következik, kőzettípusokba sorolva. Megfigyeléseiket a barlang térképét felhasználó vízszintes szelettérképeken és földtani metszeteken ábrázolták.

Miskolczi Rita
A Nyírádi Bauxitbánya víztermelésének hatása Tapolca környékére, kiemelten a Tavas-barlangra és a Malom-tóra
(Konz.: dr. Lénárt László egy. ts.)
1983/84. II. félév

A dolgozat a depressziós tér terjedésével, a Tapolcai-medencében bekövetkezett változásokkal, a források hozamának fokozatos csökkenésével, kiemelten pedig a Tavas-barlang és a Malom-tó sorsával foglalkozik.

G. Nagy Tibor
A tekenősi Fekete-barlang Kristály-tavi-ágának geológiai leírása
(Konz.: dr. Lénárt László egy. ts.)
1983/84. II. félév

A dolgozat a tudományosan még nem kellően feldolgozott Fekete-barlang egy új részének részletes kőzettani, földtani, tektonikai viszonyait és genetikáját elemzi.

Diplomadolgozatok

A földtani-vízföldtani oktatás során a karsztvíz felhasználásával, beszerzésével, az ellene való védekezéssel is foglalkozunk. A tanultaknak "alkotó módon való visszakérdezése" sok esetben karsztvízzel vagy tudományos barlangkutatással foglalkozó diplomaterv formájában történik. (Elsősorban az előbbi a jellemző témánkon belül, de az utóbbira is akad néhány példa.)

A diplomadolgozatokat nappali, régebben és elvétve levelező tagozatos hallgatók készítették, melyek témáját a Földtan-Teleptani Tanszék adta ki. (A dolgozatok a tanszéken megtalálhatók.)

A néhány éves hidrogeológus mérnökképzés során - a második diploma érdekében - készített záródolgozatok között több foglalkozott karsztvizes kérdéscsoport megoldásával. (A hidrogeológus szakmérnöki záródolgozatok szerzőit *-al jelöltük meg.)

A dolgozatokat évenként, azon belül szerzők szerinti névsorban közöljük.

Reményi Miklós
Mánfai vízterület hidrogeológiai viszonyai
1956.

A víztípusok között szereplő karsztvizek részletes elemzésével foglalkozik a szerző, vízellátási szempontból.

Stvertecky Mária
Az ajkai kőszénmedence bányavizeinek hidrogeológiája
1959.

A szerző a területen található fedő és fekü karsztvizek eredetével, minőségével, vízszintjével, nyomásával, a vízbetörésekkel foglalkozik. Ezek alapján javaslatot készített a vízveszély elhárításának módjára és a kitermelt víz felhasználására.

ifj. Schönviszky László
Melegvizek feltárási lehetősége az É-Mecsek vidékén, különös tekintettel Sikonda gyógyfürdő távlati fejlesztésére
1960.

A szerző a terület különböző víztípusait vizsgálta meg. A karsztvizek minőségének, mennyiségének megismerése alapján a kitermelés módját is megadja.

Szűcs József
Dorog környéke perspektivikus területeinek hidrogeológiai viszonyai
1960.

A terület geológiai-hidrogeológiai feldolgozása után a víztípusokat, ezen belül kiemelten a karsztvizeket elemzi a szerző. Összefüggést keres a csapadék és a karsztvízszint, az erózióbázis és a karsztvíztározórendszer között, majd a karsztvízbetöréseket elemzi, s javaslatot ad a feltárásokra a vízveszély ismeretében.

Tamáshidy László
Az ajkai medence padragi területének földtani és hidrogeológiai viszonyai
1960.

A földtani áttekintés után a fekü és fedő karsztvizekkel külön foglalkozik a szerző. A karsztvíz mennyiségének, mozgásának, utánpótlásának meghatározása után a védőrétegek kialakítására tesz javaslatot.

Liptai Edit
A délborsodi karsztforrások, és vízellátási célra történő felhasználásuk lehetőségei
1968.

A bükki karsztforrások egy részének részletes elemzése vízellátási célból, kiemelve a lehetséges és javasolt forrásfoglalásokat.

Kiss Attila
A csordakúti medence eocén kori barnakőszéntelepének hidrogeológiai adottságai
1970.

A dolgozat szerzője a vízföldtani viszonyok alapján az egyes földtani tömbök várható átlagos karsztvízhozamának és a maximális karsztvízbetöréseinek meghatározásával foglalkozik.

Styavina Ilona
Ivóvízbeszerzési lehetőségek Zirc és a környezetében lévő nyolc község részére a dudari szénbányákat veszélyeztető karsztvízből
1970.

A jól karsztosodott triász mészkő és dolomit által tárolt karsztvíz fekü- és fedőoldali vízveszélyt jelent a fent említett bányákban. A vízveszély elhárítása céljából kiemelt karsztvíz hasznosítási módját adja meg a dolgozat.

Lugosi Katalin
A mányi karsztvízsüllyesztő-rendszer tervezése
1972.

Vízvédelmi alapállású dolgozat, melyben a jelzett terület karsztvizének süllyesztési módjait, lehetőségeit vizsgálja.

Svéda Klára
A Bélkő vízföldtani viszonyai és vízbeszerzési lehetősége
1972.

A karsztos környezet földtani viszonyainak rögzítése után a terület részletes karsztvízföldtani viszonyairól olvashatunk. Ezután a környék forrásainak leírása, a foglalás tapasztalatai és a vizek minősége bemutatása következik. A szerző az alapos elemző munka után a vízkivételi mű terveit is elkészítette, három alternatívát véve figyelembe.

Kozák Miklós
Karsztvízfeltárási lehetőségek a Baradla-barlang bejárata közelében
1973.

A terület karsztos formakincsének részletes leírása után a vízföldtani viszonyok igen alapos és elmélyült feldolgozása következik. A szerző az eddigi tapasztaltok alapján elemzi a további kutatás lehetőségeit, perspektíváit, valamint a tervezett kút költségvetését is elkészítette.

Szűcs Irén
A tatabányai XV/c vízakna üzembehelyezésével várható vízszintváltozások hatása a szomszédos XIV/a akna leművelésére és a tatai karsztforrásokra
1973.

A szerző a terület részletes karsztföldtani leírása után a karsztvizek hidrogeológiai vizsgálatával foglalkozik. A karsztvízszintnek az eredeti, majd a bányászat hatására bekövetkezett változását is rögzíti. A vízszintsüllyesztés hatásait részletesen elemzi, részben a bánya termelése és víztelenítése, részben a környező forrásokra vonatkozóan.

Farkas Sándorné *
A nyírádi aktív vízszintsüllyesztés számított és valóságos távolhatásának eltérése
1974.

A dolgozat a bánya által létrehozott depressziót és vízhozamot veti össze a számított értékkel, majd az eltérések okainak elemzése alapján szerzett új földtani, tektonikai, vízháztartási következtetések összefoglalását is megadja.

Lénárt László
A Létrási-Vizes-barlang környezetében lévő mészkőösszlet hézagtérfogata és áteresztőképessége
1974.

A dolgozat a címben jelzett bükki barlangban folyó földtani, hidrogeológiai mérések, megfigyelések részletes feldolgozását adja meg. Alapvetően az első, amatőr barlangkutató csoport által végzett barlangi csepegésméréseket dolgozza fel. Ezen belül a hozamokat, a késleltetést, a vízminőséget vizsgálja, összefüggéseket keresve a földtani, morfológiai, klimatológiai, növényborítottsági és hidrológiai adatok között.

Szeremley Géza
A patárhegyi terület vízföldtana és vízvédelme
1974.

A dolgozat a terület karsztvizeinek részletes feldolgozását adja meg, elsősorban vízvédelmi célból.

Geszler Ödönné *
A budapesti hévforrások dinamikája
1976.

A szerző a földtani környezet leírása után a főkarsztvíz áramlási rendszerével, utánpótlásával, hidraulikai paramétereivel, hőmérsékletével, vegyi összetételével igen részletesen és összefoglaló módon foglalkozik. Ezek után a források, kutak vizsgálatából nyert ismereteket rendszerezve a hévíztermelés várható nagyságát elemzi, figyelembe véve a bányászati műveleteket is.

Jáki Rezső *
A Nagyegyházi-medence bányászati vízvédelme
1976.

