1. Összefoglalás – beszámoló 2007-ről

(Juhász Béla)

2007-ben az egyesület teljes jogú tagjainak száma 52 volt, ezen felül 1 ifjúsági, 10 pártoló és 9 tiszteletbeli tagot is nyilvántartottunk. A tagjelöltekkel és szimpatizánsokkal együtt 75 fő barlangi leszállásait dokumentáltuk. A nyilvántartás alapján ebben az évben, 49 tagunk járt barlangban, összesen 554 leszállás alkalmával, amelyeknek össz ideje 2892óra volt. A felkeresett barlangok száma (a külföldieket is beleértve) 92volt. A pontozásos aktivitási mutató alapján az első három legaktívabb tagunk: Sűrű Péter (2581), Juhász Béla (609), valamint Kis János (572 ponttal). A jelöltek és szimpatizánsok rangsorának első három helyezettje: Kiss Péter (1066), Nagy Menyhért (398) és Tölgyes Krisztina (190). Ezek a statisztikai adatok 416 leadott kutatási jelentés alapján készültek.

2.Kutatott barlangjainkról és néhány jelentősebb tevékenységünkről

Balekina-barlang (5372-95)

(Kutatásvezetők:Kovács Attila, Juhász Béla)

A 2007.-es évben a barlangban3alkalommal volt kutató túra. A túrák az 1. sz. szifon átbontására irányultak, hogy a 2. sz. (végponti) szifon könnyebben megközelíthető legyen. Az év végére az 1. szifon - becslésünk szerint - két kutatótúrával már átjárhatóvá tehető.

Az év végén volt egy bejárótúra, megvizsgáltuk a barlang bejárhatóságának esetleges javítását, mivel a beépített közlekedést elősegítő műtárgyak mára már eléggé elhasználódott állapotba kerültek. Több helyen leszakadtak vagy a baleset elkerülése véget az aknákból el lettek távolítva és kihozatalra várnak. A beszerelt, a balesetmentes közlekedést biztosító kötelek cserére és jobb kiépítésre szorulnak.

Bíbor-barlang (5372-91)

(Kutatásvezetők:MajorosZsuzsanna, Galán Mihály)

A barlang kutatásában az év esemény nélkül telt el.

Bronzika-barlang (5363-35)

(Kutatásvezetők: KovácsAttila, Kiss János)

Egész évben térképezési munkálatok folytak december 2-ig. Bontás nem történt.

Cubákos-barlang(5372-37)

(Kutatásvezetők: Gyurkó Péter, Juhász Béla)

A barlangban az év során kutató jellegű tevékenységet nem folytattunk.

Cubákos 2. sz. barlang (5372-131)

(Kutatásvezetők: Kovács Attila, Sűrű Péter)

A 2006 nyarán újra bontásba vett barlangon, 2007 nyarán tovább dolgoztunk. Legfontosabb volt az ácsolás folytatása - bár a félig kiácsolt rész sem omlott be az elmúlt egy év alatt. Az ácsolás lényegesen előrehaladt, de még nem teljes. A legalsó ponton a bontás viszonylag könnyű és biztató. 4-5 emberrel célszerű bontani, vödrözni.

Felső-forrási-beszakadás melletti-sziklahasadék (5363-40)

(Kutatásvezetők:KovácsAttila, Kiss János)

A sziklahasadék tágítása, vésése után, két méter mélységben kétfelé ágazik a járat. Lefelé 1,5 m mély, állandó szintű vizes szifonban ér jelenleg véget. Oldalra 3 m hosszú kiszélesedő járat indul, a vége patakhordalékban végződik. Jelenleg a barlang mélysége 3,5 m, hossza a hét métert meghaladja. A továbbiakban célszerű lenne Felső-forrási-időszakos-forrásbarlangnak nevezni.

A kutatásengedélyünk lejárt és a feltárók kérésére a későbbiekben nem kívánunk rá engedélyt kérni.

