CSERESZNYÉS-BARLANG
    5372/98

Adatfelvétel: Kovács Zsolt, Hegedűs Norbert, Vadász István


Hossza: kb. 40 m
Függőleges kiterjedése: kb. -25 m
Vízszintes kiterjedése: kb. 15 m
Bejárat tszf. magassága: 650 m

Megközelítés, helyszín
    A barlang az Újmassa-Jávorkút erdészeti műút felől jól megközelíthető a Piplák-háztól (Létrási-Vizes-barlang IV. bejáratánál) induló szekérúton. A háztól indulva az út kisebb kanyarokkal délnek tart kb. 1 km-en keresztül, majd széles ívben a Borókás-tebreknél nyugatnak fordul, délről kerülve egy keskeny sziklagerincet. Az útkanyartól kb. 550 m-re nyugat felé, az út déli oldalától kb. 40 m-re található ritka bükkfás környezetben a 4x4 m-es kis töbör, alján faácsolattal és a barlang bejáratával.

Kutatástörténet
    A barlang feltárásáról, kutatástörténetéről hiányos ismeretekkel rendelkezünk. Szóbeli információk alapján a 70-es években Szenthe István bontott itt, a 90-es évekre azonban a bontást biztosító bejárati faácsolat tönkrement, a bejárat beomlott. A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület tagjai Vadász István és Lipták Roland vezetésével az 1992-es egyesületi nyári tábor során 7 alkalommal bontottak a töbörben és a barlangban, amíg lejutottak a régebben már ismert végpontig (rozsdás ásót, csákányt találtak lent). További kutatás nem folyt a barlangban.

A barlangjáratok kiterjedése, jellemző méretei, a barlang térképei
    A barlang vázlatos mérés és becslés alapján kb. 40 méter hosszú és 25 méter mély. Térképről nincs tudomásunk. A járatrendszer szűk, nehezen járható.

A barlang földtani és morfogenetikai jellemzői
    A barlang befoglaló kőzete világosszürke, tömör, kristályos, mészkő, amelyet a Bükkfennsíki Mészkő Formációba (középső-felső-triász, ladini - karni - nóri? emelet) sorolnak.
    Genetikai jellemzőit tekintve a barlang posztgenetikus, preformáló tényezője a területre jellemző erős tektonika. A barlang döntő része oldott hasadéknak tekinthető. A barlang mai képe, morfológiai bélyegei alapján a barlang kialakulásában a kezdeti, nem túl kifejezett korróziós üregtágulás után a befolyó patak eróziója játszott szerepet. A barlang vízgyűjtőjén triász időszaki agyagpala, kevés metabazalt és a miocén takarómaradványból származó kvarc, kvarcit, homok fordul elő, amely koptató anyagot biztosíthat az erózióhoz A járatokat utólagosan szivárgó vizek alakították, amelyek inkább oldó hatást fejtenek ki.
    A barlang térformája többtagú, hasadékjellegű aknasor. Jellemző keresztszelvény a hasadék, alárendelten a szabálytalan oldott profil.
    Nagyformák közül az akna jellemző a barlangra. Tört-omlott felületek foltokban előfordulnak. Morfológiai kisformák közül az eróziós formák dominálnak, alárendelten néhány helyen a kezdeti korróziós fejlődés formái is megjelennek. Mennyezeti csatorna, ujjbegykarr alárendelten fordul elő. A befoglaló kőzethez kapcsolható formakincs között a törésekkel átjárt falfelületek, törések mentén kipreparálódott felületek észlelhetők. Az üledékkitöltés morfológiai elemei között inaktív patakmeder nyomai, nyomokban hordalék- és agyag felrakódások említhetők.

Szilárd kitöltés, élővilág
    A barlang ásványkitöltésekben igen szegényes, kisebb bekérgeződések, borsókő észlelhetők. Helyben keletkezett törmelék (omladék, kőzettörmelék, agyagos oldási maradék) gyéren található a barlangban. A barlangi törmelékes üledék döntő része a barlangkörnyéki lepusztulási területről származó mészkőtörmelék, alig koptatott mészkőkavics, csekély agyagpalatörmelék, a barlang végponti kis termében finomhomok és agyagüledék.
    A bejárati szakaszban a járattalpon talaj, bepergett ág és levéldarabok, avar fordulnak elő.
    Fosszilizálódott állati maradványok nincsenek a barlangban.
    A barlang élővilága gyér. Nem fosszilis denevércsont, a bejárati szakasz rovarvilága, bepergő barlangi vendégek említhetők meg.
    Fosszilis és recens-történelmi emberi maradvány, tárgy nem került elő a barlangból. Jelenkori maradvány kevés szórványos hulladék, korábbi bontások néhány szerszáma.

Hidrológia, klimatológia
    Csepegő vizek állandóan észlelhetők, a külszíni csapadék függvényében. A beszivárgó víz korrodálja a barlang falfelületeit. A barlang állandó vízfolyást nem vezet, időszakosan a legnagyobb felhőszakadások alkalmával nyel vizet a barlang, hozama pár l/p értékre becsülhető. A barlang mélypontja agyagos eltömődés. A helyi összefüggő karsztvízszint több mint 100 méterrel a bejárat alatt feltételezhető.
    Klímamérések a barlangban nem történtek. A hőmérséklet a külszíni átlaghőmérsékletnek megfelelően alakul. Enyhe légáramlás érzékelhető a barlangban, széndioxid feldúsulása a végponton feltételezhető.

A barlang és környezete természeti állapota, veszélyeztetettsége
    A barlang Miskolc város közigazgatási területén nyílik, a Bükki Nemzeti Parkban. A területen az erdészeten és vadgazdálkodáson kívül más gazdasági tevékenység nem folyik. A barlang közvetlen környezete lombos- és fenyőerdős terület. A környék kedvelt vadászterület, a barlang tágabb környezetében több vadetető található. Külső veszélyt a barlangra potenciálisan erdészeti tevékenység jelenthet.
    A barlang képződményei (hiányuk miatt is) kevéssé veszélyeztetettek. A barlang természetvédelmi beavatkozást nem igényel.

A barlang bejárása
    A barlang alapfelszereléssel járható, a lejutáshoz biztosítókötél ajánlott, a mélyponti aknába kötéltechnika kell.
    A barlang bejárata faácsolattal biztosított. Az ácsolattól 3 métert lemászva a járat DK-nek fordul, majd két szűkületen kell átbújni. Helyenként omladékos járatban 20 métert megtéve újabb szűkület, majd közvetlenül utána egy akna következik. A lefelé táguló akna 4-5 méter átmérőjű, 10 méter mély, 70°-os szögben ferdén lejt. Alján agyagkitöltés és ebben az egykori bontási hely található.

Javasolható tudományos kutatási témák a barlangban