A szerző a földtani áttekintés után részletesen foglalkozik a különböző karsztvizek hidrogeológiai viszonyaival. A vízvédelem lehetséges módjainak meghatározása után megadja az emelendő vízhozamokat és a környezetre gyakorolt hatását. Végezetül javaslatot tesz a felszínre hozott víz elhelyezésére és hasznosítására.

Majoros Zsuzsanna *
A forrásvölgyi tározó hidrogeológiai viszonyai
1976.

A dolgozat egy karsztos területen létesítendő tározó kialakításának kérdéskörével foglalkozik, messzemenően felhasználva az eddigi előzetes vizsgálatokat és saját földtani-barlangkutatói ismereteit.

dr. Sárváry István *
A hévízi forrás és a bányászat
1976.

A dolgozat a Hévízi-tó jelenével és jövőjével foglalkozik. Közismert, hogy a bányák víztelenítése a Hévízi-tó létét erősen fenyegeti. A szerző a veszélyeztetés mértékét, a védelem módjait, lehetőségeit határozza meg, számolva a jövőben várható hatásokkal is.

Sebestyén István
Az iszkaszentgyörgyi bauxitterület főkarsztvízszint-süllyesztésének vizsgálata
1976.

A dolgozat a bányászkodás hatására bekövetkezett karsztvízszintváltozással és szerteágazó hatásával foglalkozik.

To Duy Keng
Vízvédelem a mányi medencében
1976.

A terület karsztvízszintjének süllyesztésével, illetve az aktív karsztvízvédelemmel foglalkozik a szerző.

Almásdi László
A mányi lejtősakna víztelenítésének feladatterve
1978.

A szerző elemzi a különböző mészkő- és dolomitrétegek vizeit, majd vízvédelmi tervjavaslatot mutat be.

Bakk Sándor
Veszprém város vízellátása
1978.

A karsztvízbázisú városi vízellátást elemzi a szerző a távlati vízigények kielégítése céljából. Ezen belül részletesen kitér a közel-távoli, illetve a távoli vízigények kielégítési módjára.

Bányász Margit
A Bükk-hegység kitermelhető vízkészlete
1978.

A földtani felépítés után a hidrogeológiai viszonyok, a vízháztartás részletes feldolgozását találjuk. A szerző az utóbbi keretében az utánpótlódással, a karsztvízszinttel, a vízkivételi helyekkel, majd a még kitermelhető vízkészlettel foglalkozik.

Csiszár Irén
A mányi központi beszállóakna vízvédelmi terve
1978.

A dolgozatban a karbonátos képződményekben tárolt és mozgó karsztvíz mennyiségére, más vízfajtákkal való kapcsolatára kapunk választ, valamint a kitermelt víz hozamának és a depresszió időben-térben történő kiterjedésére.

Szombathy Zoltán
Eger, Vár-Várhegy környékének hidrogeológiai vizsgálata, különös tekintettel a vízháztartás vizsgálatára
1978.

A terület vizeinek leírásában a karsztvizek leírása súlyának megfelelően szerepel.

Dankó Zsolt
A tervezett mányi főfeltáró létesítmények hidrogeológiai viszonyai
1979.

A szerző karbonátos kőzetekben elhelyezkedő karsztvizek mennyiségét, más vízfajtákkal való kapcsolatát elemzi. Az eddig tapasztalt vízbetörések alapján előrejelzést ad a mélyítés során várható vízhozamokra.

Dienes Katalin
A nagyegyházi medence vízvédelmi terve
1980.

A dolgozat részletesen ismerteti a terület vízföldtani adottságait, ezen belül kiemelten a mészkőben és dolomitban elhelyezkedő karsztvizek összetételét, utánpótlódási viszonyait. Az ismeretességnek megfelelően tér ki a víztelenítés nagyságára és módjára.

Szögedi Judit
Vízvédelem célszerű módszerének kiválasztása a mányi lejtősaknapárnál
1980.

A téma feldolgozása során részletesen elemzi a mészkőben és a dolomitban tárolt és ott mozgó víz jellemzőit. Végezetül a kitermelésük módjára ad javaslatot.

Tóth József
Mány-Kelet szénmedence hidrogeológiai viszonyai
1980.

A dolgozat területén lévő különböző karbonátos kőzetek vizeinek elhelyezkedését, mennyiségét, más vízfajtákkal való kapcsolatát elemzi igen sokoldalúan. Végezetül a vízveszély elhárításának módját is megadja.

Sow Souleymane Daouda
A Komjáti-medence kitermelhető vízkészlete
1981.

A terület geohidrológiai viszonyainak feldolgozása során igen részletesen elemzi az Északborsodi-karsztból történő karsztvíz-hozzáfolyást, illetve a karsztba való betáplálást.

Vojtilláné Szabó Zsuzsanna
A Bükk földtudományi természetvédelmi értékeinek értékelése és ismertetése
1982.

A szerző a témába illő földtani-vízföldtani értékek (források, barlangok, bányafalak, stb.) leírásával, védelmük módjával, bemutathatóságával, valamint értékelési problémákkal foglalkozik.

Lukács Judit
A Nagyegyházi Bányaüzem bauxittelepének vízvédelme
1983.

A dolgozat részletesen ismerteti a terület vízföldtani adottságait, ezen belül a karbonátos kőzetek vizeinek elhelyezkedését, összetételét, utánpótlódási viszonyait. Ezek alapján tér ki a vízemelésre, illetve a víztelenítésre.

Egyetemi doktori értekezések

Bán Miklós
Hévíz-tároló kőzeteink ásvány-kőzettani és kőzetfizikai tulajdonságai, valamint a hévizek vízminősége közötti kapcsolat néhány kérdése, különös tekintettel a hévizek sókiválásaira
1982.

A dolgozat tárgyalja a hazai hévizek víztároló képződményeit, azok ásvány-kőzettani és kőzetfizikai sajátosságait, illetve a hévizek vegyi összetételének kialakulását a víz-kőzet egymásrahatás figyelembevételével. A vízkőkiválások ismertetésénél néhány jellegzetes hazai vízkőkiválási mintaanyag ásvány-kőzettani feldolgozásának eredményeit mutatja be, beleértve a korszerű vizsgálati módszerekkel (termikus analízis, röntgendiffrakciós eljárás) kapott adatokat is.

Lénárt László
A Létrási-Vizes-barlang komplex barlangtani vizsgálata
1984.

A dolgozat a Bükk-hegység tudományosan egyik legjobban kutatott barlangjában végzett sokéves kutatómunka eredményét foglalja össze. A szerző a vizsgálatai nyomán részletesen leírja a barlang vízgyűjtő területének morfológiai, geológiai-tektonikai, hidrogeológiai és klimatológiai viszonyait. Ezt követően a barlang morfológiai, geológiai-tektonikai, őslénytani, vízföldtani, vízkémiai, klimatológiai, radiológiai és részben biológiai ismertetését adja, majd a külszíni és barlangi viszonyok összefüggését elemzi. (Mindezt évtizedes bejárási, mérési tapasztalat alapján, több száz elemzés és több ezernyi mérési eredmény, valamint a barlang feltárás- és kutatástörténetének ismeretében.) A dolgozat egy amatőr barlangkutató csoport (Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport, illetve ma Egyesület) kitartó és rendszeres adatgyűjtő, illetve az adatgyűjtésben nagyfokú segítséget nyújtó munkája alapján született meg, az egyetem szakmai támogatását is élvezve.

Ipari kutatások zárójelentései

Az egyetem oktatói, kutatói szívesen végeznek ipari megbízásos munkát. Ezek sorában - a minket érdeklő témán belül - elsősorban karsztvízkutatással kapcsolatos jelentéseket találunk, de barlanghasznosítási célú vagy a barlangkutatás eredményeit felhasználó feldolgozás is előfordul.

Összeállításunkat az első megrendelés időrendjében, azon belül a témavezetők alfabetikus sorrendjében adjuk meg.

Tartalmi összefoglalót a viszonylag könnyebb hozzáférhetőség miatt nem közlünk, ellenben feltüntetjük a megbízó szervet, a témavezetőt és tanszékét, a legfontosabb munkatársakat (beosztás nélkül) és az egyetemi témaszámot, melyek alapján az összeállítás könnyen azonosíthatóvá illetve kikereshetővé válik.

