KISKÚT-LÁPAI-ZSOMBOLY
    5372/63

Adatfelvétel: Kovács Zsolt, Fedor Ferenc, Kiss László, Vadász István


Szinonima: Borókás VII.
Hossza: kb. 35 m
Függőleges kiterjedése: -27,7 m
Vízszintes kiterjedése: 10 m
Bejárat tszf. magassága: 605 m

Megközelítés, helyszín
    A Lusta-völgyből a Vesszős-völgybe tartó kavicsolt út egy több mint 100 méter átmérőjű töbröt kerül nagy ívű kanyarral. E töbör nyugati felső peremén, keskeny gerinc alatt, kis mélyedésben található a barlang bejárata sziklakibúvásban, 2001-ben sűrű, 3-4 m magas cserjésben. A barlang természetes bejárata szabálytalan, szögletes körvonalú, 1,5 x 0,8 m átmérőjű aknaszáj.

Kutatástörténet
    A barlang bejáratát terepbejárás közben fedezték fel az Újpalota S. E. tagjai (A Herman Ottó Barlangkutató Csoportból kivált kutatók) 1979-ben. Ebben az évben és 1980-ban a barlangot bejárták, majd a mélyponton bontási munkát kezdtek. Néhány méter előrejutás után a munka a jelentős agyagkitöltés és az egyre szűkülő járatszelvény miatt abbamaradt. A KvI Barlangtani Osztály 1982-ben felmérte a barlangot. A barlang további kutatásának nincsenek jelei.

A barlangjáratok kiterjedése, jellemző méretei, a barlang térképei
    A KvI Barlangtani Osztálya (Kárpát J., Székely K.) 1982-ben tájoló, fokív és mérőszalag segítségével mérték fel a barlangot, melynek hosszát 35 méterben, mélységét 27,7 méterben állapították meg. A barlangról hosszmetszeti rajz készült. A hosszmetszet a barlangot mérethelyesen, részletgazdagon ábrázolja. A továbbiakban érdemes lenne egy vázlatos alaprajzot és 1-2 keresztszelvényt felvenni a barlangról.

A barlang földtani és morfogenetikai jellemzői
    A barlang befoglaló kőzete világosszürke, tömör, kristályos, mészkő, amelyet a Bükkfennsíki Mészkő Formációba (középső-felső-triász, ladini - karni - nóri? emelet) sorolnak.
    Genetikai jellemzőit tekintve a barlang posztgenetikus, preformáló tényezője a területre jellemző erős tektonika. A barlang döntő része oldott hasadéknak tekinthető. A járatok mai képe, morfológiai bélyegei alapján a barlang kialakulása kezdeti, nem túl kifejezett korróziós üregtágulással indult meg a járatot indukáló hasadék mentén. Később az oldott hasadék felszínre nyílásával a területen összegyűlő vizek juthattak a járatba, annak eróziós tágulását előidézve. A járatokat utólagosan szivárgó vizek alakítják, helyenként cseppkövesedés figyelhető meg. A barlang a Szinva-forrás vízgyűjtőterületéhez tartozik, e rendszer egyik nem túl fejlett egykori víznyelője lehetett.
    A barlang térformája többtagú, hasadékjellegű aknabarlang (zsomboly). Jellemző keresztszelvény a hasadék, alárendelten a szabálytalan oldott profil.
    Nagyformák közül az akna jellemző a barlangra. Tört-omlott felületek foltokban előfordulnak. Morfológiai kisformák közül főként az eróziós formák dominálnak, alárendelten néhány helyen a kezdeti korróziós fejlődés formái is megjelennek. Gömbüst és mennyezeti csatorna, csorga, ujjbegykarr alárendelten fordul elő. A befoglaló kőzethez kapcsolható formakincs között a törésekkel átjárt felületek észlelhetők. Törések mentén kipreparálódott felületek, sziklabordák is jellemzőek a barlangra. Az üledékkitöltés morfológiai elemei között lokálisan agyagos kitöltés maradványai említhetők.

