A december 18-i mintavételt Szenthe István geológus és Majoros Zsuzsanna geofizikus mérnök végezték el. Egy kis méretű, a mennyezetről a földre lezuhant, majd a barlang aljához cseppkövesedett sztalaktitot választottak ki, amelyre a földre kerülése óta egy kis sztalagmit nőtt. A választott minta értéke abban rejlik, hogy a függőleges hosszmetszete feltárja a törés előtti utolsó cseppkő-réteg lerakódást, valamint a rája települt, a törés után képződött sztalagmit szerkezetét.

Ily módon a törés kora egyértelműen közre fogható az előtte és utána képződött anyagok korával. Gondot jelenthet a képződött sztalagmit viszonylag kis mérete, mivel a leesett sztalaktitokra nőtt számos új sztalagmit 10- 20-szor magasabbra nőtt mint a megmintázott példány, s így felmerül a kérdés, hogy nem volt-e a mintázott tárgyon csepegési szünet a kataklizmát követően. Ez esetben a sztalaktit jóval fiatalabbnak lehet, mint a törés kora.

Az első mintát az eredeti helyén állva maradt alsó rész legkülső kérgéből választottuk le, a törési felülethez közeli palást-pontról. A mellékelt képen a bal felso szegélyen található ez a pont. A második mintát a kettétört sztalagmit felső, legurult darabjából vettük, ugyancsak a külső kéregből, a törésfelülethez közel, a sztalagmit legkülső és utolsóként képződött cseppkő bevonatából.

A december 19-i mintavételeket Dr. Leél-Őssy Szabolcs geológus, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem egyetemi adjunktusa, Surányi Gergely geofizikus és Majoros Zsuzsanna geofizikus mérnök végezte.

Esztétikai szempontból a mintavételek helyét úgy választottuk, hogy oldalsó és alsó helyzetük következtében a cseppkő-sérülések kevésbé láthatóak.

A minták nagyságát jellemző méretek : 4-5 cm hosszúság, 2-3 cm szélesség, 2-3 mm vastagság. A letört apró szilánkok is elcsomagolásra kerültek. Megjegyzést érdemel, hogy a második minta nem töréssel vált le a sztalagmitról, hanem lapos kéregként egy, a cseppkő-képződéskor bekövetkezett változási felület mentén. Sajnos a mintavétel nyomairól készített fényképek nem sikerültek a lencsék bepárásodása miatt, amely a kinti fagyban lehűlt fényképezőgépen a barlang viszonylag meleg és magas páratartalmú levegőjéből történő lecsapódás következménye.

A cseppkőminták U-sori kormeghatározásának elvégzését a szerző felkérésére Dr Leél-Őssy Szabolcs vállalta, aki a munkát Surányi Gergely közreműködésével végzi el. 

A cseppkő-törést közvetlenül megelőző cseppkőkiválások korának meghatározása módot nyújt más, hasonló kéregmozgások korával történő összevetésre.

A Lilla-barlangi eseményekkel csaknem azonos eseményekről számol be Dr. Franco Urbani (2001). A Caracas közelében (Venezuela) található Ricardo Zuloaga barlangban egy 4 m vastag denevér guanó felhalmozódás mintázása során 1,4 m mélységben a mennyezetről származó, szögletes törésű márvány-törmelékekre bukkantak, amelyek helyzetére az egyetlen elfogadható magyarázatot egy rendkívül erős földrengésben vélték megtalálni. A kőzettörmelék között talált denevér csontok korát AMS C14 módszerrel meghatározták, és azok 9 300 évből időszámítás előtt származnak. Figyelemre méltó, hogy a Venezuelában eddig észlelt legerősebb - az 1812-i – földrengés a barlangban nem hagyott nyomot. Felmerül a kérdés, mekkora lehetett az a földrengés, amelynek mennyezet-tördelő nyomai vannak? 

Az észlelt szeizmikus anomáliák a következő kérdésekre hívják fel a figyelmet.

• Milyen erős lehetett a földrengés, amely a Lilla-barlangban 1.2 méter átmérőjű sztalagmit oszlopot kettétört, és az összes sztalaktiton túl egész kőzettömböket szakított le a mennyezetről?
• Vajon hány barlang őrzi még hasonló kataklizmák nyomait?
• Mi válthatta ki ezeket a ma ismert legnagyobb földrengéseket is meghaladó kataklizmákat? 

A kérdéses megválaszolásához a Föld számos barlangjából összegyűjtendő, és abszolút kormeghatározás alapján időrendbe szedhető kataklizmák adatainak tanulmányozása vezethet.

Irodalom

Urbani, Franco, Dr., 2001
Venezuelan Caves with Paleosismical Record
Boletin Informativo de la Comision de Speleogeologia, Federacion Espeleologica da America Latina y el Carbie - FEALC - , No. 23, August 2001.

Megjegyzés:
A minták kormeghatározását vállalta:
Dr. Leél-Ossy Szabolcs
ELTE TTK Általános és Történeti Földtani Tanszék
losz@iris.geobio.elte.hu