Néhány esetben a megbízó társadalmi szerven keresztül, vagy közvetlenül fordult az egyetemi oktatóhoz, a munka elvégzése ügyében. Az ilyen, általában kis volumenű vagy rész-feladatok, elvégzését fejezetünk második részében közöljük, tartalmi kivonat nélkül.

Az egyetemi barlangkutató csoportok megbízásos munkáit a történeti részben már ismertettük.

A) Egyetemünkön keresztül végzett kutatások

B) Közvetlenül, vagy társadalmi szerveken keresztül végzett kutatások

Szakvélemény a Bükk-hegységi Borókás környékének hidrogeológiai viszonyairól
A megbízó az MKBT Északmagyarországi Területi Osztályán keresztül a VITUKI volt.
A témavezető Mészáros K. és Szlabóczky P., a munkában - többek között - Lénárt L. és Majoros Zs. is részt vett.

A Bükk-fennsíkon lévő Menyecske-töbör feltárási (kutatási) és anyagvizsgálati eredményének értékelése (I-II. ütem, 1981. és 1982.)
A megbízó a Környezetvédelmi Intézet Barlangtani Osztálya volt, az MKBT Északmagyarországi Területi Osztályán keresztül.
Témavezető dr. Juhász A., a munkában - többek között - Lénárt L. és dr. Gyurkó P. is részt vett.

Az esztramosi Földvári-barlang képződményeinek vizsgálata (1981.)
A megbízó az OKTH Északmagyarországi Felügyelősége volt, a munkát dr. Wallacher L. végezte el.

A miskolci barlangkutatás története és a miskolci kutatók publikációinak jegyzéke (1982.)
A megbízó a Bükki Nemzeti Park volt, a munkát Lénárt L. végezte el.

A miskolc-tapolcai Várhegyi felhagyott mészkőbánya természetvédelmi területté és geológiai parkká való átalakítása (1982.)
A megbízó az OKTH Északmagyarországi Felügyelőségén és a MFT-n keresztül a Központi Földtani Hivatal volt.
A témavezető Szlabóczky P., a munkában - sokakkal együtt - Lénárt L. is részt vett.

Különböző pályázatokon való részvételünk

(dr. Lénárt László)

Egyetemi pedagógusnapi, ill. Alkotó Ifjúsági pályázatok

• Lénárt L.: 1798.; 1980.; 1982.; 1983. (megjelent, és az irodalomjegyzékben közölt publikációkkal)

Az MKBT Kataszteri pályázata

• Lénárt L.: A lillafüredi István-barlang és kutatástörténete 1914-1981 között (1982.)

Az MKBT Cholnoky pályázata

• A Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport az 1975. évi jelentésével 1976-ban megosztott második hely.
• A TDK Karszthidrológiai Szakcsoport 1978. évi jelentésével 1979-ben első hely és Vass Imre Emléklap.

Az MKBT fotópályázata

• Somodi L.: 1975.; 1976.; 1978.
• Lénárt L.: 1975.

Az MKBT "Barlangok világa" fotókiállítása, 1976.

• Lénárt L., Somodi L., Tokár F.

Az Osztrák Barlangkutatók I. Nemzetközi Fotópályázata, 1977.

• Somodi L.

Az MHT Ém.-i Ter, Szerv. Hidrogeol. Szako. Ifjúsági pályázata

• Bodri Gy., Lénárt L.: Cseppköveken és palás kőzetek hasadékain átszivárgó vízmennyiség mérése és összehasonlítása a külszíni csapadékadatokkal (1972.)
• Bodri Gy.: A Soltészkerti (mésztufa) akna és az István-barlang beli Vasas-akna vízszintemelkedése az 1973-as árvíz alkalmával (1973.)
• Lénárt L.: Csepegésvizsgálat (1973.)
• Lénárt L.: A "Barlangkutatás" valamint a "Karszt és barlang(kutató)" témáinak összehasonlító elemzése (1974.)
• Szombathy Z., Román Á.: Vízkémiai vizsgálatok a Létrási-Vizes-barlangban (1974.)
• Lénárt L.: Vízvezető járatok (barlangok) kialakulására ható tényezők vizsgálata. Javaslat a karsztosodás mérőszámokkal való kifejezésére (1975.)

MFT. Ém.-i Ter. Szerv. pályázata

• Lénárt L.: Bükki barlangokból származó üledékminták összehasonlító elemzése (1974.)
• Lénárt L., dr. Szabó I.: Mérnökgeológiai vizsgálatok a lillafüredi mésztufakúpban (1981.)

A B.A.Z. megyei Természetvédelmi Egyesület "Természeti értékeink hasznosítása" pályázata

• Kovács B., Nagy I.: A Kis-fennsík egyes részeinek túracentrummá való alakítási lehetőségei (1983.)

Az egyetemiek karszt- és barlangkutatással foglalkozó tudományos, ismeretterjesztő és információs publikációinak irodalomjegyzéke

(dr. Lénárt László, Borbély Sándor, Majoros Zsuzsanna)

Az összeállításba minőségileg igen különböző anyagok kerültek bele: az akadémia által kiadott könyvtől a szak- és ismeretterjesztő folyóiratokon át a napilapokig minden olyan, ami a karszt- és barlangkutatás tágan értelmezett profiljába tartozónak véltünk.

A szerzők már homogénebb közeget képviselnek: mindazok, akiket az "egyetemiekhez" lehet számítani az összeállításban felsorolt anyaguk megírásakor.

Végezetül azon miskolci egyetemi barlangkutatókkal, barlangkutatással, annak eredményeivel kapcsolatos írásokat gyűjtöttük össze, melyeket egyetemen kívüliek publikáltak.

