BORÓKÁS-TEBRI 1. SZ. VÍZNYELŐBARLANG
    5372/55

Adatfelvétel: Kovács Zsolt, Hegedűs Norbert


Szinonima: Borókás 1. időszakos víznyelőbarlang, Borókási 1. sz. munkahely, Meggyes-nyelő, Vadetetővel szembeni barlang
Hossza: 61,6 m
Függőleges kiterjedése: -44,4 m
Vízszintes kiterjedése: 15 m
Bejárat tszf. magassága: 610 m

Megközelítés, helyszín
         Az Újmassa-Jávorkút erdészeti műútról a létrási Piplák-háznál letérve a dél felé tartó szekérúton kb. 1 km-t kell megtenni, majd mielőtt a földút nyugatnak fordulna, egy továbbra is délnek tartó kisebb földúton további 300 m után érhetők el a Borókás-tebrek barlangjai. A 2. és 4. számú víznyelőbarlang jól azonosítható, kútgyűrűs kiépítéséről. Ezektől keletre mintegy 50 m-re található a Borókás-tebri 1. sz. víznyelőbarlang bejárata a keletnek forduló földút kanyarjában, az úttól északra, dróthálóval bekerített területen. A barlang bejárata ferde hasadékszerű, néhány fenyőstomp támasztja a hasadék tetején levő instabil kőzetdarabokat.

Kutatástörténet
    A barlang eltömődött bejáratát Lukácsik József említi elsőként 1962-ben (Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 4.). A barlang lényegi bontásos kutatása 1974-ben kezdődött, amikor miskolci kutatók 9 m-ig megtisztították a bejárati szűk zónát a bepergett agyagos törmeléktől. 1975-ben már 25 méterig sikerült lejutni, a további feltárások azonban abbamaradtak a közeli, biztatóbbnak ígérkező feltárások és a barlang szűk méretei miatt. A feltárásokban a Herman Ottó Barlangkutató Szakcsoport, a Bányász Barlangkutató Csoport és a Marcel Loubens Csoport is részt vett.
    A KVI Barlangtani Osztály 1982-ben mérte fel a barlangot, az oldalnézet már -44,4 m-ig ábrázolja a járatokat.

A barlangjáratok kiterjedése, jellemző méretei, a barlang térképei
    A KVI BTO (Kárpát József, Székely Kinga) 1982-ben mérte fel a barlangot tájoló, mérőszalag és fokív használatával. A barlang hossza 61,6 m, mélysége 44,4 m. A járatokról kiterített hosszmetszet készült, M=1:200 méretarányban. A hosszmetszet részletgazdag, a járatokat jól reprezentálja. Alaprajz és keresztszelvények nem ismeretesek a barlangról.
    A barlang járatai kifejezetten szűkek, hasadékszerűek. A bejárat egy 330-340°/60° dőlésű törés mentén kialakult, lefelé táguló szűk hasadék.

A barlang földtani és morfogenetikai jellemzői
    A barlang befoglaló kőzete világosszürke, tömör, kristályos, mészkő, amelyet a Bükkfennsíki Mészkő Formációba (középső-felső-triász, ladini - karni - nóri? emelet) sorolnak.
    Genetika jellemzőit tekintve a barlang posztgenetikus, preformáló tényezője a területre jellemző erős tektonika. A barlang döntő része gyengén oldott hasadéknak tekinthető. A barlang mai képe, morfológiai bélyegei alapján a barlang kialakulásában a kezdeti, nem túl kifejezett korróziós üregtágulás után a befolyó patak eróziója játszott szerepet. A barlang vízgyűjtőjén triász időszaki agyagpala, kevés metabazalt és a miocén takarómaradványból származó kvarc, kvarcit, homok fordul elő, amely koptató anyagot biztosít az erózióhoz A járatokat utólagosan szivárgó vizek alakították, amelyek inkább oldó hatást fejtenek ki.
    A barlang térformája többtagú, hasadékjellegű aknasor. Jellemző keresztszelvény a hasadék, alárendelten a szabálytalan oldott profil. Nagyformák közül az akna és a kürtő jellemző a barlangra. Tört-omlott felületek foltokban előfordulnak. Morfológiai kisformák közül főként az eróziós formák dominálnak, alárendelten néhány helyen a kezdeti korróziós fejlődés formái is megjelennek. Gömbüst és mennyezeti csatorna, ujjbegykarr alárendelten fordul elő. A befoglaló kőzethez kapcsolható formakincs között a törésekkel átjárt, néhol vetőfelületként értelmezhető észlelhetők. Törések mentén kipreparálódott felületek, sziklabordák is jellemzőek a barlangjáratokra. Az üledékkitöltés morfológiai elemei között inaktív patakmeder nyomai, nyomokban kavicsteraszok, agyagfelrakódások említhetők.

Szilárd kitöltés, élővilág
    A barlang cseppkőképződményei gyérek, kevés függőcseppkő, lefolyás, bekérgezés jellemzi néhány helyen a járatokat. Az alsóbb szakaszokon előfordul a típusos borsókő.
    Helyben keletkezett törmelék (omladék, kőzettörmelék, agyagos oldási maradék) gyéren található a barlangban. A barlangi törmelékes üledék döntő része a barlangkörnyéki lepusztulási területről származó mészkőtörmelék, alig koptatott mészkőkavics, csekély agyagpalatörmelék, helyenként finomhomok és agyaglerakódás.
    A bejárati szakaszban a járattalpon talaj, bepergett ág és levéldarabok, avar fordulnak elő.
    Fosszilizálódott állati maradványok nincsenek a barlangban.
    A barlang élővilága gyér. Nem fosszilis denevércsont, a bejárati szakasz rovarvilága, bepergő barlangi vendégek említhetők meg.
    Fosszilis és recens-történelmi emberi maradvány, tárgy nem került elő a barlangból. Jelenkori maradvány kevés szórványos hulladék.

Hidrológia, klimatológia
    Csepegő vizek állandóan észlelhetők, a külszíni csapadék függvényében. A beszivárgó víz korrodálja a barlang falfelületeit.
    A barlang állandó vízfolyást nem vezet, időszakosan a legnagyobb felhőszakadások alkalmával nyel vizet a barlang, hozama pár l/p értékre becsülhető. A barlang mélypontja száraz szűkület.
    A helyi összefüggő karsztvízszint kb. 100 méterrel a bejárat alatt feltételezhető.
    Klímamérések a barlangban nem történtek. A hőmérséklet a külszíni átlaghőmérsékletnek megfelelően alakul. Enyhe légáramlás érzékelhető a barlangban, széndioxid feldúsulása nem jellemző.

A barlang bejárása
    A barlang alapfelszereléssel járható, a bejárat alatti kis aknába és az alsó szakaszokon kapaszkodókötél használata ajánlott.
    A barlang bejárata szűk, ferde hasadék, melyben kb. 3 métert vízszintesen előremászva jutunk a lefelé tartó első aknához. Kis, ferde, lejtős szakasz után egy szűkületen átbújva szűk, függőleges akna tart lefelé, kb. 17 m bejárat alatti mélységig. A törmelékes aljzatú járat innen meredeken, lejtősen tart lefelé kb. 25 m-ig, ahol kis termecske található. A terem aljából kövek között vezet lefelé a járat. A folyosó szűk, aljzata kőtörmelékes. Az alacsony járatban meredeken lefelé tartva érhetjük el a végponti, törmelékkel kitöltött, függőleges hasadékot.

Irodalom