Ikertebri-víznyelő-barlang (5372-46)

(Kutatásvezetők: BátoriKároly, Kovács Zsolt)

Az év során a barlang eddigi végpontján folytak bontási munkálatok, mely munkák az év végén vezettek eredményhez. Mikor is az eddigi végpontot hiltipatronos kőzetrepesztéssel sikerült járható méretűre tágítani és ezzel a továbbjutást elősegíteni. Az új barlangszakasz szinte függőlegesen halad lefelé,

Szépen oldott magashegyi jellegű, éles peremekkel és kőcsipkékkel teli akna vezet lefelé. 7 méterrel lejjebb egy, az aknát leszűkítő kőtaraj eltávolításával sikerült csak továbbjutni. Kb. félórás hagyományos kalapálás után sikerült annyira kitágítani a járatot, hogy át lehessen préselődni rajta. Az akna alján a víz, egy járhatatlanul szűk lyukon tűnik el. 1-2 méterrel feljebb azonban két hasadék is indult különböző irányokba. A baloldali újabb aknához vezet. Lejjebb hasadék járatba érkeztünk, amiben kis vízfolyás csordogált kb. 5-10 l/p hozammal. Ezt egy szűk meanderig követhető. Itt a távolból mintha vízesés hangja lehetne halható. Felfelé még két kürtő található, nagyon látványos aknarendszer. Úgy tűnt, hogy a mostaninál jóval nagyobb vizek is szoktak mozogni bennük. A járatok irányát nem sikerült bemérni. Az eredményes túra után Kb. 40m-t tettünk hozzá a barlang 27m-es mélységéhez és 100m-t a hosszához, a mellette lévő Speizi-bg. 97m-es mélységéből kiindulva még legalább 20m-t tárhatunk fel szintben. Kérdés, hogy a barlang kapcsolódik e a Speizi-Szepesi-Láner-rendszerhez, ugyanis eddig nem ismerünk a rendszerbe nyugatról becsatlakozó jelentős mellékjáratot. Persze akár a Speizi és a Láner közötti maradék 23 méteren is csatlakozhat. Ha a járatiránya nem dönti majd el. Vízfestést is lehet majd végezni ennek kiderítésére. A további felmérések és a munkálatok tovább folytatása a 2008.-as év eredményei lesznek majd.

Jáspis-barlang (5372-100)

(Kutatásvezetők: KovácsAttila, László Róbert)

A 2007.-es évben egy kutatótúra volt mely kürtőmászás és a kimászott szakasz felméréséből ált. Valamint a kutatási engedélyben foglalt feladatként a HBM terem cseppkőlefolyásának tisztítása, lemosása.

Vízszintmérés (témavezető: Juhász Béla)

Megbízásos munkaként folyamatosan regisztráltuk a végponti kavicsos szifon vízhozamát a dr. Lénárt László által biztosított Dataqua műszerrel. Az adtok kinyerése, 125 napos ciklusokban történt.

Létrási-Vizes-barlang(5372-2)

(Kutatásvezetők: KovácsZsolt, Sűrű Péter)

Feltárások (témavezetők: Sűrű Péter)

Az elmúlt év során a hosszan tartó szárazidőnek köszönhetően az évtavaszán a barlang végpontjának számító tó mögötti búvárágat sikerült hosszú idő után ismét átjárhatóvá tenni. Az ismét feltárt szakasz felmérését, fotózását a nyári tábor keretein belül végeztük el. Minek alapján a járatok hossza, több mint 500 méter lett. Az alacsony karsztvízszintet kihasználva megbontásra került a barlang mélypontját jelentő tó aljáról továbbinduló járat, de sajnos a bontás hamar elérte a víz szintjét. A további utat keresve a tó megkerülésére a felette nyíló baltás-ágban történt kísérlet, de egy kisseb terem feltárása után itt is utunkat állta a járatott teljes szelvényében kitöltő víz.

Geodéziai felmérés és térképezés (témavezető:Kovács Zsolt)

Folytattuk a barlang felmérését és térképezését, szórványos földtani és tektonikai megfigyelésekkel kiegészítve. Alaprajz helyszínvázlat kb. 1500 méternyi szakaszról készült.

Az év során a már felmért járatok az 1500 méternyi szakasz alaprajzát, oldalnézetét és keresztszelvényezését fojtattuk. És új szakaszok polygon menetének felvétele történt.

Vízszintmérés (témavezető: Juhász Béla)

Megbízásos munkaként folyamatosan regisztráltuk a Tó vízszintjét a dr. Lénárt László által biztosított Dataqua műszerrel. Az adtok kinyerése, 125 napos ciklusokban történt.

Denevér-észlelés, hőmérsékletmérés(témavezető: Barati Judit)

Összefoglaló leírás lentebb.

Lilla-barlang (5363-34)

(Kutatásvezetők:MajorosZsuzsanna, Kovács Attila)

A cseppkőkor-vizsgálatok kapcsán az év folyamán újabb fejlemény nem történt.