Az alkalmazott rövidítések

A) Saját publikációink

• A MEAFC "Marcel Loubens" Barlangkutató Szakosztálya: Öles cseppkőoszlopok a Teenager-teremben = A mi egyetemünk, 1968. márc. 29.
• Az NME TDK Karszthidrológiai Szakcsoport 1980. évi jelentése = Besz. az MKBT 1980. évi tev.-ről, 1982., 183-191. old.
• Balás A.: Jelentés a debreceni KLTE Tóthfalusi Kollégium Barlangkutató Csoportjának 1974. évi munkájáról = Besz. az MKBT 1975. I. f.évi tev.-ről, 1976., 76-79. old.
• Balás L. - Balogh I. - Pethő G.:Szeizmikus refrakciós mérések a Bükk-fennsíkon = Magy, Geof. 16., 1975. 5., 161-166. old.
• Balogh I.: lásd: Balás L.
• Bartus E. - Lénárt L. - Buday G. - Gyulai I. - Hellebrandt M.: Aggteleki Tájvédelmi Körzet Bioszféra Rezervátum, OKTH kiadv., 1982., 44. old.
• Egerer F. - Fehérvári I. - Namesánszki K.: Interaction between karstic water and non-karstic rocks = Proceedings of the Second International Symposium of Water-Rock Interaction. Strasbourg, 1977. aug., I. 92-96. old.
• Egerer F. - Fehérvári I. - Namesánszki K.: A genetic problem of limestones = International Symposium on Implications of Hydrogeology to other Earth Sciences. Montpellier, 1978. Papers T-VI-10.
• Egerer F. - Namesánszki K.: Rendszeres hidrogeológiai megfigyelések a Bükk-hegység DK-i részén = MÁFI évi jelentése az 1978. évről. Műszaki Könyvkiadó Bp., 1980., 103-107. old.
• Fehérvári I.: lásd: Egerer F.
• Fülöp A.: lásd: Tóth J.
• Germán E.: Jelentés a Herman Ottó Barlangkutató Csoport 1976-ban végzett munkájáról = Besz. az MKBR 1976. évi tev.-ről, 1977., 149-163. old.
• Grill J.: Fekete-barlang. Bejárási útmutató a Karszt- és Barlangkutatók I. Országos TDK Találkozója tanulmányútjaihoz = NME-MKBT kiadv., 1978., Miskolc., 1-4. old. + térkép
• Gyurkó P.: Jelentés a Miskolci Barlangkutató Csoport 1966. évi munkájáról = Karszt és Bgkut. Táj., 1967., 31-32. old.
• Hernádi B.: lásd: Pócsi L.
• Hola: Barlangászat = A mi egyetemünk, 1979. máj. 28.
• J.J.: 25 éves a MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport = A mi egyetemünk, 1976. máj. 24.
• Jeneyné Jambrik R.: lásd Juhász J.
• Juhász J.: Felszín alatti vízkészletünk = Hidr. Közl. 35., 1955., 1-2., 21-34. old.
• Juhász J. - Szakváry J.: A hazai vízkutatási módszerek fejlődése és alkalmazásuk = Vízügyi Közlem. 38., 1958. 1., 29-75. old.
• Juhász J.: A Balatonfelvidék vízbeszerzési lehetőségei = Hidr. Közl. 40., 1960. 5., 404-416. old.
• Juhász J.: A városligeti I. sz. artézi kút felújítása = Hidr. Közl. 40., 1960. 6., 494-503. old.
• Juhász J.: Hazánk felszínalatti vízkészletére vonatkozó ismereteink = Hidr. Közl. 41., 1962. 4., 283-293. old.
• Juhász J.: Javaslat a budai meleg gyógyvizek korszerűbb feltárására = Hidr. Közl. 42., 1963. 3., 225-228. old.
• Juhász J.: Magyarszék környékének hidrogeológiája = Hidr. Közl. 43., 164. 2., 49-60. old.
• Juhász J.: Hazánk szabad vízkészlete = Hidr. Közl. 44., 165. 2.
• Juhász J.: Hidrogeológia I., Tankönyvkiadó, 1967. (MTI 173)
• Juhász J.: Hidrogeológia II., Tankönyvkiadó, 1968.
• Juhász J.: Bányavíz elleni védekezés = Vízgazd., 1968. 6.
• Juhász J.: Hidrogeológia I., Tankönyvkiadó, 1969.
• Juhász J.: Hidrogeológia I., Tankönyvkiadó, 1973.
• Juhász J.: Hidrogeológia I., Akadémiai kiadó, 1976.
• Juhász J.: Gondolatok a hazai geotermikus energia hasznosításáról = Hidr. Közl. 57., 1977. 6-7., 243-246. old.
• Juhász J.: Felszín alatti vizeink = MHT Országos Vándorgyűlése, Keszthely, 1979. V. 17-18., III. 1-13. old.
• Juhász J. (szerk.): Műszaki földtani és vízföldtani tanulmányutak. Tankönyvkiadó, 1979.
• Juhász J.: Áramlástan-hidrogeológia, I. kötet, Tankönyvkiadó, 1980.
• Juhász J.: Egyszerű termális gyógyvizek komplex és gyógyászati hasznosításának kérdései = Egyszerű termálvizek komplex hasznosításának kérdései c. szeminárium, Eger, 1981. okt. 27., 1-22. old.
• Juhász J.: Áramlástan-hidrogeológia, II. kötet, Tankönyvkiadó, 1981.
• Juhász J. - Jeneyné Jambrik R.: A komjáti medence kitermelhető vízkészlete = Hidr. Közl. 62., 1982. 2., 49-61. old.
• Juhász J.: Áramlástan-hidrogeológia, III. kötet, Tankönyvkiadó, 1983.
• Juhász J.: A fővárosi hévízkészlet és célszerű hasznosítása = Hidr. Közl. 64., 1984.
• Juhász J.: Termális gyógyvizek hasznosítása Északmagyarországon = NME Közl., I. sor. Bányászat, 32. 1984. 1-4., 113-127. old.
• Juhász J.: lásd: Smieder A.
• Korozs A.: Életet mentettek a fiatalok = A mi egyetemünk, 1976. máj. 10.
• Kossuthné Szvierczek Sz.: A kelet-bükki források bepárlási maradékainak vizsgálata a vízkémiai összetétel függvényében = Hidr. Közl. 60., 1980. 5., 200-208. old.
• Kovács L.: lásd: Olasz J.
• Kuchta Gy. - Oswald Gy. - Zámpory V.: A miskolc-tapolcai Tavas-barlang = Bors. Szle. 3., 1959. 57-61. old.
• Kuchta Gy.: Barlangok Borsodban = Szerző, 1970. 1-11. Miskolc
• Lénárt L.: Csepegésvizsgálat a bükk-fennsíki Létrási-Vizes-barlangban = Fiatal Hidrogeológusok II. Találkozója, MHT kiadvány, Miskolc, 1974., 5-16. old.
• Lénárt L.: Klimatológiai mérések a Bükk-fennsíkon lévő Létrási-Vizes-barlangban = "Baradla 150" Nemzetközi Konferencia, MKBT kiadvány, 1975., 217-224. old.
• Lénárt L.: Csepegésvizsgálat a Létrási-Vizes-barlangban = XII. OTDK műszaki szekció előadásainak tartalmi kivonata, BME, 1975., 29. old.
• Lénárt L.: Bükki barlangokból származó üledékminták összehasonlító vizsgálata = XII. OTDK műszaki szekció előadásainak tartalmi kivonata, BME, 1975., 30. old.
• Lénárt L. (szerk.): Barlangok védelme. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Északmagyarországi Szervezete, Miskolc, 1976., 1-52. old.
• Lénárt L.: Tektonikai vizsgálatok a Létrási-Vizes-barlangban és környezetében = Karszt és Bg., 1976., 9-14. old.
• Lénárt L.: A "Barlangok védelme" ankéton elhangzottak alapján összeállított szerkesztői vélemény = Barlangok védelme ankét, Miskolc, MKBT, 1976., 5-6. old.
• Lénárt L.: A miskolci NME barlangkutatóinak tudományos működése az 1966-74-es évek alatt = Besz. az MKBT 1975. első félévi tev.-ről, 1976, 96-98. old.
• Lénárt L.: Az MHT V. Ifjúsági Napja = Besz. az MKBT 1975. második félévi tev.-ről, 1976., 55. old.
• Lénárt L.: A MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport jelentése az 1975. évi nyári táborban elért eredményekről = Besz. az MKBT 1975. második félévi tev.-ről
• Lénárt L.: Árvízi károk helyreállítása a lillafüredi István-cseppkőbarlangban = Besz. az MKBT 1975. második félévi tev.-ről, 1976., 52. old.
• Lénárt L.: Hidrogeológiai kirándulások a Bükkben. Egyetemi jegyzet, Miskolc, 1977.
• Lénárt L.: A "Zsombolyosoktól" a "Marcel Loubens" csoportig. NME, Miskolc, 1977.
• Lénárt L.: Titkári jelentés az MKBT Északmagyarországi Területi Szervezete 1976. évi tevékenységéről = Besz. az MKBT 1976. évi tev.-ről, 1977., 60-71. old.
• L(énárt) L.: A Marcel Loubens ... = MF., 1977. dec. 8.
• Lénárt L. - Majoros Zs.: A NME MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport Évkönyve 1977 = Besz. az MKBT 1977. évi tev.-ről, 1982., 220-234. old.
• Lénárt L.: Létrási-Vizes-barlang. Bejárási útmutató a Karszt- és Barlangkutatók I. Országos Tudományos Diákköri Találkozója tanulmányútjaihoz = Miskolc, NME-MKBT kiadvány, 1978, 7-10, old. + térkép