Szilárd kitöltés, élővilág
    A barlang ásványkitöltését cseppkövek, borsókövek képviselik. A bejárati akna alatti kis teremben viszonylag sok fejlődő függőcseppkő, kevés állócseppkő, szalmacseppkő látható. Kis felületen cseppkőlefolyás- és bekérgezés, mikrotetarata fordul elő. Igen jellegzetes képződményei a barlangnak a borsókövek, amelyek szintén az említett teremben, a bejárati és az alsó akna közötti szakaszon borítanak pár m2-nyi falfelületet. Az ép, fejlődő gömbös borsókövek mellett a korall típusú is megtalálható. Az aljzati agyagban limonitos foltok észlelhetők.
    Helyben keletkezett törmelék (omladék, kőzettörmelék, agyagos oldási maradék) gyéren található a barlangban. A barlangi törmelékes üledék döntő része a barlangkörnyéki lepusztulási területről származó mészkőtörmelék, alig koptatott mészkőkavics, csekély agyagpalatörmelék, helyenként finomhomok és jelentősebb agyaglerakódás.
    A bejárati szakaszban a járattalpon talaj, bepergett ág és levéldarabok, avar fordulnak elő.
    Fosszilizálódott állati maradványok nincsenek a barlangban.
    A barlang élővilága gyér. Nem fosszilis denevércsont, a bejárati szakasz rovarvilága, bepergő barlangi vendégek említhetők meg.
    Fosszilis és recens-történelmi emberi maradvány, tárgy nem került elő a barlangból. Jelenkori maradvány kevés szórványos hulladék.

Hidrológia, klimatológia
    Csepegő vizek állandóan észlelhetők, a külszíni csapadék függvényében. A beszivárgó víz a bejáratnál korrodál, lejjebb a cseppkőkiválás jellemzőbb.
    A barlang állandó vízfolyást nem vezet, időszakosan a legnagyobb felhőszakadások alkalmával nyel vizet a barlang, hozama pár l/p értékre becsülhető. A barlang mélypontja agyagos eltömődés.
    A helyi összefüggő karsztvízszint legalább 100 méterrel a bejárat alatt feltételezhető.
    Klímamérések a barlangban nem történtek. A hőmérséklet a külszíni átlaghőmérsékletnek megfelelően alakul. Enyhe légáramlás érzékelhető a barlangban, széndioxid feldúsulása nem jellemző.

A barlang és környezete természeti állapota, veszélyeztetettsége
    A barlang Miskolc város közigazgatási területén nyílik, a Bükki Nemzeti Parkban. A területen az erdészeten és vadgazdálkodáson kívül más gazdasági tevékenység nem folyik. A barlang közvetlen környezete dús cserjés, távolabb bükk- és fenyőerdős terület illetve irtásrét. A környék kedvelt vadászterület, a barlang közvetlen és tágabb környezetében több vadetető található. Külső veszélyt a barlangra potenciálisan erdészeti tevékenység jelenthet.
    A barlang képződményei kevéssé veszélyeztetettek, állapotuk a feltárás óta alig változott. A barlang természetvédelmi beavatkozást nem igényel.

A barlang bejárása
    A barlang alapfelszereléssel járható, kötéltechnika alkalmazása szükséges.
    A kötelet a barlangbejárat közelében levő fák valamelyikéhez köthetjük ki. A barlang bejárata tágas, a beszállás a bejáratra ráhajló cserjék miatt lehet körülményes. A bejárati akna kb. -8 m-ig függőleges, mohával benőtt. Mintegy 10 méterrel a bejárat alatt az akna megtörik, kis, teremszerű kiszélesedésbe érünk. Itt található a barlang cseppkőképződményeinek többsége. A törmelékes párkány alatt az akna folytatódik, a szelvény szűkül. A bejárat alatti 15-17 méter körül újabb kis párkány következik, az akna ismét megtörik. Az átbújás alatt egy kisebb kiszélesedést követően a függőleges járat elszűkül, majd -27 méternél agyagos eltömődéssel ér véget.

Javasolható tudományos kutatási témák a barlangban