Picoluca (5372-119)

(Kutatásvezetők: Kovács Attila,SűrűPéter)

A barlangban az év során semmilyen tevékenységet nem folytattunk.

Rókafarmi-víznyelő(5393-3)

(Kutatásvezetők: Kovács Attila, Kiss János)

A barlangban az évsorán semmilyen tevékenységet nem folytattunk.

Sebes-barlang (5372-27)

(Kutatásvezetők: Kovács Attila, Kiss János)

Március közepén került sor a barlang bejáratának kiépítésére, a BNP-vel kötött szerződés alapján. Április közepén a bejárati hasadékkal párhuzamos, tőle délre lévő, nyugati irányú 4 m hosszú hasadékjárat kibontására került sor. Ősszel a bejárattól nyugatra lévő eltömődött, egykor a Bányász barlangkutatók által kibontott akna eltömődésének a megszüntetésére került sor. Az akna alja ismét a felszínre vezet, a hegyoldalra nyílna ki.

Az egyesület őszi táborán a Szutyok-szifon utáni járatszakasz végén folytattunk bontási munkálatokat és továbbjutottunk 2,5 métert.

Speizi-barlang (5372-47)

(Kutatásvezetők: Bátori Károly, Sűrű Péter)

Az év folyamán bontási munkálatok folytak a barlang végponti szifonjánál és az egyesület nyári kutatótáborán a hosszan tartó szárazidőszaknak köszönhetően sikerült az eddigi végponti szifont átbontani és újabb járatszakaszokat feltárni. A szifon után, két további szifon átbontásával vált járhatóvá a szakasz. Az időjárás által rövidre szabott idő alatt az új szakasz polygonozása és bemérése, valamint egy 60 méter magas kürtő kimászásával folytak, amivel több mint 250 méter új járatot tártunk fel. Az újonnan feltárt szakasz végponti szifonjának bontása sajnos nem járt sikerrel. A mérések szerint az újonnan talált járatok 23 méterre megközelítik a Szepesi-Láner-barlangrendszer4.-esvégponti szifonját. A járatok formakincséről és képződményeiről fotódokumentáció készült.

Vízszintmérés(témavezető:Juhász Béla)

Megbízásos munkaként folyamatosan regisztráltuk a végponti szifon vízszintjét a dr. Lénárt László által biztosított Dataqua műszerrel. Az adtok kinyerése,125 napos ciklusokban történt.

Szepesi-Láner-barlangrendszer (5372-3)

(Kutatásvezetők: KovácsZsolt,Sűrű Péter)

Geodéziai felmérés és térképezés (Kovács Zsolt)

A barlang felmérési munkálatait 2003 nyarán fejeztük be. A végleges változat (alaprajz, oldalnézet, keresztszelvények) 1:200 méretarányú lapjai 2005-ben átadásra kerültek a BTO és a BNPI részére. 2007-re a részletes írásos jelentés és a teljes térképezési anyag CD változata készült el.

A Láner-barlang és a Fofó-ág járatairól két jellemző nézetben 1:500 méretarányú vázlatos oldalnézet készült el.

Vízszintmérés (témavezető: Juhász Béla)

Megbízásos munkaként folyamatosan regisztráltuk a Tó és a 2. szifon vízszintjét a dr. Lénárt László által biztosított Dataqua műszerrel. Az adtok kinyerése, 125 napos ciklusokban történt.

Denevér-észlelés, hőmérsékletmérés (Barati Judit)

Fajszerinti denevér egyedszám észlelés és hőmérsékletmérés zajlik a barlang Láner - ágában.

Tuskós-barlang(5372-47)

(Kutatásvezetők: BátoriKároly,File Ferenc)

A barlang kutatásában az évesemény nélkül telt el.

Veterán-barlang (Fenyvesréti 3. sz. víznyelőbarlang) (5372-32)

(Kutatásvezetők: KovácsZsolt,Veres Lajos)

A lefelé tartó függőleges járat bontását1 m³ anyag kiszedése után egyelőre feladtuk, a szálkő összeszűkül, elagyagosodott és vizesebb feltöltés van a talpon. Kerülő járatként a kb. 10 m-en levő termecskéből völgyirányba felfelé haladva, egytörmelékes járaton át lefelé kezdődött a bontás, kb. 3 m³ anyag kitermelésével. Vízcsobogás, szellőzés itt van, az otthagyott függőleges talpon nincs. Ez a járatszakasz is beszűkült (kerülő járatként nem jó), a megoldás az eredeti talpra visszamenni (amivel ez évben kezdtünk, az a tavalyi folytatása), és felbővítve az agyagos törmelékkel takart talpat, lefelé haladni. A kiszedett anyagot a következő, idősebb nyelőbe termeltük át.