• Lénárt L.: Jelentés a miskolci Marcel Loubens Barlangkutató Csoport 2978. évi munkájáról = Besz. az MKBT 1978. évi tev.-ről, 1982., 166-179. old.
• Lénárt L.: Szepesi-barlang. Bejárási útmutató a Karszt- és Barlangkutatók I. Országos Tudományos Diákköri Találkozója tanulmányútjaihoz = Miskolc, NME-MKBT kiadvány, 1978., 4-7. old. + térkép
• Lénárt L.: Adatok a karsztos beszivárgás vizsgálatához a Létrási-Vizes-barlangban (Magyarország, Bükk-hegység) végzett csepegésmérések alapján = MKBT-MFT-MMT, Nemzetközi Karszthidrológiai Szimpozium, 1978. 1., 50-64. old.
• L(énárt) L.: A Marcel Loubens ... = MF. 1978. márc., 8. old.
• L(énárt) L.: A Marcel Loubens ... = MF. 1978. márc., 9. old.
• L(énárt) L.: A Marcel Loubens ... = MF. 1978. márc., 10. old.
• L(énárt) L.: A Marcel Loubens ... = MF. 1978. jún., 17. old.
• L(énárt) L.: A MEAFC Marcel Loubens ... = MF. 1978. okt. 13.
• L(énárt) L. - V(árszegi) S.: Térképreambulálási munkák során ... = MF. 1978. ápr. 13-14.
• Lénárt L. (szerk.): Bejárási útmutató a Karszt- és Barlangkutatók I. Országos Tudományos Diákköri Találkozójához = NME-MKBT, 1978., 17. old. + 7 térkép
• Lénárt L.: Szpeleológiai eredmények a Bükk-hegységből = Bors. Földr. Évk. (6), 1979., 79-90. old.
• Lénárt L.: Barlangok a Bükkben = B.A.Z. megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadványa, Miskolc, 1979.
• Lénárt L.: Speläologische Verhältnisse im Bükk-Gebirge (Ungarn) I-II. = Der Höhlenforscher, 12., 1980. 1, 5-10. s., 1980. 2., 22-26. s., Dresden
• Lénárt L.: Újabb adatok a Bükk-hegység leghosszabb barlangjának kutatásáról = NME Közleményei, 1. sor., Bányászat, 28., 1980. 3-4., 147-160. old.
• Lénárt L.: Vízkémiai vizsgálatok a Lérási-Vizes-barlangból = Karszt és Bg., 1980. II., 57-64. old.
• L(énárt) L.: Egy kiállítás bemutatása = A mi egyetemünk 1980. ápr. 6-8.
• Lénárt L.: Thesaurus of Hunfarian Speleology; Project of an International "Speleosaurus" Proceedings of the 8th International Congress of Speleology, Kentucky, 1981. II., pp. 634-635.
• L(énárt) L.: A XV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia ... = MF., 1981. jan-feb., 2-3. old.
• L(énárt) L.: II. Körlevél. A XV. ... = MF., 1981. már-ápr., 6-8. old.
• L(énárt) L.: 1981. ápr. 3-án az Esztramoson ... = MF., 1981. júl-aug., 15-16. old.
• L(énárt) L.: Az Oktatási és Közművelődési Szakbizottság ... = Mf., 1981. nov-dec., 17. old.
• Lénárt L.: A karsztos beszivárgási százalék pontosítása barlangi csepegésmérések segítségével = MHT II. Országos Vándorgyűlés, Pécs, 1981. II., 66-73. old.
• L(énárt) L.: Felhívás ... = MF., 1981. nov-dec., 17-18. old.
• Lénárt L.: Adalékok a lillafüredi mésztufabarlangok kutatásához = Karszt és Bg., 1981., 1-8. old.
• Lénárt L.: Az Oktatási és Közművelődési Bizottság (OKB) beszámolója 1981-es tevékenységéről = Besz. az MKBT 1981. évi tev.-ről, 1983., 7-8. old.
• L(énárt) L.: A miskolci ... = MF., 1982. jan-feb., 25. old.
• Lénárt L.: Mentés a barlangban = A mi egyetemünk, 1982. febr. 22.
• L(énárt) L.: Adatkérés ... = MF., 1982. már-ápr., 13-14. old.
• Lénárt L.: Magyarország karsztterületei és jelentősebb barlangjai = Bors. Műsz.-Gazd. Élet 17., 1982. 1., 7-10. old.
• Lénárt L.: A miskolci barlangkutatás és a bükki barlangok összefoglaló ismertetése (I-II.) = Bors. Műsz.-Gazd. Élet 27., 1982. 3., 1115. old.; 28., 1983. 1., 15-19. old.
• Lénárt L.: 30 Jahre organisierte Höhlenforschung im Miskolc = Der Höhlenforscher, 14. 1982. 4. 61-62. s.
• L(énárt) L.: Felhívás = MF., 1982. júl-aug., 6.old.
• L(énárt) L. - M(ajoros) Zs.: 1982. május 15-16-án az Esztramos-hegy ... = MF., 1982. júl-aug., 11-12. old.
• Lénárt L.: Természetvédelmi egyesület = A mi egyetemünk, 1982. szept. 27.
• L(énárt) L.: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Természetvédelmi Egyesület ... = MF., 1982. nov-dec., 9. old.
• L(énárt) L.: Az MKBT Északmagyarországi Területi Szervezete = MF., 1982. nov-dec., 12. old.
• L(énárt) L. - S(imán) K. - M(ajoros) Zs.: A miskolci Herman Ottó Múzeum ... = MF., 1982. nov-dec., 9-10. old.
• L(énárt) L.: Gyógyulás a barlang mélyén = A mi egyetemeünk, 1982. nov. 22.
• Lénárt L.: A Földtani Szakosztály beszámolója = BMTE Évkönyv 1982., Miskolc, BMTE, 1983., 29-35. old.
• Lénárt L.: A látogatók hatása a lillafüredi Anna-mésztufabarlang klímájára. VII. Nemzetközi Speleotherápiai Szimpozium, Keszthely, 1982., (Szerkesztés alatt)
• Lénárt L.: Számvetés a szervezett miskolci barlangkutatók 30 évi munkájáról = Karszt és Bg., 1982. I., 23-28. old.
• Lénárt L.: Beszámoló az Oktatási és Közművelődési Szakbizottság 1982. évi tevékenységéről = besz. az MKBT 1982. évi tev.-ről, 1983., 7-8. old.
• Lénárt L.: A Marecel Lobens Barlangkutató Egyesület 1982. évi Évkönyve = Besz. az MKBT 1982. évi tev.-ről, 1983., 107-131. old.
• L(énárt) L.: A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület ... = MF., 1983. jan-feb., 4-5. old.
• L(énárt) L.: A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem ... = MF., 1983. jan-feb., 5. old.
• L(énárt) L.: Közismert, hogy a Létrási-Vizes-barlangban ... = MF., 1983. jan-feb., 5. old.
• L(énárt) L.: Karszt és Barlangkutatók III. Országos TDK Találkozója = MF., 1983. már-ápr., 7. old.
• L(énárt) L.: A legutóbbi műsorfüzet nyomdába adása után ... = MF., 1983. már-ápr., 10. old.
• L(énárt) L.: Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Északmagyarországi Felügyelősége ... = MF., 1983. már-ápr., 10. old.
• Lénárt L.: Az NME Karszthidrológiai Csoport ... = MF., 1983. júl-aug., 8-9. old.
• Lénárt L.: A Nehézipari Műszaki Egyetem ... = MF., 1983. júl-aug., 9. old.
• Lénárt L.: Felhívás = MF., 1983. sze-okt., 7-8. old.
• Lénárt L.: A Bükk karsztvízkutatása és természetvédelme. A Bányamérnöki Kar tanszékeinek kutatási eredményei = NME-OMBKE kiadvány, Miskolc, 1983.
• Lénárt L.: Eddigi információink szerint ... = MF., 1983. nov-dec., 2. old.
• Lénárt L.: A Bükk-hegység karszthidrológia viszonyai = BMTE Évkönyv 1983., 1984., 41-47. old.
• Lénárt L.: A miskolc-tapolcai alsó (várhegyi, felhagyott) kőbánya barlangjai = BMTE Évkönyv 1983., 1984., 48-55. old.
• Lénárt L.: A Marcel Loubens Barlangkutató Csoport ... = MF., 1984. máj-jún., 13. old.
• Lénárt L.: Az MKBT Északmagyarországi Területi Szervezete ... = MF., 1984. máj-jún., 13. old.
• Lénárt L.: lásd: Bartus E.
• Lénárt L.: lásd: Majoros Zs.
• Lénárt L.: lásd: Mélypataki Z.
• Lénárt L.: lásd: Oktatási Bizottság
• Lénárt L.: lásd: Pethő Sz.
• Lénárt L.: lásd: Rendező Bizottság
• Lénárt L.: lásd: Simán K.
• Lénárt L.: lásd: Újszászi J.
• L(évay) T.: Az NME TDK ... = MF., 1977. dec., 10. old.
• L(évay) T.: A NME TDK ... = MF., 1978. jan., 5. old.
• L(évay) T.: A NME TDK ... = MF., 1978. már., 7. old.
• L(évay) T.: A miskolci TDK ... = MF., 1978. jún., 15-16. old.
• L(évay) T.: Az NME TDK ... = MF., 1978. júl-sze., 20. old.
• L(évay) T.: Az NME TDK ... = MF., 1979. jan-feb., 9. old.
• L(évay) T.: A TDK Karszthidrológiai Szakcsoport ... = MF., 1979. sze-dec., 8. old.
• Lévay T.: Üregek térképezése = NME Közleményei, 1. sor., Bányászat, 28., 1980. 3-4., 175-180. old.
