Kiegészítés az Anna-barlang természeti állapotfelvételi nyilvántartólapjához
    (Kovács Attila)

     Az adatlap alapinformációi dr. Lénárt László évtizedes kutatási tevékenységén alapulnak, a jelenlegi információk többszörös barlangi és felszíni terepi bejárásból származnak. Nem sikerült azonban adatokat szerezni a Vízmű által (a közelmúltban?) sima falú betonfolyosóvá alakított szakasz kiépítésének részleteiről.

A barlang felszíni környezete jelenlegi természeti állapotának értékelése

     A barlang bejáratai a Bükki Nemzeti Park területén, a közigazgatásilag Miskolchoz tartozó Lillafüreden, a Palota-szálló függőkertjének mésztufa sziklafalában nyílnak. A barlang felszíni területének számító park a város idengenforgalmi növekedést célzó törekvései miatt egyre rendezettebb, a függőkert mésztufából épített kőfalainak hibáit rendszeresen javítják, a barlang főbejárata közelében levő illemhely újbóli megnyitása és a rendszeres szemétszállítás miatt az egész park és a környékbeli üregek, pincék szennyezettsége is jelentősen csökkent.

A barlang jelenlegi természeti állapotának értékelése

     A barlang belső részeinek szennyezettségi állapota is jelentősen javult az utóbbi időben. Ennek oka egyrészt az idegenforgalmi szemét gondosabb kezelése, valamint a jelenleg idegenforgalom alól kivont szakasz és a használaton kívüli Kiállítási táró közelmúltbeli általános takarítása. Ez alkalommal jelentős mennyiségű építési törmelék, ócska szerszám, villanykapcsoló- és lámparoncs, rozsdás kábel került eltávolításra. A barlang bejárása során rongálást nem tapasztaltunk. A szemrevételezés során a mésztufa falakon a zöld felületek növekedését nem észleltük. Az 1989-ben felszerelt csökkentett fényerejű világítás hatására a lámpaflóra terjedése megállt.

A barlang fejlődési fázisa, rövid genetikai áttekintés

     A barlang keletkezése nem szokványos. Az egykori patakmederben nőtt növények (főleg mohák), vízbe belógó fák ágai, levelei, gyökerei a víz CO2 tartalmát részben elvonták, a víz a benne oldott kalciumkarbonát tartalmára nézve túltelítetté vált, és ez a növényekre kirakódott. Később az élő anyag kikorhadt, üregek, esetenként barlangtermek alakultak ki. A kisebb-nagyobb vízesések peremein átbukó víz CO2-t veszített (főleg, ha a peremeken mohapárnák is segítettek ebben), beboltozódással mésztufa üregek jöttek létre. Ezeket a fajta barlangképződéseket szingenetikusnak nevezzük, ami annyit jelent, hogy a barlang egy időben alakul ki a befoglaló kőzetével, jelesül a mésztufával. (A továbbiakban a szokványos barlangi folyamatok is zajlanak. A kőzet felszínén át lejutó víz oldja a mésztufa mésztartalmát, majd egyes helyeken cseppkő formájában kirakja azt.)

A barlangban lévő potenciális tudományos kutatási témák

     Az 1993-ban befejeződött évtizedes hőmérséklet-, csepegés- és radonméréseken kívül a Vízművek folyamatosan méri a források hozamát és vízminőségét, amire szükség is van, mivel a '90-es évek elején a Hámori-tó fenékkotrása kapcsán kiderült, hogy az Anna II. és III. források kapcsolatban vannak a tóval. Ezzel kapcsolatos szennyezettségük miatt e kettőt időnként ki is kell zárni Miskolc vízellátásából. Nincs információ azonban a(z idegenforgalmi) barlangi szakasz csepegő vizeinek minőségéről. Mivel a Lillafüredről lefolyó szennyvizek barlangba szivárgása potenciális veszélyeztető tényező, javasoljuk a vízkémiai, bakteriológiai vizsgálatok beindítását, akár a csepegés- és hőmérsékletmérések felújításával együtt. Az egykor a Palota-szálló súlynyomásának tulajdonított repedések szubjektív megítélés alapján nem tágulnak, nem szaporodnak és nem növekednek, ami vagy a beépített vasanyagnak, PUR-habnak illetve betonozásnak köszönhető, vagy azt jelzi, hogy az ezirányú aggodalmak túlzóak voltak. Megbízható adatokat csak egy újabb állékonysági vizsgálat szolgáltathatna, célszerűen összekötve földtani-genetikai és kor vizsgálatokkal.

A barlangban elhelyezett műszaki létesítmények

     Az idegenforgalmi szakaszba beépített műszaki létesítmények állapota általában jó, illetve megfelelő. A betonlépcsők hibátlanok, a járdák a folyamatos karbantartás eredményeképpen megfelelőek. Az elektromos világítás vezetékei, kapcsolói, lámpái üzemképesek és biztonságosak. A jelenleg kivilágítatlan barlang-szakaszból és a Kiállítási táróból a használhatatlan kábeleket, az egyéb elektromos szerelvények roncsait és az építési törmeléket eltávolították.

A barlangról készült térkép értékelése

     A barlangról nyomtatásban többféle vázlatos szintű térkép jelent meg, és hasonlóan többféle térkép található a barlang idegenforgalom elől elzárt helyein, különböző "ottfelejtett" tájékoztató táblákon. Az információink szerinti eddigi legrészletesebb térkép a Láner Olivér vezette Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület 1977-es, idegenforgalmi részről készült felmérése alapján készült, amelyet a KVI BTO megbízásából Kárpát József egészített ki a Vízmű járatainak felmérésével, 1984-ben. Ennek alaprajzi része megjelent a Barlangi idegenvezetői jegyzetben. Ez megfelelő részletességgel ábrázolja a beépített járdákat, betonlépcsőket, azonban további információ hiányában a térkép egészét nem értékeljük.

A barlang bejárása

Az adatlap kiegészítésként bejárási útmutatót is tartalmazott, amelyet dr. Lénárt László készített el. Az eredeti anyag a Környezetvédelmi Minisztérium Barlangtani Osztályán jelenleg szerkesztett könyv számára íródott, amely a fokozottan védett barlangokról szól. A leírás megjelent a tavalyi évkönyvünk mellékletében ezért itt most nem közöljük.