Denevérvizsgálatok

(Létrási-Vizes-barlang, Láner Olivér-barlang, Kecske-lyuk,Szt.István-barlang)

(Kutatásvezetők: KovácsZsolt,Barati Judit)

A mérések a tavalyi és idei téli időszakban is folytatódtak mind a négy barlangban (Kecske-lyuk,Szent István, Vizes, Láner). Megtörtént a denevérek faj-,egyedszám- és telelési hely szerinti feljegyzése. Ebben különös változást nem tapasztaltunk, de a tavalyi télen a telelő kispatkós denevérek száma jelentősen megnőtt, az előzőévekhez képest kb. duplájára.

Továbbra is mérjük a hőmérsékletet, és emellett a tavalyi télen beindult a páratartalom rendszeres mérése, melyek a barlangokban több ponton folynak.

Vízszintregisztráció

(témavezető: Juhász Béla)

2007-bena dr. Lénárt László megbízásából telepített vízszintregisztráló műszerek leolvasására (adatkinyerésére) induló túráinkon a következő 12 barlangot látogattuk rendszeresen: Szt. István, István-lápai, Szepesi, Láner, Speizi, Vizes-, Jáspis, Fekete, Diabáz és Hajnóczy-barlang, a Szeleta-zsomboly és a Soltész-akna. Az adatokat dr. Lénárt László számára gyűjtjük, aki a feldolgozást végzi. A 12 barlangban, 35 alkalommal voltunk lent, adatot kinyerni, műszert javítani.

Ebben az évben a hosszan tartó szárazság miatt a mérésre kiszemelt barlangok nem éppen aktív arcukat mutatták. A barlangok patakos járatai, szifonjai, tavai, kiszáradtak vagy régen látott mélyponton voltak. A vizes állapot visszaállása csak az év utolsó hónapjaiban kezdődött meg, de az év végére is még elmaradt a megszokottól.

A használt műszerek a strapabíró kinézet ellenére a huzamos barlangi körülményeket nem igazán bírják. Meghibásodás miatt az István-lápai-barlangból, a Vizesből és a Soltész-aknából kellett a műszereket kihozni, és a javítás idejére ideiglenes műszerekkel pótolni azokat.

Az évutolsó kinyerés sorozatakor, november 10-vel, három barlangból hoztuk ki végleg a műszert, így azokban megszűnt a vízregisztrálás: a Diabáz és a Hajnóczy-barlangból valamint a Szeleta-zsombolyból. A 2008.-as évben a többi kilenc barlangban a megbízásos adatgyűjtést tovább folytatjuk.

Állapotfelmérés

(témavezető: Juhász Béla)

A 2007.év végén dr. Lénárt László megbízásából 18 barlangot látogattunk meg, egy-egy alkalommal, állapotfelmérése miatt. A megbízás célja a 2006 nyarán bekövetkezett nagy esőzés által kiváltott Miskolci ivóvízszennyezés után elvégzett állapotfelmérés óta bekövetkezett változások megfigyelése volt. Az ellenőrzést az alább felsorolt barlangokban végeztük:

Bolhási-Jávorkúti-barlangrendszer, bolhási bejárat

Bolhási-Jávorkúti-barlangrendszer, jávorkúti bejárat

Fekete-barlang

István-lápai-barlang

Jáspis-barlang

Kis-kőháti-zsomboly

Kis-mogyorós-víznyelő-barlang

Létrási-Vizes-barlang

Mexikó-völgyi-barlang

Speizi-barlang

Szamentu-barlang

Szeleta-zsomboly

Szepesi-Láner-barlangrendszer, Szepesi bejárat

Szepesi-Láner-barlangrendszer, Láner bejárat

Szinva-parti-barlang

Vártetői-barlang

Viktória-barlang

A barlangokban a víz által szállított hordalék áthalmozódását, mozgását kerestük, a változások fotódokumentálását és leírását végeztük el. Cél volt még, olyan szerves és szervetlen anyagú barlangkitöltés keresése, dokumentálása, fotózása, amely összefüggésbe hozható a vízbázis védelmi problémákkal. Az elkészült és összegyűjtött anyagok elemzését és kiértékelését dr. Lénárt László végezte el.

Vissza

Vissza Főoldalra