• Lévay T. - Németh A.: A Nehézipari Műszaki Egyetem TDK Karszthidrológiai Szakosztályának beszámolója az 1976-ban végzett munkáról = Besz. az MKBT 1976. évi tev.-ről, 1977., 202-203. old.
• Majoros Zs.: A MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakosztálya ... = Karszt és Bgkut. Táj., 1969. 5., 3-4. old.
• Majoros Zs.: Barlangkutatás rádiókip módszerrel = Karszt és Bg., 1969. II., 65-68. old.
• Majoros Zs.: A Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport ... = Karszt és Bgkut. Táj., 1970. 6. 11.
• Majoros Zs. - Lénárt L.: A tektonika, a rétegdőlés és egyéb tényezők hatása a barlangjáratok kialakulásában = MHT V. Ifjúsági Napja, Győr, 1975. II/17-23.
• Majoros Zs. - Lénárt L.: A MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport 1975. évi jelentése = Besz. az MKBT 1975. második félévi tev.-ről, 1976., 127-128. old.
• Majoros Zs. - Lénárt L.: Cseppkőnövekedési vizsgálatok = Besz. az MKBT 1975. második félévi tev.-ről, 1976., 163-164. old.
• Majoros Zs. - Lénárt L.: A régebbi barlangkutatási tevékenység védelme = Barlangok védelme ankét, Miskolc, MKBT, 1976., 25-29. old.
• Majoros Zs.: A MEAFC "Marcel Loubens" Barlangkutató Szakcsoport 1976. évi jelentése = Besz. az MKBT 1976. évi tev.-ről, 1977., 184-189. old.
• Majoros Zs.: Érdekességek egy mesterséges barlangban = Besz. az MKBT 1975. második félévi tev.-ről, 1976., 209. old.
• Majoros Zs.: lásd: Lénárt L.
• Majoros Zs.: lásd: Simán K.
• Maucha L. - Tóth J.: Fotogrammetrikus módszerek barlangok keresztszelvényezésére = Karszt és Bgkut. 3., 1961., 83-144. old.
• M(élypataki) Z. - L(énárt) L.: Az 1978. ok-nov. túráink ... = MF., 1979. jan-feb., 12. old.
• M(élypataki) Z. - L(énárt) L.: 1978. nov. 17-18. között ... = MF., 1979. jan-feb., 12. old.
• Miklós G. - Várszegi Zs.: A bükki Vesszősgerinci-barlang földtani, tektonikai, hidrológiai és klimatológiai viszonyai = XV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Szekció Összefoglaló, Miskolc, 1981., 6.
• Nagy T.: A Nehézipari Műszaki Egyetem Karszthidrológiai Szakcsoportjának jelentése az 1981. évi tevékenységéről = Besz. az MKBT 1981. évi. tev.-ről, 1983., 132. old.
• Nagy T.: Nehézipari Műszaki Egyetem TDK Karszthidrológiai Szakcsoport 1982. évi jelentése = Besz. az MKBT 1982. évi tev.-ről, 1983., 144-145. old.
• Namesánszki K.: lásd: Egerer F.
• Németh A.: NME, Miskolc TDK Karszthidrológiai Szakcsoport 1975. évi jelentése = Besz az MKBT 1975. második félévi tev.-ről, 1976., 129-130. old.
• Németh A.: lásd: Lévay T.
• Olasz J.: Az ország legnagyobb dolomitbarlangja: a Fekete-barlang = Karszt és Bg., 1976., 57-58. old.
• O(lasz) J.: Az NME TDK ... = MF., 1978. jún., 14. old.
• Olasz J. - Veres L. - Kovács L. - Virág Z. - Simon E.: A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem TDK Barlangkutató Csoportjának 1978. évi jelentése = Besz. az MKBT 1978. évi tev.-ről, 1982., 180-206. old.
• Olasz J.: lásd: Lénárt L.
• Olasz J.: lásd: Veres L.
• Oktatási Bizottság (Lénárt L.): Figyelem! = MF., 1984. jan-feb., 16. old.
• Oktatási és Közművelődési Bizottság (Lénárt L.): Figyelem! = MF., 1984. már-ápr., 12. old.
• Oktatási és Közművelődési Bizottság (Lénárt L.): Igényfelmérés = MF., 1984. máj-jún., 20-22. old.
• Pethő G. - Újszászi J.: Barlangkutatás rádiókip módszerrel = Magy. Geof. 16., 1975. 9. 181-185. old.
• Pethő G.: lásd: Balás L.
• Pethő G.: lásd: Újszászi J.
• Pethő G. - Lénárt L.: Karszt- és Barlangkutatók I. Országos Tudományos Diákköri Találkozója = NME Közleményei, I. sorozat, Bányászat, 28., 1980. 3-4., 111-114. old.
• Pethő Sz. - Lénárt L. (szerk): Karszt- és Barlangkutatók I. Országos Tudományos Diákköri Találkozójának előadásai = NME Közleményei, I. sorozat, Bányászat, 28., 1980. 3-4., 111-241. old.
• P(ócsi) L. - H(ernádi) B.: Az Újpalota Sportegyesület ... = MF., 1981. már-ápr., 9-11. old.
• P.J.: Barlangkutatók I. Országos TDK Konferenciája = A mi egyetemünk, 1978. okt., 30. old.
• Rancz B.: Egyetemisták felfedezése = A mi egyetemünk, 1976. de.
• Rendező Bizottság (Lénárt L.): Előzetes értesítés ... = MF., 1984. jan-feb., 4-8. old.
• S(imán) K. - L(énárt) L. - M(ajoros) Zs.: 1981. aug. 1-10. között ... = MF., 1981 nov-dec., 11-12. old.
• Simon E.: A tekenősi Fekete-barlang geológiai felépítése és genetikája = NME Közleményei, I. sorozat, Bányászat, 28., 1980. 3-4., 139-146. old.
• Simon E.: lásd: Olasz J.
• Simon E. - Schmieder A. - Kesserű Zs. - Juhász J. - Willems T. - Martos F.: Vízveszély és vízgazdálkodás a bányászatban = Műszaki Kiadó, 1975.
• Somodi L.: Fotó és barlang = Barlangok védelme ankét, MKBT, 1976., 34.
• Somodi L.: A barlangi fotózás = NME közleményei, I. sorozat, Bányászat, 28., 1980. 3-4., 199-204. old.
• Szeremley Sz.: A Szamentu-barlang = Élet és Tudomány, 1969.
• Sz(eremley) Sz.: A Bükki Nemzeti Park ... = MF., 1977. dec., 9. old.
• Tóth J.: Sopron környéki barlangok kutatása = Karszt és Bgkut. Táj., 1956. már-jún., 25. old.
• Tóth J.: A barlangok felméréséről = Karszt és Bgkut. Táj., 1957. júl-dec., 20-25. old.
• Tóth J.: Előzetes beszámoló jelentés a miskolci csoport 1959. évi munkájáról = Karszt és Bgkut. Táj., 1960. már., 108-113. old.
• Tóth J.: A szpeleokartográfia egységesítésének problémái = Karszt és Bgkut. Táj., 1960. sze., 401-407. old.
• Tóth J.: Barlangtérképeink pontossági kategorizálása = Karszt és Bgkut. Táj., 1960. dec., 547-553. old.
• Tóth J. - Fülöp A.: A Soproni-hegység barlangkatasztere = Karszt és Bgkut. Táj., 1957. júl-dec., 28-31. old.
• Újszászi J. - Lénárt L.: Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon jártunk = Besz. az MKBT 1975. második félévi tev.-ről, 1976., 53-54. old.
• Újszászi J. - Pethő G.: Barlangkutatás rádiókip módszerrel = XII. OTDK műszaki szekció előadásainak tartalmi kivonata, BME, 1975, 28.
• Várszegi Zs.: lásd: Miklós G.
• Veres L. - Olasz J.: Király-zsomboly. Bejárási útmutató a Karszt- és Barlangkutatók I. Országos TDK Találkozója tanulmányútjaihoz = MKBT-NME kiadvány, Miskolc, 1978., 11-14. old. + térkép
• Veres L.: Király Lajos-barlang = NME Közleményei, I. sorozat, Bányászat, 28., 1980. 3-4., 119-132. old.
• V(eres) L.: Az NME TDK ... = MF., 1980. júl-aug., 11. old.
• Veres L.: A bükki barlangokról és sziklaalakzatokról származó információk adatlapos beszerzése, lyukkártyás tárolása és számítógépes feldolgozása = XV. Országos TDK Konferencia Műszaki Szekció, Miskolc, Összefoglaló, 1981., 6.
• Veres L.: Király Lajos-barlang vizsgálata = XV. Országos TDK Konferencia Műszaki Szekció, Miskolc, Összefoglaló, 1981., 7.
• Virág Z.: István-lápai-barlang. Bejárási útmutató a Karszt- és Barlangkutatók I. Országos TDK Találkozója tanulmányútjaihoz = NME-MKBT kiadvány, Miskolc, 1978., 14-17. old + térkép
• Virág Z.: István-lápai-barlang = NME Közleményei, I. sorozat, Bányászat, 28., 1980. 3-4., 133-138. old.
• Virág Z.: lásd: Lénárt L.
• Virág Z.: lásd: Olasz J.
• V. K. L.: Expedíció az "Optimistá"-ban = A mi egyetemünk, 1980. 05. 26.
• Zala: Bukásunk története = A mi egyetemünk, 1978. máj. 18.
• Zámpory V.: lásd: Kuchta Gy.
• Zergi I.: Kirándulás az Optimista-barlangba = Karszt és Bg., 1981., 61-62. old.
• - : Barlangkutatóink országos sikere = A mi egyetemünk, 1979. máj. 14.

B) A velünk foglalkozó publikációk

• bekes (Bekes D.): Barlangászok jubileuma = DH., 1976. okt. 29.
• Boda E.: Barlangi derű = ÉM., 1971. júl. 24.
• Böcker T.: Főtitkári beszámoló az 1976. ápr. 24-i küldöttközgyűlésre = MKBT kiadvány, 1976.
• Böcker T.: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1976. évi munkaterve = MKBT kiadvány, Budapest, 1976.
• Böcker T.: Főtitkári beszámoló az 1976. évről és a Társulat 1977. évi munkaterve és költségvetése az 1977. máj. 21-i küldöttközgyűlésre = MKBT kiadvány, Budapest, 1977.
• Böcker T.: Főtitkári beszámoló az 1974. II. 17 - 1978. IV. 29. közötti időszakról az 1978. ápr. 29-i tisztújító küldöttközgyűlésre = MKBT kiadvány, Budapest, 1978.
• Böcker T.: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1980. évi munkaterve = MKBT kiadvány, Budapest, 1979.
• Böcker T.: Karszthidrológia, hidrogeológia. 70 éves a szervezett magyar karszt- és barlangkutatás = MKBT kiadvány, 1980., 31-35. old.
• (cs.a.): Borsodi Földrajzi Évkönyv = ÉM., 1980. sze. 3.
• Csekő Á.: Külföldi barlangkutatók hazánkban = Karszt és Bg., 1969. 2., 78. old.
• Csótai J.: Beszámoló jelentés a Műszaki Egyetemi Atlétikai és Futball Club 1974. évi munkájáról = NME kiadvány, Miskolc, 1975.
• Csótai J.: Beszámoló jelentés a Műszaki Egyetemi Atlétikai és Futball Club 1975. évi munkájáról = NME kiadvány, Miskolc, 1976.
• Csótai J.: A Műszaki Egyetem Atlétikai és Futball Club 1976. évi programja = NME kiadvány, Miskolc, 1976.
• Csótai J.: Beszámoló jelentés a Miskolci Egyetemi Atlétikai és Futball Club 1976. évi munkájáról = NME kiadvány, Miskolc, 1977.
• Dénes Gy.: Mentési krónika 1969. = Karszt és Bg., 1969. 2., 78. old.
• Dénes Gy.: Mentési krónika 1971. = Karszt és Bg., 1971. 2., 95. old.
• Dénes Gy.: Barlangnap, 1971. = Karszt és Bgkut. Táj., 1971. 4., 1-3. old.
• Dokumentációs Szakbizottság (Kordos L.): Magyarország barlangkataszteri felosztása = Karszt és Bgkut. Táj., 1973. 2., 1734. old.
• (erdős): Tudós diákok a Bükkben = DH., 1975. júl. 15.
• E.Á.: 20 óra a zsomboly fogságában = DH., 1975. aug. 8.
• E.A.: Barlangászok bakancsát lopta el = DH., 1976. aug. 28.
• F(leck) N.: Az MKBT XXVI. országos vándorgyűlése = Karszt és Bg., 1981., 66. old.
• F(leck) N.: Barlangkataszterezési pályázat = Karszt és Bg., 1982. 1., 58. old.
• F(leck) N. - V(id) Ö.: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatban 1982. dec. 31-én nyilvántartott csoportok = Karszt és Bg., 1982. 2., 127-130. old.
• Fodor I.: Barlangklíma és -terápia. 70 éves a szervezett magyar karszt- és barlangkutatás = MKBT kiadvány, 1980., 36-42. old.
• Hazslinszky T.: "Baradla 150" nemzetközi konferencia = Karszt és Bg., 1975., 41-42. old.
• Hazslinszky T.: Főtitkári beszámoló az 1979. évről az 1980. dec. 13-i közgyűlésre = MKBT kiadvány, Budapest, 1980.
• Hazslinszky T.: Főtitkári beszámoló az 1981. március 28-i tisztújító küldöttközgyűlésre, valamint az 1981. évi munkaterv = MKBT kiadvány, Budapest, 1981.
• Hazslinszky T.: Főtitkári beszámoló a Társulat 1981. évi tevékenységéről az 1982. március 26-i küldöttközgyűlésére, valamint az 1982. évi munkaterv = MKBT kiadvány, Budapest, 1982.
• Hazslinszky T.: Főtitkári beszámoló a Társulat 1982. évi tevékenységéről az 1983. március 25-i küldöttközgyűlésre = MKBT kiadvány, Budapest, 1983.
• Hazslinszky T.: 1983. évi munkaterv = MKBT kiadvány, Budapest, 1983.
• Hazslinszky T.: 1984. évi munkaterv = MKBT kiadvány, Budapest, 1984.
• Hellebrandt M.: Újabb ősrégészeti leletek a Diósgyőr-Tapolcai-barlangban = Karszt és Bg., 1974. 1., 39. old.
• Hevesi A.: A bükki természetvédelmi tábor = Karszt és Bgkut. Táj., 1974. 3-4., 63-64. old.
• Horváth T. - Tardy J.: Beszámoló az UIS VII. Nemzetközi Szpeleoterápiai Szimpoziumáról = Karszt és Bg., 1982. 2., 123-126. old.
• Illésy S.: Először a "Szepi"-ben = DH., 1977. nov. 25.
• (illésy) (Illésy S.): Öten, négy napig a sötétben = DH., 1980. máj. 21.
• Juhász A.: Beszámoló a "Beszivárgás karsztos területen" c. ankétról (Böcker T., Lénárt L., Juhász A. előadáskivonatával) = Hidr. Táj., 1976., 65-67. old.
• Karosi I.: Barlangászok = ÉM., 1976. aug. 24.
• Karosi I.: A barlangászat nem pincebogarászás = ÉM., 1978. nov. 19.
• Kordos L.: Barlangkataszterezés = Karszt és Bgkut. Táj., 1971. 4. 10-11. old.
• Kordos L.: Magyarország barlangkataszteri felosztása = Karszt és Bg., 1972., 25-32. old.
• Kordos L.: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1975. december 31. és 1977. december 31. között = Karszt és Bg., 1977., 47-54. old.
• K(ordos) L.: Balás Anna (1950-1977) = Karszt és Bg., 1977. 77-78. old.
• Kordos L.: A Karszt- és Barlangkutatók I. Országos Tudományos Diákköri Találkozója = Karszt és Bg., 1978., 63. old.
• Kordos L.: Barlangi gerinces őslénytani gyűjtések és ásatások 1978-ban = Besz. az MKBT 1978. évi tev.-ről, 1982., 10-18. old.
• Kordos L.: Barlangi gerinces őslénytani ásatások és gyűjtések 1979-ben = Besz. az MKBT 1979. évi tev.-ről, 1982., 8-16. old.
• Kordos L.: Az elmúlt húsz év barlangfeltárásai (1961-1980) = 70 éves a szervezett magyar karszt- és barlangkutatás, MKBT kiadvány, 1980., 79-82. old.
• Kordos L.: Barlangi gerinces őslénytani ásatások és gyűjtések 1981-ben = Besz. az MKBT 1981. évi tev.-ről, 1983., 9-10. old.
• (Kordos L.!): A bükki barlangok világa = Sándor A. (szerk.): Kilátás a kövekről. Bükki Nemzeti Park, Mezőgazdasági kiadó, 1983.
• Kordos L. - Jakucs L. - Gádoros M. - Tardy J.: Magyarország barlangjai = Gondolat, 1984.
• (köpöczi-fojtán) (Köpöczi E. - Fojtán L.): Bronzkés a barlangból = ÉM., 1982. aug. 3.
• Kunkovács L.: Wieder eine Tropfsteinhöhle erschlossen = Neueste Nachrichten, 1968. nov. 19.
• (lahucsky): Buzgár az István-barlangnál = DH., 1973. júl. 3.
• Mészáros K.: A Társulat Északmagyarországi Területi Osztálya ... = Karszt és Bgkut. Táj., 1974. 5-6., 5-9. old.
• Molnár L.: Az MKBT Észak-magyarországi Területi Osztályának 1978. évi beszámolója = Besz. az MKBT 1978. évi tev.-ről, 1982., 4-5. old.
• Mozsáry P.: A Létrás-tetői-barlang (Szepessy-zsomboly) szifonja = Karszt és Bgkut. Táj., 1974. 3-4., 61-62. old.
• Ny(ikes) I.: A barlang a szenvedélyük = DH., 1976. jún. 8.
• Pataky Z.: Tájékoztató a Miskolci Egyetemi Atlétikai és Futball Club 1977. évi munkájáról = NME kiadvány, Miskolc, 1978.
• Priska T.: Az Osztramos = ÉM., 1980. jan. 20.
• Pusztai É.: 120 óra a föld alatt = ÉM., 1969. jan. 5.
• Rácz B.: Kíváncsi egyetemisták barlangot fedeztek fel = DH., 1975. dec. 24.
• Solymos L.: Nemzetközi barlangászverseny. Barlangászverseny Létrástetőn = DH., 1975. sze. 1.
• S(olymos) L.: Kiállítóterem a függőkertek alatt = DH., 1983. feb. 15.
• Sombor J.: Volt egy hegy ... = Új Tükör, 1982. nov. 14.
• Székely K.: Miskolci Területi Osztály = Karszt és Bg., 1971. 1. 44. old.
• Sz(ékely) K.: Megalakult társulatunk Miskolci Területi Osztálya = Karszt és Bgkut. Táj., 1971. 1., 4. old.
• Titkárság: Helyreigazításként ... = MF., 1983. jan-feb., 15. old.
• (vásárhelyi): Verseny a létrási Vizesben = ÉM., 1975. sze. 2.
• (vásárhelyi): A lengyel fiú = ÉM., 1975. sze. 21.
• - v.: Barlangászok találkozója = ÉM., 1975. aug. 31.
• Zékány Gyné: A Miskolci Egyetemi Atlétikai és Futball Club 1977. évi munkaprogramja = NME kiadvány, Miskolc, 1977.
• Zékány Gyné: A Miskolci Egyetemi Atlétikai és Futball Club 1977. évi eredményei = NME kiadvány, Miskolc, 1978.
• - : Új barlang a Bükk-fennsíkon = ÉM., 1967. dec. 30.
• - : Cseppkőbarlang a Bükkben = ÉM., 1968. nov. 29.
• - : Barlangkutató mentőtanfolyam = ÉM., 1969. máj. 8.
• - : Barlangkutatók a Bükkben = ÉM., 1969. sze. 5.
• - : Medvemaradványok Létrástetőn = DH., 1970. feb. 25.
• - : Föld alatti világ = ÉM., 1975. júl. 7.
• - : Barlangász ügyességi verseny = ÉM., 1975. aug. 30.
• - : Barlangászok találkozója = ÉM., 1975. aug. 31.
• - : A Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport ... = DH., 1975. sze. 3.
• - : Bátrak szenvedélye = DH., 1975. sze. 6.
• - : Karszt- és barlangkutatók vándorgyűlése Baranyában = Dunántúli Napló, 1976. jún. 20.
• - : Előadás a létrási-Vizesbarlangról = DH., 1976. nov. 9.
• - : Diákok a barlangban = DH., 1977. nov. 10.
• - : Tanácskoztak, találkoztak, túráztak.
• - : Barlangkutatók Miskolcon = DH., 1978. okt. 10.
• - : Abaligettől Aggtelekig = DH., 1979. sze. 22.
• - : Szerencsétlenség Létrástetőn = DH., 1982. feb. 13.
• - : Baleset Létrástetőn = ÉM., 1982. feb. 16.

Válogatott térképek a miskolci egyetemi barlangkutatók munkái közül

(dr. Lénárt László)

Összeállításunkba belevettük mindazon barlangtérképeket, melyekhez valamilyen formában közünk volt. Így feltüntettük azokat a barlangokat (térképeikkel), melyeket

• egyetemi barlangkutató csoportok tártak, majd mértek fel (pl. Speizi, Fekete, Balekina, stb.)
• egyetemi csoportok mértek fel (pl. Létrási-Vizes, István, István-lápai, stb.)
• a felmérést egyetemi barlangkutatók végezték, de egyetemi csoporton kívül (pl. Vártetői, Bolhási, Tapolca-Várhegyi, stb.)

A válogatásban elvként szerepelt az is, hogy a barlang bükki viszonylatban nagysága vagy tudományos értéke miatt számottévő legyen.

Összeállításunk térképei saját formanyomtatványunkon szerepelnek. Ezen a legfontosabb adatokat tüntettük fel, melyek az azonosítást, ill. a publikációból való visszakeresést lehetővé teszik.

A kataszteri egységeket mindenütt feltüntettük, de azon belüli, a barlangra utaló számot csak ott, ahol azokat az MKBT megadta.

A térképeken szereplő számokkal megjelölt barlangok:

1. Vártetői-barlang
2. Tapolca, Várhegyi felhagyott bánya barlangjai
3. Anna-mésztufabarlang
4. Soltész-kerti-mésztufabarlang
5. Lengyel-(Gyurkó-lápai-)barlang
6. Szamentu-barlang
7. Sólyom-kúti-barlang
8. Lilla-(Romvár-)barlang
9. Alabástrom-barlang
10. Fekete-barlang
11. Cubákos-barlang
12. Balekina-barlang
13. Kismogyorós-barlang
14. Jávorkúti-víznyelőbarlang
15. Bolhási-víznyelőbarlang
16. Útmenti-barlang
17. Létrási-Vizes-barlang
18. Ikertebri-barlang
19. Speizi-barlang
20. Spirál-barlang
21. Szepessy-barlang
22. Sziklás-tebri-barlang
23. Háromfejű-Emberdenevér-barlang
24. István-lápai-barlang
25. István-barlang
26. Király Lajos-zsomboly
27. Vesszős-oldali-zsomboly
28. Lusta-völgyi-zsomboly

Mi, egyetemi barlangjárók - barlangkutatók ...

• mindig szerettük a föld alatti csodálatos világot.
• kerestük a Bükk barlangjait, feltártuk és jártuk azokat. Ha nem voltak elég nagyok, növeltük hosszukat-mélyüket, vagy letörve szidtuk a barlangászok védőszentjeit.
• kutattuk a Bükk barlangjait. Térképeztük, vizeiből, kőzeteiből mintákat gyűjtöttünk, réteglapok és törési felületek síkjait, csepegéshozamait, vízszintjeit, víz- és léghőmérsékleti adatait mértük, denevéreit számoltuk, üregrendszereiben nyomdetektorokat cseréltünk s közben új meg új barátokat szereztünk.
• feldolgoztuk a barlangjainkból nyert tudományos információkat. TDK- és diplomadolgozatokat, doktori disszertációt, ipari kutatási zárójelentéseket, szakmai pályázatokat, szak-, ismeretterjesztő és információs publikációkat készítettünk, előadásokat tartottunk.
• védtük barlangjaink állagát, hirdettük szépségüket, jelentőségüket.

• továbbra is keresni fogjuk a Bükk barlangjait, járni fogjuk a régebben és az újonnan feltártakat.
• továbbra is kutatni fogjuk a Bükk barlangjait.
• továbbra is fel fogjuk dolgozni a barlangjainkból nyert tudományos információkat.

• mindig is óvni-szeretni fogjuk a föld alatti csodálatos világot.